Zemplén, 1910. július-december (41. évfolyam, 53-102. szám)

1910-10-26 / 85. szám

Sátoraljaújhely, 19í0. Október 26. 85. (4996.) Negyvenegyedik évfolyam. Megjelen hetenbint kétszer szerdán és szombaton este. Szerkesztfiség és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely, Főtér 9 szám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Njllttérben minden garmond sor 40 fill. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre 6 kői negyedévre 2.50 korona. — Egyes szám ára 10 fillér. — Hirdetési dij: Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit betűknél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy kerettel ellátott hir­detések térmérték szerint egy négyszög centim, után 8 fill. — Állandó hirdeté­seknél árkedvezmény. mrírrrr WINDISCHGRÄTZ. — okt. 26. Ennek a történeti névnek viselője, egy harmincas, szőke fiatal herceg beszédet mondott a magyar delegációban olyan kiej­téssel, melyen a felső Tisza-vi- déki szójárás ősi zengése érzik. Magyarul megtanulni, különösen a Tisza mentén, nem olyan nagy virtus, nem is olyan nagy szé­gyen, mint az osztrák tábornokok gondolják. De magyarán beszélni Bécsben sokszor azok a politiku­sok is elfelejtenek, akiknek böl­csőjét s nemzedékeken át ősei­két is az Alföld szivében rin­gatták. Az ifjú herceg pedig, aki Bécsben a magyar szuverénitás, a magyar nemzeti lélek és a magyar ideálok érvényesülését sürgette, Krakkóban született, a Visztula mellett s egyik őse ellenséges osztrák seregek élén ezzel a jelszóval lépte át a ha­tárt : Pöltétlen meghódolás! A magyar szuverénitás, a magyar lélek és a magyar föld föltétien meghódolását értette. Ezt a tör­ténelem tanítja igy s odaát erre a történelmi mondásra most is kigyulnak az arcok a gőgtől és a büszkeségtől, a hires szavak lelke tovább lüktet az osztrák közérzésben s tovább pattog bi­zonyososztrák politikusok ajakán. Mi sem felejtettük el még ezt a mondást s ha az emberek el is tudták volna felejteni, a magyar föld tovább emlékezett szelíden a büszke toppantásra, mely a cézári jelszót kisérte. Akkor talán meg is indult, meg is vonaglott haragjában egy pil­lanatra, de aztán várni kezdett a hegyek és síkságok roppant nyugalmával. Hiszen sokan jöt­tek már ide ezzel a büszke jel­szóval és sokan toppantottak türelmetlenül: Föltétien meghó­dolás, A muhi pusztán is ezt dobogta százezer mongol lovas, a mohácsi sikon is ezt bömbölte kétszáz pogány ágyú, Szigetvár alatt is ezt toporzékolta sátorá­ban az öreg Szül ej mán, aztán négyszáz éven át szakadatlanul ezt üzengették Bécsből s ezzel indult el a fehér cár serege is Pétervárról Világos felé. Batu kántól Paskievicsig, az eriváni győzőig mindenki elmúlt, de a Tisza vizében most is ma­gyar lovakat itatnak. Magyar gyermekeket fürdetnek a Bodrog­ban is a pataki vár alatt, mely­nek fiatal ura Bécsben visszájára fordította őse mondását. Föltótien meghódolás, mondta ez a Win- dischgrätz herceg is, de a magyar nemzet, a magyar lélek, a magyar föld igazai előtt. . . A madár nem szállhat pörbe a levegővel és nem mondhatja: lebegni, repülni akarok hullámai­don, de nem kiterjesztett szár­nyakkal. A hal nem mondhatja a víznek : lélekzeni akarok ben­ned, de meleg vérrel és kopol­tyú nélkül. Az ember nem dob­banthat a földre: élni, szeretni, gyarapodni akarok rajtad, de füg­getlenül tőled, vagy éppen tör­vényeid ellenére. A tiszamenti föld törvényeit pedig a Báthoryak, Rákócziak, Andrássyak és a Kossuth Lajos alakja illusztrálja s ezek a törvények ezer óv óta betelnek ott kicsinyen és nagyon egyaránt. Rákóczi Ferencet hiába nevelték német kolostorfalak közt, a