Zemplén, 1910. július-december (41. évfolyam, 53-102. szám)

1910-07-16 / 57. szám

2. óidul.

ZEMPLÉN.

Julius 16.

fl hegyaljai segélyakció.

A szőlészeti szakosztály ülése. — Megállapodások a kormánynyal. — A szakosztály előterjesztései. — Az akció sikeréért.

A Zemplénvármegyei Gazdasági Egyesület szőlészeti szakosztálya pénteken délelőtt tartotta meg julius havi közgyűlését és minden részletre kiterjedően foglalkozott annak a katasztrófának következéseivel, mely ez idén érte a szőlőtermelő Tokaj-Hegy- ját. Aprólékos minuciozitással és a tényekre mutatva rá, mérte fel a bizottság azokat a konzekvenciákat, melyek a jégverések és az újabban jelentkező peronospora kapcsán a gyökereiben ingatják meg Hegyalját. Azokkal az eredményekkel, melyekre vezettek idáig a vármegyének a földművelésügyi kormánynyal folytatott tárgyalásai, szemle állította a szakosztály a maga követelményeit és hangsúlyozta, hogy ha nem a legszélesebb mederben ömlik majd előre a segélyakció, hát a Hegyaija csődje elkerülhetetlen. A kormány nem hagyhatja, hogy az a hatalmas közgazda- sági érték, amit a nemzet életében Tokaj-Hegyalja jelent, tönkre menjen és hisszük, bízunk abban, hogy azokat a megállapításokat, melyeket a szőlészeti bizottság a segélyezés módozataiul megjelölt, a legteljesebb méltánylással teszi majd magáévá a kormány.

Részletes tudósításunkat a következőkben adjuk:

A segélyakció méreteiről.

Thuránszky László elnök körülményesen ismertette azokat a módoza- sokat, melyeket előbb a vármegye törvényhatósági, később meg közigaz gatási bizottsága is a megindítandó akció alapjául jelölt ki. Ismertette majd az elnök a földművelésügyi kormánynak a vármegye felterjesztéseire adott válaszát és rámutatott azokra a megállapodásokra, melyeket a földművelésügyi kormány és a vármegye alispánja között lefolyt tárgyalások eredményeztek eddig. A segélyakció máig a következő pozitívumokat vetette felszínre : a jégvert szőlők birtokosainak — a szőlőmunkálatok továbbfolytathatása céljából — 150 korona kölcsönt ad holdankint a földművelésügyi kormány, az ag- rárkö csőn hátralékos részleteinek visszafizetésére adott határidőt kitolja és e hátralékok a jövőben kamatmentesen lennének visszafizetendők. A részletek megállapitása végett gróf Serényi Béla földművelésügyi miniszter távirati utón a fővárosba kérte az alispánt, kinek távollétében Thuránszky László főjegyző utazott fel a vármegye képiseletében Budapestre.

Tavaly a peronoszpóra pusztított a Hegyalján, ez idén a jég verte tönkre a várható termés javarészét és újabban megint mutatkozik a peronospora : ezekkel a szomorú tényekkel szemben nem tartja elégségesnek a szőlészeti osztály a kormány által kilátásba helyezett segélyt és ha csak ilyen keretekben mozognék a segélyakció, akkor az nem is vezethet majd eredményre. A bizottság a következőkben precizirozta a maga felfogását: Nemcsak agrár, de más természetű kölcsönöket is erősen igénybe vettek a hegyaljai szőlőbirtokosok, amikor szőlőiket ujjátelepi- tették: konvertálja kamatmentesen a kormány ezeket a kölcsönöket és az agrárkölcsönök fedezetéül csak a szőlők és a szőlőtermékek szolgáljanak. Minden károsult s arra igényt jelentett szőlőbirtokosnak a folyó évre 200, a jövő évre meg 400 korona kamatmentes kölcsön adassék, mig az agrár kölcsönnek hátrálékos és már esedékessé vált kamatai töröltessenek. A segély az alispánnak a szőlészeti szakosztály előterjesztése alapján kiállított utalványára folyósítandó és a tényleges szükségletek megállapítását — esetleges visszaélések elkerülése céljából — a szőlészeti szakosz tály egy kiküldött bizottság utján eszközöltetné. Kívánatosnak tartja a bizottság, hogy a kölcsönök visszafizetése csak 1913. április elsején vegye kezdetét.

