Zemplén, 1910. január-június (40. évfolyam, 2-52. szám)

1910-02-05 / 11. szám

2. oldal. ZEMPLÉN. Február 5. folyt be a városi pénztárba. — Tu­domásul vette a közgyűlés ama, a képviselőtestületi határozatot jóváha­gyó törvényhatósági biz. határozatot is, mely a Szécsényi Lajos részére 200 korona jutalmat szavazott meg, tekintettel h. ellenőri megbízatásában is végzett pontos munkájára. — Né­hai Justus József városunk díszpol­gára 1000 kor. összeget hagyományo­zott végrendeletében a városnak, mely hogy mily célt fog szolgálni majd, a végrendelet beérkezése után lesz köz­tudomásúvá. A polgármester lemondása. Elnöklő dr. Reichard Salamon polgármester átadván elnöki székét Farkas Andor h. polgármesternek: felolvasásra kerül dr. Reichard Sala­mon polgármester azon bejelentése, melyben polgármesteri állásáról le­mond. A bejelentést a következőkben egész terjedelmében hozzuk : A siker biztosítéka arra, hogy ama számos elodázhatlan közszük­séget képező feladat, (csatornázás stb.), mely csak igen súlyos terhek elvállalása melleit létesíthető — keresztülvitessék — az: hogy a tisztelt képviselőtestület kebelében ezek megvalósítására törekvő több­ségen felül a végrehajtásra hivatott első tisztviselő irányában a többségnek állandó bizalma legyen és ezen munkák előkészítésére hivatott bizottságok öszhaugzatos együttműködése biztosítva legyen. Miután a folyó évi január hó 17-én megtartott közgyűlés ezen feltételek hiányáról győzött meg: Mint szülővárosom érdekét szi­vemen viselő polgárhoz illik, sze­mélyes szempontokat félretéve, kö­telességemnek kell, hogy ismerjem; miszerint polgármesteri állásom­ról való lemondásom által a tisztelt képviselőtestület szabadságát és a lehetőséget visszaadjam arra, hogy a polgármesteri állásba azon polgár­társunkat emelhesse, akinek vá­lasztása a bizottságok összhangu együttműködésére és a küszöbön álló feladatok sikeres megoldására legtöbb reményt nyújt. Szülővárosom iránt tartozó sze­retőiemből fakadó ezen indokból jelentem be a tisztelt képviselőtes­tületnek a polgármesteri állásról való lemondásomat és kérem mi­előbbi felmentésemet. Tisztelettel: Dr. Reichard Salamon. Dr. Búza Barna szólalt fel elő­ször e tárgynál s midőn mély sajná­latának ad kifejezést, indítványozza, hogy a képviselőtestület ebben a kér­désben egyelőre ne hozzon határoza­tot. A lemondás tárgyalására újabb képviselőtestületi ülést kell kitűzni, mert bármily megfontolt s elhatáro­zott szándéka is a polgármesternek a lemondás: a képviselőtestület e vá­ratlan helyzetben nem hozhat még határozatot a lemondás végleges el­fogadása ügyében. Dr. liléin Károly oly értelemben szólalt fel, hogy tekintettel az újabb polgármester-válság okozta zavarok­ra : kérje fel a képviselőtestület a polgármestert, hogy legalább az álta­lános tisztujitásig tartsa még meg mandátumát. Némethy Bertalan felszólalása után a közgyűlés határozatilag ki­mondotta, hogy a lemondás ügyét a képviselőtestület egyik legközelebbi ülésén fogja tárgyalni s egyelőre ebben a kérdésben egyéb határozatot nem hoz, minthogy a lemondással szemben bizalmat szavaz a polgár- mesternek. A „Vörös ökör“ ügye. A képviselőtestület már régeb­ben elhatározta, hogy a »Vörös ökör“ bolt- s lakhelyiségei bérének feleme­lésével fogja csökkenteni legalább részben azt a minden évi vesztesé­get, melyet a város azáltal szenved, hogy az épület helyiségeiből befolyó bér nem fedezi a város kiadásait. Erre az objektumra, mióta meg van, a város mindig ráfizet s igy igazán sajnálatos az a harc, melyet egyesek személyes érdekből folytat­nak az ellen a pénzügyi bizottsági javaslat ellen, mely a lakbérek ará­nyos felemelésével kívánta megoldani a célt. A pénzügyi bizottság most egy tervezetet terjesztett be a képviselő- testülethez, melyben a „Vörös ökör“ bérlőinek az általuk bérelt lakhelyi­ségek újbóli évi bérét megállapította. Tekintettel arra, hogy a bérlőknek felmondott a város, tudatta mindegyik­kel, hogy milyen árért hajtandó a helyiségeket újból átengedni 3 évre. A város által felemelt évi bért sem találták a bérlők súlyosaknak, azt elfogadni hajlandóknak nyilatkoztak. S igy, ha a képviselőtestület a város érdekét igazáu megakarta volna védelmezni: a pénzügyi bizottság ja­vaslata ellen valóban nem hangzottak volna el olyan felszólalások, mint például egyikmásiké, hanem igye­keztek volna a pü. bizottság méltá­nyos bérfelemelési javaslatát határo­zati erőre emelni. Dr. Klein Károly, aki szintén annak hangoztatása után lett a kép­viselőtestületbe küldve,hogy nem egye­sek, de a köz érdekeit kell minden egyes képviselőtestületi tagnak szem előtt tartania, a következő érveket adta elő: „A képviselőtestületnek azért, hogy nagyobb bérösszeget ér­jen el a „Vörös ökör“ helyiségeinek bérbeadásánál, nem illik és nem sza­bad lakás uzsorát űzni, a képviselő- testület kötelessége polgárait támo­gatni és boldogulásukat előmozdítani.“ Hát akkor kérem, mi a közva­gyon ? Hogyan kell azzal bánni ? Hát a közvagyon arra való, hogy abból 14—15 embert olcsó bérlettel 18,000 ember rovására előnyben részesítsünk ? Ilyen elvek szülték azt a szállóigét ez országban, hogy „a közvagyon a Csáky szalmája.“ Csodálatos valóban, hogy azok, ak k a zavart előidézték, valamennyien a Deutsch-féle helyi­ség horribilis béremelését hangoztat­ták, hol a béremelés csak 33%, arról például senki se szólt, hogy Vályi Bertalan iparosnak az általa nagy költséggel helyreállított műhely bérét 50%-al emelték. így fejlődött ki azután a hosszas vita, melyben újból elúszott a meg­oldás igazáu helyes módja abban a határozatban, mely szerint a közgyű­lés többsége a „Vörös ökör“ helyi­ségeit nyilvános árverés utján kívánja bérbeadni s a feltételek megállapítá­sával a tanácsot bízza meg. Ülés végén. A „Vörös ökör“ helyiségei érté­kesítésére vonatkozó határozatnak meghozatala után a képviselőtestület jelenvolt tagjai nagy számban hagy­ták el a termet úgy, hogy alig egy pár tag maradt vissza a tárgysorozat még tárgyalatlanul maradt hét köz­érdekű ügyének letárgyalására. Ezekben az ügyekben a képvi­selőtestület következőkben határozott: A polgármester ama bejelentését, hogy az 1909. évi italmérési jövedék ré­szesedés fejében a m. kir. pénzügy- igazgatóság 4038 kor. 80 fillért fo­lyósított a város részére: tudomásul vették. A Stuller Antal és Sziv-ut- cában villanykörték felállítását kér­ték. A közgyűlés a pénzügyi bizott­ság javaslatának elfogadásával, tekin­tettel a folyamodó lakosság jogos és méltányos kívánságára: kót-két vil­lanyégőt szereltet fel a nevezett út­vonalokon. A pénzügyi bizottság ama javaslatát, hogy a város ez idő szerint katonai barakot ne építsen: jóváha­gyólag vették tudomásul. Schwarcz Márkusznak, ki az adóügyosztályban teljesít szolgálatot, 60 korona segélyt szavaztak meg. — Nagy Peti András tanonciskolái szolga fizetésének felemelését kérte. A kép­viselőtestület a pénzügyi bizottság javaslata alapján: a kérelmet nem találta teljesíthetőnek. A képviselő- testület a gazdasági munkásházak építése tárgyában Sinai Jakab s dr. Búza Barna felszólalása után úgy határozott, hogy kiadja az ügyet az építkezési bizottságnak. A rendkívüli közgyűlés délután negyed hat órakor ért véget. Kalazanti ünnepély a főgimná­ziumban. — febr. 4. Folyó hó 2-ikán délelőtt fényes erkölcsi sikerű ünnepély keretében rótta le városunk róm. kath. főgim­náziumának tanárikara és ifjúsága a kegyeletes megemlékezés adóját ama kiváló férfiú iránt, ki évszázadok előtt úttörője volt az ifjúság vallásos és hazafias nevelésének. Az ünnepélyt d. e. fél 10 órakor, a kegyesrendiek templomában tartott mise előzte meg, mely után a nagy­számban megjelent előkelő közönség bevonult a főgimnázium hatalmas tornacsarnokába, teljesen megtöltve a termet. Itt az énekkar Kalazanti szent Józsefről Kersch által irt remek szö­veget adta elő, majd az ünnepély leg­fényesebb része következett: Füredi János íőgimn. tanár felolvasása. A tudományos képzettség magas fokán álló főgimn. tanár valósággal átszel­lemült ez előadása folyamán. Lelké­ben annyira átérezte az általa elmon­dottakat, hogy azok mélyen ható be­nyomást hagytak hátra a hallgató­ság lelkében. Rövid bevezető beszé­det tartva felolvasását kezdte meg, mely a tudományos kutatások és az oknyomozó történelem kétségbevon- hatlan adatain épült fel. A kegyes tanitórend nagy nevű és szent emlé­kezetű megalapítója arra irányította élettörekvését, hogy az ifjúság neve­lését a vallás-erkölcsi szellem uralja. Istent imádni, embertársainkat sze­retni, hazánknak hű fia lenni: ez a Kalazanti József tanának összefogla­lása. Ismertetve részletesen a kiváló ember életét, megemlítette Füredi, hogy az a tanitórend, mely ily szent emlékezetű, nagy alapitót vall büszke­ségének, megalapítása óta híven tö­rekedett a kalazanti elvek megvaló­sítására. Az ifjúság vallásos, erköl­csös, hazafias nevelése az ő felada­tuk, ezt a rend minden tagja tehet sége szerint iparkodott betölteni. Ha a hazát kellett védeni a tudomány és vallás fegyverei mellett más fegyve­rekkel: akkor is ott találjuk a vitézül küzdők csatasoraiban a kegyes tanitó- rend számos tagját, közöttük olyano­kat, kik hőstetteik révén örökre arany- betűkkel írták be szerény szerzetesi nevüket a magyar nemzet történetébe. A szónoki hévvel, nagy tudó mányos készültséggel megtartott elő­adást mély meghatottsággal és lelki gyönyörrel hallgatta a díszes nagy közönség s befejeztével viharos taps és éljenzésben adott kifejezést az elő­adó tudós tanár iránti tisztelete és elismerésének. Több zene és énekszám követke­zett ezután, melyeket a főgimnáziumi ifjúság ének- és zenekara adott elő, kifogástalan szép, remek összhang- zatban. Úgy az ének-, mint a zene­karnak ily igazán művészi nívóra tör­tént emelése Kutschera Rezső ke­gyesrendi áldozár s főgimnáziumi ta­nár érdeme, ki nagyon fejlett müér- zékkel és alapos tudással bir e szép- müvészetek terén. Kapott is a hálás közönség részéről ének- és zenekará­val együtt élénken megnyilvánult el­ismerést a tapsok özönében. A magas nívójú, valóban lélekre- ható szép ünnepélyt a nemzeti Hym- nusszal fejezte be az ifjúsági énekkar, melyet az egész közönség állva hall­gatott végig. Az ilyen ünnepély egy- oázis az élet sivatagában, méltó el­ismerés illeti rendezőit és szereplőit. HÍREK. — Gyertyaszentelő. Folyó hó 2-án szerdán volt a farsang vigságos ide­jének egyedüli ünnepe: Gyertya­szentelő, amelyet a 11. század óta ülnek meg a keresztény egyházak. A magyar nép a időjárás forduló pontjául is tekinti a Gyertyaszentelőt s kedves humorral szól a medvéről amely ezen a napon fölébred téli ál­mából s odahagyja barlangját, hogy körülnézzen. Ha langyos idő van, a medve visszamegy a barlangba, a má­sik oldalára fekszik és tovább alszik, mert tudja, hogy a tél csak kaczér- kodik a természettel s még félni kell a hidegtől. Ha azonban hideg van Gyer­tyaszentelő napján, a medve künt ma­rad, mert tudja, hogy a tél most adja ki dühét, de azután mihamar megenyhül az időjárás. így filozofál Gyertyaszen­telőkor a medve a magyar nép kévés meséiben. E szerint a filozófia szerint tehát most kell még csak következnie a nagy télnek, amiben azonban ala­posan kételkedünk. — Egyházmegyei liirek. A kas­sai megyespüspök az egyházmegye papsága körében a következő szemé­lyi változásokat eszközölte: Fercsák József sárospataki káplánt lelkészszé nevezte ki Girincsre. Tarsovits La­jost Bodrogolasziból káplánnak küldte Sárospatakra, Madár Jánost Abauj- szántóról Bodrogolasziba,Kerókgj^árfó Mihályt Hernádnémetiből Abaujszán- tóra, Osztrovics Endrét Léhről Mádra. — Zempléniek az udvari bálon. A budavári királyi palota fényes ter­meiben febr. 2-án este volt a máso­dik udvari bál, melyen vármegyénk főúri családai közül résztvettek: Gr. Sztáray Sándor és neje, br. Vécsey Miklós, gr. Lónyay Gábor és neje, br. Waldboth Kelemen hg. Win- dischgrätz Lajos, Dókus Ernő és neje, ifj. Molnár Viktor. — A királyi ud­vart e bálon is József főherceg és neje képviselték. — Papszentelés. A kassai róm. katb. püspök folyó hó 3-án szentelte áldozárokká Kassán Árvái Mihály, Deák Imre, Szekeres János és Szenesé József tanulmány végzett pap­növendékeket. — Főúri vadászat. GrJAndrássy Sándor homonna vidéki uradalmaiban a szokásos nyúl és fácán vadászato­kat január 28. és 29-én taitották meg, mely alkalommal 415 drb. nyúl és 4 fácán esett zsákmányul. A va­dászaton részt vettek: Gr. Andrássy Imre, gr. Andrássy Miklós, gr. An­drássy Sándor, Bodnár Géza nyíregy­házai ügyvéd, Gortvay Aladár, gróf Legjobb minőségű plus, Ionen és nyúlszőr kalapok SZEMES UFÓT kalap- és úridivat üzletében szőrme ős loden sapkák Sátoraljaújhely, főtér, a megyeházával szemben. ÜSTag-y ■választéls:: Ichimtiniick, Hanoii ingek, gyapjú mellények, vadász harisnyáik, trikó áruk, téli kezíyük, boka-védők stb. teli nridivat cikkekben. Valódi JAEGER tanár féle alsó ruhásat. Valódi szentpéterl hó és sárcipők védjegygyei. ingó nyak és gallérvédó. «— Finom férfi cipók«

Next

/
Thumbnails
Contents