Zemplén, 1910. július-december (41. évfolyam, 53-102. szám)
1910-07-16 / 57. szám
Sátoraljaújhely, 19í0. Julius Í6. 57. (4S68.) Negyvenegyedik évfolyam. Megjelen hetenkint kétszer szerdán és szombaton este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely, Főtér 8 »ám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Kyiltlérben minden garmond sor 10 fill. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre [5 kői negyedévre 2.50 korona. — Egyes szám óra 10 fillér. Hirdetési dij: Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit botüknél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy kerettel ellátott hir detósek térmérték szerint egy négyszög centim, ntán 8 fill. — Állandó hirdetéseknél árkedvezmény. A pataki járásbíróság.0- jul. 16. Dr. Bessenyey Zénó, Sárospatak fiatal, lelkes és okos fő- szolgabirája az első bajnok, aki a sajtó hasábjain a Sárospatakon felállítani tervezett járásbíróság ellen Sátoraljaújhelyben megindult mozgalommal szemben Sárospatak érdekeiért síkra száll. A „Zemplénében megjelent vezércikke megerősít abban, hogy Sárospatak komolyan számit a járásbíróságra és nem a messze jövőből feléje integető reménységnek, hanem érett gyümölcsként maholnap ölébe hulló valóságnak tartja a járásbíróság felállítását. A tervezett járásbíróság ellen megindított mozgalmunkban késedelmet tanúsítanunk tehát nem szabad! Ámde dr. Bessenyey cikke egyszersmind dicséretes példája annak, hogy miként kell vezető tisztviselőnek városa érdekeiért küzdeni, annak javáért munkálkodni, s hogy a vezető tisztviselőknek a küzdelemben a legelső sorban a helyük. Ha vegyül ebbe a kérdésbe részünkről az irigység érzése, akkor az csak azért van, mert mi sajnálattal vagyunk kénytelenek nélkülözni a Sátoraljaújhely érdekeinek védelmére elsősorban hivatott megyei és városi vezető tisztviselők részéről azt az elszánt készséget, azt a meggyőződéstől áthatott erélyt, azt a lelkesedést és bátorságot, amelyet Bessenyey Zénó főszolgabíró példája szolgáltat. A főispánt és alispánt érthető politikai tekintetek tartják vissza attól, hogy megyéjök két legnagyobb városának érdekellentétéből kipattant csatájában Sátoraljaújhely küzdő polgárságának vezéreivé szegődjenek. Pedig mozgalmunk sikere biztosítva volna, ha a főispán és alispán bátor elhatározással szállanának érdekünkben síkra. *) *) A sárospataki járásbíróság tárgyában megindult polémiát ezeken a hasábokon dr. Grósz Dezső kezdte. És amikor közreadjuk ezt a cikkót, tesszük anélkül, hogy a dr. Grósz megállapításaival mindenben azonosítanék magunkat. Ide vonatkozóan a megjegyzéseinket legközelebb bocsátjuk majd a yllvánosság elé. Szerk. Meg is tehetnék anélkül, hogy ezért Sárospatak és vidéke jogosnak vélt neheztelésétől kellene tartaniok. Hiszen a főispánnak és alispánnak kellene elsősorban áthatva lenni attól az igazságtól, hogy a megye székhelyét minden erővel izmositani, fejleszteni, minden gyengüléstől megvédeni az egyedül helyes közigazgatási politika. Keserűséggel ismerem tehát be, hogy ebben a kérdésben ezeknek az uraknak a támogatására Ujhely alig számíthat, mert hiszen őket mindkét városra egyformán kisugárzó atyai szerete- tök tartja vissza attól, hogy a vetélkedő két gyermekük közül a jogtalanul követelődző Sárospatakot intsék csendre, pláne mikor jól tudják, hogy az elké- nyesztett Sárospatak azért nyúl oly bátran a mi tálunkba, mert érzi, hogy a hercegi keresztapa is az ő támogatója. A városházán uralkodó már- már tűrhetetlen állapotok, az ő politikai gyűlölködéstől munka- képtelen képviselőtestületével s a városi tanácscsal, a se bent, se kint álló polgármesterrel, megfosztja mozgalmunkat minden hivatalos vezetés erejétől úgy, hogy ezen önvédelmi harcban az érdekeiben veszélyeztetett, a város fejlődését kivánó polgárság saját erejére van utalva. * Konstatálni kívánom, hogy a kö- telességteljesitésből rám eső részt Bessenyey Zénó főszolgabíró cikke megkönnyiti, mert amily tárgyilagos, nyugodt és lelkes annak tartalma, okfejtésében annyira erőtelen. Ő maga szolgáltatja mozgalmunkhoz a legerősebb érveket. Aláírom ugyanis azon tételét, hogy „valamely város kereskedelmének és iparának fejlődése attól függ, hogy a vidéki közönség mennyi be vásárlást eszközöl a városban, szóval magyarul: mennyi pénzt hagy ott.