Zemplén, 1910. július-december (41. évfolyam, 53-102. szám)
1910-11-05 / 88. szám
November 5. ZEMPLÉN 3. nM„l. testületi tagok kicsiny számmal vettek részt a tanácskozásban, melynek tárgysora már eleve kizárt minden izgalmat és minden szenvedélyességet, Csöndesen, komoly megfontoltsággal pergett le az ülés ; részletes tudósításunkat a következőkben adjuk: Napirend előtt. Dr. Reichard Salamon polgármester megnyitva az ülést, szives szavakkal üdvözli a megjelenteket. Majd előadja, hogy a hivatali helyiségek szükek és az ebből származó anomáliák napról-napra annyira fokozódnak, hogy az adminisztráció ezer nehézséggel megküzdve, tudja csak feldolgozni a mindennapos munkát. Az adóügyosztály a pénztártól el nem szakítható s nincs más hátra, minthogy az akadálytalan munka biztosítása érdekében a képviselőtestület a rendőrség máshova való helyezéséről gondoskodjék. Felhatalmazást kér arra, hogy a megyeház alsórészeinek a rendőrség céljaira való kibérlésére vonatkozóan tárgyalásokat kezdhessen a vármegye alispánjával. A közgyűlés a kért felhatalmazást megadta. A napipiac. A napirend legjelentősebb pontja a napipiac visszahelyezésének kérdése volt. Stern Lajos sátoraljaújhelyi lakos és 439 társa kérvényt adtak be a képviselőtestülethez és a beadványban részletesen utalnak azokra a sérelmekre, melyek az újhelyi ipart és kereskedelmet érték a napipiacnak a tűzoltó-térre való áthelyezésével. — Arra kérik a képviselőtestületet, hogy az eminens gazdasági érdekekre való hivatkozással mondja ki a közgyűlés a napipiacnak a tűzoltó laktanya melletti ^térségről a régi helyére való visszahelyezését. Jelenek Adám volt az első felszólaló. A kérdés súlya, jelentősége megköveteli, hogy a lehető legkomolyabban foglalkozzunk vele. Az tény, hogy a napipiac nem maradhat a mai helyén és nincs más hátra, minthogy visszakerüljön a régi helyére, vagy osztassák két felé. — Schwarczbart Lipót konstatálja, hogy a képviselő- testület nem a közérdeket szolgálta, amikor meghozta emlékezetes határozatát a napipiac elhelyezése tárgyában. De a tanács sem kezelte a kérdést azzal a megfontoltsággal, melyet joggal megérdemelt volna : hiszen azt a memorandumot, melyben már 1909. szept. 22-én tiltakozott nagy számmal a polgárság a napipiac áthelyezése ellen, nem is terjesztette a képviselőtestület elé. Az egyetlen megoldási mód az, hogy helyeztessék a napipiac vissza a régi helyére. A kétfelé osztás nem vezethet célra, mert a széjjelosztáshoz kicsi a piacunk. — Némethy Bertalan szerint az áthelyezésnél az érdekeltek meg lettek hallgatva. Az akkori vezetőség az áthelyezést kimondó határozatot addig nem akarta végrehajtani, mig az érdekeltek ahhoz hozzá nem járultak. Javasolja, hogy tétessék át a beadvány a pénzügyi bizottsághoz s a bizottság hallgassa meg személyesen a kérvényezők meghatalmazottait és a tárgyalások eredményeiről tegyen majd jelentést. — Dr. Haas Bertalan kifejti, hogy elodázhatatlanul rendet kell teremteni ebben a kérdésben. Tény, hogy szerencsétlen volt a szó- banforgó képviselőtestületi határozat és immár cselekedni kell: éppen azért ne utalja a közgyűlés a beadványt a pénzügyi bizottsághoz, amelyben kevés a személyesen érdekelt. Javasolja, hogy a pénzügyi bizottság egészittes- sék ki szakemberekkel, tárgyaljon az érdekeltekkel s úgy próbálja megoldani ezt a komplikált kérdést. A polgármester — a dr. Haas Bertalan javaslata kapcsán — ajánlja, hogy a pénzügyi bizottság egészittes- sék ki Jelenek