magyar szónak, magyar névnek még a hirét is titkolva előtte. A német Rákóczi hazajött s a tiszamenti föld levegőjén, vizén, borán, kenyerén, napsugarán ma­gára ocsúdott. A fiatal Windisch- grätz herceg Krakkóban született, de Patakon volt gyermek és ott serdült ifjúvá. Az a föld egy árva szóval sem mondta neki, mikor idejött, hogy : föltétien meghódo­lás 1 Mert a föld nem türelmet­lenkedett az ifjú atyjával szem­ben sem, aki még csak vendég volt Patakon, de élete vége felé egyre gyakoribb és gyakoribb. Elzárkózott, küzdött a föld ellen, bezárta ablakait a magyar szó elöl, ridegséget, közömbösséget mutatott. A föld meg várt türel­mesen. Csak még egy nemzedék, gondolta, amit a vizem, levegőm, borom, kenyerem, napsugaram félig végzett el, egészen bevég- zik majd a leányaim. S ha a föld akarja, úgy is történik. Jókai uj földesurát egy hant kötötte végképpen ide : egy halott hamvai; a pataki uj föl­desurat pedig egy eleven, édes valóság: egy magyar leány a Széchenyiek nemzetségéből. Mi­kor a pataki vár kapui először nyíltak meg a hazatérő fiatal pár előtt, az a föld bizonyosan vissza- érezte: milyen más lépések ezek, mint az a büszke toppantás volt... S milyen más, amit az ifjú Win- dischgrätz mondott Bécsben, mint amit az öreg mondott valamikor. Bizony, ha újra mondaná, az ifjú Windischgrätznek is szólna. Milotay látván. jövő évi költségvetés. — A képviselöháa mai üléséből. — Budapest, okt. 26. (Távirati tudósítás.) A költségvetés, melyet Lukács László pénzügyminisz­ter ma a képviselőház elé terjesztett, örvendetes meglepetéssel szolgál az országnak, amennyiben az 1911. évi költségvetési előirányzat szerint egy milliárd 672.457,302 korona összes ki­adással 1.672,507,129 korona összes bevétel áll szemben, vagyis végered­ményben 49,827 korona fölösleg mu­tatkozik. Olyan eredmény az, mely a legutóbbi esztendő százmilliós deficitje után fokozott örömet fog kelteni az országban, mert egész Európa előtt pénzügyeink rendezettségét bizonyítja. De mutatja azt is, hogy a kormány minő szigorú lelkiismeretességgel ke­zeli az ország pénzügyét s mennyire őrködik a pénzügyi egyensúly fölött. A költségvetés tételei közül már most kiemeljük, hogy abban az elő­irányzatban már végre van hajtva a posta, távirda és távbeszélőnél alkal­mazott személyzet illetményrendezése olyképpen, hogy az intézmény tiszt­viselőire, altisztjeire és szolgáira nézve az államvasutak illetményrendszerét kiterjeszti. Ez a rendezés három mil­lió koronás többkiadással jár. A tör­vényhatósági joggal biró és a rende­zett tanácsú városok közigazgatási kiadásaihoz való hozzájárulás egy millióval emeltetik. Úgyszintén több mint egy millióval emeltettek a köz- egészségügy fejlesztése érdekében való kiadások. A vallás és közoktatásügyi tárca kiadásai 15 millióval emelked­nek. A községi és hitfelekezeti taní­tók járandóságainak szabályozásáról, továbbá az ingyenes népoktatásról és lelkészi jövedelem kiegészítéséről szóló törvények végrehajtásával fel­merülő többkiadások hat millió több letet okoznak. Ötszázezer koronával több vétetett fel az ág. hitvallású és a ref. egyházaknak az 1848. XX. t.