Zemplén, 1910. július-december (41. évfolyam, 53-102. szám)
1910-12-03 / 96. szám
Sátoraljaújhely, 1910. December 3. 96. (5007.) Negyvenegyedik évfolyam. Hegjelen hetenkint kétszer szerdán és szombaton este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely, Főtér 9 szám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adnnk vissza. N/ilttérben minden garmond sor 40 fill. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre 5 kői negyedévre 2.50 korona. — Egyes szám ára 10 fillér. Hirdetési dij: Hivatalos hirdetéseknél minden szó atán 2 fill. Petit betűknél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 8 fill. — Állandó hirdetéseknél árkedvezmény. A „vo!t“-ak pártja. — dec. 3. A Justh Gyula elnöklete alatt álló függetlenségi párt minapi értekezlete egy uj faktorral gyarapította a magyar politikai életet. Olyan faktorral, melynek eddig igazán semmiféle alkotmányos állam közéletében nem jutott más szerep és más kompetencia, mint az, hogy az embereket megnevettesse. Ez az értekezlet a „voltnak tanácskozása volt. A végrehajtó bizottságba beválasztották a párt „volt“ főispánjait. És a pártpolitika irányítására a „volt“ képviselők osztogattak jó tanácsokat. Ilyen körülmények között igazán nem lenne csoda, ha a Justh Gyula elnöklete alatt álló pártból is nemsokára „volt“ párt lenne. Ami a „volt“-ak értekezletén még ezeken kívül történt, az semmivel sem komolyabb, mint a múlt lepolitizált személyiségeinek ez a groteszk felvonulása. A Justh párt vezérei és tagjai ugyanis semmi másban nem tudtak megállapodni, mint csakis abban, hogy ők ellenzékiek lesznek. De hogy miért, mi ellen, milyen okból és milyen célok érdekében fognak ellenzéki politikát csinálni, arról hallgat minden tudósítás. Be kell tehát ér- nünk azzal a feltevéssel, hogy Justh Gyula pártja éppen csak azért lett ellenzéki, mert kormánypárti nem lehetett. Az elvek dolgában már nem tudtak megegyezésre jutni, volt aki azt tanácsolta, hogy a párt most kettőzött erővel vesse magát a függetlenségi jelszavakra és követelje akár a magyar nemzeti hadsereget is, holott, a mikor ez a csoport tagja volt a koaliciónak, vezére nem egyszer jelentette ki, hogy nekik katonai téren semmi sem kell. Viszont azonban olyan párttag is akadt, aki a gravaminális politika elejtésében és a gazdasági kérdések ápolásában jelölte meg a párt jövendőbeli hivatását. Legérdekesebb mindenesetre az volt, ami a „volt“-ak értekezletén a választójog reformja körül történt. A párt két vezetőtagja ugyanis belépett, sőt az egyik tisztet is vállalt a nemrég megalakult úgynevezett reformklubban, amely az általános szavazati jog társadalmi propagálását tekinti egyik legfőbb feladatának. Ezt az eljárást a jelenlegi és természetesen „volt“ párttagok a legkeményebb bírálat tárgyává tették, olyannyira, hogyha maga a pártelnök nem sietett volna a sarokba szorított alelnök védel mére, megtörtént volna az a bohózat, hogy a „volt“ tagok szétrobbantották volna a pártot. A függetlenségi párt négy évig kormányzó párt volt. A kormányzat vitelére és támogatására állítólag azért vállalkozott, bogy a választójognak reformját megalkossa. Á négy esztendő alatt mindenbe belefogott, csak abba nem, amire és amiért tulajdonképen vállalkozott. Most pedig, amikor már megszűnt kormányozni és kormányt támogatni, még mindig azt bizonyítja maga-' tartásával, hogy a választójog kibővítését még ma sem tekinti problémának, megfontolandó, kidolgozandó, a nemzeti élet kau- téláival körülbástyázandó feladatnak, hanem ma is még