Ádám, Schweiger Márkusz, Klein Andor, Schwarczbart Lipót képviselőtestületi tagokkal, az ipartestület, az Omke és a kereskedelmi társulat helyi elnökeivel s 10—12 érdekelt féllel, vegye tárgyalás alá a piac ügyét s tegyen majd . elöntést a hovahelyezésre, esetleg egy vásárcsarnok építésére vonatkozóan. A képviselőtestület az előterjesztéshez hozzá is járult. Apróbb ügyek. Az állami borital és husfogyasz- tási adóknak az 1911/1913. évekre való biztosítását szolgáló egyezségi tárgyalásokhoz a képviselőtestület a város részéről a polgármester elnök- ete alatt dr. Haas Bertalan, Némethy Bertalan és Jelenek Ádám képviselő- testületi tagokat delegálta meghatalmazottakul. — Elhatározta továbbá — Szemes Károly kérelmére — a közgyűlés, hogy a vágóhídon levő sertésforrázót rendbehozatja. — A íépviselőtestület annak idején akciót kezdett a Sárospatakra tervezett járásbíróság ellen és megbízta dr. Búza Barnát, hogy foglalja Írásba a város részéről felhozott argumentumokat. Dr. Búza a megbízatást nem vállalta, amiért is a képviselőtestület dr. Szé- sely Álbertet és dr. Keiner Győző h. gazdasági tanácsost kérte fel a felirat elkészítésére. — A házi és gyámpénztári betéteket olyan kamatláb mellett kívánja gyümölcsöztetni a város, mint a vármegye. — A kir. tanfelügyelő a szakrajz oktatásért járó tiszteletdijak kiutalására s még egy rajzesoport felállítására kérte fel a várost; a képviselőtestület a megkeresést azzal adta ki az ipartanonc- iskolai bizottságnak, hogy állapítsa meg a rajzoktatásban résztvevő tanulók számát. — A pénzügyi bizottságnak a mérnöki hivatal átszervezése tárgyában kelt javaslatát, valamint a kisállomás melletti újjáépített Ronyva- hid felszerkezetéhez való hozzájárulás kérdését formai okokból nem tárgyalta ezúttal a képviselőtestület. — Az ezidei gyermeknaptárból száz drbot rendel a város és elhatározta a képviselőtestület azoknak az elemi iskolák jobb előmenetelü tanulói közt való szétosztását. A községi választók. Pataky Miklós főjegyző bejelenti, hogy a községi választók 1911-re érvényes névjegyzékét a kiküldött bizottság Haas Adolf elnöklete alatt összeállította már és az összeállítás szerint az 1. kerületbe 918, a II. kerületbe 625 és a III. kerületbe 549 szavazó kerül. Dr. Székely Albert az összeállítást nem fogadja el amaz egyszerű oknál fogva, mert nem szabályszerű. A kiküldött bizottság elnökévé Dókus Ernő lett megválasztva, furcsálja hát, hogy ha Dókus akadályozva volt az elnöklésben, miért nem kért a bizottság a képviselőtestülettől megfelelő helyettest. Különben is a névjegyzék az 1908 és 1909. évi adójegyzőkönyvek és nem az 1909 s 1910. évi állami főkönyvek alapján készült s igy sok szavazásra jogosult polgár maradt ki abból. A törvénynyel ellenkezik a kerületi összeállitás is, mert egy kerületbe 600 szavazónál több nem juthat és igy egy negyedik kerület létesítése elkerülhetetlen. A következő indítványt terjeszti elő: A képviselőtestület kijelenti, hogy a községi választó-kerületek megállapításánál és a választó-kerületekbe való beosztásánál tiszteletben kívánja tartani a községi törvény azon rendelkezését, hogy egy- egy választó-kerületben 600-nál több választó nem lehet. Miután pedig a bemutatott névjegyzék ezen törvényes követelménynek meg nem felel, azt megfelelő eljárás végett az összeíró küldöttségnek újból kiadni rendeli Á bizottság ezen munkálata a törvényes kivánalmaknak azért sem felel meg, mert a bizottság nem a képviselőtestület által megválasztott elnök által hivatott össze és nem az ő vezetése alatt működött, továbbá, mert a névjegyzék nem az 1909 és 1910. évi állami főkönyvek, hanem az 1908 és 1909. évi adófőkönyvek alapján állíttatott össze. Minnélfogva a képviselőtestület figyelmébe ajánlja a bizottságnak, hogy a névjegyzéket a választói jogosultság tekintetében is az 1909 és 1910. évi állami adófőkönyvek alapján kellő alapossággal törvényes elnökének vezetése alatt újból átvizsgálja. Arra az esetre pedig, ha a képviselőtestület által megválasztott bizottsági elnök ezen teendők ellátásában akadályozva volna, bizottsági elnököt is kijelölni talál szükségesnek és ezen elnöki állásra a bizottság létszámának egyidejű kibővítésével Némethy Bertalan képviselőtestületi tagot megválasztja. A képviselőtestület az indítványt teljes terjedelmében elfogadta és ezzel — az egyébként csöndes menetű közgyűlés — délután 5 órakor véget ért. VÁRMEGYE és VÁROS. )( A szőlömunkáltatási kölcsön. A 600.000 koronás jégkárkölcsön ügye már csak belügyminiszteri jóváhagyásra vár, melynek megtörténte után a kiosztó-bizottság megkezdheti működését. Hegedűs Sándor tarcali vincellériskolái igazgató felhívta tehát az érdekelt községi elöljáróságokat, hogy azon birtokosokat, kik a kát. holdankénti 150 korona kölcsönre igényt tartanak s legalább 50 százalék kárt szenvedtek, Írják össze, szőlőjük nagyságát mutassák ki s az elkészített kimutatást a kiosztó-bizottság elé teendő terjesztés végett hozzá mielőbb terjesszék be. )( Jegyzőválasztás. A radi körjegyzőségnél lemondás folytán megü- resedet s évi 1000 korona fizetéssel járó rendszeresített segédjegyzői állásra pályázat hirdettetett. Mindazok kik ezen állást elnyerni óhajtják, az 1883. évi I, t.-c., illetve az 1900. évi XX. t.-c. 3. §-ában előirt minősítésüket és eddigi alkalmaztatásukat igazoló okmányokkal felszerelt pályázati kérvényeiket a királyhelmeci fő- szolgabirósághoz folyó évi november hó 13-án délután 5 óráig annyival is inkább nyújtsák be, mert a később beérkező kérvényeket figyelembe venni nem fogja. Á választás a radi körjegyzői irodában folyó évi november hó 14-én délután 3 órakor tartatik meg X Biróválasztás. Néhai Rájz Mátyás ujpataki biró örökébe Dr. Besse- nyey Zénó főszolgabíró elnöklete alatt tisztújító ülésen a sárospataki képviselőtestület Regier József tör- vénybirót helyettesítette. Törvénybi- róvá pedig Boiler Miklós legidősebb t nácsos választatott meg. A végleges választást a képviselet ezúttal mellőzte, mert Ujpatak és Sárospatak csatlakozása, illetőleg egy községgé egyesülése ügyében rövid időn belül döntés várható. )( A gálszécsi segédjegyzöség. Gálszécs nagyközségben 1000 kor. fizetéssel újonnan rendszeresített segédjegyzői állásra a gálszécsi főszolgabi- róság pályázatot hirdet s felhívja mindazokat, kik ezen állást elnyerni óhajtják, hogy az 1900. évi XX. t.-c. 3. §-ában előirt képesítésüket s eddigi működésűket igazoló bizonyitványnyal felszerelt kérvényeiket folyó évi november hó 12-én d. e. 10 óráig nyújtsák be a gálszécsi főszolgabíróhoz. A választás Gálszécsen a község házánál folyó évi november hó 12-én d. e. 11 órakor fog megtartatni. JEGYZETEK A HÉTRŐL. Irodalmi emlékek Homonnán. Gr. Ándrássy Sándor v. b. t. t., a homonnai Drugeth—Csáky-féle hit- bizományi birtokok ura, a Homonnán évszázadok óta őrzött történeti és irodalmi szempontból egyaránt nagy értékű levéltári gyűjteményt a közelebbi időben szakszerűen rendeztette, mi által nagy hálára kötelezte a hazai tudományos köröket, mert az eddig jobbára elrejtve heverő becses köztörténeti és irodalmi kincseket, a miket a Drugeth-Csáky gyűjtemény magában foglal, föltárta és hozzáférhetővé tette. E gyűjtemény tetemes részét az u. n. diplomatikai levéltár képezi, mely az Árpádok korától kezdve egészen a mohácsi vészig terjedő időszakra nézve foglal magában számos érdekes oklevelet. Ehhez csatlakoznak h tulajdonkópeni gr. Drugeth, Csáky, Wandernáth, Zichy s Ándrássy családok levéltárai, amelyek szintén telve vannak nagybecsű iratokkal. Érdekes részét képezik a gyűjteménynek a török korszakból való darabok, melyek jobbára az egri, budai és szolnoki basák leveleit tartalmazzák. A művelődés és irodalomtörténet búvárait Rákóczy, Bethlen, Thököly, Kemény János fejedelmek, Lorántfy Zsuzsánna, Györgyösi István, hg. Esterházy Pál, Nádasdy Ferenc és Wesselényi nádorok, továbbá a lengyel királyok, Pázmány Péter bibor- nok esztergomi érsek stb. iratai érdekelhetik. Mint értesülünk eme nagy- értékű emlékek tetemes része legközelebb nyomtatásban is meg fog jelenni, ami bizonyára nagy nyeresége lesz a hazai tudományos irodalomnak. Mivel pedig a most felfedezett emlékek országos jelentőséggel is bírnak, ezekről úgy a tud. akadémiának, mint a fővárosi illetékes szakköröknek jelentést tettünk. Muhoray. November éa az időjáráa. A novembernek esősnek, ködösnek kell lennie: — ez a sablon. Már négy óra tájban ránk feketéinek az aikonyatok s bágyadt, hideg a déli verőfény. S ha szeszélyes az április, hát szásszorta szeszélyesebbek az őszi hónapok. Csak negyedórák kellenek hozzá, hogy az enyhe, meleg időből — mikor az überciehert is sokaljuk — hirtelen esőbe s sárba gázoljunk át s sietve nézzünk a télikabát után. Végig rakoncátlan, merő szeszélyesség a november: reggelenkint ólmos felhők szürkéinek be a szobánkba és a legbizonytalanabb problénak azt tudjuk, hogy milyen lesz aznap az idő ? S mindez nem hangulat akar lenni, de a belirizálása egy városszerte kísértő panasznak. Ujhelyben két helyen akadhatunk a meteorológiai állomás jelentéseire : a vármegyeházán s a posta épületében. A megyeházán a kapualatt lóg a jelentés, könnyen megközelíthető helyen,: a legutóbbi időkig a postán is úgy került a nyilvánosság elé, hogy egy-kettőre hozzáférhetett az ember. Miért-miért nem: a postaigazgatóság gondolt el nagyot és a kapu közeléből fölvitte a jelentést az emeletre, a távirdaosztály folyósójára. Úgy, hogy ha most az ember arra kiváncsi, hogy mit jósol aznapra a meteorológiai intézet, hát föl kell baktatnia az emeletre és hosszadalmas kutatgatás után, akad csak rá arra a jelentésre. A dolog egyébként nagyon kicsiny érdekű. A kapu alatt nem vétett az a jelentés senkinek, mig ott, ahol most van, már vét: vét a közönség kényelme ellen. S ez a szempont mindenesetre esik annyi suly- lyal a mérlegre, hogy minden figyelem nélkül a postaigazgatóság sem mehet el mellette. Intézkednie kell s kerüljön csak vissza az a jelentés a régi helyére : pláne, mikor az intézkedés nem kerül egy krajcárba sem. A hideg őszi széllel ránk köszöntött esős időjárás a tőlünk északra eső vidékeken meghozta egyébként már az elsó havat, Mint lapunkat értesítik, a vármegyénkben Dargó hegy felsőbb ormai és a nagyszalánci hegyek csúcsai hóval vannak borítva. DUNKY FIVÉREK cs. és királyi udvari fényképészek műtermében elsőrendű szép képek készülnek, az eddigieknél sokkal olcsóbb árban. Sátoraljaújhely Széchó- nyitér 9.
