Zemplén, 1910. július-december (41. évfolyam, 53-102. szám)

1910-08-31 / 69. szám

2. oldal.

ZEMPLÉN.

Augusztus 31.

hogy a város pénze vissza kerüljön, s ne károsodjék. így jutottak aztán ahoz a fent nevezett urak, kik a város leggazdagabb polgárai, a pénz befolyván, a dolog Csoltkó jelentésének tudomásul vételével befejezést nyert és pedig anélkül, hogy a vevő urakat igazságosan gáncs érhetné.

A fentnevezett illusztris társaságban Meczner Gyulának a veje, Walther László is vett a tengeriből 20—21 mm.-át s miután a Meczner Gyula újhelyi „Veresharaszt“ nevű birtokát használatra Walther Lászlónak adta át, azonban annak tkvi tulajdonosa és terheinek viselője továbbra is ő maradt és mint ilyen van a városi lajstromokban nyilvántartva s mert a veresharaszti cselédek vitték el a tengerit a városi majorból, Csoltkó József gazdasági felügyelő azt hitte, hogy a tengeri Meczner Gyula részére lelt véve és a feljegyzésébe igy irta be az ő nevét.

Más megítélés alá tartozik az, hogy az eljárás és elszámolás nem lett volna-e helyesebb formák között intézhető ? Bár a rendelők összeírását Csoltkó be nem szolgáltatta is, ma hat év múlva ezen körülmény rendes és méltányos felfogás szerint nehézséget alig képezhet, mert hogy a követett eljárás nem súlyomban, nem rosszhiszemüleg történt, épen az igazolja, hogy a tengerit a legelőkelőbb városi polgárok is vették, akik közül mint Kincsessy Péter, Jelenek Ádátn, Fuchs Jenő stb., a képviselőtestületnek is tagjai voltak s azt mégis csak tudniok kellett, mivel a város má- zsáló helyiségében, a városgazdasági felügyelőjétől és a város által árult tengerit vették, hogy mit vettek ? — s a dolog annyira ment, hogy a tengeriből idegen községek beli nagybirtokosok is vettek, mint Davidovics Adolf és Markovics Miksa, kik egyszersmind a városi képviselőtestületnek ugyanekkor virilis tagjai voltak.

A 2 és fél hold állítólag 7500 korona értékű városi erdőrésznek kihasználását illetőleg annyi a tény, hogy a polgármester előterjesztésére az erdőgondnokság és a kir. erdőfelügyelőség véleményezésére és a Meczner Gyula elnöklete alatt működött vármegye közigazgatási erdészeti bizottság hozzájárulására földmüv. miniszter 1904. évi ápr. 23-án 17,472 ein. sz. rendeletével a 225 kát. hold csucsaszályos túlélt szálerdő időelőtti kihasználását engedélyezte.

Az üzemterv betartását a kir. Erdőgondnokság ellenőrzi. A kihasználás végrehajtását az autonom r. t. város megbízott tisztviselői és közegei intézik, kiknek ellenőrzője a tanács. A pénzügyi bizottság elé már csak a zárszámadás rendén az elszámolás kerül.

Megjegyzendő még, hogy a képviselőtestület a fa átvételére egyik tagját, névszerint Behvna Miklóst küldte ki, ki a fát át is vette s arról a képviselőtestületnek jelentést is tett.

A tanács által beterjesztett 1904. évi zárszámadásokat az akkor még Meczner Gyula elnöklete alatt működött pénzügyi bizottság vizsgálta meg és jóváhagyási véleménnyel terjesztette azt be a képviselőtestület elé. A pénzügyi bizottságban, az 1904. évi zárszámadások felülvizsgálatában Meczner Gyula elnöklete alatt részt vettek : dr. Hornyay Béla, dr. Búza Barna és Isépy István p. ü. bizottsági tagok (1. a p. ü. bizottság 1905. dec. 20-iki keletű jegyzőkönyvet).

