Zemplén, 1910. július-december (41. évfolyam, 53-102. szám)
1910-07-06 / 54. szám
2 oldal. ZEMPLÉN. Julius 6. VÁRMEGYE és VÁROS. )( Az ipartestületi választások miatt. Több Ízben irtunk már azokról az előzményekről, melyek tárgyilagos nézőpontból adták az indokait az ipar- testületi választások elhalasztásának. Megvilágítottuk már azokat a szerepeket, melyeket — a dolog kapcsán — Farkas Andor árvaszéki ülnök és dr. Búza Barna iparhatósági biztos játszottak végig. Es a közelmúlt napok most újabb fejezetet illesztettek az ipartestületi választások históriájába. Meczner Gyula főispán Farkas Andor árvaszéki ülnök és dr. Búza Barna iparhatósági biztos ellen az 1886. évi XXII. t.-c. 91. §. alapján, az ugyanezen törvény 90. §-ba ütköző vétség : a hivatali kötelesség megsértése és hanyag teljesítése miatt elrendelte a fegyelmi eljárást és dr. Búza Barna iparhatósági biztost egyszersmind ezen állásából egyidejűleg felfüggesztette. A hossazdalmas s minden részletre kiterjedő indokolás a tények egész seregét sorakoztatja fel Farkas Aandr és dr. Búza Barna ellen. — A városi tanács dr. Búza Barna helyére iparhatósági biztosul Éhlert Gyulát delegálta s már a legközelebb megejtendő ipartestületi választásra választási biztosul Pataky Miklós főjegyzőt küldte ki. )(A közigazgatási bizottság ülése. Zemplénvármegye közigazgatási bizottságának julius havi rendes ülése folyó hó 11-én délelőtt fog lefolyni Sátoraljaújhelyben, Meczner Gyula főispán elnökletével. )( A parnói segédjegyzőség. A Parnó községben rendszeresített és lemondás folytán megüresedett 1000 kor. javadalmazással egybekötött segédjegyző anyakönyvvezető helyettesi állás betöltésére pályázat nyittatott. Mindazok, kik az állást elnyerni óhajtják, — a képesítésüket igazoló okmányokkal felszerelt folyamodványaikat folyó évi julius hó 15-én délután 5 óráig kötelesek Nemes Sándor gál- szécsi főszolgabíróhoz juttatni. A választás Parnó községben a körjegyzői hivatalban folyó hó 19-én délután 3 órakor fog megtartatni. — Ugyancsak itt említjük meg, hogy Haraszthy Miklós, a homonnai járás főszolgabi- rája az 1000 korona fizetéssel rendszeresített göröginyei segédjegyzői állásra hirdetett pályázatot. Pályázati határidő: julius 15 s a tót nyelv bírása megköveteltetik. A választás kiírására csak később fog sor kerülni. Harcok előtt. A képviselőtestület csatasorba szólítja a város polgárságát. Maga a küzdelmes és véres valóságokkal hadakozó élet foglalkoztatta kedden délután a város képviselőtestületét. Nagy s nehéz problémák kerültek elébe és azokat a hangokat, melyeknek a keddi rendkívüli közgyűlés adott kifejezést, a keserves tények és a Sátoraljaújhely fejlődésében bekövetkezett stagnáció szólaltatták meg. Messzire érő és a jelentőségükben egy-kettőre föl sem mérhető konzek venciákkal járna, ha az eddig Tőke- terebesre tervezett uj cukorgyár Sátoraljaújhelyben épülne föl. A jövő zenéjét nem hősi s harcias dallamok, de a gyárkürtök bugása adja majd meg: az a cukorgyár olyan lendülettel vinné előre ipari és kereskedelmi forgalmunkat, aminek korszakos nyoma maradna Sátoraljaújhely életében. A város vezetőembereinek mindent el kell követniük s a képviselőtestületnek minden eszközt fel kell használnia és el kell mennie a legvégső határokig az akció sikere érdekében: akkora értékekkel járna az uj cukorgyárnak Sátoraljaújhelyben való felállítása. A másik kérdés, ami a csatasorba szólítja a város polgárságát: a sárospataki járásbíróság. Tény