Zemplén, 1910. január-június (40. évfolyam, 2-52. szám)

1910-02-05 / 11. szám

Sátoraljaújhely, 1910. Február 5. 11. (4922.) Negyvenegyedik évfolyam. Megjelen hetenkint kétszer szerdán és szombaton este. Szerkesztőség: és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely, Főtér 9 szám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Nyiltlérben minden garmond sor 80 fill. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP. ÉHLERT GYULA, NÉMETH PÁL, MAJTÉNYI GÉZA, főszerkesztő. felelős szerkesztő. fömunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre [6 kői negyedévre 2.50 korona. Egyes szám ára 10 fillér. — Hirdetési dij : Hivatalos hirdetéseknél minden szó ntán 2 fill. Petit betűknél nagyobb, avagy diszbetűkkel, vagy kerettel ellátott hir­detések térmérték szerint egy négyszög oentim. után 6 fill. — Állandó hirdeté­seknél árkedvezmény. Uj korszak előtt. — febr. 5. Az utóbbi napok semmi jelen­tősebbet nem hoztak a politikai életben. A csend általános, de a vágy azért élénken hangoztatja, hogy legyen már valami, történ­jék változás bármily irányban is, de a fő, hogy történjék. Ennek a felfordult helyzetnek szakadjon vége, akármi következzék is, en­nél rosszabb már úgysem követ- kezhetik. Ez az ország hangulata, a mély elkeseredés, az évekre nyúló meddő közjogi vitatkozá­sok, a teljesen értéktelenné vált parlamenti diskurzusok csaknem letargiát teremtettek már s kül­sőleg is olyan ez a nemzet, mintha egyátalán semmivel sem törődne már, fatálizmussal élné napjait. A valóság azonban még mindig reményekre jogosít, mert a jobbak leikéből nem halt ki sem az önbizalom, sem a köz­ügyért való munkálkodás vágya. Ott lakik azonban a szivek mélyén a méltatlankodás érzete is, mely a Bécsből e nemzetet folyton érő megaláztatások nyo­mán fakad. Ennek a méltatlan­kodásnak, keserűségnek az érze­tét csak egy jobb korszak felde- rülése fogja majd a magyar nem­zet szivéből kiirtani, de hogy mikor jön már el az a jobb kor­szak ? erre a kérdésre nagyon nehéz a felelet. Némileg vigasztalók azonban az utóbbi idők eseményei s ha csak valamely, előre nem látott sátáni kéz megint össze nem ku- szálja a fonalakat: van rá re­ménység, hogy az ország politi­kai életében messze kiható, mély jelentőségű s olyan gyökeres változások állanak be, melyek a helyzet konszolidációja által végre elhozzák amit régen óhajtunk, ami az államélet alapfeltétele : a nyugodt és eredményes, békés parlamenti munka korszakát. Jó sorsa a tekintetben min­dig protezsálta a magyar nemze­tet, hogy midőn az önfiai hálát­lan kezei által ejtett sebektől vérzett; midőn az osztrák ár­mány már a lélekharang kongá- sát vélte^ hallani a nemzet jaj­szavában ; akkor férfiak támad­tak e nemzetben, akik mózeseik lettek az ő népüknek s megóv­ták a megsemmisüléstől. Nagy időket élünk most is. A jelenkor eseményeinek törté­nelmi szempontból óriási fontos­ságuk van. A parlament ma már alkotásra képtelen. Az exlex megfojtja a közgazdasági életet, kedvezőtlenül alakítja a pénz­piacot. Ez igy tovább nem me­hetett, a radikális változás elkö- vetkezése sokáig nem várathat magára. Ezt a radikális változást az ideális politikai becsületesség, a minden önzéstől ment tiszta hazafias érzület fogja egyedül megteremthetni. Minthogy pedig nemzetünk szerencséjére elég te­temes számmal vannak olyan államférfiaink, kik az imént em­lített nemzeti erényekkel kima- gaslólag tündökölnek: a jövőt reményteljesnek és biztatónak látjuk annál is inkább, mert az uj kialakulás élén, összetartó erővel olyan politikusokat látunk, mint Andrássy Gyula és Tisza István grófok. Ez a két mély politikai böl- cseséggel, okos előrelátással biró vezérember teljesen átfogja ala­kítani a mai siralmas és tűrhet- len helyzetet. Megszűnik a 67 és 48, mint két politikai ellenlábas szerepelni. Uj programra, uj ki­egyezés készül, mely idejét múlta jelszavakat nem, de törvényben irt nemzeti kívánságokat tartal­maz. E programúihoz, ha az or­szág közvéleménye hozzájárul, meglesz vetve az az alap, me­lyen a nyugodt és eredményes munka felépiti a magyar nemzet önállóságának megvivhatlan szik­lavárát. Nem kérdezik ebben az uj alakulásban senkitől, hogy ki voltál, milyen politikai hitet val­lottá! ; azt fogják tőle kérdezni csak: akarsz és tudsz-e a haza javáért önzetlenül munkálkodni. Igenlő esetben testvérünk vagy, de ha személyi érdekek és pri­vát ambíciók várnak nálad ki­elégítésre : akkor maradj a so­rompón kívül. Es ebbe a táborba, az iga­zak, jók és becsületes politiku­sok gyülekezetébe nagyon, de nagyon sokan foguak belépni. Lesz ott ószabadelvü és konzer­vatív, alkotmánypárti és Kos- suthista, 67-es és 48-as. Mert a szine-java kiválik a politikai vi­lágnak, hogy a haza javáért végre eredményes munkához lásson. Hogy az uj kialakulás meg­teremtésében Andrássy és Tisza a Khuen kormánynak szerepet szántak volna, azt nem hisszük. Mindkét államférfiu felfogása sze­rint Khuen nem alkalmas ilyen fontos ügyben vezéri szerepre, mert akinek gyökere nincs a nemzet szivében, az még a ha­talom minden eszközével sem képes annyi életnedvet felszívni, mely politikai vezérszerepre élet­képessé tenné őt. Inkább hisz- szük, hogy Khuen belátva a köz­hangulatot, magába száll s be­sorakozik egyszerű közkatonaként ama táborba, mely Magyarország jövőjét, nyugodt fejlődését fogja hadizsákmányul hozni a közel­jövőben lefolyó nagy ütközetből. VARMEGYE ÉS VAROS. A tárgyaló város. Rendkívüli városi közgyűlés. — febr. 4. Sátoraljaújhely rend. tan. város képviselőtestülete folyó hó 3-adikán, csütörtökön délután 8 órakor rend­kívüli képviselőtestületi közgyűlést tartott. Á közgyűlés tárgysorozatára ti­zenhét, a város érdekére fontos s nagy közérdeklődésre méltán számot- tartó ügy lett felvéve, köztük dr. Heiehard Salamon polgármester le­mondása is és ez a körülmény ülés előtt azt a hitet ébresztette, hogy a rendkívüli közgyűlés zajos lefolyású lesz s azon a képviselőtestületi tagok nagy számban fognak megjelenni. Az érdeklődés a közgyűlés tárgy- sorozata iránt azonban nem nyilvá­nult most meg oly mérvben, mint más alkalmakkor s ha a „Vörös ökör“ ügye egyes személyek exisztenciális érdekeit nem érintette volna: a kép­viselőtestületi tagok nagy része aligha jelent volna meg a közgyűlésen. — Igazolta ezt azon körülmény is, hogy miután a „Vörös ökör“-ben levő bolt- s lakhelyiségek béremelésére vonat­kozó tárgyalás végétért: alig maradt egy pár bizottsági tag a teremben. Az ülés fontosabb tárgyai a pol­gármester lemondása, a pénzügyi bi­zottságnak a „Vörös ökör“ lak- és boltbelyiségeinek béremelésére tett javaslata s az adóügyosztály újjászer­vezésének ügye voltak, mely utóbbi kérdés még bővebben fogja foglal­koztatni a képviselőtestületet