Zemplén, 1910. július-december (41. évfolyam, 53-102. szám)

1910-08-06 / 63. szám

Augusztus 6. ZEMPLÉN 3. oldal. Márk, a sorozásra felhívott hadköte­lesek száma 560. A bodrogközi járás­ban aug. 10, 11, 12, 13,14,15,16-án, polgári elnök: dr. Szmrecsányi Béla, polgári orvos dr. Frieder Zsigmond, a sorozásra felhívott hadkötelesek száma 700. Sátoraljaújhely város te­rületén aug. 16, 17, 18, 19-én, pol­gári elnök: Matolai Etele s orvos dr. Löcherer Lőrinc, a sorozásra felhivott hadkötelesek száma 450. A sátoralja­újhelyi járás területén aug. 20, 21, 22, 23, 24-én s a sorozásra felhivott hadkötelesek száma 450. A tokaji já­rásban aug. 31 8 szept. 1, 2, 3, 4, 5-én, polgári elnök : Székely Károly, orvos dr. Friedmann Adolf, sorozásra felhivott hadkötelesek száma 500. A szerencsi járásban szept. 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13-án, polgári elnök: dr. Kovács Gábor, orvos dr. Erős János, sorozásra felhivott hadkötelesek szá­ma 900. A sárospataki járásban szept. 13, 14, 15-én, polgári elnök: Izsépy Zoltán, orvos dr. Kun Zoltán, soro­zásra felhivott hadkötelesek száma 350. A homonnai, szinnai s mezőla- borci járásban a sorozások határnapja csak később fog megállapittatni; a homonnai járásban polgári elnök: Kelemen Kálmán, orvos dr. Rácz Miksa, sorozásra felhivott hadkötele­sek száma 280; a szinnai járásban polgári elnök: Izsépy Zoltán, orvos dr. Marton Dénes, a sorozásra felhi­vott hadkötelesek száma 370; a me- zőlaborci járásban polgári elnök : Ber- náth Aladár, orvos dr. Klein Zsig­mond, a sorozásra felhivott hadköte­lesek száma 260. JEGYZETEK A HÉTRŐL. Nem értjük. Igazán megdöbbentő és egyene­sen csudálatos, hogy milyen érzékeny a túlsó oldal. A legártatlanabb meg­jegyzésre ijedt erőlködéssel riad föl és máglyák tüzére kívánt hordatni minket, amiért a tűzoltóparancsnok kardja kapcsán az anyacárnét emle­gettük. Rank olvastatja a túlsó oldal a pártujsággal, hogy lovagiatlanok vagyunk és immár nem respektáljuk a nőiséget sem. Hát amit megmond- tunk, azt megmondtuk és csöppet sem érezzük, mintha a női nemnek kijáró tisztelet ellen vétettünk volna. Csak jeleztük, hogy a tűzoltó-parancs­noki kardnak az odisszeája minket egy cseppet sem lepett meg, sőt sokkal vérengzőbb statáriumot vártunk azután az asszonyi ajkakról jött kifakadás után. S egy-egy ártatlan, minden epe nélkül való szó elégséges ahhoz, hogy a fogait fenje ránk a túlsó oldal. Nem értjük az érzékenységet. Abba köny- nyen nyugodhatunk bele, hogy a pártujság monopolizálja azt a vaskos és minden illdomosság nélkül való hangot, melylyel sorra veszi a köz­élet minden harcosát, ha imájukban véletlenül nem a Búza Barna sike­reihez könyörgik a gondviselés áldá­sát. Elvégre az az újság egyebet nem adhat az énjénél és ha lemuszkáz és lepatkányoz mindenkit, hát legyen a gusztusa szerint. De nem értjük az érzékenységét, melylyel minden szür­ke szó mögött valamely durva s kíméletlen grimászt keres és mind­járt egy ágyuüteget kíván felvonul­tatni egy egészen ártatlan megjegyzés ellen. Fölösleges erőlködés. Nem akar­tunk mi senkit sem bántani és rend­kívül messze van tőlünk, hogy asz- szonyokat hurcoljunk meg; amikor anyacárnéről irtunk, csak egy köz­szájon forgó jókedvű szót irtunk le és más semmit. Kénye» témák. Beteg, perverz szerelmek híreivel van tele a város. Az a csudálatos gépezet, mely az embert adja, meg­bomlott és pokoli sceneriát kapott egyik-másik nyári szerelem: ilyen hírek járják a várost és bele borzo- lódnak a könnyű idegzetek a sok csúfos, fekete hirbe. A pletyka szá­jára veszi és rövidesen nagy s förtel­mes szenzációkká dagad a sok szó­beszéd : s számot adva a hétről, ért­hető a zsén, melylyel a toll néhány sort papírra vett ezekről az éppenséggel nem szalonképes hírekről. Az első fejezet egy újhelyi iparos 9 esztendős kis leányáról szól, aki állítólag az apa állatias, beteg sze­relmi vágyainak esett áldozatul. A kis leány kórházba került s váltig erő- sitgeti és gyerekes ártatlansággal em­legeti a szörnyűséges vádat, hogy az édes atyja rontotta meg. Az apa könnyezve, sírva tagad mindent és az orvosi vizsgálat pozitív formában idáig még nem állapította meg, hogy igaz ennek a fertelmes históriának a magja. A második fejezet egy szállodai orgiáról mesél. Idegenből hoztak erre mifelénk az ügyes-bajos dolgai vala­kit, akit egy fűszeres, illatos augusz­tusi estén nagyon elővettek a vágya­kozásai. A fáma szerint egy hat esz­tendős kislány a hősnője ennek az augusztusi éji kalandnak. Erőszakkal vonszolták fel a bűnös kezek a szál­lodai szobába és sovány, fejletlen kis testét dobták oda a parázna vágyak­nak. Neveket emlegetve, olyan hatá­rozott formában tartotta magát a hir, hogy a rendőrség is érdeklődni kez­dett és a lefolytatott rendőri nyomo- zat nem éppen ebben a formájában hámozta ki a tényállást. Annyi a fak­tum, hogy a rövidruhás, vézna kis hősnő tizennégy éves egy-két héttel már elmúlt és önként, néhány ezüst forintért szívesen volt kapható arra, hogy általélje azt a sokat emlegetett éjszakát. Piszkos históriákat vet felszínre az élet és isten-bizony háládatlan a szerepe a tolinak, melynek az esemé­nyek folyásáról kell számot adni. HÍREK. A Kossuth-szobor. A nagy s dia- ” dalmas emlék egy lépéssel kö­zelebb van az utolsó stációhoz. Kossuth Lajos szobra ércbe öntve már megérkezett Ujhelybe és ilyen­formán odáig érett a dolog, hogy komolyan sor kerülhet a leleple­zési ünnepség előkészítésére is. Az eddigi megállapodások szerint a vármegyei közkút a napipiac térre kerül és a közkút helyén áll majd a história emlék, mely köré szent áhítattal fónodik minden igaz ra­jongásunk. A legelső probléma, a mit át kell hidalnunk, a közkút elhelyezésének a kérdése és a dolog anyagi részével, a költségvetés és a tervek megvitatásával már leg­közelebb foglalkozni fog a város képviselőtestülete. Rövid hónapok kérdése hát már csak, hogy itt kö­zöttünk, az égnek törjön Kossuth Lajos ércalakja. És hirdeti majd az a diadalmas emlék az izzó, okos hazafiságot, hirdeti majd az ezért a magyar földért való rajongó sze- retetet, mely nemcsak a cifra, sal- langos szavakra kész, de .állja a komoly, férfias tetteket is. És min­den históriai patinájával és minden ragyogásában annak lészen nagy­szerű bizonyságs az a szobor, hogy benne van a szivünk verésében, a vérünk lüktetésében ennek az ál­dott magyar földnek nagy és szent szeretető. — Dókus Gyula ünneplése. Far­kas Andor h. polgármester a város tanácsának megbízásából a s város hivatalnoki kara nevében a következő levéllel köszöntötte Dókus Gyula alis­pánt : Abból a szép és ünnepélyes al­kalomból, hogy Méltóságod folyó évi julius hó 26-án köztisztviselői áldásos működésének negyvenedik évét töl­tötte be, Sátoraljaújhely r. t. város tanácsa a nemes egyéniségek, a tár­sadalom élén önzetlenül munkálkodó vezérférfiak iránti őszinte tisztelettel és lelkesedéssel üdvözli Méltóságodat úgy a maga részéről, mint a város segéd és kezelő személyzetének nevé­ben. Méltóságod életének e nevezetes határkövénél ünnepi érzéssel áll meg e város tisztviselői kara s kéri Mél­tóságodat, hogy a közügyek nehéz szolgálatában tanúsított lelkiismere­tességének, önzetlen munkásságának szerény jutalmát lássa abban, hogy az igazi, a szó nemesebb és ideálisabb értelmében vett köztisztviselő ragyogó és ritka példáját tiszteljük mindnyá­jan Méltóságodban s osztatlan szere­tettel és nagyrabecsüléssel viseltetünk Méltóságod, mint felettes hatóságunk irányában is. — Kinevezés. A m. kir. pénzügy- miniszter Pajkosy József számellen­őrt, szerencsi járási számvizsgálóvá nevezte ki. — Minoriták ünnepe. Holnap ün­nepük meg a minoriták szerzetes rendjüknek, assisi sz. Ferencnek az emlékezetét. Vármegyénk területén egyetlen rendháza van a szerzetnek, az imregi, hol jelenben 2 áldozár s egy oki. tanító szerzetes működik. Az imregi kolostor templomában hol­nap lesz a hires Porciunkula búcsú, melyre a vidéki nép sok ezernyi szám­ban seregük össze. Ujhelyből is igen sokan mennek holnap Imregre, hogy a szép egyházi ünnepen részt vegye­nek, majd a zárda magyaros vendég­szeretetét élvezzék, hiszen a mostani papok újhelyi származásúak.-- Halálozás. Mély részvéttel vettük a hirt, hogy dr. Gábor Gyula szerencsi orvos, Szerencs társadalmá­nak közbecsülésben állott előkelő tagja, július 30-án, élete 43-ik évé­ben, hosszas szenvedés után elhunyt. Temetése nagy részvét mellett aug. 1-én volt Szerencsen. Özvegye és 4 gyermeke gyászolja nagy rokonsággal együtt a korán elhunyt derék embert. — A rendőrség júliusa. Kellner Sámuel rendőralkapitány jelentése szerint: a személy- és vagyonbizton­ság az elmúlt hónapban általában véve kielégítő volt. Lopás büntette 5, lopás vétsége 11, egyéb bűneset vagy vétség 16 esetben fordult elő, illető­leg ennyiszer foganatosíttatott nyo­mozás. Baleset bejelentés 16 történt, nagyobbára jelentéktelen sérülésekről. Súlyosabb természetű baleset 1 volt. Tűz 2 esetben fordult elő, mely al­kalommal összesen 3 ház égett le. Az elmúlt hónapban a kihágási ikta­tóba beérkezett összesen 124 ügyda­rab. Kiutasittatott, kitiltatott, illetőleg eltoloncoltatott 34, a közbiztonságra veszélyes, idegen illetőségű egyén. Amerikába kivándorolt 5, visszatért 1 egyén. Schmidt Lajos rendőrkapi­tány 4 hétre terjedő szabadságát folyó évi juüus hó 25-éu kezdette meg s ez időtől kezdve a rendőrkapitányi hivatalt az alkapitány vezeti. Az el­múlt hónapban beérkezett összesen 974 ügydarab. Ebből kiosztatott a rendőrkapitánynak 189 ügydarab, el- intéztetett 178, a rendőralkapitánynak 168 ügydarab, elintéztetett 159, a rendőrbiztosnak 320 ügydarab, elin­téztetett 308, a rendőrtollnoknak 103 ügydarab, elintéztetett 100, a h. rend­őrtollnoknak 194 ügydarab, elintéz- tetett 187. — A sziniszezon előkészítése. Mezey Kálmán, a Sátoraljaújhely— eperjesi szinikerület igazgatója foly­tatja a társulata szervezését és állandó vendégül Feledi Boriska szubrett-pri- madonnát szerződtette. Feledi jóisme­rőse az újhelyi publikumnak és finom, graciozus egyénisége s színvonalas játszanitudása már több Ízben férkőz­tek egészen közel a publikum szim­pátiáihoz. Ugyancsak itt említjük, hogy Krasznai Ernő területi igazgatói engedélyt nyert ? Bereg-, Szabolcs-, Ung-, Zemplén , Abauj-, Sáros-, Szat- már-, Máramaros-, Szolnok-Doboka-, Ugocsa-, Besztercze-Naszód-, Hajdu- és Szilágyvármegyék