s letagadhatatlan tény, hogy keservesen hatna Ujhely fejlődésére a sárospataki járásbíróság fölállítása. És ha Pataknak meg vau a joga ahhoz, hogy minden erejével küzdjön a maga érdekeiért, Ujhelynek is kétségtelen joga és kötelessége, hogy a maga boldogulásáért, a maga egzisztenciális érdekeiért a legnagyobb határozottsággal és teljes erővel szálljon síkra. Az utóbbi esztendők szomorú tények elé állítottak minket: a fejlődésünkben minden vonalon visszaesés következett be, az előrehaladás elakadt és amikor ilyen keserves a helyzet, Ujhelynek a maga gazdasági, ipari és kereskedelmi hadállásait — ha élni és boldogulni akar — meg kell védenie. Részletes tudósításunkat a következőkben adjuk : A megjelentek. A kedden délután lefolyt rendkívüli városi közgyűlésen dr. Bei- chard Salamon polgármester elnökölt. A képviselőtestület tagjai közül jelen voltak: dr. Búza Barna, Alexander Vilmos, Bettelheim Sándor, Móré Dániel, Róth Bernáth, dr. Grósz Dezső, Waller Aladár, Ármágyi János, Szed- lák János, Schvarczbarth Lipót, Rei- chard Ármin, Klein Andor, Réz Gyula, Rose József, Gócs Ignác, Szőllősi Arthur, Hericz Sándor, Róth József, Róth Mór, Reichard Lajos, Schweiger Márk, Landesmann Miksa, dr. Adriányi Béla, Neumann Jenő, dr. Erényi Manó, Grünbaum Simon, Kroó József, Reichard Sándor, Radó Ödön és Kovalcsik János. A tanács tagjai közül résztvettek a közgyűlésen: Farkas Andor h. polgármester, Pataky Miklós főjegyző, Schmidt Lajos rendőrfőkapitány, Kiss Ödön ügyész, Kérész Gyula főmérnök, Szőllősi Sándor főszámvevő s dr. Keiner Győző h. gazdasági tanácsos. Napirend előtt. Az elnöklő polgármester megnyitva az ülést, elsőnek Matolai Etele múltkori interpellációjára válaszolt. A Kossuth szobor felállítása a napipiac áthelyezésével együttesen akadt el. A dolog historikuma röviden az, hogy a napipiac egy részét már áthelyezték a tűzoltólaktanya melletti térre, mikor a közönség zúgolódni kezdett az áthelyezés ellen és egyre határozottabban vert gyökeret az a meggyőződés, hogy a napipiacz a tűzoltó- laktanya melletti térségen rossz és alkalmatlan helyre kerül. Viszont azonban a város — a Cserepes korcsma átengedése ellenében — biztosította gróf Wallis Gyulánét arról, hogy a napipiacot jelenlegi helyéről elviszi. Az egyik tény az, hogy a napipiac a tűzoltó-laktanya mellett — a főkapitány jelentése szerint is — rossz és alkalmatlan helyre kerül; a másik tény ellenben meg az, hogy a piacot jelenlegi helyéről a városnak el kell vinnie és erre szerződés köti. S amikor ennyire össze van kuszáivá a dolog, javasolja, hogy a napipiac kérdésének megoldása tűzessék a legközelebbi közgyűlés napirendjére. Ha a piac problémája meg lesz oldva, akkor mi sem állja majd útját a Kossuth szobor leleplezésének. S hosszadalmas vita indult meg ezen a nyomon. Szőllősi Arthur, Schvarczbarth Lipót, dr. Erényi Manó, dr. Grósz Dezső s dr. Adriányi Béla szólaltak fel s egyre markánsabban bontakozott ki a tény, hogy a napipiacot a tűzoltó laktanya mellett praktikusan elhelyezni nem lehet. Végül a polgármester javaslatát fogadta el a képviselőtestület. Az uj cukorgyár. Őszinte érdeklődéssel járt a megvitatása annak az ötletnek, hogy a 12 millió alaptőkével tervbevett második zemplénvármegyei cukorgyár ne Tőketerebesen, de Sátoraljaújhelyben épüljön fel. A tanács javasolta, hogy ajánljon fel a képviselőtestület a cukorgyár céljaira ingyen telket, a munkások elhelyezésére olcsó munkáslakásokat s biztosítson