csak annak tekinti, aminek öt esztendő óta használja: taktikai eszköznek, melyet az ember hol kitágít, hol összehúz, hol hangosan berregtet, hol pedig elnémít, úgy amint azt a pillanatnyi érdek ki- kivánja. Milyen kellemesen elütnek ettől az üres, hiábavaló lármától azok a nyilatkozatok, melyeket Héderváry miniszterelnök az utolsó napokban tett éppen a választói jog kérdésében. — Mig Justh Gyula pártja nem talál magának álláspontot, hanem csak taktikázik a választójoggal,addig a kormányelnök azt hirdeti, hogy előbb minden más sürgős feladatot meg kell oldani, hogy a választójogi reform problémája egyedül, minden más kérdéstől függetlenül álljon a nemzet elé, mivel az egész jövőre kiható kérdés csak igy nyerhet kimerítő és minden részletében kellőképpen átdolgozott megoldást. A hangos függetlenségiek azt mondják, hogy a választójog kérdésében az a különbség köztük és a kormány között, hogy ök mindjárt akarják, a kormány pedig ki tudja mikor. De a tények azt mutatják, hogy ez a különbség egészen másból áll. Nevezetesen abból, hogy ők a választójoggal csak taktikázni akarnak, a kormány pedig meg akarja oldani. Szóval a kormány azt készíti elő, ami lesz. A függetlenségi Justh párt pedig nem tud elmozdulni arról a pontról, ahol „volt“ és ahol szükségképpen megszűnik majd lenni. Íz újhelyi MfióL Küldöttségjárás után. — A szerdai impresz- sziók. — Lesz-e eredménye az akciónak? — dec. 8. Az osztrák-magyar bank fiókjáért való akciónk — se percben nincs okunk rá, hogy máskép higyjük — aligha marad meddő. Komoly és el- mellőzhetetlen argumentumokat tudunk föl sorakoztatni annak az igazolására, hogy jogosan formálunk jusst a bankfiókhoz és hisszük is, hogy illetékes helyen méltányolni is fogják azokat a szempontokat, melyek a bankfióknak Ujhelyben való fölállítása mellett szólnak. Örömmel konstatáljuk, hogy a szóbanforgó nagy gazdasági érdekek megtudták mozdítani Ujhelyt és az akció átterelődött arra az útra, melynek egyik közelfekvő stációja csak az eredményesség lehet. Keserves keményen nehezedik ellenünk az élet és gondoskodnunk kell uj erőforrásokról, melyekből friss és egészséges vér áradhat a stagnáló s a fejlődésben elakadt organizmusba. Ha nem is Írjuk alá, hogy az osztrák-magyar bank fiókjával megkapjuk az írt is minden gazdasági bajunkra, azt azonban konce- dálnunk kell, hogy ipari és kereskedelmi szempontból s a forgalom fokozásának érdekében jelentős sulylyal kapcsolódnék Zemplénvármegye gaz- uasági életébe az újhelyi bankfiók. Az a küldöttség, mely Kazy József orsz. képv., Meczner Gyula főispán és dr. Reichard Salamon polgár- mester vezetése alatt szerdán a bankfiók ügyében Budapesten járt, a legbiztatóbb impressziókkal jött haza. — Egy sereg vidéki város mozdult meg és mindenfelőlről hallatszanak a hangok, melyek maguknak reklamálják a bankfiókot. Eminens gazdasági érdekekről van szó, meg tudjuk hát érteni a viaskodást, melylyel a közvetlen szomszédjaink közül Ungvár és Munkács is akciót kezdett. De a földrajzi viszonyok, a kereskedelmi s gazdasági szempontok mind egy-egy argumentumot szolgáltatnak ahhoz, hogy Ujhely — a siker minden reményével — vehesse fel a küzdelmet és a maga nagy érdekeit vihesse előbbre azzal, hogy az újonnan tervbe vett bankfiókok egyikét Ujhelyben építse meg az osztrák-magyar bank. S az a buzgóság, melylyel az akciót az ötlet első szószóli előre segítették és az a jóindulat, mely fogadta mindenfelé — s főleg illetékes, mérvadó helyen — az akciót, ma már mintegy garane ája annak, hogy igyekvéseink nem maradnak céltalanok és Ujhely rövidesen hozzájut a bankfiókhoz. Előző számunkban már beszámoltunk arról a fogadtatásról, melyben Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök és Lukács László pénzügyminiszter előtt volt része, az újhelyi küldöttségnek. Jóakaratuan s őszinte készséggel kiván úgy a kormányelnök, mint a pénzügyminiszter a segítségünkre lenni és értékes támogatásuk nem marad el majd mellőlünk akkor sem, amikor arról lesz szó, hogy Ujhely óhaja honoráltassék. Nem kivánunk mi semmiféle kedvezést, csupán azt akarjuk, hogy ne mellőztessenek azok a gazdasági érdekek s azok az érvek, melyek jogossá s az osztrák-magyar bank szempontjából is indokolttá teszik a kérelmünket. Úgy a miniszterelnök, mint a pénzügyminiszter válasza biztató ígéret arra, hogy a bankfiókok széj- j elosztása során csak egyetlen szempont lesz mérvadó: az objektiv igazság szempontja s akkor nekünk nem lehet okunk arra, hogy bizalmatlanul várjuk a döntést. Az a memorandum, melyet a Pesten járt küldöttség az illetékes tényezők elé szerdán vitt, meggyőzően fejti ki egyfelőlről Ujhelynek, a bankfiókhoz való letagadhatatlan jussát, másfelőlről meg azt a bizonyosságot, mely az újhelyi bankfiók felállításával az osztrák-magyar bank érdekeinek az elöresegitését is jelenti. Az a memorandum a statisztikára épít és számokkal dolgozik: megcáfolha- tatlanul mutatja ki, hogy az osztrákmagyar kassai fiókja — éppen a túlságosan nagy körzete miatt — nem szolgálhatja az érdekeinket olyan mértékben, mint azt az egyre fejlődő ipari, kereskedelmi és gazdasági forgalom kívánatossá teszik. A kassai bankfióktól távolálló s akaratlan szempontok munkálnak azon, hogy éppen az érdekeinkre való hivatkozással szorgalmazhassuk a kassai fiók kettéosztását. S ha a közvetlen haszon, amivel az újhelyi fiók felállítása járna, nem is jelent rengeteg összegeket, annál nagyobb a közvetett haszon s annyira mélyen belenyúl Zemplénvármegye gazdasági életének struktúrájába, hogy egy-kettőre bizony nem is summázhatjuk számokká. A hitel- viszonyokat javítja meg, újabb lehetőséget ad a vállalkozási kedv fellendüléséhez, ma parlagon hevertetett értékeket viszen át a forgalomba: mindez közvetett haszon s messze fölötte áll annak a közvetlen konzekvenciának, mit reánk nézve a bankfióknak Ujhelyben való fölállítása jelenthet. S a nagy tanulság itt áll előttünk: sokkal messzebbre megyünk s sokkal könnyebben gyűrűnk le minden elénk meredő nehézséget, ha nem borítjuk föl az egyetértést s nem határoljuk el messze egymástól az erőket, de összefogunk s együtt vivjuk meg az élettel való küzdelmeket. il polgári fiúiskola jövője. A képviselőtestület előtt. — Kertész Ödön beadványa. — Kulturális érdekek. — dec. 3. Kertész Ödön, a sátoraljaújhelyi nyilvános polgári fiúiskola igazgatója e napokban egy nagyon érdekes s figyelemre méltó beadványnyal fordult a városi képviselőtestülethez. A beadvány — a város minden újabban való s jelentős megterheltetése nélkül — módját kívánja ejteni annak, hogy a polgári fiúiskola megfelelő s a rendeltetéséhez mért helyiséghez juthasson. A mai épülete szűk s nem felel meg azoknak a követelményeknek, melyekhez a tanügyi hatóságok minden iskolával szemben kötik maMég a végeladásnál"' * olcsóbban férfiöltönyök mérték szerint Mncbnniic Hnnmnn Posztó és gyapjúszövet rendelésre elvállaltatok iliUulUIVIIu ÍIIjI lllllll divatáruházában kerülnek eladásra férfi ruha szövetek, téli kabát kelmék és női costüm szövetek. Rákóczi-u. 6. ál (Kispiacz.) Lapunk mai száma 8 oldal.
