Zemplén, 1910. július-december (41. évfolyam, 53-102. szám)
1910-10-15 / 82. szám
Sátoraljaújhely, 19í0. Október Í5. 82. (4993.) Negyvenegyedik évfolyam. Megjelen hetenkint kétszer szerdán és szombaton este. Szerkesztőség és kiadóliÍTatal: Sátoraljaújhely, Főtér 9 szám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Nyílttériben minden garmond sor 40 fill. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre [5 ko« negyedévre 2.50 korona. — Egyes szám ára 10 fillér. — Hirdetési dij: Hivatalos hirdetéseknél minden szó atán 2 fill. Petit betűknél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 8 fill. — Állandó hirdetéseknél árkedvezmény. A nehéz problémák. — okt 15. (m.) A magyar közéletet olyan problémák foglalkoztatják, amelyek hosszú évek óta megoldatlanul nehezednek politikai életünkre s azt időről-időre méreganyaggal teli tik. E kérdések egy- részének kitolása talán kényelmesebb lett volna a kormány részére, mert egyúttal kitolását jelentette volna annak a mozgalmasabb parlamenti kampánynak, a mely nehéz problémák megoldásával természetszerűleg velejár. A kormány azonban úgy véli, hogy akkor jár el helyesen, ha a maga egyéni kényelmi szempontjait nem tekinti, hanem amint arra az időt elérkezettnek látja, a nyilvánosság érlelő dis- kussziója elé bocsátja azokat a terveket, a melyek alkotmányos végrehajtását ő maga helyesnek állapította meg és képviselni óhajtja. Megmondjuk világos szavakkal, hogy az a probléma, a melyre itt célzunk, a haderő ex- tenziv fejlesztése, a melynek realizálását az uj véderőtörvény foglalja magában. A haderő e fejlesztésének költségeit a delegációk tartoznak megbírálni és megállapítani, mig magának az uj véderőtörvénynek megvitatása a két állam parlamentjeinek lesz a feladata. A delegáció szigorú alkotmányos felfogás szerint, csak a már háromnegyed részben elmúlt 1910-iki esztendő közös előirányzatának megállapításával fog foglalkozni. Ebben a budgetben tehát ezeknek az extenziv irányban való fejlesztési tendenciáknak nem lehet semmi nyoma. Mindazonáltal a kormány arra törekszik, hogy már ebben a delegációban megismertesse a terveit az országos bizottsággal s az országgal. Mert a nyilvános diszkusszióktól csak üdvös hatást vár. Támogatást a terveinek, a melyekkel nemzeti érdeket szolgál. A haderő fejlesztésének szükségességét megindokolni most nem óhajtjuk, mivel erről a szükségességről amúgy is meg van győződve az ország minden gondolkodó polgára, a ki a többi európai állam fegyveres erejét a miénkkel egybeveti. Ezúttal csupán egy kérdést óhajtunk tisztázni. És ezt a felvilágosítást azon lapokhoz ad- resszáljuk, a melyek visszatetsző zenebonával kisérik a kormány- férfiak tanácskozását Bécsben. — Megakarjuk állapítani, hogy a magyar kormány és a parlamenti többség nem folytat „vivmány“- politikát. Magyarországon tisztában vagyunk azzal, hogy ha hadseregünket jól organizáljuk, nem Ausztriának adunk ajándékot s általában senkivel szemben sem gyakorolunk kegyet, hanem a saját házunk védelméről gondoskodunk. Ezért nekünk nem jár „vívmány,“ a minthogy a saját hadseregünkben nincs is mit „kivívnunk.“ Egészen másról van itt szó. Szó van arról, hogyha mi a hadsereg terén messze kiható és minden izében modern szervezetet készülünk teremteni, hogy reformáljuk meg mindazt, ami meg nem felel. Az Őfelsége által magáévá tett és azóta részben végre is hajtott, úgynevezett kilences bizottsági programúinak is az a célzata és az értelme, hogy olyan visszásságokon segítsen, olyan reformok létesítését vegye kilátásba, a melyek mindegyikéről könnyű szerrel kimutatható, hogy a hadsereg érdekét szolgálja. Nem „vívmányok“ ezek a pontozatok, hanem szükségességek. És mert mi igy fogjuk fel ezt a kérdést, súlyos hibának tartjuk a bécsi sajtó egy részének macskazenéjét. A hadsereg extenziv fejlesztése nagy áldozatokat ró Magyarországra és sok gondot ad, hogy az ország célszerű védelmének és a polgárság teherviselési képességének szempontjait összhangba hozza. Ha ezt a nehéz munkát most még tetézik azzal, hogy már eleve izzó atmoszférát teremtenek, akkor valóban kételkedni kell rajta, vájjon azoknak a hírlapoknak igazán a hadsereg korÁ ZEMPLÉN TÁRCÁJA. Egy modern mindenttudó. Serami sem jellemzi jobban a mi korunkat, mint az az ellentét, amely a müveit embernek ismeretköre és a mindennapos szügségletté vált ismeretek roppant kiterjedése között van. Az embert arra hajtja a szükség, hogy többé-kevésbbé egyoldalúan képezze ki magát, ha a maga életpályája dolgaiban teljes és biztos képzettséget akar szerezni. A tudomá nyok többi területeit kénytelen elhanyagolni, a polihisztor ma már körülbelül a lenetetienségek sorába tartozik. Viszont azonban az élet minduntalan vet fel olyan problémákat, melyek megoldásához okvetlen szüksége van mindenkinek szakmájától távoleső ismeretekre. Ezt az ellenmondást a modern ember úgy egyenlíti ki, hogy tart magának a könyvespolcán egy saját külön mindenttudót, aki tud mindent, amire gazdájának szüksége lehet és gyorsan, könnyen, megbízhatóan ad meg minden felvilágosítást minden felmerülő kérdésre. Ez a mindenttudó — mindenki kitalálhatta — a lexikon, ez a modern életit jellemző könyv, az emberi művelődés eredményeinek a mindennapi élet számára való feldolgozója. Nagy kultúrájú nemzeteknél a lexikonnak különböző típusai fejlődtek ki, a feldolgozás módja, a terjedelem stb. különbségei szerint s egy- egy nagy lexikon valóban enciklopédiája szökött lenni az egész emberi művelődésnek. Nálunk azonban jóformán csakis a nagy, számos kötetre rugó lexikonok alkotása irányában haladt a fejlődés. Tudjuk, hogy az első erőfeszítések ebben az irányban még a múlt század első felében történtek, de sikerre csak a legújabb időben jutott az ügy. Csaknem teljesen el volt azonban eddig hanyagolva egy másik lexikon-tipus, amelynek pedig gyakorlati hasznossága talán fontosabb a nagy lexikonokénál is: a kisebb terjedelmű, de ép azért könnyebben kezelhető kézi lexikon. Mindenki tapasztalhatta, hogy mikor hirtelen egy adatra, egy tényre, vagy sürgős felvilágosításra van szüksége, a nagy lexikon célszerűtlennek bizonyul, mert a cimszók roppant tömkelegében idő kell, amig rábukkan a keresett címszóra s ha megtalálta is, oly bő és hosszas ismertetést talál, amely inkább tanulmányozásra való, mint a gyors, pillanatnyi tájékoztatásra. Ez adja meg leginkább a kézi lexikon szükségét. Munkám vagy olvasmányom közben fennakadok egy adaton, amelyet nem ismerek, pedig nélküle nem haladhatok tovább. Arra azonban sem időm, sem nyugalmam, hogy az illető tárgyról hosszas értekezéseket olvassak. Csak azt az egyetlen adatot keresem, amelyre szükségem van, hogy aztán tovább haladhassak. A nagy lexikon a maga túlságos bőségével nem ilyenkorra való, itt a kisebb kézi lexikon segít, a melyben hamar megtalálom, amire szükségem van és azonnal rábukkanok arra az adatra, amelyet keresek, anélkül, hogy fölöslegesen töltenem kellene az időt. A nagy lexikon bővebb felvilágosilásai elmaradnak egy nyugodtabb órára. A nagy lóikon tulajdonképpen enciklopédia, amely teljességre törekszik s ezért felölel minden olyan részletet is, amelyet az ember sohasem keres lexikonban, mert nem szükséges keresni, úgyis tudja. Talán még az elemi iskolában tanulta meg. Mi szükség van arra, hogy ezek is benne legyenek ? A nagy lexikon, a maga elméleti teljességre való törekvésében, nem hanyagolhatja el az ilyen részleteket, a kisebb kézi lexikon azonszerü fejlesztése fekszik e a szivükön, vagy nem inkább egyéb zavaros célokat szolgálnak ? A hadsereg extenziv fejlesztésének kérdése nagyon nehéz, az anyagiakban nagyon mélyreható kérdés és a megoldás elé ne gördítsünk olyan akadályokat, miket nem a magyarság érdekei, de csak pártérdekek sugallnak első sorban. Mikor a nagy, egzisztenciális kérdésekről van szó, né- muljanak el azok a kicsinyes animozitások, melyek pártpolitikai nézőszögből veszik szemügyre a kormány-politika embereit és igyekvéseit. — Mérlegre csak azok a tárgyilagos érvek kerüljenek, amelyeket az objektiven való szemlélődés vet fölszinre és hallgasson el minden olyan ellenzékieskedés, melyet csak a kormánynak való kellemetlenkedés vágya izgat. Ezeken az alantas szempontokon egyszer már túl kell haladnunk és a magunk nagy problémáinak a megoldásában össze kell forrnia a nemzetnek. Legyünk bizalommal a kormány iránt, mely a munka programújával jött és tisztában van azokkal a kötelezettségekkel, melyek a nemzeti előrefejlődés nagy munkájában reá várnak. — Azok a megrázkódtatások, amelyeken legutóbb mentünk keresztül, gyökeres orvoslás után kiáltanak és a kormány legfőbb kötelességnek tudja az orvoslást. ban, amely csupán gyakorlati célokra törekszik, bátran ellehet és el is van nélkülük, mellőzi őket, mint fölösleges ballasztot, amelyet úgysem keres benne senki, tehát nem is nélkülöz senki. Az ilyen kézi lexikon praktikus használhatóságát kipróbálhatta mindenki. Ha meg van is könyvszekrényemben a kézi lexikon mellett a nagy lexikon, mindig a kézi lexikonhoz fordulok előbb s csak ha nagyon bő felvilágosításra van szükségem, fordulok a nagyhoz. A kézi lexikon jobban a kezem ügyébe esik, állandóan ott tarthatom Íróasztalomon, megtalálni benne, amit keresek, alig kerül több időbe, mintha megnézném az órámat. — Ilyen mindig kezünk ügyébe eső kézi lexikont ad ki most a Franklin-társulat. Cime: A Franklin Kézi Lexikona. Szerkesztésének irányitó oka az, hogy mindenből csak annyit vettek fel bele, amennyire az embernek csakugyan szüksége van, amennyit csakugyan keres a közönség a lexikonban. Minden fölösleges dolgot elhagytak belőle, hogy felvehessenek minden szükségeset. Mindent abban a terjedelemben adnak, a hogy szükséges; mellőzik a tájékozódást megnehezítő tulbőséget anélkül, hogy mellőznének bármit is, a PÉP Legújabb divata kalapok. *91 Habig, Borsalino és Pichler-gyártmány, valamint fiú kalapok nagy választékban kaphatók Szenes Ltpót uritlivat izletélian SátoralianihelyenKülönlegességek: Nyakkendők és fehérnemüekben. Angol szabású őszi kabátok mérték szerint készítve ■■ .in. jutányos árakban. .. — Lapunk mai száma 8 oldal.