hosszabb időre községi adómentességet a vállalatnak. Javasolta tovább a tanács, hogy alakítson a képviselőtestület egy bizottságot, mely megindítja majd az akciót, tárgyalást kezd az érdekeltekkel és felkéri a főispánt és alispánt, hogy magukévá téve az ügyet, segítsenek a város igyekezeteit diadalra vinni. A képviselőtestület a tanács javaslatait dr. Búza Barnának azon módosításával fogadta el, hogy forduljon a kiküldendő bizottság a kormányhoz is és kérje, hogy a vállalatot csak abban az esetben támogassa az állam, ha a cukorgyár Ujhelyben épül fel. A bizottság tagjai lettek : Dókus Ernő, Juhász Jenő, dr. Kellner Soma, Walther László, Zinner Henrik, Fejes István, Matolai Etele, Szőllősi Arthur, Bernáth Aladár, Halász József, dr. Grósz Dezső, Schweiger Márkusz, dr. Búza Barna, dr. Rosenthál Sándor, Móré Dániel, Grünbaum Simon, Róth Bernáth, Képes Gyula, Lengyel Manó s Widder Gyula. A pataki járásbíróság:. Mélyen szántott és hosszadalmas, élénk vitával járt a sárospataki járásbíróság dolga. A tanács nem állt elő konkrét javaslattal, elismeri, hogy eminens újhelyi érdek a sárospataki járásbíróság felállításának a megakasz- tása, de —- amennyiben a cukorgyár Ujhelyben való felépítésénél ép azoknak a sárospataki vezetőembereknek a jóakaratára reflektál a város, akik a sárospataki járásbiróság felállítása mellett szálltak síkra — kívánatosnak tartja a tanács, hogy taktikai okokból egyelőre vegye le a kérdést a képviselőtestület a napirendről. Dr. Grosz Dezső szólalt fel elsőnek és kifejtette, hogy miért nem deferál ezúttal a taktikai okosság előtt. A pataki járásbiróság felállítása tárgyában döntőlépés ugyan még nem történt, de már elő kell készíteni a harcot. A pataki járásbiróság úgy Ujhelyt, mint Tokajt érintené nagyon súlyosan és gyökereiben ingatná meg ipari és kereskedelmi forgalmunkat. Javasolja, hogy küldessék ki egy bizottság, mely a megfelelő adatokat összegyűjtve, egy kimerítő elabora- tumban fejtse majd ki a pataki járásbiróság ellen való argumentumainkat. Dr. Adriányi Béla szerint nagyon sürgős a dolog. A kassai tábla elnöke már véleményezte a járásbiróság felállítását és konkrét hirt majd csak akkor hallhatunk, ha a kormány a parlament elé terjesztette már az idevonatkozó törvényjavaslatot. Szől- lö&si Arthur, dr. Erényi Manó, Rose József, Kérészy Gyula mind a sürgősség mellett érveltek és konstatálva azt, hogy a továbbfejlődés megkívánja, hogy Ujhely meglevő közintézményei jelenlegi hatáskörükben tartassanak meg, szálltak síkra a pataki járásbiróság felállítása ellen. Dr. Búza Barna újból a régi nótát fújta és kemény- hangú filippikában dörgött a vármegye éllen, az ellen a vármegye ellen, mely Ujhelyt megakarja fojtani. Sürgősen, minél előbb akcióba kell lépni és a bizottság memorandumát, melynek a maga meztelen valójában kell föltárnia a helyzetet, küldöttség adja majd át a kormánynak. A képviselőtestület magáévá téve az elhangzottakat, megalakította a bizottságot és fölszólította, hogy 14 nap alatt készítse el a memorandumot, mely a további akciónak adja majd meg a kiindulási pontját. A bizottság tagjai lettek: Ambrózy Nándor, dr. Haas Bertalan, Kincsessy Péter, dr. Kellner Soma, Székely Elek, Neumann Jenő, Reichard Lajos, dr. Búza Barna, dr. Grosz Dezső, dr. Róth József, Hericz Sándor és Jelenek Ádám. Az előzetes tervek szerint Grünbaum Simonnak is helyet kívánt juttatni a képviselőtestület a bizottságban, de Grünbaum azzal tért ki a megbízatás elől, hogy a patakiaknak a járásbiróság felállítására irányuló akcióját jogosultnak tartja. S a végig harcias tenorban tartott vitával befejezést is nyert a közgyűlés. HÍREK. ä nagy csata. Illenék, hogy az ” emberiség kézcsókra járjon a Majna melletti Frankfurtba. Egy apró, öreg ember — csupa kedves szelídség és merő krisztusi szeretet — hadat üzent a leggarázdább emberi nyavalyának és mintha a bibliai legendák ismétlődnének meg, az az apró öreg ember csudákat mivel. Könnyen ellobogó lángolások csak a napóleoni tüzek és amikor csőstül öntjük a tömjént meg az áradozó szót minden jelentéktelen igyekezet elébe: szegény ahhoz az emberiség szótára, hogy illően köszönthessük doktor Erlich Pált. Szívesen illetődünk meg, mikor a közéleti jelesek kiállanak a pódiumra és cifra mondatokkal utaznak minden tapsra és minden babérra. Egy ügyesen és bravúros hozzáértéssel kicirkalmazott szónoklat elég ahhoz, hogy egyébként szürke ikszek meg ipszilonok országos nagyságokká legyenek. — És szenzációsan hat és szenzációnak tudja a közvélemény, ha a szenvelgő szőke asszony megcsalja az urát és a férj csak revoivergolyo- val tudja megreparálni a dolgot. És ha csak ezeken a kontúrokon át kapjuk a társadalmak igaz képét: nem is csodáljuk, ha nem száll minden hozsanna Frankfurt felé és majd csak jóval a halála után kap — ha ugyan kap — szobrot az az öreg, hófehér német doktor. Kell, hogy minden érdeklődést lekössön a maga számára a dr. Erlich arzén-preparatuma. Feketébb minden veszedelemnél a vérbaj és Erlich doktor ugyancsak belemelegedett a herkulesi munkába, hogy kitörje minden móregfogát ennek a fekete irtózatnak. A nagy csata javában áll már és ezer megbízható újsághír van róla, hogy a frankfurti doktor lesz a győztes. A sátoraljaújhelyi Erzsébet közkórház jeles igazgató-főorvosa, Ghu- dovszky Mór e napokban levéllel fordult dr. Erlichhez és kérte, hogy a szérumát bocsássa a kórház rendelkezésére. S mihelyt megérkezik, azonnal hozzá fognak a kórház elme s bujakór osztályán az azzal való kísérletezéshez. — Kitüntetés. Dr. Mázy Engelbert kassai tankerületi kir. főigazgatót a pannonhalmi főapát szentszéki tanácsossá nevezte ki. — Kirendelés. A m. kir. igazságügyminiszter Bauer Pál sátoraljaújhelyi kir. telekkönyvi betétszerkesztő írnokot szolgálattételre a szerencsi kir. járásbiróság telekkönyvi osztályához rendelte ki. — Halálozás. Mester István, árvaszéki ülnök tegnap délelőtt hosszas szenvedés után Sátoraljaújhelyben elhunyt. A helyi társadalom rokonszenves, élénk szimpátiákkal körül vett tagja volt Mester István és halála széles körben keltett mély részvétet. A család a halálesetről a következő gyászjelentést adta ki: Özv. Mester Istvánná szül. borsovai ésnagyenyedi Oláh Margit és fia, István úgy a maguk, valamint a többi nagyszámú rokonok nevében is mély fájdalomtó- megtört szívvel tudatják a forrón szeretett férj, apa, illetve rokonnak : Mester István, Zemplén vármegye árvaszéki übökének, folyó hó 5-én d. e. 10 órakor életének 53-ik és boldog házasságának 19-ik évében hosszas szenvedés után történt gyászos el huny tát. A megboldogult földi maradványai e hó 6-án d. u. 5 órakor fognak a református egyház szertartásai szerint a helybeli köztemetőben örök nyugalomra helyeztetni. — Sarlós vásár. Folyó hó 4-én és 5-én folyt le városunkban a Sarlós?* vásár, mely összes országos vásáraink közt rendszerint legcsekélyebb forgalmú szokott lenni, lévén ilyenkor üres minden kamara és nagy munka
