Zemplén, 1910. július-december (41. évfolyam, 53-102. szám)
1910-08-06 / 63. szám
2. oldal. ZEMPLÉN. Augusztus 6. 50 százalékos pótadó. Közgyűlés a városházán. — Az ezidei költségvetés. — A pótadó újabb megállapítása. Már augusztust szántjuk és jóval túl vagyunk az év első felén, a város képviselőtestülete mégis csak most jutott hozzá, hogy az ez évi költség- vetéssel foglalkozzék. Lehetetlen és könnyelmű gazdálkodás mellett bizonyít ez a faktum és súlyos szavakkal, komoly argumentumok súlyával szól amellett, hogy a városházi állapotok gyökerükben reorganizálandók. Meg kell ujhodnia annak az ódon városházának és tudatos, praktikus előre- igyekvéssel kell a városházi politikának odahatnia, hogy erősbödjék és izmosodjék — anyagiakban és szellemiekben egyaránt — ez a város. A csütörtöki közgyűlésen szőnyegre került költségvetés 50%-os pótadóval kívánt már a folyó évben operálni, a képviselőtestület azonban hosszadalmas vita után azzal adta vissza a költségvetést a pénzügyi bizottságnak, hogy minden reális értéket felhasználva, iparkodjék az ötven százalékból nehány százalékot legyalulni. Az élet minden felőlről és keserves keményen igénybe veszi a város polgárságát, mindenképen megokolt hát és helyénvaló az az igyekvés, mely ha lassítva is a fejlődés menetét, de mélyen nem akar belenyúlni a polgárság zsebébe. Szürkén és minden izgalmasságot elmellőzve, folyt le a csütörtöki közgyűlés s az a beharangozás, melylyel a túlsó oldalról jósoltak vihart és szenvedelmes támadásokat csütörtök délutánra, csődöt mondott: alapos s gondos bírálat alá vette a képviselőtestület a költségvetést és a komoly, reális munka mellett nem volt helye, hogy az indulatokat is belevigye a tanácskozásba. Részletes tudósításunkat a következőkben adjuk: A költség-vetés. A város képviselőtestülete csütörtök délután rendkívüli közgyűlést tartott, melynek egyetlen tárgya az 1910. évi költségvetés megvitatása volt. A Farkas Andor h. polgármester elnöklete alatt lefolyt közgyűlésen a képviselőtestület tagjai közül jelen voltak : Jelenek Ádám, Halász József, Lőwy Adolf, Szőllősi Arthur, Landesmann Miksa, Waller Aladár, dr. Róth József, Hericz Sándor, dr. Búza Barna, dr. Székely Albert, dr. Nagy Arthur, Kroó József, Matolai Etele, Kincsessy Péter, Haas Mórt Schiller Kálmán, Neumann Jenő, Alexander Vilmos, Reichard Lajos, Kótits István, dr. Szirmav István, Friedmann Lajos, Klein Andor, dr. Ambrózy Ágoston, Ludascher Tivadar, dr. Ro- boz Bernát, Reichard Sándor és Szed- lák János. A tanács tagjai közül résztvettek a közgyűlésen: Pataky Miklós főjegyző, Kiss Ödön ügyész, Kérészy Gyula főmérnök, Szőllősi Sándor számvevő és dr. Kellner Győző h. gazdasági tanácsos. Szőllősi Sándor számvevő jelenti, hogy az 1910. évi költségvetést a pénzügyi bizottság felülvizsgálta s kisebb módosításokat eszközölt rajta, a költségvetés közszemlére ki lett téve és észrevételekkel nem támadta- tott meg. A számvevő által összeállított költségvetés a város 1910. évi bevételeit a következőkben össze gézi: ingatlanok után : 66982-22, jogok és jövedékek után: 108661-88, közigazgatási utón; 14765-79, közegészségügyi utón: 53036"68, tőkék állománya után: 5162-69, közművelődési és jótékonysági utón: 5873-71, különféle bevételek cimén; 12169-52, rendkívüli bevételek cimén: 1200; összesen: 267852"49 korona. A kiadások a következők: ingatlanok után: 35670‘28, jogok és jövedékek után; 49494-38, közigazg. utón: 161955-11, közegészségügyi utón: 30048"57, tőkék állománya után: 47630, közművelődés és jótékonyság címen: 29908-82, különféle kiadások cimén : 1605063, rendkívüli kiadások cimén: 59Ő7-55 ; összesen : 376,665*34 korona. A községi közmunka költségvetése szükségletre 667910, fedezetre 667910, a kövezeti költségvetés bevétel cimén 29676"48, kiadás cimén 29644-98, a nyugdíjalap költségvetése szükségletre 3503-33, fedezetre 3801*38, a köztemető költségelőirányzata bevétel cimén 6430, kiadás cimén 6396 66, a vizmü költségvetése szükségletre 64760, fedezetre 87873 koronát ir elő. A költségvetés egyes tételeit és ezek nyomán a főösszegeket a pénzügyi bizottság olyan formán módosította, hogy a hiány 173.323-41 kor. és ez az összeg 50%-os községi pótadóval fedezhető. A vita. A hozzászólók sorát dr. Búza Barna nyitotta meg. Firtatja, hogy a város tulajdonát képező erdők jövedelme miért fogy évről-évre és megemlíti, hogy 1904 ben a földművelésügyi kormány megengedte, hogy a régi tölgyfák, melyek csak az 1911— 14. évi ciklusban lettek volna kivá- gandók, termeltessenek ki. Felvilágosítást kér arra vonatkozóan, hogy ki- termeltettek-e az épületfák és az esetleg befolyt jövedelem mire lett fordítva ? Halász József konstatálja, hogy a nyilvánosság a város anyagi adminisztrációjáról hiányosan van informálva. A bizottság eredetileg 48%-ra kontemplálta a pótadót, majd egy-két gavallér bizottsági tag indítványára kikerekitette 50%-ra és ehhez idomította a költségvetést. Mintegy 70 ezer koronányi olyan be nem hajtott adótöbblet áll fenn, ami nem lett a költségvetés javára Írva és ennek az eredménye azután, hogy a pótadó 50%- ban lett megállapítva, jóllehet ilyen kvótára szükség nincs és ebből folyik, hogy a városi adminisztráció éveken át több pótadót préselt ki a polgárságból, mint amennyire szükség volt. Megemlíti továbbá — több apró részletkérdés kapcsán — hogy a város a villaDytársulatnak irodavilágítás cimén évi 1400 koronát fizet: ez összeg után a városnak 34%-os kedvezés jár és ez a kedvezés tiz év alatt — mintegy 10 ezer korona — nem lettvisz- szatéritve. Felveti a kérdést, hogy miért nem gondoskodott a város vezetősége ennek az összegnek a vil- lamgyáron való behajtásáról és miért nem erélyes a tanács a villanytársulattal szemben akkor, amikor a közvilágítás nem a fennálló szerződésnek megfelelően funkciónál. Dr. Szirmay István is konstatálja Halász Józsefnek az adóhátralék tárgyában kifejtett igazát. Az a 70 ezer korona nem adóhátralék, de olyan adótöbblet, ami évek óta nincs a költségvetés javára Írva. A költségvetési pótadót a vármegye törvényhatósága több Ízben leszállította és ennek dacára a képviselőtestület mindig nagyobb százalékot állapított meg, mint amennyire szükség volt. Nem mostani, de régi, megcsonlosodott baj ez és a jogos kritika csak a régi rendszernek szólhat. Indítványozza, hogy a pénzügyi bizottság foglalkozzék a 70 ezer korona adótöbblet hovafordi- tásával és ennek megfelelően gondoskodjék a pótadó-százalék újból való megállapításáról. Dr. Búza Barna ügyrendi észrevételeket tesz, majd konstatálja, hogy a tanács a képviselőtestület határozatait nem hajtja végre. Indítványozza hát, hogy a képviselőtestület és az egyes bizottságok határozatairól nyilvántartás vezettessék. Alexander Vilmos feleleveníti, hogy tavaly is — ugyanúgy, mint ez idén — az esztendő végén tárgyalta a képviselőtestület a költségvetést. Tavaly is beillesztett a képviselőtestület a költségvetésbe bevétel gyanánt 25 ezer korona