akkor, ha majd teljes complexumában kerül tárgyalásra a bizottságok javaslatával együtt. Érdekes tényként emlitjük meg, hogy a városnak a „Vörös ökör“ bér­beadott helyiségeinek lakbéremelésére vonatkozó újabb határozata, mely ár­verés utján kívánja a helyiségek bér­beadását elérni: lényegében megegye­zik Székely Elek különvéleményével, melyet a pénzügyi bizottság jegyző­könyvébe is felvettek. Egyebekben a közgyűlés vita nélkül siklott át a legtöbb közkér­désen s a pénzügyi bizottság több javaslatának adott határozati erőt az ülés végén, valószínűleg kárpótlásul azért, hogy a „Vörös ökör“ értékesí­tése ügyében mellőzte a gonddal ké­szült, a város érdekét kellően meg­védelmező ama javaslatot, melyet a pénzügyi bizottság nagy munkával s körültekintéssel szerkesztett meg. A közgyűlés lefolyásáról az alább következő részletes tudósításban szá­molunk be: Megnyitás. Sátoraljaújhely rend. tan. város képviselőtestületének folyó hó 3-ikán, csütörtökön megtartott rendkívüli köz­gyűlését dr. Reichard Salamon pol­gármester délután 3 órakor nyitotta még a jelenvoltak szives üdvözlésével. A megjelentek. A rendkívüli közgyűlésen meg­jelent képviselőtestületi tagok sorá­ban ott láttuk többek között: Isépy István, dr. Búza Barna, dr. Rosen­thal Sándor, dr. Kellner Soma, Zinner Henrik, Hönsch Dezső, Widder Gyula, Hericz Sándor, Zombory János, Réz Gyula, Reichard Ármin, Róth Mór, Kroó József, Hajnal Dezső, Fuchs Jenő, Schvarczbarth Lipót, Gáthy Géza, Markovits Miksa, Reichard La­jos, Fridrich Mór, Keresztessi Lajos, Kótits László, Alexander Manó, Bet­telheim Sándor, dr. Gombos Gáspár, Németby Bertalan, dr. Klein Károly, dr. Lichtenstein Jenő, Grünbaum Si­mon, dr. Friedmann Ármin, dr. Ber­ger József, Lipsitz Adolf, Haas Mór, Móré Dániel, dr. Haas Bertalan, Biu- menfeld Adolf, Alexander Vilmos, Blumenfeld Emánuel, dr. Roboz Ber- nátb, Blumenfeld Jenő, dr. Ligeti Albert, Barna Dezső, Haas Adolf, Sinai Jakab képviselőtestületi tago­kat, mig a tanács hivatalbeli tagjai közül elnöklő dr. Reichard Salamon polgármesteren kívül Farkas Andor, Pataky Miklós, Kiss Ödön, Kérészy Gyula s dr. Keiner Győző tanács­tagokat. Ülés elején. A rendkívüli közgyűlés tárgyso­rozatának Két első pontjában törvény­hatósági bizottsági határozatok lettek kihirdetve. A törvényhatósági bizott­ság ugyanis jóváhagyta a város kép­viselőtestületének régibb keletű s egyrészt a néhai Molnár István fő­ispán emlékére a város által létesített alapítványra, másrészt Friss Heiman tűzoltó parancsnok 200 korona drá­gasági pótléka ügyére vonatkozó ha­tározatait. A jóváhagyó határozatokat a képviselőtestület tudomásul vette. Elfogadta azután a közgyűlés a városnak id. Kiss János nagybári la­kos és társaival a berecki dűlő beli rétek lekaszálására vonatkozó szerző­dését, mely nagyon kedvező s elő­nyös a városra nézve. — Tudomásul szolgált a tanács azon jelentése, hogy az erdő tisztításából folyólag 582 kor. NAGYMIHÁLYI SÖR- ÉS MALÁTAGYÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Első rangú modernül berendezett hazai ipartelep. Évi gyártás 30,000 hektoliter. Gyárt Márciusi, Korona és Casinó sört. flgy* Sátoraljaújhelyi főraktár : Egyesült Szikvizgyár és Sörnagyraktár, Justus utca. Zemplénvármegyei képviseleteink: M,,aiabor<lz'«Tft «■ Lapunk mai i/ima 8 oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents