Zemplén, 1910. július-december (41. évfolyam, 53-102. szám)
1910-10-26 / 85. szám
2. oldal. ZEMPLÉN. Öktöber 26. mond, dr. Schön Hugó és Tolvay János. Amint belépett a terembe dr. Löcherer, fölzugott az éljen és percekig viharzott. Az ünnepi beszédet Kincsessy Péter mondotta. Lendületes szavakkal méltatta a dr. Löcherer érdemeit és rámutatott arra a nagy horderejű munkásságra, melyet a főorvos a vármegyei közegészségügy előbbre vitelében fejt ki. A hatásos beszéd után újból felcsapott az éljen és csak akkor csittult el, amikor dr. Löcherer kért szót. Meghatva, köny- nyekig megindultan mondott köszönetét az ünneplésért. Az a kitüntetés, melyet neki juttatott az uralkodói kegy, nemcsak az ő életének, az ő munkásságának a méltánylását jelenti de jelenti az orvos-gyógyszerész egyesület kitüntetését is. Az egyesület mindig előljár a közérdekek szolgálatában és a maga ünneplésének percében lehetetlen, hogy hálás szavakkal ne emlékezzék meg az egyesület elhunyt nagyjairól: Chyzer Kornélról, dr. Schön Vilmosról és dr. Lengyel Endréről, kik fáradhatatlanul, csak a legnemesebb sugallatok után indulva dolgoztak az egyesület föl- virágoztatásán. Viribus unitis: ez legyen a jelszó és az összetartás, a közös együttműködés viheti csak egész közel az egyesületet a maga nagy céljaihoz. Hálás szívvel, megindult lélekkel köszöni az egyesület megemlékezését. És ezzel az akkorddal a díszközgyűlés véget ért. A bankett. Este 8 órakor a városháza tanácstermében fehér asztalok körül folytatódott az ünneplés. A banketten Dókus Gyula alispán, mint a zempléni orvos-gyógyszerész egyesület disztagja is részt vett. Az első tosztot Kin csessy Péter mondotta és dr. Löcherer Lőrincet, az egyesület elnökét éltette. Dr. Löcherer nyomban válaszolt és emelkedett, lelkes szavakban az egyesület fölvirágozására ürítette poharát. Dókus Gyula alispán Löcherert, mint vármegyei tisztviselőt s mint emberbarátot aposztrofálta és lendületes beszédben mutatott rá az érdemeire. Dr. Chudovszky Mór a barátot, az örökkön jókedélyü, készséges Lenci bácsit üdvözölte dr. Löchererben, mig dr. Ligeti József az alispánt köszöntötte tósztjában. Dr. Székely Károly eleven, ötletes beszédben az uj generáció nevében éltette dr. Löcherert, Widder Gyula meg Varjú Lőrincről emlékezett meg szives szavakkal, aki húsz évi gyógyszerészkedés után most hagyja el Ujhelyt. S folyt vidáman, jókedvűen tovább az ünneplés, muzsikával az Oláh Rudi bandája szolgált s nótásan, daloló kedvvel a késő éjjeli órákig együtt maradt a társaság. A bankett étrendje — kifogástalanul, gourmand tökéletességgel — az özv. Kovacsics Ignácné konyhájából került ki. A városi villamos— Vasutipar rt. ajánlata. — Egy érdekes terv. — A nagy problémák megoldása. — Sátoraljaújhely városiasságának, előrefejlődésének a fordulópontját kell, hogy jelentse az a tény, hogy a villamos vasút kérdése immár minálunk is aktuális. S nem az amerikai stil iránti vágyakozás és nem a tetszetős külsőségekre való törekvés hozza felszínre ezt a problémát. Az élet állít minket elé és akarva, nem akarva akár pro, akár kontra, de foglalkoznunk kell a dologgal. S ez Ujhely fejlődésének, az ipari és a kereskedelmi forgalom megnövekedésének kétségtelen tanúbizonysága. A mi városunk úgy fekvésénél, mint minden más itt fel nem sorolt előfeltételeinél természetes központját s fejlődési gócpontját képezi vármegyénknek. Ipara, kereskedelme a megfelelő s elegendő tőke, vállalkozási kedv s nemtörődömség stb. miatt csak nagyon lanyhán fejlődik. A város nagy vasúti