pótadóhátralékot s azt a vármegye törvény- hatósága törölte. Kérdés, hogy nem igy járnának-e ezzel a tétellel ez idén is? A kivetett állami adók teljes ösz- szege vétetett a pótadó alapjául, a praxis bizonyítja, hogy az állami adók nem folynak be teljes összegükben és igy a városi pótadó körül várható hiányokat egalizálja majd a befolyt és a múlt esztendőkről datálódó hátralékos pótadó. Schiller Kálmán indítványozza, hogy a költségvetés adassák vissza a pénzügyi bizottságnak, mert a pótadó-százalék nem helyesen s a szükségnek megfelelően van megállapítva s az egyes tételek számtani- lag sincsenek helyesen összegezve. Megemlíti végül, hogy a költségvetés a tavalyi kapkodó és rendszertelen egybeállítással szemben ezidén világosan és érthetően van összeállítva. Újabb megállapítás előtt. Hosszadalmas s mintegy 4 órát igénybe vevő vita után a képviselő- testület azt határozta, hogy visszaadja a költségvetést a pénzügyi bizottságnak, hogy a 70 ezer korona adótöbblet felhasználásával gondoskodjék újonnan a pótadó-százalék megállapításáról. Ettől a végső konzekvenciától eltekintve egyébként úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadta a képviselőtestület a költségvetést és határozatilag kimondotta, hogy a költségvetésbe felvett egyes tételekből: a piaci bódék jövedelménél 1000, a pénztárnok fizetésénél 870, a sorozási költségeknél 200, a közigazgatási helyettesítéseknél 1000 és a tűzoltó laktanya kibővítésére felvett 6000 koronából 1800 korona töröltessék. Megbízta továbbá a polgármestert, hogy a városi kőbányát szakértőkkel vizsgáltassa meg és gondoskodjék arról, hogy mily módon lenne az értékesíthető ; tegyen jelentést odavonatko- zóan. hogy az 1904-ben engedélyezett épületfák a városi erdőkből ki- termeltettek-e és az utcai szemét értékesítésével mi történik. Több kisebb jelentőségű indítvány határozati erőre emelésével ért véget este 7 órakor a közgyűlés. A költségvetés egyes részleteinek megvitatásában a képviselő- tület tagjai közül dr. Búza Barna, Halász József, Szőllősi Arthur, Alexander Vilmos, Kincsessy Péter, Schiller Kálmán, Neumann Jenő és Jelenek Ádám vettek résztAz év végeztével. Beszámoló az Iskolai értesítőkről. (VIII.) A sátoraljaújhelyi aut. orth. izr. hitközségi elemi fiú iskola csinos kiállítású, 40 oldalas füzetet tevő értesítőjét vettük legutóbb, me lyet Gárdos Mór, az iskola egyik tanítója szerkesztett. Ez a füzetke drága kincs a pedagógusnak, laikusnak, gyermeknek egyaránt. Szokva vagyunk már Gárdos tollából időnkint olyan közleményeket kapni, melyeknek értéke meg- birja a legkomolyabb kritikát is. Á Gárdos lelki világa épp oly mély és csodálatos, mint a világhírű székely iró, Gaal Mózesé. Azon az utón, melyen ők haladnak, nem haladhatni tudással, önképzéssel; arra csak rá lehet születni. A most szóban levő értesítőbe két közleményt irt Gárdos. Az első, „Az iskolai éghajlat“ főleg pedagógusoknak, a második: „Az iskolai élet belső világából“ tanítók, szülők és gyermekeknek egyaránt szól. Hogy tudományos, oktató és erkölcsi értékük mily nagy, annak elbírálását nyugodtan bízzuk a laikus olvasóra is, mert a munkálatokban elhelyezett gyöngyszemek csillogása minden értelmi kétkedést megvilágít. Harmadik közleménye az értesítőnek az iskola 1909—10. tanévi beléletét rész1 letesen tárgyaló jelentés, melyből az az örvendetes tényt látjuk, hogy az iskola ügyeit intéző s Alexander Vilmos elnöklete alatt működő iskolaszék ez intézetet évről-évre magasabb színvonalra emeli s elismert tény, hogy ez vármegyénk legelső rangú népiskolái közzé tartozik. Az iskola szegény növendékeit ruházó egyesület működése, a feldolgozott tananyag s egyéb hivatalos adatok ismertetése után a növendékek névsorát közli az értesítő, felemlítvén még az igazgatói jelentésből, hogy az iskoláknál szokásos összes hazafias ünnepek megtartattak. Alexander Vilmos elnök, ifj. Deutsch Simon alelnök, Lipsitz Adolf, Lőw Mihály, Deutsch Sámuel, Schwarcz Ignác, Guttman Salamon, Lichtenstein Adolf és Hazai Sámuel iskolaszéki tagok a legnagyobb buzgalommal jártak el az iskola ügyeiben, a tanítást számos tanórán meghallgatták, a gyermekekhez buzdító, jóraintő beszédeket intéztek. Az iskolánál 2 rendes tanító és 2 hitoktató van alkalmazva. Az év végén vizsgát tett 137 növendék, köztük jeles eredménnyel 48, javító vizsgát tehet 19, osztályt ismétel 6. Az 1910—11. tanévre a beiratások szeptember 1—5. napjain lesznek. A népoktatás köztudomás szerint most már teljesen ingyenesA nagyon becses füzetke megérdemli, hogy mentői többen s mentői nagyobb figyelemmel olvassák. VÁRMEGYE és VÁROS. )( A vármegye hódolata. Koronás uralkodónk, a magyarok királya: I. Ferencz József folyó évi augusztus hó 18-án üli meg születése 80. évfordulóját. A hűséges és hiv magyar nemzet fénynyel és lelkesen kívánja köszönteni az ősz uralkodót, ki egygyó forrt velünk és akihez őszinte szeretettel, mélységesen ragaszkodik minden magyar lélek. A nagy évforduló alkalmából Zemplénvármegye törvény- hatósága díszközgyűlést tart, melynek kapcsán Meczner Gyula főispán a következő meghívókat küldötte szét: A vármegye törvényhatósági bizottságának folyó évi junius hó 28-án megtartott közgyűlésében kifejezett kérelméhez képest a törvényhatósági bizottság t. tagjait folyó évi augusztus hó 18-ik napjának d. e. 12 órájára a vármegye székházába diszközgyülésre tisztelettel meghívom. A díszközgyűlés egyedüli tárgya lesz: Ő csász. és apostoli királyi felsége dicsőségesen uralkodó királyunk, I. Ferencz József 80-ik születési évfordulójának megünneplése és hódoló felirat felterjesztése. A közgyűlés előtt a bizottsági tag urakkal közlendő időben a vármegye székhelyén létező felekezeti templomokban tartandó hálaadó istentiszteletekre a gyülekezés a vármegye székházának nagytermében lesz, honnan az indulás vezetésem alatt történik meg. )( Katonai sorozások. Az ezidei katonai fősorozások Zemplénvárme- gyében augusztus 9-ikével veszik kezdetüket. A sztropkói járásban aug. 9, 10 s 11-én, sorozó bizottsági polgári elnök : Izsépy Zoltán, sorozó bizottsági polgári orvos: dr. Gaál Sándor, a sorozásra felhívott hadkötelesek száma 220. A varannói járásban aug. 11, 12, 13-án, sorozó bizottsági polgári elnök: dr. Csőké József s orvos dr. Simonovics Ignác, a sorozásra felhívott hadkötelesek száma 270. A gálszécsi járásban aug. 14, 15,16, 17, 18, 19-én, polgári elnök: dr. Molnár Béla s orvos dr. Kende Miksa, a sorozásra felhívott hadkötelesek száma 420. A nagymihályi járásban aug. 20, 21, 22, 23, 24-én, polgári elnök : Czibur Bertalan s orvos dr. Widder Női szabászati tanfolyam! Értesítem a n. é. hölgyközönséget, hogy Sátoraljaújhelyben folyó évi augusztus hó 15-től 4 hétre terjedő „szabászati tanfolyamot“ íogok tartani s tisztelettel kérem ehhez nagybecsű pártfogásukat. — Bővebb felvilágosítást nyújt Gottlieb Ignácz ur (Budapesti Nagyáruházában) Sátoraljaújhely, Rákóczi-utcza. Tisztelettel Reisman Hella Budapestről.
