Zemplén, 1910. július-december (41. évfolyam, 53-102. szám)
1910-07-02 / 53. szám
2. oldal. ZEMPLÉN. Julius 2. kor a szörnyű pusztulást látta a király szőlőjében, igy kiáltott fel: — Ez a csapás szörnyen le fogja sújtani őfelségét, mert birtokai között a tokaji szőlőjét szerette legjobban. Nem is tudom, hogy fogják értésére adni, hogy kedvelt italának termőhelye elpusztult. A király szőlőjében sem lesz szüret az idén. A mi értesüléseink szerint nem ilyen nagy a király szőlőjében a kár, a várható termésnek csupán 50°/o-t tette tönkre a pokoli jégverés. Rossz idők járnak... A Hegyaljának azt a részét érte a hétfői vihar, mely leginkább bortermeléssel foglalkozik s hires szőlője révén az egész lakosságnak a meg élhetését adta. A Hegyaljának ez a része az eperjes -tokaji hegycsoport keleti és déli oldalágainak nyúlványain halad, melyek nem alkotnak összefüggő hegyláncolatot, hanem völgyek, mélyedések által elválasztott mellókhegycsoportokból állanak. Az igazi Hegyalját a Bodrog jobbpartját szegélyező hegycsoportok következő kiemelkedései jelölik: Magashegy, Sátorhegy, Királyhegy, Hideghegy, Várhegy, Tolcsvai hegy, Cigány hegy, Hollóshegy, Krakkóhegy, Monoki hegy és a legdélibb ponton a különálló Tokaji hegy, mely a Hegyaljának déli lábánál, záróbástyaszerüleg emelkedik. Háromszázötven s ötszázötven méter körül váltakozik az egyes hegyek magassága s geológiai szerkezetökre nézve jellegzetes kúpokat alkotnak, melyeknek némelyike egészen tipikus fejlődésünek látszik. Az egész Hegy- alja-hegycsoportozat geológiai képlete szürke és helyenként zöld trachit váltakozásával alakul, délen ellonben riolitképletek uralkodnak, melyek a trachitmagot egészen eltakarják. A legjobb szőlők mind rioliton állanak és a Hegyalját körülbelül nyolcvan kilométer hosszúságban és öt kilométer szélességben majdnem végig szőlők szegélyezik. És e szegély vonalában feküsznek: Sátoraljaújhely, Sárospatak, Bodrogolaszi, Tolcsva, Olaszliszka, Tárcái, Tokaj, Girincs, Monok, Tállya és a többiek. Ezideig a filloxera volt a Hegyalja szőlőtermelőinek legnagyobb ellensége s 1882-ben már olyan irtást végzett, hogy a korábbi százezer hektoliteres bortermés egyszerre 80 százalékkal megcsappant. Másodszor 1892-ben pusztított a filloxera, de közbe kisebb viharok és jégverések is segítettek az elemek rombolásának. Tavaly a peronospora és a lisztharmat okozott milliós károkat és ezidén a jégverés — szörnyű erősséggel és hihetetlenül vehemensen — pusztított a Tokaj-Hegyalján. Hivatalos jelentés. A „Búd. Tud.“ értesülése szerint a hegyaljai jégverés-katasztrófa méretei nem olyan óriási nagyok, amint azt az első tudósításokból következtetni lehetett. Pontos adatok ugyan eddigelé még nem érkeztek a földmi- velésügyi minisztériumba, de annyit meg lehetett állapítani, hogy a kár inkább lokális jelentőségű, amely az egész szőlőtermelést nem tulnagy mértékben befolyásolhatja. A földmi- velésügyi minisztérium kiküldte Ko- ainszky szőlészeti főfelügyelőt, egy felügyelővel, akiknek a tarcali vincellériskola személyzete rendelkezésükre áll, hogy a szőlőket járják be és becsüljék fel a károkat. Azonkívül a hegyvidéki kirendeltség vezetője Munkácson a zemplénmegyei megbízottal és Győry gazdasági felügyelővel szintén részletes jelentés beszerzése céljából bejárja a vidéket. — A földmivelésügyi minisztérium néhány nap múlva pontos kimutatást fog a hegyaljai szőlőkben tett károkról köz- zétehetni. Mennyi a kár. A jégverés pusztítása Bodrogke- reszturtól felfelé fokozatosan növekedett s a vidéken az összes községek szőlőjét, az erdőbényei határ kivételével csaknem teljesen elpusztította. A jégvihar legnagyobb erejét Sárospatakon, Sátoraljaújhelyen és Kisto- ronyán fejtette ki, úgy, hogy itt szüretről alig lehet beszélni. A tokaji hegyen aránylag kisebb a kár. Liszka, Tolcsva s Bodrogzsadány, Bodrogkisfalud, Szegilong, Vámosuj- falu, Bodrogolaszi, Bodroghalász, Uj- patak, Végardó községekben is 60—100 százalék kárt tett a szőlőben a jégverés. Tárcái, Tokaj és Bodrogkeresztur községek szőlőiben csak 10—25 százalék a kár. Erdőbénye,E.-horváti, Mád, Zombor, Szerencs, Tállya, Golop, Monok, Legyesbénye, Bekecs, Ond, Rátka és Abaujszántó községek határában nem volt jégverés. Hozzávetőleges számítás szerint a tokaj-hegyaljai borvidék összes szőlőiből, melyeknek kiterjedése 8700 kát. hold, körülbelül 8200 kataszt. holdon csaknem egészen elpusztult az idei szőlőtermés, sőt az óriási jégverés ezen szőlőkben a szőlőtőkéket annyira megsértette, hogy az okozott kár a jövő évre is kihat. Körülbelül 3700 kát. hold. szőlőterületen egy negyedrészig terjedő kár van és csak 2900 kát. hold. szőlő maradt mentes a jégveréstől. A jégverés ereje oly nagy volt, hogy a borházaknak nyu- gatfelé eső zsindely tetőzetét annyira beverte, hogy azokat újra kell fedetni. M ezőgazdaságilag Sátoralj auj hely határábán búzában 55, rozsban 60, árpában 50% a kár. A pontos kárbecslés most folyik s csak annak végeztével adhatunk a pusztításról teljes képet. A munka jegyében. A városi képviselőtestület legutóbbi közgyűléséről. A csatornázás kérdése már esztendők óta napirenden van és ez a közegészségügyi és városfejlődési szempontból annyira jelentős kérdés csak csigalassúsággal érik odáig, hogy egyszer már az alkotó munkára is sor kerülhetne. A tervek készen vannak, a költségvetés össze van állítva és apró különbözetektől eltekintve, fik- szirozva van a fedezet is, melylyel ennek a közel egy milliós alkotásnak az annuitásairól gondoskodnék a város. Erősen benne van a köztudatban is, hogy a csatornázás továbbra már halaszthatlan és a képviselőtestület mégis újabb és újabb momentumokat állít a dolgoknak rendben való és eredményt ígérő folyása elé. A lelkesedésben nincs hiány, őszinte és igaz a munkakészség is, melylyel a képviselőtestület tető alá akarja juttatni a nagy kérdést: de fél — és konce- dáljuk, joggal fél — az újabb terhektől és nem akarja belehajszolni a várost olyan kockázatokba, melyeket ez az agyon sanyargatott, ezer megpróbáltatáson keresztül ment polgárság bizony nehezen bírhatna csak meg. Es ezen a nyomon tovább, meg kell keresnie a képviselőtestületnek azokat a forrásokat, melyek erejével izmosodhatik csak a város. Dr. Orosz Dezső — a legutóbbi közgyűlésben — rámutatott két oly momentumra, melyek magukban hordják a gazdaság megerősödésnek előfeltételeit. Mindent el kell követnie a városnak arra nézve, hogy a Tőketerebesre tervezett uj cukorgyár Ujhelyben épüljön föl és útját kell akasztania annak, hogy a sárospataki járásbíróság felállításával, Ujhely gazdasági piacának javarészét elveszítse. És a képviselőtestület spontán elhatározással s őszinte és lelkes eltökéltséggel vállalja a munkát, ami ezen a mesgyén vár reá. A képviselőtestület csütörtök délutáni közgyűléséről a következőkben adunk tudósítást : Akik megjelentek. A dr. Reichard Salamon polgár- mester elnökletével csütörtök délután lefolyt rendes közgyűlésen a képviselőtestület tagjai közül jelenvoltak: Haas Fülöp, Jelenek Ádám, Képes Gyula, Halász József, Schwarczbarth Lipót, Waller Aladár, Landesmann Miksa, Keresztesi Lajos, Lipschitz Adolf, Friedmann Lajos, dr. Grósz Dezső, Kroó Gyula, dr. Róth József, Matolai Etele, Schiller Kálmán, Szed- lák János, Deutsch Adolf, Grünbautn Simon, Widder Gyula, Alexander Vilmos, Schweiger Márk, Reichard Armin, dr. Chudovszky Mór, dr. Molnár János, Hericz Sándor, dr. Kellner Soma, Rose Salamon, Haas Adolf, dr. Nyoraárkay Ödön, Blumenfeld Jenő, dr. Lichtenstein Jenő, Marko- vics Miksa, Gócs János, Róth Mór, Réz Gyula, Róth Bernáth, Zinner Henrik, dr. Haas Bei tálán es Koval- csik János. A tanács tagjai közül résztvettek a közgyűlésen: Pataky Miklós főjegyző, Kérészy Gyula főmérnök, Szőílősy Sándor főszámvevő, Schmidt Lajos főkapitány, Kiss Ödön ügyész, dr. Kellner Győző h. gazdasági tanácsos és Simsa Ödön köz- igazgatási gyakornok. Napirend előtt. Dr. Reichard Salamon polgár- mester —■ napirend előtt — jelentést tett arról a szörnyű katasztrófáról, mely a hétfői jégverés során, a várost érte. Az adóügyosztály megtette már az intézkedéseket, hogy a felesleges adófizetések alól ideiglenesen mentessék föl az erősen sújtott polgárság és javasolta a polgármester, hogy a képviselőtestület a vármegye törvényhatóságától és a kormánytól egy erőteljes segélyakció megindítását kérje. A javaslatot a közgyűlés egyhangúlag a magáévá tette. Matolai Etele az irányban interpellálta a polgármestert, hogy mi akadályozza a napipiac áthelyezését és a Kossuth szobornak azon a helyen való felállítását ? A polgármester válaszában bejelentette, hogy miután az előzményeket híven és a maguk teljes egészében nem ismeri, a kórt felvilágosítást legközelebb fogja csak megadni. Halász József arra vonatkozóan tette föl a kérdést, hogy miért nem kívánja a polgármester a csütörtöki ülés folyamán — jóllehet a tárgysorba föl lett véve — tárgyaltatni az 1910. évi költségvetést ? A költségvetés szövegét Deutsch Mór nyomdatulajdonos — a nyomdászsztrájkot adva okul — nem készíttette még el és miután az 8 nappal a közgyűlés előtt a képviselőtestület tagjai közt nem volt széjjelosztható, a tárgyalásába ezúttal még nem bocsájtkozhatik a képviselőtestület: — volt a polgár- mesteri válasz, mit a közgyűlés tudomásul is vett. Dr. Gr ősz Dezső — egyre jobban sorvadó közgazdasági életünket adva okul — felkérte a polgármestert, hogy kezdjen akciót a Tőkete- rebesre tervezett uj cukorgyárnak Ujhelyben való felállítására és a sárospataki járásbíróság felállításának meggátlására. A polgármester respektálva azokat a mélyreható érdekeket, melyek az akciónak ilyen értelemben való megindítását követelik, bejelentette, hogy kedd délutánra e tárgyban rendkívüli közgyűlést fog összehívni. Á csatornázás kérdése. Hosszas és mélyreható vitával járt a csatornázás kérdése. A tervek és a költségvetés készen vannak és azok tanúsága szerint maximálisan 950 ezer koronába került majd a ka- nalizáció. Kérészy Gyula főmérnök ismertette az előzményeket és részletesen felsorolta azokat az időközben szükségessé vált módosításokat, melyek a költségelőirányzatot csak apaszthatják. A befektetendő s közel egy millió korona évi annuitásai az arányos talaj hozzájárulási dijakkal, a vízvezeték tiszta jövedelmével és a vizdijak 25%-nak arányában megállapított csatornázási dijakkal volnának fedezendők. Ha minden vonalon és a módosított részletekre vonatkozóan is precíz költségvetést kíván a képviselőtestület, úgy kéri a főmérnök, hogy az előmunkálatok elvégzésére — mintegy 3 hónapi időtartammal — egy napidijas mérnököt adjon mellé a közgyűlés. Halász Jósef, Jelenek Ádám és Schiller Kálmán felszólalásaikban hangsúlyozták, hogy az 1910. évi költségvetés ismerete nélkül nem szabad bele kezdeni egy olyan nagy és annyi kockázattal járó munkába, mint amilyen a vízvezeték. Nagy terhekről van szó és számot kell vetnünk azzal, hogy a város teherviselési képességét tovább fokozni nem lehet és nem szabad. Kívánatosnak tartják, hogy a képviselőtestület csak az 1910. évi költségvetés letárgyalása után fogjon hozzá a csatornázási szabályrendelet megalkotásához. Dr. Reichard Salamon polgár- mester és dr. Chudovszky Móric a dolgot a tárgyalásra teljesen előké- szitettnek tartják és meggyőződésük szerint, a város közegészségügyi érdekei megkövetelik, hogy az előmunkálatok megkezdésére mielőbb sor kerüljön. Dr. Chudovszky szerint a tanács és a főmérnök alaposan megépítették már a dolgot és ha a képviselőtestület némely tagjai még nincsenek tisztában a fedezet kérdésével, az csak annak tudható be, hogy nem nézték meg a közszemlére kitett költségvetési aktákat. A hosszadalmas vita azzal végződött, hogy a képviselőtestület megszavazott 2500 koronát azoknak az előmunkálatoknak a fedezésére, melyeken fordul, hogy a tanács mielőbb teljesen s az utolsó részletekig preciz költségvetést és terveket vihessen a közgyűlés elé. Végig a napirenden. Az 1909. évi gyámpénztári számadást és mérleget a képviselőtestület jóváhagyólag tudomásul vette és elrendelte azoknak a vármegyei törvényhatósághoz felülvizsgálat céljából leendő felterjesztését. A mérleg szerint a gyámpénztárnak 1909-ben a követelése 377,686, a tartozása 396,073 s a leltári tartalékalapja 18,392 kor. volt. — Ándorkó János igtatónak julius 1-től kezdődően 3 heti szabadságot adott a képviselőtestület. — Kérészy Gyula főmérnöknek a vizmü 1910. május havi állapotáról szóló jelentését tudomásul vétetett, annak hangsúlyozásával, hogy az immár tűrhetetlenül nagyfokú vízpazarlást a hatóságoknak akármily utón is, de meg kell akadályozniok. Tudomásul vette továbbá a képviselőtestület a legutolsó házi és gyámpénztári vizsgálatról szóló jelentéseket. Megbízta a közgyűlés a tanácsot, hogy a Dobsináról szállított 5 vaggon jeget — miután erősen olvadott — adja el 750 koronáért az ajánlattévő Lipschitz Adolfnak. Ennek a pontnak kapcsán dr. Grósz Dezső kérdezte az elnöklő polgármestert, hogy igaz-e egyik helybeli újságnak az a hire, hogy a tanács jogerős határozattal már el is adta a jeget. A polgármester válaszában kijelentette,hogy a szóbanforgó hir nem felel meg a valóságnak. A képviselőtestület tudomásul vette, hogy a közigazgatási bizottság Kottán György és Guttman Ármin választott képviselőtestületi tagok mandátumait megsemmisítette és helyükre dr. Nagy Arthur, Radó Ödön és az elhunyt Gáthy Géza helyére Tóbiás Gyula hivattak be. Végül — minden további igényjogosultság melMinden valódi doboz 25 darabot tartalmaz Szereti egészségét? Minden valódi doboz 25 darabot tartalmaz Minden tablettán rajta van e két szó Minden tablettán rajta van e két szó Ki ne tudná, hogy utólérhetetlenül legjobb hashajtó a fPÍÍRfiOflif fWFRÍ világhírű PURGO-BAYER Vissza a hamisítványokkal, mert kártékonyak. Vissza a hamisítványokkal, mert kártékonyak.