Nem marad más hátra.

Határozott szavakkal és a tényekre mutatva rá hangsúlyozza a bizottság, hogy a múlt és az ez évi sorscsapások végkép kimerítették a Hegyalja erejét. A borok értékesitle- nül hevernek a pincékben és ezzel szemben a szőlőbirtokosok vagyonokat fektettek a szőlőkbe: a tavalyi és az ezidei esztendő a különben is rossz viszonyokat annyira megrontotta, hogy ha a kormány nagyméretű segélyakcióval nem jön a Hegyalja segítségére, akkor nem marad más hátra, minthogy a szőlőbirtokosok hagyják abba a szőlők továbbmüvel- tetését és nem törődve azzal, hogy a munkások ezrei kénytelen lesznek kenyér hiányában idegenbe vándorolni, ne forszírozzák a saját anyagi romlásukat. A segélyakció csak akkor vezethet eredményre, ha a segélyakció a bizottság által megjelölt alapokon épül fel és a kormány el van tökéivé arra, hogy radikálisan karolja fel a Hegyalja érdekeit.

Autentikus kijelentések.

A földművelésügyi minisztérium egyik előkelő tisztviselője, aki a segélyakció irányításában vezetőszerepet viszen, következőleg nyilatkozott egy újságíró előtt:

— A kár valóban nagy. Ezt még súlyosbította az ismételt minapi jégverés, amely, hála isten, csak lokális jellegű volt. Gróf Serényi Béla földmivelési miniszter sürgősen fogott az ügy megoldásához. Már rendben is van nagyjában a dolog. A segélyakció sürgős lépéseit megtettük, ehhez a pénzügyminiszter ur hozzájárult. Minap foglalkozott vele a minisztertanács és teljesen magáévá tette a szakminisztérium álláspontját. E szerint egyelőre erre az esztendőre holdankint azonnal százötven korona kamatmentes kölcsönt folyósítunk mindenkinek, a kinek a megye és a tarcali igazgató szükségesnek véli. Jövő évre azonban újabb összegeket adunk.

Sokat gondolkodtunk azon, hogy no adjuk-e ezt a pénzt anyagokban. De az igen megdrágította volna a segélyakciót. Tokaj-Hegyalja mai válságos állapotát nemcsak a jégverés okozta. Voltak ugyanis — sajnos — egyesek, akik az agrár- kölcsönt nem a szőlők művelésére fordították. Most az a legfontosabb, hogy a segélyösszegek utolsó fillérig a szőlők művelésére és helyreállítására fordittassanak. Ezt kell mindenként figyelemmel kisérni. A tokaj-hegyaljai szőlősgazdáknak becsületbeli kérdésnek kell tekinteniük, hogy a többi adózó polgárok terhére adott e pénzsegélyek valóban rendeltetésűk céljaira fordittassanak. Ha ez igy lesz és ha a megye ezt ellenőrző munkával biztosítani képes lesz, úgy még mindig remélhet Tokaj-Hegyalja egy jobb sorsban.

És ez az illetékes helyről jövő nyilatkozat csak bizonysága annak, hogy a kormány kész a legjobb indulattal felkarolni a Hegyalja érdekeit.

DUNKY FIVÉREK

cs. és királyi udvari fényképészek műtermében elsőrendű szép képek készülnek, az eddigieknél sokkal olcsóbb árban. Sátoraljaújhely Széché- nyitér 9.

Egy affér hullámai.

— jul. 16.

A Gortvay Aladár és a dr. Búza Barna közötti — s ma már széltében- hosszában ösmert — afférről amikor írunk, nem vállaljuk a védelem szerepét Nem pediglen azért, mert Gort- vay Aladárt tudjuk, ismerjük annak az embernek, aki minden körülmények között helyt áll magáért. Nem izgatnak minket azok a dühös harsogások sem, melyekkel a túlsó oldal akarja a poblikum indulatait Búza Barna mellé hangolni és nem ülünk fel annak a nehány haragos mondatnak sem, melyek szörnyűséges attro- citásokról tudnak és nyomban készek vérbe fojtani minden tárgyilagos és higgadt hangot. A tényeket sorakoztatjuk fel és a tényeknek van annyi erejük, hogy meggyőzően és világosan beszéljenek.

A választási izgalmakkal sok mindent tudunk menteni. De hittük

— bizva bíztunk abban — hogy a választások lezajlásával, a kortes- szenvedély nem áll majd tovább is ki a piacra és nem hajhássza, hogy tüzbe boruljon itt körülöttünk minden rend és minden társadalmi egység. De Búza Barnában valami csudálatos erősen él a vágy, hogy gyü- löltsóget keltsen és beletépjen minden

— nem a szája ize szerint való — érdembe. És soha brutálisabban nem adta oda magát Búza Barna ennek a luciferi szerepnek, mint most. S hét- ről-hétre a főispán volt a célpont, aki ellen nem argumentummal és nem tárgyi érvekkel, de csufondáros hangon és olcsó, kötekedő gunynyal szállt hadba.

Mi a kritika ?

Az ellen nem lehet senkinek sem kifogása, ha a hivatali munkásságot teszi kritika tárgyává. Aki a fórumon szerepet vállal, annak tűrnie is kell a nyilvános kritikát. De amikor a hivatali ténykedésekbe — minden alap nélkül és a tulságba vitt, rosszindulatú gyanú hangján olyan célzatosságot sejtet bele, amelyre becsületes ember nem kapható : az már nem tárgyilagos kritika, mely a közhivatalnoknak szól, de kíméletlen s önösérdekekért való hajsza, mely az ember ellen irányul. Ha igazak volnának is azok a tények és meglen- nének a valóságban azok a bűnök, mint ahogyan nincsenek meg — amiket Búza Barna a főispán fejére olvas, mivel tudja bizonyítani, hogy megállanak azok a feltevések, melyekkel a főispánnak — Búza Barna szerint helytelen és meg nem okolt

— ténykedéseit alantas rugókra viszi vissza. Hiszen százszor megirta Búza Barna, hogy a főispán ezt meg azt a törvénytelenséget követte el és elkövette azért, mert hol a munkapártnak akart kedvezni, hol meg magának akart anyagi előnyöket szerezni. Hát nem halljuk unos untalan, hogy amikor megígérte a főispán az iparosoknak, hogy minden erejét látba veti majd a 25 ezer koronás államsegélyért, hát mogakarta csak vásárolni az iparosokat és minden törvényesség ellenére csak azért tartatta meg a bűnös Gáthyt a hivatalában, mert jó kortes volt. Es mivel igazolja Búza Barna ezeket a feltevéseket és nem e az embert, a becsületes embert sértik ezek a — a legkíméletlenebb gyanú hangján világgá röpített — feltevések ?

De ennél tovább megy Búza Barna. Olyan hangon ir és olyan brutálisan aposztrofálja főispánt, ami már az egyént sérti, a szeméiyt bántja. És vitatja ennek a hangnak a jogosultságát azzal, hogy ő csak kritizál, a tárgyi tényeket adja elő és elfelejti, hogy amikor kritizál, hát a kritika során képtelen és sértő feltevésekkel próbálja befeketíteni a főispánt és a

főispánban elsősorban az embert. Ér amikor a főispánnak egy közeli hozzátartozója arra kéri, hogy személyében ne sértegesse tovább a főispánt és ő csak kertel és csűr és csavar: megtudjuk érteni azt a nekihovült emberi indulatot, mely ilyenkor inzultussal fenyegetődzik.

A tényállás.