gócpont, de a nagy forgalmát tönkre teszi az, hogy vicinálisaink, amelyek a mi megyebeliein- ket vonzanák s hoznák városunkba szükségleteik kielégítése céljából, nincsenek. A város felszívó ereje nagy. Lakosainak száma rohamosan növekszik, igaz ugyan, hogy végtelenül káros behatással van az a körülmény, hogy a nem produktiv elemek beözönlése is jelentős. — A város fejlődési iránya sem természetes. Mig minden modern rendezett város lehetőleg négyszög-ölökben épül, addig városunk egy vonalban csaknem 5 kilométernyi hosszúságban épült. Ezt a nagy űrt áthidalni, a városi fejlődést megindítani, az ipar, kereskedelem felvirágzását előmozdítani nagy részben a városi villamos van hivatva. A városi villamos létesítése tárgyában az első impulzust a vasutipar részvénytársaság adta meg, amely a városi tanácshoz a minap beadványt intézett, amelyben ajánlatot tesz egy városi villamos létesítése iránt: mondván, hogy a részvénytársaság .igazgatósága a várost úgy fekvésénél, mint forgalmi viszonyainál fogva a villamos létesítése alkalmasnak tartja. Felvilágosításokat kér a város ipari és kereskedelmi fejlődéséről, forgalmi statisztikájáról s arról, hogy a vasúti állomásra hány személy érkezik és mennyi utazik el onnan. Ajánlatában közli, hogy a vasút financirozásában készséggel vesz részt, mely irányban a részvénytársaság egy nagyobb németországi konzorciummal (Bahn in- dustrie Actiengesellschaft, Hannover) van érdekelve. Annak a megállapítása céljából, szükséges e, avagy van-e élet- képessége egy itt létesítendő villamosnak, az alábbiakat kívánom felsorolni, megjegyezvén, hogy a városi villamos vonala Sárospatak határától a „Torzsási“ mulatóig s a Központi kávéháztól a kisállomásig és a nagy állomásig terjedne. Városunk rohamosan fejlődik, különösen a külső részeken lakóknak a város megközelítése úgyszólván utazás számba megy. Ettől eltekintve a város területétől Sárospatak felé elterülő útvonalon lévő faluk lakói, ha a városba 10 fillér egységárért bejöhetnek, inkább jönnek be ide, hogy itt házi terményeiket a napi és heti piacon eladják, mint az őket felkereső kofahienáknak, akik az itteni piaci árakat úgy felverik, hogy a baromfi s a gyümölcs ára a budapesti árakat eléri, sőt gyakran túl haladja. Sárospataknak Sátoraljaujhely- lyel való összekapcsolása ennek a városnak régi, nagy érdeke. Ha egy pár személyi motívumot fel is lehet hozni ez ellen, az mind eltörpül a a nagy eszme mellett, mely jelenti, hogy a sárospataki útvonalon létesített villamos lüktető visszereje a mi szép városunkba frisseséget, vért hoz s a fejlődést előmozdító munkakedvet s a tespedtségből való felrázást és uj erőt kölcsönöz. Az iparosok s kereskedők előtt megnyílik az ut, megnyílik a piac, műhelyét, kereskedését a rnegnövekedett piacnak megfelelően fejlesztheti. A Sárospatak—újhelyi állomás lehetővé teszi a sárospataki főiskola, tanítóképző látogatását, lehetővé azt, hogy az igazságát kereső közönség a bíróságunkat felkeresse s ne kelljen amiatt állandó rettegésben lennünk, hogy Sárospatakot — egy járábiróság létesítése által — elszakítják városunktól. Ha villamosunk van, amelyen 10 perc alatt elérünk a járásbírósághoz Sárospatakról — nem lesz szükségessé — egy nagy összeget képviselő s költséges berendezést és fenntartást igénylő járásbíróság létesítése. Ami a város vasúti forgalmát illeti, bizton állíthatjuk, hogy Sátoraljaújhely vasúti forgalma Miskolcnak — a gömöri pályaudvart eltekintve — s Kassának vasúti forgalmát eléri, sőt meghaladja. A beszerzett statisztikai adatok szerint Sátoraljaújhelyből 1909. évben 397,454 egyén utazott el s 540,000 érkezett, tehát az állomáson egy év alatt a pontos statisztikai adatok szerint 937,454 ember fordult meg az állomáson, de a raktárba menők, vasútra kikisérők, ott sétálás céljából megjelenők számát hozzászámítva, az évente ott megfordulók száma számításom szerint az egy milliót eléri, sőt meghaladja. Ha tehát a napi 3000— 400Q. forgalomból be a városba csak 1000 ember jön s ugyanannyi megy ki, ha ennek csak 50°/o-a veszi igénybe 20 fillérjével a villamost, az állomási forgalom akkor is szükségessé teszi s létjogosultságát és életképességét biztosítja a villamosnak. Ami pedig a bodrogközi körvasutat illeti, amelynek mint tudjuk, végállomása Sárospatak, ha a bodrogközi földműveseknek közvetlen villamos csatlakozása van Ujhelybe, nem fog Sárospatakon rekedni, hanem ide jön hozzánk, ahol terményeit jobban értékesítheti, bevásárlásait pedig olcsóbban eszközölheti. Ha a torzsási mulatóba nyáron villamos vasút vezet, akkor a forró nyári délutánokat az erdei árnyas utakon töltheti az ember s nem kell a nyári melegek tikkadtsága miatt otthonmaradnia — Az ottan építendő nyári lakok, amelyek céljaira a város esetleg olcsó áron engedné át a kisebb erdei területeket, a nagy várossá való fejlődésnek szintén előfeltételeit képezik. Mindez azonban csak vázlat. Nagyjában s csak a dolog körvonalait érintve, papírra tett impresszió. Sátoraljaújhelynek és Sárospataknak összekapcsolása, az ipari és kereskedelmi forgalomban való egyesítése egzisztenciális érdekünk és ezt a jelentős, messze évtizedeket érintő érdeket munkálná a villamos vasút megépítése. Sátoraljaújhely és Sárospatak egyformán egymásra van utalva és ezt az érdekközösséget kamatoztatjuk csak bőségesen, ha felépül a villamos. A terv mindenesetre jelentős s mélyen belenyúlhat Ujhely életébe : megérdemli hát a legszélesebb- körü érdeklődést. Dr. Keiner Győző. VÁRMEGYE és VÁROS. )( A telekkönyvi dijnokok. Az igazságügyminiszter már közhírré tette a hivatalos lapban a telekkönyvi dijnokok fizetésére vonatkozó rendeletét. Eszerint a telekkönyvi átalakító dijnokok napidija 3 korona. Az önálló működési körű átalakitó-dijnokoknak e napidija alkalmazásuk tartama alatt képességre, szorgalmára és magaviseletére való tekintettel fokozatosan 5 koronáig felemelhető. A napidij felemelése az igazságügyminiszternek van fentartva. A rendelet hatályba lépte előtt felfogadott átalakitó-dijno- kok többé nem ideiglenes napidij- pótlékban, hanem már e rendeletnél fogva a napidijnak az ideiglenes napipótlék összegével való felemelésében részesülnek. )(Községházaratás Királyhelme- czen. Szép ünnepélyes diszgyülés keretében avatta fel Királyhelmecz község képviselőtestülete újonnan épült községházát. Az ünnepély gerincét adó diszgyülést megelőzőleg dr. Farkas Róbert, premontrei kanonok és ifj. Bálint Dezső, ref. lelkész az uj épületet megáldották. A népes díszközgyűlést Pauliczky Gusztáv főbíró üdvözlő szavakkal nyitotta meg, megköszönte a törvényhatóságnak és mindenkinek e községháza építkezésénél tanúsított támogatását. Tóth Sándor és Bencsik István indítványára Pauliczky Gusztáv főbírónak, valamint az építő bizottságnak az építés körül szerzett bokros érdemeikért a képviselőtestület jegyzőkönyvben mondott köszönetét. Trócsányi István községi jegyző ismertette az uj községháza építésének történetét. Báró Sennyey Miklós a megjelent díszpolgárok nevében üdvözölte a díszközgyűlést és biztosította a legmesszebbmenő támogatásukról, mely