-c. alapján való segélyezésére. A kiadá­sok további emelkedését a tansze­mélyzet előmeneteli viszonyainak ja­vítására irányuló intézkedések okozták. A beruházási tételek közt a legjelen­tékenyebbek az emelkedés a keres­kedelmi tárcánál, ahol 43 millió több­let mutatkozik, mely főképpen az államvasutak beruházási szükséglete által van indokolva. Az államvasutak ugyanis kocsik beszerzésére 18 millió koronát, második vágányok fekteté­sére 5 millió koronát, műhelyek épí­tésére közel 7 millió koronát igényel­nek. Á bevételek a költségvetés 143 mil­lióval magasabban irányozza elő. Ez az emelkedés részben az egyes üze­mekre fordított kiadási többlet folytán várható nagyobb bevétel által, részben az előző zárszámadási eredményei alapján biztos várható többletek által van indokolva. Az egyenes adókat 37 millió koronával, a jogilletékeket 16 millióval, a dohányjövedéket 20 millióval emeli az előirányzat. A képviselőház pénzügyi bizott­ságának mihamarabb módjában lesz meggyőződni róla, hogy az előirány­zat azzal a realitással és óvatosság­gal van összeállítva, amely Lukács László pénzügyi politikáját évtizedek óta jellemzi. Dr. Löcherer Lőinc ünneplése. — A zempléni orvos-gyógysze­rész egyesület díszközgyűlése.— — okt 26. A zemplénvármegyei orvos s gyógyszeréss-egyesület szombaton dél­után köszöntötte elnökét: dr. Löche­rer Lőrincet abból az alkalomból, hogy az uralkodói kegy a Ferencz József rend lovagkeresztjét juttatta a főorvosnak a közegészségügy érdeké­ben való szolgálatai elismeréséül. A legközelebb álló munkatársai jöttek össze és biztosították igaz, szives ra­gaszkodásukról dr. Löcherert, akinek kitüntetését osztatlan örömmel fogadta az egész vármegye. A közérdekekért való fáradhatatlan buzgóságot és min­den eszményi igyekvésnek a megbe­csülését jelenti a dr. Löcherer Lőrinc élete: egy nagy mechanismusnak áll az élén és sok sikerrel, avatottan látja el azt a szerepet, mely a a vármegye közegészségügyi érdekeinek a meg- védelmezésében hárul reá. Á munka embere: imponáló határozottsággal kerüli el a cifra szavakat és a maga életének értékét a mindannyiunk ja­váért való buzgóságban keresi. Innen ered azután, hogy hosszú, sok évtize­des munkássága sohasem gáncscsal, de mindig csak elismeréssel találko­zott és kitüntetésének hírére osztat­lan egyértelműséggel adott számot Zemplénvármegye társadalma azokról a szimpátiákról, melyekkel dr. Lö­cherer Lőrincet a legjobbjai közül valónak vallja. A legteljesebb ragaszkodás s az őszinte, minden hivalkodástól ment megbecsülés jegyében zajlott le az orvos gyógyszerész-egyesület ünnep­sége. Szeretettel tudja vezérének dr. Löcherer Lőrincet az egyesület és szives készséggel ragadta meg az al­kalmat, hogy újból biztosítsa a fő­orvost a maga ragaszkodásáról. És ebben a ragaszkodásban a közérde­kekért való munka megértése és an­nak a buzgóságnak, melylyel lanka­datlanul dolgozik dr. Löcherer a vár­megye előrefejlődósén, a méltánylása lüktet. Részletes tudósításunkat a kö­vetkezőkben adjuk: (Az ünnepség.) Szombaton délután 5 órakor a vármegyeházán, az alispáni kistemben diszközgyülésre jöttek össze a zem- plénvármegyei orvos és gyógyszerész egyesület tagjai. Az egyesületnek dr. Löcherer Lőrinc az elnöke és abból az alkalomból, hogy Őfelsége dr. Löcherernek a Ferencz József rend lovag keresztjét adományozta, üdvöz­léssel járult az egyesület az agilis s méltán népszerű elnök elé. A d'sz- közgyülésen az egyesület Ujhelyben s a vármegyében lakó tagjai közül mintegy negyvenen vettek részt. Kin- csessy Péter egyesületi alelnök nyi­totta meg a közgyűlést és szives szavakkal üdvözölve a megjelenteket, vázolta annak a közhasznú, nemes munkásságnak az értékeit, melyet hosszú évtizedek óta sorakoztat föl dr. Löcherer Lőrinc a mindannyiunk érdekeinek szolgálatára.Inditványozza, hogy az egyesület egy négytagú kül­döttség utján kérje fel az ünnepelt elnököt a diszközgyülésen való meg­jelenésre. A küldöttség tagjai lettek: dr. Chudovszky Mór, dr. Friedor Zsig­JLapunk mai száma 4 oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents