Zemplén, 1910. július-december (41. évfolyam, 53-102. szám)
1910-07-30 / 61. szám
Sátoraljaújhely, 1910. Julius 30. 61. (4972.) Negyvenegyedik évfolyam. Hegjelen hetenkint kétszer szerdán és szombaton este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely, Főtér 9 szám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Kjilttérben minden garmond sor 40 fill. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre [5 kői negyedévre 2.60 korona. — Egyes szám ára 10 fillér. — Hirdetési díj: Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit betűknél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 8 fill. — Állandó hirdetéseknél árkedvezmény. DÓKUS GYULA. — juL 30. Csöndben, zajtalanul s a régi puritánok szerénységével érte be Dókus Gyula alispán a nagy stációt. Negyven esztendeje szolgálja a nemes vármegyét és szolgálja azzal a férfias eltökéltséggel és szolgálja badba sorakoztatva mindazokat a komoly emberi értékeket, amelyek a szivek mélyére gyökeredztették, hogy ennek a vármegyének tisztelnie, becsülnie és szeretnie kell Dókus Gyulát. A komoly harcost, aki a vármegye érdekeiért mindig lankadatlanul s eredményesen dolgozott és a melegen érző, nemes szivü emberbarátot, aki vezéri szerepet viszen a vármegye társadalmában : köszönti Dókus Gyulában a nyilvánosság most, amikor munkásságának negyvenéves fordulója során üdvözlésre járul elébe. A Dókus Gyula egyénisége a leghatározottabb argum az ellen, hogy ne cifra szavú ditirambu- sokkal iparkodjunk felmérni azokat az értékeket, amiket a vármegye életében a Dókus Gyula közhivataloskodása jelent. Egy példátlanul munkás élet s a közérdekekért folyton való nemes csatázás: ez a foglalatja annak a negyven esztendőnek, amit a vármegye szolgálatába szegődte- tett Dókus Gyula. S azok az emberi tulajdonok, amikkel értéket, súlyt adott Dókus Gyula a most elsuhant negyven esztendőnek, mind egy célra törtek: izmosodjék a vármegye, teljesebb a igazabb legyen a polgári jólét és mindenek fölött — nagygyá s erőssé növekedjék a magyar. Nehéz és fölösleges munka volna, ha mi most arra vállalkoznánk, hogy a Dókus Gyula portréját adjuk ezen a helyen. Nehéz volna, mert kevés a mondat ereje ahhoz, hogy hiven tükrözze a Dókus Gyula klasszikusan férfias s nagy nemzeti célokat munkáló egyéniségét. De felesleges is volna, mert mélyen benne él a vármegye köztudatában, hogy Dókus Gyula mindenkoron a vezérharcosa Zemplén- vármegye érdekeinek és avatot- tan, példás rátermettséggel és minden nemes eszményért he- vülve, látja el ezt a nagy s nehéz szerepet. Ó-Tátrafüreden érte a Jubileum napja Dókus Gyulát. És — elkerülve minden ünneplést és kitérve minden lelkesedő óda elől — első kötelességének tudta Dókus Gyula, hogy a vármegye tisztikarához — a nemes munkában való osztályosaihoz — forduljon ezzel a levéllel: Ma, amidőn életemnek egyik legnevezetesebb határkövéhez értem, mert negyven éve annak, hogy a vármegyei volt törvényszékhez joggyakornokká kineveztetvén, első hivatalos eskümnek 1870. évi julius hó 26-án történt letételével Zemplénvár- megye közigazgatásánál szolgálatomat megkezdettem, hálát adva a teremtés urának azért a nagy kegyességéért, hogy ezt a napot fizikai és szellemi erőben, lankadatlan munkakedvben és a közügyek szolgálata iránti szeretetben elérnem engedé: első és legkedvesebb kötelességemnek ösmertem titeket, szeretett s kedves munkatársaim, ez utón felkeresni, hogy megköszönjem nektek, mindannyiotok- nak azt a hathatós és hü támogatást, melyben engem minden időben és alkalommal részesítve, lehetővé tettétek lelkem vágyának azt a teljesedését, hogy a vármegye közönsége, mindig hálásan vett és igen nagyra becsült kitüntető bizalmának megfelelhessek és megszakítás nélküli közigazgatási szolgálatom negyvenedik évét éppen olyan zajtalanul, mint a hogy azt megkezdettem, a legnagyobb és legszebb közigazgatási állásban, melyet a vármegye közönségének bizalma adhat, be is tölt- hessem. Szolgálatom minden állásában azon igyekeztem, hogy azt a készséggel és önként nyújtott • támogatást, melyben a közigazgatás összes tényezői engem részesíteni szívesek voltak, igaz szeretettel, szolgálatkészséggel, türelemmel és lelkem egész melegével viszonozzam. Engedjétek hinnem, hogy azt a melegséget, a melyet a feljebbvaló rideg parancsszavától és követelésétől menten törekedtem irántatok tanúsítani, ti éreztétek és ma lelkemben azzal a jóleső és felemelő tudattal állhatok elétek, hogy bizalmatokat és szeretetete- ket kiérdemeltem és bírom. Engedjétek azt is reménylenem, hogy ezt a nemes és nekem igen drága ajándékot, addig mig fizikai és szellemi erőm birtokában szolgálatommal a közügynek hasznára lehetek, a jövőben sem fogjátok tőlem megvonni. Viszont én is Ígérem, hogy mig a vármegye közönsége az alis- páni állás betöltésére érdemesnek tart és bizalmával megajándékoz, irántatok érzett igaz szeretetem egy pillanatra sem fog csökkenni, sőt ha lehetséges, még fokozottabb mérvben fogom összetartozandóságunk édes és családias érzését veletek s mind- annyiotokkal,szemben ápolni és fenntartani. Áldjon meg az isten mindannyiotokat nem csak személyetekben, de családjaitokban is, földi, jókkal boldogságban. Igaz szeretettel köszöntelek a távolból. Ő-Tátrafüred, 1910. julius hó 26. S ez a klasszikus tökélyü levél csak újabb bizonysága annak a nemes lelkesedésnek, mely- lyel Dókus Gyula a vármegye érdekeit kívánja munkálni és az alispáni szék minden súlyát, jelentőségét és a maga példás emberi értékeit állítja oda a közérdekek szolgálatába. Az esztendők sebes szárnyakkal suhannak és mintha valami varázslat kapaszkodnék a toliunkba, olybá tetszik, amikor erről a jubileumról Írunk. Negyven esztendeje szolgálja hát Dókus Gyula a vármegyét és ez a negyven év nem hagyott nyomot a Dókus Gyula nemes eltökéltségein, fiatalos lelkesedésén. A régi tűz mit sem vesztett az erejéből és a régi elszántság, mely mindenkoron a szívós, kitartó s a nagy emberi ideálokért való munkára sarkalta, — negyven esztendő múltával — ma is az, ami volt egykoron. Csupa kemény energia, hatalmas iveit látókör, alapos s sokoldalú tudás: ezek azok az értékek, melyek egy finom mivü egyéniségen — a Dókus Gyula egyéniségén — át jutnak ma szóhoz Zemplén- vármegye alispáni székéből. Sorjában végig kellene lapoznunk a vármegye utolsó évtizedeinek történetét, ha kronologikus és száraz rendjét akarnók adni annak a negyven esztendőnek, amit a Dókus Gyula munkássága jelent. Eredmények, pozitív értékek és a fejlődés egy- egy újabb stációja jelöli a mes- gyét, melyen ez a negyven esztendő előre tört és erre a munkára a nagy, a szent emberi eszmények inspirálták Dókus Gyulát : izzó, nemes hazafisága, mely sohasem hivalkodó szóval, de tettel szolgálja ezt a fekete magyar földet, becsületes s önzetlen eltökéltsége, mely mindenkor vezetőhelyre állítja, mikor a vármegye fejlődéséről, a vármegye érdekeiről van szó s makulátlan, nemes tőről sarjadt emberiessége, mely minden kicsinyes szemponton felülemelve, szolgáltatja már negyven esztendeje Dókus Gyulával a legigazabb és minden emberi szenvedést megértő filantrópiát. És ha keresve-keresnők is a szavakat, akkor sem tudnók a maga teljességében belesüriteni ezekbe a mondatokba az őszinte szeretetet, az igaz megbecsülést és azt a mélységes ragaszkodást, melylyel fordul ma — a negyven esztendős jubileum során — a vármegye közönsége Dókus Gyula felé. S nincsen semmi erőltetettség és nincs egyetlen erőszakolt akkord sem a köszöntő szavakban: a szivekből árad és az izig-vérig nemes, a közért munkálkodó és osztatlan megbecsüléssel körülvett férfinek szól.- jul. 30. A nagy politika. Teljes a szélcsend és a parlament fokozott erővel, lázasan dolgozik. A felirati vita és az indemnitás elintézésével rásiklott a parlament munkássága a produktiv mesgyékre és az a nagy, határozott vonalakkal való előreigyekvés, melylyel a képviselőház dolgozik, országszerte élénk megelégedést kelt és csak fokozza azokat a reménységeket, melyeket az ország fűz a most folyó országgyűlési ciklushoz. Tartalmas, nagyjelentőségű viták folynak és minden nap meghozza a maga szenzációit, melyek mind bizonyságai annak, hogy a nemzet a maga egzisztenciális érdekeit vitte az üres szólamok ellenében győzelemre akkor, a midőn a munkapártnak adott többséget s szankcionálta a hatvanhetes alap célravezető voltát. A nagy probléma. — A csatornázás kérdése. — A szennyvíztisztítás. — A különböző rendszerek. — (II.) Á szennyvíztisztítás kérdésére térve az a meggyőződésem, hogy eb< ben a városnak legjobb lehetőleg szenvedő álláspontra helyezkedni, mert a kérdés végleges megoldásának for- szirozása könnyen azt eredményezheti, hogy valamely mesterséges tisztítási mód fog elrendeltetni, ami pedig, bármelyik fogadtassák is el a gyakorlatba hozott számtalan rendszer közül, az az egy bizonyos, hogy óriási befektetést és csaknem elbirhatatlan kezelési költségeket okozna. Bizony ebben a MEGNYÍLT! Sátoraljaújhely látványossága 1 „ELITE" fényképészeti és festészeti műintézet Olcsó árak! Művészi kivitel! Sátoraljaújhely, petőji-utcza 14. sz. (Saját ház.) Minden nap nyitva! Lipimk mai uíim 8 oldal.