után Pauliczky Gusztáv főbíró a diszgyülést berekesztette. A díszközgyűlést 1 órakor bankett, majd este élénksikerü táncmulatság követte. A FÓRUMRÓL. A szabad líceum. Derekasan, fáradhatatlan buzgó- sággal szolgálja az újhelyi kultúrát már harmadéve a szabad líceum. A tudást népszerűsíti és egyre nagyobb és nagyobb közönség előtt munkálja a maga nagy céljait. S meg kell állapítanunk minden kicsinyes elfogadottsággal szemben : kevés olyan társadalmi egyesületünk van, melynek jelentősége fel volna mérhető a szabad líceum kulturális becsével. A tudományoknak adott iskolát a szabad líceum és a hallgatóságát abból a társadalmi osztályból veszi, melynek kulturális előrefejlődésén épül majd fel a jövő. S éppen azért örvendve kell, hogy fogadjuk a hirt: a szabad líceum társadalmi egyesületté szervezkedik át és igy bővült körben, fokozott erőkkel folytathatja majd a maga munkásságát. A líceum ügyeinek vezetésére az intézősóg — szombaton megtartott ülésében — Nyilassy Károly főgimnáziumi igazgatót kérte fel, aki a legnagyobb készséggel vállalja a reá osztott szerepet. A liceális előadások már ebben az esztendőben a főgimnázium tornatermében fognak megtartatni és a most következő iskolai esztendő — legalább is minden jel erre vall — csak fokozza s mélyíti majd a líceum munkásságának jelentőségét. S a küszöbén annak a kulturális szempontból nagyon jelentős ténynek, amikor a líceum társadalmi egyesületé vedlik majd át, hitet kell, hogy tegyen az újhelyi társadalom a maga kulturális igyekvéseiről. Intenzív s egészséges érdeklődésnek kell fogadnia az átszervezés tényét, a mindannyiunk jóakaratának és áldozat- készségének szilárdan meg kell állani a líceum törekvései mellett: a szellemiekben való előrefejlődést, a kulturális megerősödést jelenti a szabad líceum és Ujhely a nagy célok, a nemes igyekvósek erőre segítségében kell, hogy szerepet vállaljon. S ebből a munkából — joggal hisszük — osztatlanul ki veszi majd részét Ujhely egész társadalma. Végét Járja a szüret. A szüret már a vége felé járja és meg kell állapítanunk a keserves tényeket: a termelők az idén is erősen csalódtak reményeikben. Hegyaljának arról a részéről, hol a jég pusztított, nem is beszélünk. De általánosságban : a tavaszi és nyárelejei dús terméskilátások annyira csökkentek, hogy kevés borvidéke lesz az országnak, amely hasznot lát szőleje után az idén. S itt nem kivétel az a Hegyalja sem, ahova a jég el nem ért. A terméseredmény igen gyönge és sajnos, a borárak sem olyanok, hogy a termelőket kielégíthetnék. Különösen a hegyvidékeken hallani panaszokat, de a homoki szőlők gazdáinak helyzete sem irigylésreméltó. Pedig a borok jobb árakat érdemelnének meg, mert oszágos átlagban jó az idei minőség, sőt egyes helyeken igen jó borokat is találunk. Az alföldi borok ára 34—38 koronán áll, mig a hegyi boroké 38—44 koronán. Ha már most tekintetbe vesszük, hogy a rendes munkákon felül (amelyek az anyag és a munka drágasága folytán úgyis már nagyon magasak) az időn 4—5-ször, de sok helyütt 7—8-szor is kellett permetezni és 2 —3-szor kénporozni, elgondolhatjuk, hogy a szőlő gondozási költségei felemésztették a legtöbb helyen a hasznot. Tavaly is kicsi volt a termés. Az 1908. évi nagy termésnek hasznát pedig nem élvezhették a gazdák, mert az eredmény szinte teljesen készületlenül találta őket, nem volt sem elég szüretelő-edényük, sem hordójuk és igy elkótyavetyélték a cefrét és mustot. Szomorú, keserves esztendők és ahogy térültek fordultak, kevés vigasságot hagytak maguk után.