“ Ha igaz volna is, hogy ez a kérdés attól függ, hogy az illető város mennyiben terménypiaca és vásárhelye annak a vidéknek, ezek a szempontok Patak s vidéke tekintetében Ujhely iparára és kereskedelmére nem döntők, mert Patak és vidékének Sátoraljaújhely sohasem volt terménypiaca, mert ott van a pataki gőzmalom, mely a város és vidék terményeit átveszi és feldolgozza, sőt még távolabbi vidékre is rászorul. A vásárok pedig — az állatfelhajtást leszámítva — kereskedelmi fontosságukat elvesztették, úgy, hogy Patak és vidéke idetartozóságát kizárólag a közigazgatás és igazságszolgáltatás biztosítja. Amikor egy jelentős város s annak a vidéke úgy telekkönyvi, igaz ságszolgáltatási, közigazgatási ügyeiben ide van fűzve, amikor a mindennapi élet ezer szálai sürü forgalomban kényszerítik ide, csak természetes, hogy ittlétekor itt költekezik, itt szerzi be szükségleteit annál is inkább, mert é forgalomra berendezett, a fejlettebb Ízlésnek és kényelemnek megfelelő beszerzési forrásokra akad. Mihelyst Sárospatak járásbíróságot kap, magának Pataknak lakossága ritkábban jön Ujhelybe, vidékének népe pedig ott intézi el ügyeit, egyúttal ott vásárolja be szükségleteit. A kifejlődő kereslet megteremti a maga kielégítési forrását; modern s oly üzletek létesülnek, hol a közönség megtalálja mindazt, amit keres. Szóval Sárospatakon uj üzletek nyílnak, uj iparágak létesülnek, a kereskedelem és ipar izmosodik, a lakosság vagyonosodik. Már pedig a mily arányban ez Sárospatakon bekövetkezik, oly arányban csökken Ujhely ipara és kereskedelme, mert hiszen minden fillért, amit Patak ezúton nyer, Ujhelytől veszi el, Ujhely veszíti. A városok kereskedelmi és ipari élete szorosan összefügg azzal a forgalommal, melyet részére vidéke biztosit. Minél nagyobb, minél gazdagabb vidéknek képezi egy város a központját, a piacát, annál intenzivebb, annál lüktetőbb, egészségesebb és erőteljesebb kereskedelme és ipara s ezzel összefüggőleg minden lakosának jó léte. Már pedig kétségtelen, hogy Patak és vidéke nagyságánál s gazdagságánál fogva igen alkalmas, igen termő forrása Ujhely gazdasági életének. A pataki járásbíróság felállításának természetes következménye volna Tolcsva, Liszka, Erdőbénye csatolása. Ezen városok lakossága eddig csak kényszeresetben kereste fel személyesen Tokajt, mert a közlekedés oda nehéz, fáradságos és költséges. Ha vásárolni, ha szórakozni akart, ide Ujhelybe jött, hova olcsón, kényelmesen, gyorsan jöhet, amiért könnyebben is határozta el magát a bejövetelre. Ha Patakhoz lesznek csatolva, ennek a városnak rohamos fejlődése fölöslegessé fogja tenni annak a bejövetelt, kit ügyes bajos dolga úgyis Patakra szélit, ahova lassan oda is szokik. Sárospatak, mint kulturgócpont ma is felette áll Ujhelynek. Főiskolájának tanári kara és ifjúsága, fő- gymnáziuma, tanitóképezdéje oly szellemi tárházak, melyekből a kulturális áramlások termékenyítő szikrája sok lelki élvezetet, szellemi szórakozást, a tudományos képzésre szolgáló alkalmat nyújtanak úgy a város, mint hozzácsatolt vidéke lakosságának. Téved tehát Bessenyey Zénó ur, midőn oda konkludál, hogy „minél jobban fejlődik Sárospatak, annál több lesz azon szükséglet, melyet idehaza nem, hanem csakis Sátoraljaújhelyben talál meg a közönség s igy annál inkább lesz nagyobb a haszon, melyet Sárospatak Sátoraljaújhelynek át fog adni.“ Éppen ellenkezőleg, minél jobban fejlődik Sárospatak, annál kevesebb szüksége van Sátoraljaújhelyre, annál kevesebb hasznot ád városunknak. Ha azonban Patak természetes fejlődés utján érné el azt a fejlettségi fokot, melynél Ujhely e várost elveszíti, erkölcstelenség és önzés volna ellene szólam, de amikor mesterséges — és mondjuk meg nyíltan — igazságtalan fejlesztés címén kívánja azt az állapotot elérni, hogy Ujhelyt nélkülözhesse, a mikor e célja érdekében Ujhelytől önmagával együtt egy nagy és gazdag vidék tápláló erejétől kívánja Ujhelyt megfosztani s azt a tespedés, visszaesés összes elszomorító következményeinek kitenni, akkor teljesen indokolt, hogy emiatt „Sátoraljaújhely város nyári csendjét szokatlan egyöntetűséggel és hangossággal járja át a vészkiáltás.“ És hogy ez a „vészkiáltás“ nem egy-két ügyvéd és egy-két korcsmáros lármás hangja, mint ahogyan azt Bessenyey ur bizonyára hangulatkeltésre csoportositottan állítja, hanem a város egész közönségének csatasorba állása, maga Bessenyey ismeri el, midőn cikke elején azt Írja, hogy „szokatlan egyöntetűséggel“ ismertük el, hogy „a Sárospatakon tervezett járásbíróság felállítása által Ujhely ipara és kereskedelme tönkre lesz téve.“ Ami pedig a városokra történt példálódzást illeti — melyek nagyon rosszul voltak megválasztva — azokkal szemben felhívom a figyelmet a helyes példára és pedig Nagykárolyra és Szatmárra. A pataki járásbíróság felállítása esetén Ujhely lesz — a maga düledező vármegyeházával — Nagykároly, Patak pedig a duzzadó erőtől fejlődő, kereskedelmi és ipari gócponttá emelkedett gazdag Szatmár. Dr. Crrosz^DezBÖ. MEGNYÍLT! Sátoraljaújhely látványossága! „ELITE“ fényképészeti és festészeti műintézet Olcsó árak.i müvószí kivitel! Sátoraljaújhely, petofi-utcza 14. sz. (Saját ház.) Minden nap nyitva! Lapunk mai »zárna 8 oldal. II
