Zemplén, 1910. július-december (41. évfolyam, 53-102. szám)

1910-07-16 / 57. szám

Julius 16 . ZEMPLÉN 3. oldal. vay Aladár főszolgabíró úrral együt­tesen lettem volna s ott velük a Búza Barna ur provokálásáról vagy inzultálásáról beszéltem, a valóság­nak meg nem felel s igy a szó- banforgó tudósítás híjával van min­den igazmondásnak. Sátoraljauhely, 1910. jul. 16. Győry Kálmán, kir. gazd. v. felügyelő. Es ez szolgáljon válaszul a Ma­gyarország megjegyzéseire. Azokra a megjegyzésekre, melyeknek forrását nem messze kell keresnünk. VÁRMEGYE és VÁROS. )( Az elmúlt negyedév. Az 1910. március hó 1-től junius hó 1-ig ter­jedő negyedév hivatali tevékenységé­ről a számonkérőszék a következő adatokat közli: A központban: al­ispán 219, főjegyző 208, I. aljegyző 1189, II. aljegyző 905, III. aljegyző 833, IV. alj. 952, V. alj. 597, főorvos 248, tiszti főügyész 788, főlevéltárnok 53, törvényhat. állatorvos 176, p. ü. számvevőség 1176, államépitészeti hi­vatal 295, kir. tanfelügyelő 257, kir. pénzügyigazgató 72, — a vármegyei árvaszéknél: árvaszéki elnök 42, Pilissy László h. elnök 1556, Mester István ülnök 1644, Bajusz József ül­nök 1270, dr. Bajusz Zoltán ülnök 1482, dr. Szentgyörgyi Zoltán ülnök 1319, Boronkay László jegyző 1306, dr. Orbán Kálmán tb. ülnök 1282. Sátoraljaújhely r. t. városnál: Dr. Reichard Bálámon polgármester 51, Farkas Andor h. polgármester 5, Pa- taky Miklós főjegyző 1055, Bogyay Béla tanácsos 676, dr. Keiner Győző h. tanácsos 1345, Simsa Ödön közig, gyakornok 498, állatorvos 28, Kérészy Gyula főmérnök 501, rendőrkapitány­ság 3075, — a járásokban : a szerencsi főszolgabíró 2242, a tokaji 2075, a sárospataki 1187, a sátoraljaújhelyi 1820, a bodrogközi 1770, a gálszécsi 1370, a nagymihályi 1592, a varan- nói 1247, a horaonnai 1579, a szinnai 1072, a sztropkói 804, a mezőlaborci 1094 ügydarabot intézett el. )( Megüresedett segédjegyzőségek. A bánód körjegyzőségben rendszere­sített segédjegyzői állásra pályázat hirdettetett. Javadalmazás: évi 1000 kor. fizetés és 100 kor. lakpónz. A szabályszerűen felszerelt kérvények folyó hó 18-ig nyújtandók be a nagy­mihályi főszolgabírói hivatalhoz. A választás folyó hó 19 én d. u. 3 óra­kor fog megejtetni Bánócon. — A laborcfői körjegyzőségben rendszere­sített és évi 1000 korona fizetéssel javadalmazott segédjegyzői állásra szintén pályázatot nyit a mezőlaborci főszolgabíró. Pályázati határidő : 1910. julius hó 25. A választás idejéről a pályázók értesittetni fognak. JEGYZETEK A HÉTRŐL. Beszélnek a tények. A függetlenségi tábor nem győzi hangsúlyozni, hogy dr. Búza Barná­nak a Gortvay Aladárral való afférje lényegében a magyar sajtószabadság afférje. És rémségesen háborognak az indulatok és tele van tűzzel és tele van harcrakészséggel a túlsó ol­dal. Ezt értjük. Nekigyürkőzve — a felháborodás hangján — emlegetik, bogy igy meg úgy megfogják torolni a sajtószabadságon esett sérelmet és reszkess te vén föld, a népharag rö­videsen kitör és eget kér majd. És ezzel a nagy háborgással szemben mi utalunk — illedelmes s szerény szó­val — néhány jól tudott faktumra. Mikor Tisza István Ujhelyben járt, a falvaktól