Gortvay Aladár fölment Búza Barnához és arra kérte, hogy hagyjon fel az apósa : a főispán személye ellen való támadásokkal. Búza B írna kitérő választ adott, mire Gortvay nyíltan kijelentette, hogy ha Búza ilyen értelemben és ezzel a célzattal támadja majd tovább az apósát, hát tettleg vesz magának elégtételt. Eny- nyi a száraz tényállás. Buzi Barna segédei: Kincsessy Péter és dr. Fü- zesséry Zoltán utján provokáltatta Gortvayt, kinek megbízottai: Pintér István és dr. Adriányi Béla ki is jelentették, hogy felük minden lovagias elégtételadásra kész. Búza Barna segédei ekkor azzal álltak elő, hogy a lovagias elégtételadásnak ebben az esetben csak egy módja lehet és ez a bocsánatkérés. Mivel a Gortvay segédei az ilyenformán való elintézésbe nem akartak belemenni, párbajbiróság elé kerül a dolog. A Búza Barna megbizottai előbb gróf Batthyányi Tivadart, majd gróf Vay Gábort, a Gortvay megbizottai meg Keresztessy Lajost delegálták a párbaj bíróságba.

A nyilvánosság előtt.

És most jön a görögtüz és más ilyen teátrális reklám. A függetlenségi párt holnapra népgyülést hivott össze, melyen Búza Barnát megteszik majd a magyar sajtószabadságnak és szó lészen olyan szörnyűségekről, melyek a Búza Barna személyében a sajtószabadságot érték. Jönnek esőstől a bizalmi nyilatkozatok — orvosságul a nem ütött és csak vélt sebekre — és jön majd minden bizonynyal muzsikásán, hangosan a legfőbb ír: a fáklyás-zene.

De tegyük föl, hogy a formailag kényesebb felfogás szorint a Gortvay Aladár eljárása kifogás alá eshetik, nem e nyilvánvaló minden elfogulatlan és tárgyilagos bíráló előtt, hogy Búza Barnának számolnia kell azzal, hogy folytonos inzullásainak egyszer már elébe áll valaki. Elvégre kell, hogy — akármilyen tőről ered is — de határt ismerjen minden igyekezet és Búza Barna tudhatja nagyon jól, hogy büntetlenül vinni végig az inzultusokat — aligha lehot. A dolog megtörtént és ebben az afférben mi nem látjuk a sajtószabadság sérelmét. És az elintézésnek azt a módját tartjuk a legrosszabbnak, mely népgyü- lések háta mögé és a sajtószabadság megsértésének cégére alá búvik. Éz az affér csak egyenes és logikusan folyó következése annak az erkölcsi terrorizmusnak, amelylyel való hadakozásban mesterré nőtte ki magát Búza Barna és amelynek nyomán nem múlik el egyetlen nap sem, hogy újabb és újabb izgalmak ne rohanják meg a város polgárságát. Az örökösen való gyűlölködés s az indulatok bujtogatása: ezek a Búza Barna fegyverei és ezekkel hadakozik a legszélsőbb irányok szolgálatába szegődött lapok hasábjain. Ez tény és nincs az a hatalmas népgyülés és nincs az az impozáns fáklyásmenet, mely ezeket a tényeket elkendőzhetné.

A Magyarország mai száma foglalkozik a Gortvay—Búza afférral. S a cikk kapcsán a következők közlésére kértek föl minket:

A Magyarország folyó évi julius hó 16-án megjelent számában s a „Népgyülés Búza Barna ügyében“ cimü cikkben személyemmel összefüggésbe hozott azon állítás, hogy én a képviselőválasztások előtt a főispán urnái Kazy József állam- titká ur képviselőjelölttel és GortMŰUER DEZSŐ

női és úri divatáruháza

Sátoraljaújhely, Rákóczi utcza (Kis piacz )

Dúsan felszerelt nagy selyem raktár.

Női és férfi divatkelmék, ruhadiszek, csipkék. Len, damaszt és valódi May és Holfer-féle rumburgi vásznak. — Fosztó függönyök. — Garnitúrák és menyasszonyi kelengyékben ---------------------------állandó nagy raktár. -----------------------------