A számadásból az, hogy az érdekelt szálerdő is ki lett-e használva, egész bizonyossággal ki nem tűnik, sőt annak, hogy épületfák termeltettek volna ki, nyoma egyáltalán nincs. A pénzügyi bizottság csak az előterjesztett adatokkal foglalkozhatott; ezekkel azonban a legbehatóbban foglalkozott s különösen az erdőkezelésre vonatkozó tételekkel ; igy jelesen; jelentésének 9. pontja alatt a 45 és 46. lapon tételenkint fel van sorolva mindennemű kitermelés és pedig úgy a cser, mint a szálerdőre nézve, s az állapíttatott meg, hogy mindkettőben

csak hasáb- és galyölfa lett termelve és a szálerdőben még külön 21,000 darab szőllőkaró lett készítve, ami még 1904. évben eladatott.

Miután a kezelés bárca-rendszer szerint történt, s a bárcakönyvek, valamint a pénztári napló egymást teljesen fedik, az elszámolás helyesnek találtatott, az 50. lapon azonban javaslatba lett hozva, hogy jövőre a kereseti kimutatások helyességét a helyszínen nyert tapasztalatok után vagy a gazdasági tanácsos, vagy a polgármester által kiküldött más tisztviselő igazolja, továbbá kitüntetendő, hogy a vágás mely területen történt s javaslatba hozatott az is, hogy a fuvarozás is kereseti kimutatások mellett eszközöltessék s a dotáltak a részükre kiadott fa átvételét nyugtákkal igazolják.

Mindezeket a képviselőtestület elfogadta, különben pedig a zárszámadásokat jóváhagyta s a felmentést megadta. Ezen adatokból különösen az tetszik ki, hogy a p. ü. bizottság szigorú pontossággal dolgozott s miután ezen bizottságban oly kiváló helyi nagyság s jeles tag is részt vett, mint Búza Barna, még csak feltételezni sem szabad, hogy minden nem a legnagyobb lelkiismeretességgel vizsgáltatott volna meg és Búza Barna a zárszámadások jóváhagyását s a felmentés megadását javaslatba hozta volna. S ime most ugyanaz a Búza Barna a nagy Kátói jellem tagadja meg a saját javaslatát és még ő mer támadni.

Röviden ezeket terjesztjük a nagy közönség elé azért, hogy ebből minden jóizlésü ember megítélhesse Bűzt Barna és a Fm. H. bosszútól lihegő sorozatos támadásának alaposságát.

Veszedelmek előtt.

— Hírek a koleráról. — A csatornázás kérdése. — Pártpolitika és a városháza. —

Nehány hete csak, hogy szokatlanul eleven izgalmakat produkált a közigazgatási bizottság egyik ülése. Dr. Löcherer Lőrinc, vármegyei főorvos jelentést tett arról, hogy a város célzatosan huzza-halogatja a ka- nalizáció tető alá juttatását. A veszedelem akkor még mértföldnyire járt tőlünk s hogy mennyire igaza volt a közigazgatási bizottságnak, amikor erélyes hangon szólitotta fel a csatornázásra a várost, azt a fejlemények igazolják. Dr. Löcherer Lőrinc előadta, hogy gyökerükben fenyegetik a közegészségügyünket azok az anomáliák, melyek a kanalizáció hijján állanak fel és nyíltan jelentette be, hogy ha a város még most sem fogna komolyan a munkához, akkor a legerélyesebb rendszabályoknak kell következniük, különben fedetlenül megyünk minden veszedelem elébe.

S a veszedelem már erősen kopogtat a határon. Ha nem is szabad komolyan fogadnunk minden ijedt hirt s ha nem is vehetünk készpénznek a megdöbbenés első percében félelmetessé torzult minden tudósítást, mégis a legnagyobb óvatossággal, mindenre elkészültén kell védelmi állásba helyezkednünk. Ma még csak arról vannak hírek, hogy az ország egyik-másik részén koleragyanus megbetegedések következtek be, de ki tudja, hogy a holnap nem sokkal súlyosabb és sokkal kétségbeejtőbb tényeket hoz-e majd? A veszedelemmel aligha lehet tréfálni és keserves statisztika van arról, hogy a kolera pláne nem mókázik. Zemplénvármegye históriája nagyon szomorú fejezeteket tud a kolerajárványokról és fokozott buzgósággal kell szerepet vállalnia mindenkinek abból a védelmi harc- I ól, melylyel a hatóságok akarják elzárni a magyar határt a fekete rém elől.

Minden aktuális veszedelemtől eltekintve, ezer argumentum szól a mellett, hogy a városnak mielőbb hozzá kell fogni a csatornázás kiépítéséhez. A nagy munka továbbra már halaszthatatlan és tovább kell űzni a

városháza tanácsterméből minden kicsinyes skrupulust, mely útját akarja állni a csatornázásnak. Tagadhatatlan, hogy keményen, fojtó sulylyal nehezedik ránk az élet és a város adózó polgársága túlontúl igénybe van véve : osztjuk mindenben azt a városházi politikát, mely takarékoskodik és ellene van, hogy a külső látszatok kedvéért rizikókat vállaljunk magunkra. De a város közegészségügye nem látszat, de maga az élet és megköveteli, hogy komolyan s józan realitással vegyük fontolóra az egészségügyi érdekeket. A csatornázás százezrekre rugó tőkebefektetést követel, egy hatalmas tételt illeszt majd a költségvetésbe : mindezzel azonban számolni kell és minden számon és minden kicsinyes ellenvetésen át, diadalmas kodnia kell annak az érdeknek, mely megköveteli, hogy a csatornázás mielőbb épüljön ki. A költségvetés, a tervek készen vannak s néhány apró s lényegtelen módosítás van még csak hátra; vegye hát már most elő a képviselőtestület a dolgot és ne várja be azt a három hónapot, amit a tervek és a költségvetés végleges kidolgozására a mérnökségnek adott. Azok az apró módosítások a kanalizáció egészén nagyon keveset fognak csak változtatni és semmi esetre sem állhatják útját annak, hogy a képviselő- testület a maga végleges elhatározását ne foglalhassa már most közgyűlési határozatba. A közöttünk leskődő veszedelem kell, hogy felnyissa a szemeket és elhallgattasson minden érvet, mely a közegészségügyi szempontoknál fontosabbnak találja azt, hogy a pótadó egy-két százalékkal meg ne növekedjék.

S itt, ezen a ponton konstatálnunk kell azt a rikító tényt, hogy az utolsó hónapokban a városi képviselő- testületet a függetlenségi tábor párt- politikai érdekek szolgálatába szegőd- tette. Egységesen szervezve jöttek fel mindenkoron a város tanácstermébe Búza Barna hadsorai és a nyári közönyt, a képviselőtestület nagy többségének másfelé való elfoglaltságát arra használták fel, hogy pártpolitikába ártassák bele a képviselőtestületet. Most, amikor fokozott erőkkel indul útnak a munka és az ősz visz- szabozza a fórumra a régi ellenséget, mi csak a város érdekében valónak tudjuk, ha elcsittul a pártszenvedelem és úrrá leszen az a legfőbb igyek- vés, mely a közjót és nem a pártpolitikai ambíciókat szolgálja. Különösen a városi képviselőtestületnek kell ezt megszivelnie és minden erejével kell iparkodnia azon, hogy a városháza tanácstermében semmi szin alatt se kapjon helyet a pártpolitikai igyekezet.

VÁRMEGYE és VÁROS.

)( A vármegye rendkívüli közgyűlése. Meczner Gyula főispán Zemplénvármegye törvényhatósági bizottságát folyó évi szeptember 7-ón d. e. 10 órára rendkívüli közgyűlésre hívta össze, melynek tárgya: a Kossuth- szobor bizottság elnökének jelentése és a szobor leleplezési idejének megállapítása.— A rendkívüli közgyűlést az állandó választmánynak ugyancsak az nap d. e. 9 órakor tartandó ülése előzi meg, melynek tárgya az 1911. évi költségvetések tárgyalása lesz.

)( Államsegély a felhőszakadás károsultjainak. A belügyminiszter a vármegye főispánjának előterjesztésére a julius 18-án Hocsa, Kisberezs- nye és a szomszédos községekben olőfordult felhőszakadás károsultjainak 600 korona államsegélyt utalványozott.

)( Pályázók irnoki állásra. A

Wieden Ede elhalálozása folytán Sátoraljaújhely városnál megüresedett irnoki állásért ez ideig a következők pályáznak: Sztankó Zoltán, Bényei Dániel és Gottlieb Jenő városi alkalmazottak, továbbá Vasenszky László végzett jogász.

Ttidonjástil.

Felelős szerkesztőnk a Felsőmagyarországi Hirtap 68. számában Búza Barna aláírásával megjelent cikkben foglalt sértésekért dr. Búza Barnától elégtételt kért. Az ügy elintézéséül megbizottaitól az alábbi jegyzőkönyvet és levelet kapta:

Jegyzőkönyv,

felvéve Sátoraljaújhelyben, 1910. aug. 30-án a dr. Bnza Barna és dr. Adriányi Béla urak között felmerült lovagias ügyben.

Dr. Adriányi Béla ur megbízottai Lengyel Manó és Bajusz József urak, a dr. Búza Barna ur segédei pedig Constantin Géza és dr. Székely Albert urak.

Adriányi dr. segédei a Felsőmagyarországi Hírlap 68. számában közzétett azon sértő kifejezésért, amelyet dr. Búza Barna irt, hogy „ostoba pimaszság“ és amely kifejezés a Zemplén szerkesztője ellen irányult, lovagias elégtételt kérnek.

Dr. Búza Barna megbízottai orvosi bizonyítvány bemutatása után felük nevében kijelentik, hogy felajánlják fegyveres elégtételként a pisztolypárbajt azért, mert az orvosi bizonyítvány szerint felük kardpárbajt nem vívhat.

Dr. Adriányi Béla megbízottai ezt el nem fogadják, a kardpárbajhoz ragaszkodnak és a fegyvernem megválasztására a fegyverbiróság határozatának döntését ajánlják fel, amit dr. Búza Barna megbízottai felük nevében el nem fogadnak.

Kmf.

Dr. Székely Albert, Lengyel Manő,

Constantin Géza, Bajusz József,

mint a Búza Barna mint a dr. Adriányi

megbízottai. Béla ur megbízottai.

Tisztelt barátunk I

Megbízásodhoz képest alólirottak lovagias elégtételt kértünk dr. Búza Barna úrtól a Felsőmagyarországi Hírlap 68. számában közzétett azon sértő kifejezésért „ostoba pimaszság“ s amely kifejezés ellened, mint a Zemplén felelős szerkesztője ellen irányult.

Dr. Búza Barna ur megbízottai Constantin Géza és dr. Székely Albert urak fegyveres elégtételként, — tekintettel arra, hogy a bemutatott orvosi bizonyítvány szerint felük kardpárbajt nem vívhat, — a pisztolypárbajt ajánlották fel. Mi ezt nem fogadtuk el és a kardpárbajhoz ragaszkodva, a fegyvernem megválasztására fegyverbiróság összehívását hoztuk javaslatba.

Miután a dr. Búza Barna ur megbízottai a fegyverbiróság összehívását el nem fogadták, ennélfogva mi ezen ügyet a te részedről a lovagiasság szabályai szerint befejezettnek nyilvánítjuk.

Maradtunk tisztelő barátaid

Sátoraljaújhely, 1910. aug. 31.

Lengyel Manó, Bajusz József.

HÍREK.

— Személyi hir. Dókus Gyula alispán, cs. és kir. kamarás, Tátra- füredről, hol 6 heti szabadságát töltötte, hazaérkezett s hivatala vezetését átvette.

— Kinevezés. Az igazságügyminiszter Halász Endre homonnai já- rásbirósági Írnokot a felsővizközi járásbírósághoz telekkönyvvezetővó kinevezte.

— Egyházmegyei hir. Moravetz István homonnai hitoktató, káplánt minőségben Lasztóczra küldetett és helyébe Homonnára Majtényi Viktor, ki mint hitoktató több időt töltött Zichy-Meskó Jakab gróf főúri házában, lön a megyéspüspök által kinevezve.

— Tanulmányúton. Dr. Finkey Ferenc, a sárospataki főiskola európai hirü tudós professzora, aug. 26-ikáu kelt útra, hogy Üderberg, Berlin őrin-