bejött munkapárti választókat véresre verték a Búza Barna hivei. Doronggal és más fur- kos szerszámokkal támadtak reájuk és a jámbor vidéki magyaroknak be­tört fejjel kellett haza ballagniok, mert elég bátrak voltak ahhoz, hogy bejöjjenek Ujhelybe és meghallgas­sák Tisza Istvánt. Nem áll e szabad­ságában mindenkinek, hogy azt hall­gassa meg, akit akar? S nem-e a személyes szabadságon esett sére­lem — nem-e ezt a nagy nemzeti értéket inzultálta a függetlenségi tábor — amikor bottal és husánggal akarta a vidéki választó kedvét el­venni attól, hogy még egyszer meg merje hallgatni majd Tisza Istvánt? Mikor a kortesáradatok sorra vet­ték a falvakat, a Búza Barna apos­tolai azzal iparkodtak hatni az atya­fiakra, hogy ha valame'yikök be mer jönni Ujhelybe és Kazyra szavaz majd, hát hozzon mindjárt koporsót is magával. Nincsenek-e tételes tör­vényeink arra, hogy mindenki szaba­don és függetlenül gyakorolhatja a politikai jogát? És kérdezzük az el­fogulatlan szemlélőt: nem-e az volt a célja annak a koporsóval való fe- nyegetődzésnek, hogy megakadályozza a falusi választó polgárt politikai joga szabadon való gyakorlatában? És nem a szabad véleménynyilvání­tás jogát ütötte arcul a függetlenségi oldal, amikor egy sereg embert akart terrorizmussal meggátolni ab­ban, hogy Kazyra szavazhasson? És azok mellett a nagy nemzeti érdekek mellett, melyeket a sajtó- szabadság zár magába, nem kisebbek a személyes szabadság és a politikai jogok szabadon való gyakorlatának biztosításában rejlő nemzeti érdekek. Miért nem népgyülésezett akkor a túlsó oldal és miért nem háborgott akkor annyira ? Az nem lehet a mentségük, hogy azokból a szomorú és sajnálatos tényekből nem ková­csolhatott Búza Barna tőkét a maga politikai ambíciói számára. Hát azért nem népgyüléseztek és azért nem háborogtak. Az Erlioh-Bzerum Ujhelyben, A nagy csata lankadatlanul és szívós energiákkal folyik tovább. Min­den érdeklődés középpontjában az öreg, töpörödött frankfurti doktor: Erlich Pál áll és az oldalán csatázik — a nagy és fekete rémek ellen — az emberiség minden megértő lelkese­dése és minden rajongó, szent áhítata. Az orvostudományok egyik legklasz- szikusabb és apró tekintetekkel föl sem mérhető tényével állunk szem­ben és sokan — elgyötört, megtépett százezrek — éreznek ott a homluko- kon egy jóságos, puha simitásu ke­zet. A doktor Erlich Pál kezét. Azoknak az örökkön való küzdel­meknek, melyeket az élet ellen ví­vunk, egy korszakos stációját adja meg az Erlich-Hata 606. Csupa fáj­dalmas és setóten borongó szkepszis­sel vágtunk neki a holnapnak, nagy és kínos problémák meredtek elébünk és ma — egy-két apostoli ember jó­voltából — egy keveset megenyhül­tek azok a fekete színek és úgy érez­zük, mintha egy ránccal kevesebb lenne a homlokunkon. Minden érdek­lődést és minden szorongó, bizakodó hitet kell, hogy lekössön az a nagy munka, mely most foglalkozik az Erlich-szerűm tudományos értékeinek a megállapításával és erősen, realitá­sokkal biztatja az emberiséget, hogy immár a nagy probléma megoldásá­nak a közelében vagyunk. A múltkor már hirt adtunk arról, hogy a sátoraljaújhelyi közkórház országosan ismert nevű, kiváló igaz­gató-főorvosa : dr. Chudovszky Mór magához Erlichhez fordult és széru­mot kért tőle az újhelyi kórházban való használatra. A levélre már fe­lelt Erlich és értesítése szerint a sze­rűm rövidesen megérkezik Ujhelybe is. És az emberiség érdekeiért való csatából ezen a mesgyén is kiveszi majd a részét az Erzsébet közkórház. HÍREK. Wálasztás előtt. Az iparosok hol- “ naphoz egy hétre választanak. A csata tovább folyik majd az ipar­testületben és a reneszánsszát, az értékekben való megújhodását váró ipartestület előtt ott a nagy kérdő­jel, hogy a julius 24-re meghozza-e majd a jobb időket. Most, amikor már jóval túl va­gyunk a választási izgalmakon és színesen, tarkán villannak vissza a júniusi küzdelem reflekszei: kon­statálnunk kell, hogy a mi hóna­pokkal ezelőtt a szenvedélyesség és az izgalmak lavináját megindította, az ipartestületi választás volt. Ezen a ponton lobbant fel először a párt­szenvedelem és innen gyűrűzött — egyre hatalmasabb taréju — hul­lámokba az indulat. Némely igye­kezetek behurcolták a pártpolitikát az ipartestület falai közé és politi­kai ambíciók vertek éket annak, hogy az iparosság — messze elke­rülve minden könnyelmű feilángo- lást és nyugodtan, a legteljesebb tárgyilagossággal — vehesse fon­tolóra a maga testületi ügyeit. És ezen a nyomon tovább, konstatál­nunk keil, hogy ha az újhelyi ipa­rosoknak keményebben kell küz­deniük az élettel és százszorta job­ban érzik a mindennapos csatázás terhét, annak egyetlen oka a foly­tonosan való politizálás. Eszméljenek már rá az iparosok, hogy ez az ut — a pártpolitikával való bibelődés — nem annak az útja, hogy valaha is boldogulhas­sanak. Lássák tisztánlátó szemmel az élet igazi értékeit és lássák be, hogy a komoly és reális munka és nem az egynéhány cifra mondat előtt való behódolás vezethet csak célra. Ne adják oda a maguk erejét jámbor és ma már bizony fogavesz- tett ambícióknak és ne érjék be azzal, hogy egy-két derékban tört, elárvult potentát hízelgő szókkal köszöntse az előrehaladásukat. És mindig csak szóval és sohasem tettel. Az újhelyi iparosok életében jul. 24-nek csak úgy lehet jelentősége, ha minden pártpolitikától menten és fel nem ülve a magasra törő ambícióknak, hallatja majd szavát az újhelyi iparosság. — Személyi liir. Meczner Gyula főispán négy heti tartózkodásra ma délután Reichenhallba utazott. — Uj ügyvéd. Dr. Balázs Béla az ügyvédi vizsgálat sikeres letétele után irodáját Szinnán megnyitotta. — Az ipartestületi tisztujitás. Pataky Miklós, főjegyző, az ipartes­tületi választásra kiküldött választási elnök az ipartestületi tisztújító köz­gyűlését julius hó 24-re tűzte ki. A közgyűlés délután 4 órakor az ipar- testületi székház tanácstermében veszi kezdetét. A tárgysorra elnök, 20 előljárósági rendes és 6 póttag és 3 számvevő választása kerül. Ha a tisztújító közgyűlés határozatképes nem lenne, az uj közgyűlés — a megjelent tagok számára való tekin­tet nélkül — julius hó 31.-én fog megtartatni. — Szervezkedés során. Mezey KálmáD, a Sátoraljaújhely—eperjesi szinikerület igazgatója fokozott am­bíciókkal folytatja a színtársulata szer­vezését. A társulat nagyjában már együtt van, egyik-másik vezető sze­repkör még betöltetlen, de idevonat- kozóan is élénk tárgyalásokat folytat Mezey a vidéki színpadok jelesebb- jeive). Újabban való értesüléseink szerint, Mezei Markovics Margitot, Harsányi Lilit, Erdős Fülöpöt és Zombory Imrét is a társulatához szer­ződtette. — Református tanítók gyűlése. A felsőzempléni ref. egyházmegyei tanítóegyesület folyó évi rendes gyű­léséről adott tudósításunk kiegészíté­séül közöljük a következőket: A Gál- szécsen megtartott gyűlést reggel 8 órakor választmányi gyűlés előzte meg Péter Mihály gálszécsi lelkész, Dókus László főszolgabíró és Karakó Ferenc tanító elnöklete alatt. A közgyűlés istentisztelettel vette kezdetét, amely alkalommal Hubay Bertalan bodzás- ujlaki lelkész imádkozott. Péter Mi­hály egyesületi papi elnök kimerítő s erővel megirt jelentésben számolt be az egyesület egy évi munkálkodásá- rló. Nyitray József és Szilágyi Ist­ván nyugdíjba menő tanítóknak, mint egyesületi tagoknak emlékét jegyző­könyvileg megörökítette a közgyűlés. Az egyesület Dókus László ajándé­kából 20 kor. jutalomban részesítette Szombathy Béla magyarizsépi tanítót. Szilágyi István egyesületi pénztárnok pénztárnoki tisztségéről lemondott, he­lyébe Könyves Kálmán garanyi ta­nító választatott meg. Választmányi tagokká Berencsi Endre, Bottka Gyu­la, Zsoldos Ferenc, Szekeres István és Zsolnay Gergely egyesületi tago­kat választotta meg a közgyűlés. Az Orsz. Ref. Tanítóegyesület folyó évi közgyűlésén az egyesületet Karakó Ferenc szürnyegi tanító fogja képvi­selni. Végül elhatároztatott, hogy a felsőzempléni tanítóegyesület belép a Magyarországi ref. Énekvezérek Egye­sületébe. — Elköltözés. Kántor Mihály volt sárospataki ügyvéd Gáva köz­ségben nyitott ügyvédi irodát. — Uj jegyzők. A kassai közigaz­gatási tanfolyamon most tartattak meg a képesítő vizsgálatok. Összesen 44 ifjú nyert jegyzői oklevelet, ezek közt négy kitüntetéssel. Javitó vizs­gára a 46 jelentkező közül csak 2 utasittatott, az eredmény tehát kitű­nőnek mondható. A szóban levő tan­folyam iránt, mely kiválóan képzett jegyzőket ad vármegyénknek is : mind nagyobb az érdeklődés. — A hivatalos eljárás miatt. Huszár János hernádkaki lakos ellen a sátoraljaújhelyi kir. ügyészség el­rendelte a vizsgálatot, mert töltött fegyverét otthon hagyta s azzal a szomszédban lakó Erdős István 10 éves fiú a Huszár János 8 éves Zsófi leányát szivén lőtte. A hivatalos bon­colás megejtése végett Rombauer Ed- gárd szerencsi kir. járásbiró 2 orvos­sal jelent meg a helyszínén. Huszár és felesége a bírósági boncolás hal­latára elájultak. A nép ezek után minden áron megakarta akadályozni a boncolást s annyira fenyegető volt a magatartása, hogy a járásbirónak Gesztelybe kellett csendőrért küldeni. Midőn a csendőrt meglátta a felbő­szült nép, tüzet rögtönöztek a falu­RAKOVSZKY SÁNDOR ruhafestő és tisztitó Sátoraljaújhely, Bercsényi-utcza 5. (Saját házában.) Díszes női ruhákat, blúzokat, ruha aljakat, férfi ruhákat legszebben tisztit és fest bár­mily színre, női ruhaszövetet guvliroz = jutányos áron. -------

Next

/
Thumbnails
Contents