területére. — Széttépte a cséplőgép. Rette­netes szerencsétlenség áldozata lett e napokban Abaujszántón Kurilla An­drás, tállyai illetőségű napszámosle­gény, aki Szántón Dick Károly csép­lőgépjénél dolgozott. Egy magas ka­zalról leadogatta a kévéket a gép számára. Egyszerre oly szerencsétle­nül csúszott le, hogy egyik kezével és egyik lábával a gép dobjába ke­rült. A gépész azonnal elállitotta ugyan a cséplő járását, de akkor már késő volt, mert a kerekek akkorára már izzé-porrá zúzták a szánalomra- méltó ember végtagjait. Kurilla An­drás szörnyű sebeit aztán piszkos rongyokkal, zsákfoszlányokkal kötöz­ték be és beszállították Szántóra, ahol orvosi gyógykezelésben részesült. In­nen a miskolci közkórházba akarták vinni az életveszélyesen sérültet, aki azonban már az utón meghalt. Az illetékes hatóság szigorú vizsgálatot indított ebben az ügyben annak a kiderítése végett, hogy a halálos végű balesetért nem terhel-e valakit a fe­lelősség, de főleg azért, mert a csép­lőgépnél nem volt az előirt mentő­szekrény s ez tette szükségessé, hogy Kurilla sebeit könnyen inficiáló, pisz­kos rongyokkal kellett bekötözni. — A Bodrogba fűlt. A nyár megint gyilkolt. Csütörtökön Kovács Gyula 20 éves cipészsegéd, Kovács Mihály újhelyi fuvaros fia, a nagy hőség elől több társával a Bodrogba ment fürödni. Borsi alatt szemeltek ki a fürdésre helyet és nehány perc múltával már vigan lubickoltak a hüs vízben. Kovács Gyula egy óvat­lan percben azonban a viz alá bu­kott s hiábavaló volt minden igyeke­zet, a szerencsétlen embert társai többé már nem tudták megtalálni. Holttestét tegnap vetette partra a Bodrog. Kovács jó úszó volt s való­színűleg pillanatnyi rosszullét folytán került a viz alá. — Cimbejelentósek. Azon célból, hogy a fürdő-, gyógy- és nyaralóhe­lyeket felkeresők minél kényelmesebb utón és módon rendelkezhessenek, levélpostai küldeményeik, postautal­ványaik és távirataik kézbesítése, vagy utánküldése iránt, „Cimbejelentő lapok“ rendszeresittettek. Ezen cim­bejelentő lapok levelezőlap alakú nyomtatványok, melyeket azon posta és távirdahivatalok — melyek szék­helyén vagy kézbesítő kerületében fürdő- vagy nyaralótelep van — in­gyen bocsájtanak a közönség rendel­kezésére. A cimbejelentő lapokat kel­lően kitöltve a levélgyűjtő szekrénybe lehet dobni, vagy pedig közvetlenül is a posta (távirda) hivatalnak átadni. Az ily cimbejelentő lapokat mozgó (kalauz) posta levélgyüjtőszekrónyébe bedobni nem szabad. — Csendélet Mádon. A Hegyal­ján ez éven nemcsak a jégverés, de a betörés is állandó csapásul lépett fel. Csak Mádon 4 betörés fordult elő az utóbbi napok alatt, melyeknek tettesei Zipszer Márk, Bendecz Sá­muel, Lefkovics József és Weinstock Vilmos kereskedőket károsították meg. A magasabb igényű betörők különös előszeretettel viseltetnek a pénz és arany ékszerek iránt. — Öngyilkosság. Preszhel Lajos bécsi szerelő folyó hó 1-én a szeren­csi állomáson felakasztotta magát. Holttestét munkaadó cégfőnöke Bécsbe szállíttatta. — Sötét bűn. Orosz Eszter kesz- nyéteni lakos anyai örömek elé né­zett, de bűnös utón megszabadult azoktól. Az ügy folytatása a szeren­csi kir. járásbíróság kezében van. RAKOVSZKY SÁNDOR ruhafestő és tisztitó Sátoraljaújhely, Bercsényi-utcza 5. (Saját házában.) Díszes női ruhákat, blúzokat, ruha aljakat, férfi ruhákat legszebben tisztit és fest bár­mily szinre, női ruhaszövetet guvliroz ..................... jutányos áron.

Next

/
Thumbnails
Contents