Zemplén, 1910. július-december (41. évfolyam, 53-102. szám)

1910-12-14 / 99. szám

Sátoraljaújhely, 19Í0. December 14. 99. (5010.) Negyvenegyedik évfolyam. Megjelen hetenkint kétszer szerdán és szombaton este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely, Főtér 8 szám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Nyiltlórben minden garmond sor 10 fill. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre 5 kői negyedévre 2.50 korona. — Egyes szám ára 10 fillér. «~~ Hirdetési dij: Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit betűknél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy kerettel ellátott hir­detések térmérték szerint egy négyszög centim, után 8 fill. — Állandó hirdeté­seknél árkedvezmény. fejes 3stván beiktatása. — dec. 14. Vasárnap iktatta be püspöki méltóságába a tiszáninneni refor­mátus egyházkerület újonnan vá­lasztott püspökét: Fejes Istvánt. És Sárospatak ódon, históriai emlékezetű falai között — ab­ban a történelmi levegőben — fogadta Fejes István, amint eléje járult üdvözlésre a magyar refor­mátus világ. A választott vezér hivatalosan is élére állt az egy­házkerületnek és áhitatok bonto­gatták a szárnyukat és ott vert, ott lüktetett ezrek lelkesedése : úgy éreztük abban a percben, hogy egy gyönyörű, egy harmó- nikus emberi élet érte be a leg- igazabb stációt. A méltóságot, melyhez Fejes Istvánt a maga tisztult, puritán értékei juttatták és a megbecsülésnek, a ragasz­kodásnak olyan imponálóan jött megnyilvánulását, melylyel a csak igazán nagyokat valljuk a leg­jobbjaink közül valónak. A Kun Bertalan öröké — az a méltóság, melyet az egyház- kerület most Fejes Istvánra ru­házott — az apostoli munkára kötelez. Annak a nagy ember­nek az emlékét az idők áradása nem tudja elmosni és elevenen él a tudat, mely a Kun Bertalan életében az apostoli buzgóság, a munkára való nemes tevékeny­ség és a mindeneket megértő szeretet inkarnációját látta. És a Kun Bertalan emlékét becsülte meg, a maga sok százados tra­dícióihoz maradt hü a tiszánin­neni református világ, amikor a püspöki méltóságot, a Kun Ber­talan örökét Fejes Istvánra ru­házta. Az egyenlők elseje : mon­dotta Dókus Ernő és mi érezzük: szegény a toll, amikor Fejes Istvánról kell Írnia. Itt él galamb- őszen, a maga kedves, fehér öregségével közöttünk, munká­ban való, örökkön tevékeny élet­nek tudjuk az életét és minden nap meghozza annak a bizony­ságát, hogy klasszikus becsű jel­lemével, istenáldotta tehetségével és nemes eltökéltségeknek sze- gődtetve szolgálatába az erőit csak a mindannyiunk javát akarja. Tudja, érzi ezt a tiszáninneni református világ is és bölcsen, a nagy elődök emlékéhez méltóan határozott, amikor a püspöki mél­tóságra Fejes Istvánt emelte. És áhitatos megindultséggal, nemesen, egyszerűen folyt le a vasárnapi beiktatás. A lelkek ünnepe volt és nem kapott he­lyett a hivalkodó pompa. Ezrek állottak Fejes István elé és szí­vesen, igaz szeretettel mondották a köszöntő szót: a szót, amely­ben a lelkünk vert és amelyben benne volt minden elismerésünk és minden ragaszkodásunk . .. * Vasárnap folyt le Fejes István­nak a tiszáninneni református egy­házkerület püspöki méltóságába való beiktatása. A nemes aktusról részle­tes tudósításunkat a következőkben adjuk : * A fogadtatás. Ködös, esős idő járt vasárnap, Fejes István püspök Ujhelyből a fél 8 órai vonattal ment át Sárospatakra s a társaságában ott láttuk a város és a környék vezető embereinek úgy­szólván mindannyiát. Amint a vonat berobogott a pataki állomásra, felzu- gott az ováció és a hatalmas tömeg, mely az utolsó zugig elborította az állomást, perceken át éljenezte Fejes Istvánt. A főiskola énekkara egy pompás alkalmi dalra gyújtott rá és a messze feketélő emberáradattól kö- rülgyürüzve, meghatottan köszönte meg Fejes István a fogadtatást. A püspököt Sárospatak közön­sége nevében dr. Bessenyey Zénó főszolgabíró köszöntötte és szives szavakkal adott kifejezést annak az örömnek, mely Fejes Istvánnak püs­pökké való választását fogadta min­denfelé. A püspök hálásan köszönte meg az üdvözlést. Mint haza — úgy­mond — úgy jött Patakra, hiszen huszonhét éve kormányzója a pataki főiskolának. A maga részéről köny- nyen háríthat el minden üdvözlést, de amikor, mint az egyházkerület küldöttje jön, el kell fogadnia a ki­tüntető ünneplést. Az a kerület, mely­nek olyan főiskolája van, mint aminő a sárospataki főiskola, megérdemli az elismerést, a szeretetet. Á közönség most fogatokra ült — a menet élén egy pompás négylovas hiDtóban Dó­kus Ernő társaságában Fejes István foglalt helyet — s a kollégium ősi épülete eié hajtattak. A kollégium udvarán a diákság sorfala közt, a kollégium tanári kara és a tanuló ifjúság nevében dr. Rácz Lajos közigazgató köszöntötte a püs­pököt. Rámutatott arra az értékes szeretetve, melylyel Fejes István vi­seltetett mindig a kollégiummal szem­ben és kérte, hogy azt a szeretetet ne vonja meg uj méltóságában sem a kollégiumtól. Fejes István megkö­szönve az üdvözlést, kijelentette, hogy a sárospataki főiskola gondját mindig a szivén hordta és azzal a régi elha­tározással tér vissza uj méltóságában is a kolégiumba, hogy ha a főiskola érdekeit szolgálja, akkor a magyar­ság, az egyház és az előrehaladás ér­dekeinek teszen csak szolgálatot. A beszéd végeztével újból felzugott az éljen. Majd a közönség széjjeloszlott s fél 10 órakor az imateremben gyűlt össze és onnan ment át a református templomba, hol 10 órakor vette kez­detét a beiktatási ünnepség. A Jelenvoltak. A beiktatáson jelen voltak — az imponálóan nagyszámú közönség so­raiban — Antal Gábor dunántúli, dr. Erős János debreceni ref. püspökök, Meczner Gyula főispán, Dókus Ernő és Dókus Gyula kamarások, Meczner Béla főrendiházi tag, báró Ragályi Balassa Ferenc, Ragályi Béla, Len­gyel Manó nyug. ezredes, Szalay László nyug. főispán, Meczner Jó­zsef, Lukács József, Gömör vármegye alispánja, Fornszek Béla törvényszéki elnök, Eiserth István kir. főügyész helyettes, Bernáth Zoltán, Boér Ká­roly egyetemi tanár, Eiszenmann Osz­kár kir. tan. pénzügyigazgató, Bereg- szászy István kir. tan. tanfelügyelő, Keresztessy Lajos ny. táblabiró, Ne­mes Lajos kir. tan., Kun Frigyes bankigazgató, továbbá az összes ke­rületi ref. esperesek és egyházkerületi gondnokok, köztük: Baksa Lajos dr. konventi előadó, B. Pap István és Nagy Károly theol. akad. igazgatók. Ragályi Béla, Radácsi György, Ré­vész Kálmán, Czinke István, Szabó József dr., Geduly Henrik, Korbély Géza s még számosán, a vármegye főtisztviselői, a sárospataki jogaka­démia, főgimnázium, a tanítóképző intézet, a miskolci ref. főgimnázium és számos társadalmi és kulturális egyesület küldöttségei. A beiktatás. Tiz órára zsúfolásig megtelt a hatalmas református templom ; tarka, szindus diszmagyarok és egyszerű fekete papi talárok szőtték be a szí­neket a nagyszerű külső képbe. És ott rezgeti a levegőben a megindult- ság és áhitatok fonódtak a lelkek köré. A beiktatási ünnepséget ifj. Fő- venyessy Bertalan orgonajátáka ve­zette be, majd egy ájtatos gyülekezeti ének dallama hangzott tel. A meg­nyitó imádságot — nemes szárnyalás­sal és művészien megstilizáltan — Révész Kálmán abauji esperes mon­dotta. A főiskolai énekkar karéneke után Dókus Ernő főgondnok meg­nyitotta a közgyűlést. Szives szavak­kal üdvözölve a testvéregyház kerüle­tek küldötteit és a közönséget, fel­hívta Szalay Lászlót, a kerület világi főjegyzőjét, hogy a szavazatbontó bi­zottság jegyzőkönyvét ismertesse meg. A jegyzőkönyv tanúsága szerint a püspökválasztás folyamán 373 szava­zat adatott le; megfelebbeztetett egy szavazat, a hernádgődi s szabálytalan volt három, az abarai, nemesbüki és felsőnyárádi. Az érvényes 373 szava­zat közül 227 Fejes István sátoralja­újhelyi lelkészre, 13S szavazat dr. Tüdős István miskolezi lelkészre ada­tott le, mig egy-egy Radácsy Györgyre, Révész Kálmánra, Bálint Józsefre és Novák Dezsőre jutott. Dókus Ernő főgondnok erre törvényes jogánál fogva a tiszáninneni református egy­házkerület megválasztott püspökéül Fejes Istvánt jelentette ki, mire az uj püspök Radácsi György egyház­kerületi lelkészi főjegyző előolvasása mellett letette az esküt. Dókus Ernő beszéde. Dókus Ernő beszélt most és a hatalmas, megkapóan szép beszéd szószerint itt következik: Fötisztelendő és Méltósdgos Püspök ur! Az Isteni gondviselés mindene­ket bölcsen intéző kegyelme jónak látta haló poraiban is áldott pat- riarchánkat, püspökünket magához szólítani. Ézzel azon feladat elé állította egyházkerületünk gyüle­kezeteit, hogy megüresedett helyét betöltsék, hogy a Szentgyörgyi Sá­muel, Csapi Márton, Szalai Sándor, a két Szathmáry-Paksi, ősi Fülöp Gábor, Apostol Pál, Zsarnay La­jos, dr. Kun Bertalan egyházkerü­letünk, sőt magyar protestáns egy­háztörténetünk nagy alakjaihoz méltó utódot emeljenek eme egy­házkerület püspöki székébe. Hála a Mindenhatónak, egyház­kerületünk egész sorával rendelke­zik e kiváló férfiaknak, kik mind méltók lettek volna e díszes állásra. De ezen egyházkerület kötelékében eltöltött 45 év alatt szerzett tapasz­talat azon meggyőződést érlelte meg, hogy a méltók között Méltó­ságod a legméltóbb arra, hogy nagynevű elődeinek örökébe lépjen, hogy nagy tudáson alapuló, nagy adminisztraciónális gyakorlattal pá­rosult, egy élet tapasztalatain át- szürődött, kristálizálódott ismereteit, lelkének kincseit, ezen legmaga­sabb egyházi vezető állásban, egye­temes egyházunk és egyházkerüle­tünk javára, még az eddiginél is hatékonyabban értékesíthesse, hasz­nosíthassa. Negyvenöt év! Mily hosszú idő azoknál, kiknél a gondtalan sem­mittevésben telt el s mily rövid, akiknél az egész életet a közélet önzetlen munkássága tölti be, ara­nyozza meg. Méltóságod 45 életévének min­den pillanata a nyilvánosság előtt, úgyszólván annak ellenőrzése mel­lett folyt le, szemeink előtt kap­csolódtak egymásba az érdem azon megszámlálhatatlan szemei, melyek ezen hosszú láncot alkotva övezik Méltóságod működését, személyét, amely láncnak legdrágább köve az érdem azon koronája, melyet egy­házkerületünk a teljesített, az ered­ményes munkáért a mai napon nyújt, hiszem, hogy összes, szá­mottevő, elfogulatlan magyar re­formátus testvéreink őszinte öröme és helyeslése mellett. Mert Méltóságod öröknyomokat hagyó, áldásos működésének csak kisebbik fele az, melyet egyháza anyagi és szellemi felvirágoztatása, a sárospataki főiskola színvonalá­nak emelése, egyházmegyéje és ezen egyházkerületben páratlan buzgalommal, kötelességérzettel és fényes eredménynyel kifejtett, de ezen működést hirdeti egyetemes konventünk jegyzőkönyveinek min­den lapja, zsinataink minden tör­vényszakasza, egyházi közéletünk minden fontosabb mozzanata s ezen Még a végeladásnál »olcsóbban férfiöltönyök mérték szerint Mficbnniic Hpumán posztó és gyapjúszövet rendelésre elvállaltatnak IilUultUVIlil flullllllll divatárnházr kerülnek eladásra férfi ruha szövetek, téli kabát kelmék és női costüm szövetek. Rákóczi-u. 6. 4' divatáruházr an (Kispiacz.) Lapunk mai száma 6 oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents