Zemplén, 1910. január-június (40. évfolyam, 2-52. szám)
1910-01-29 / 9. szám
4. oldal. ZEMPLÉN. Január 29. via grófné (Halasi Mariska) a szereplői. ők szövögetik, bogozzák a a „tréfádnak nevezett darab meséjének szálait s e munka közben a kétértelmű helyzetek merész indis- krecióval fitymálják az illemet s helyenként a jóizlést is. Volt nagyon sok jelenet, helyzet, mely nagyon erősen hat a darabban s az a rész, mely egy bizonyos, u. n. „csipkekereskedés“ alapítása körül forog, többeket távozásra késztetett, természetszerűen a hölgyközönség köréből. De ennek a néhol arcpiritó, semmirevaló darabnak mégis meg volt azon egyetlen jó tulajdonsága, hogy a darab három vezető szereplőjének igen hálás szerepeket adott, melyekben hatással tudtak érvényesülni. Úgy Magas Béla, mint Fekete Rózsi az egész estén át lelkes ünneplés tárgyai voltak s a közönség irántuk érzett ro- konszenvét, elismerését bizonyítja az ovációkon kívül az a szép csokor s ajándék, amit a Magas-pár ez estén kapott. Az általános méltánylásban részesülő művész-pár a jutalomjáték estéjén is tanúságát adta hálás szerepeiben művészi képességeinek s sikert szerzett az előadásnak is, expiálva értékes alakításaival a rakoncátlan szerzők bűneit, halasi Mariska, Szalóky Dezső ez előadáson is a régi jók voltak. ** Érczkövi Károly bemutatkozása. Csütörtökön, folyó hó 27-ikén Planquette Róbert szép zenéjü „Cor- nevillei harangok“ cimü operetteje került színre a közönség alig közepes érdeklődése mellett. Az előadás során a darab Hanri de Cornevill szerepében egy újonnan szerződött tag: Érczkövi Károly is fellépett, kinek úgy énekhangja, mint alakítása a jelenvoltak tetszésével találkozott. E helyen említjük meg, hogy tekintettel arra, miszerint a társulat folyó hó 8-ikáig marad városunkban s igy a szezon még nyolc nappal meghosz- szabbodott: uz eltávozott Tábori Frida helyét szintén be fogják egy szoub- rette színésznővel tölteni, hogy a még hátralevő előadások számára ezzel is biztosítsák s fokozzák a közönség érdeklődését. ** A szinügyi bizottság ülése. Sátoraljaújhely r. tan. város szinügyi bizottsága folyó hó 26-ikán ülést tartott Dókus Gyula alispán elnöklete alatt. Az elnök a megjelentek szives üdvözlésével megnyitva az ülést, bemutatja az igazgató nélkül maradt színtársulat kérvényét. A színtársulat ebben a kérvényben bejelenti, hogy Palásthy Sándor színigazgató távoz- tával, ki igazgatói állásáról lemondott, a színtársulat mint consortium kívánja magát fenntartani. Kérik tehát a szinügyi bizottságot, hogy az előadások folytatását engedélyezze február hó 8-adikáig s tekintettel el- viselhetlen helyzetűkre, adjon sürgős anyagi segélyt s játszási engedélyt az 1910. év április hóban kezdődő szini szezonra. A szinügyi bizottság beható eszmecsere után elhatározta, hogy hozzájárul ahoz, miszerint a társulat február hó 8-ikáig előadásokat tarthasson. Abban a kérdésben azonban, hogy a színtársulat az áprilisi tavaszi szini szezonra is bevonulhasson : véglegesen nem határoz, de kérte a színtársulatot, hogy névsorát s az előadandó darabok műsorát márc. hó 1-ig hozzá terjessze be, mely ha megfelelő lesz, a bizottság nem fog elzárkózni a kérelem teljesítésétől. A magára hagyott színtársulat segélyezésére nézve, — bár a bizottság semmi anyagi eszköz felett nem rendelkezik, — tekintetbe véve a társulat közismert helyzetét, azzal foglalkozni kívánt s megbízta Widder Gyulát, hogy a társulatnak a volt igazgatóval szemben fenálló követelésekről megbízható s hiteles adatokat szerezzen be a legközelebbi ülésre, amikor is a bizottság a segélyezésre vonatkozólag határozni fog. Az elnök a határozat meghozatala után bemutatta dr. Farkas Ferenc munkácsi színigazgató, Deák Gyula moszkvai s Jenőfy Jenő nyitrai szintársulati titkárok leveleit, melyben az 1910— 1911-iki évadra a játszási engedélyt kérik. — Tekintettel arra, hogy a szini kerület megalakítása most van folyamatban, a bizottság a jövő szezonra vonatkozó döntést csak a szini kerület létrejötte után kíván hozni s erről kiértesíti a pályázókat azzal, hogy a kerület megalakítása után ajánlataikkal foglalkozni fog. Több tárgy nem lévén, elnök az ülést bezárta. ** Halasi Mariska jutalomjátéka. A színtársulat azon tagjai között, a kiknek sikerült egyéniségük s művészi képességük révén közel férkőzni a közönség szivéhez: az elsők között kell megemlítenünk Halasi Mariskát, akinek ma, folyó hó 29-ikén este zajlik le jutalomjátéka. A jutalmazandó a „Trilby“ címszerepében lép fel. IRODALOM. Az első konzul regénye. A Napo- leon-irodalom száz és száz regénye között is kitűnik Matilde Melling munkája, aki fiatalságának tüzes pompájában hozza elénk Bonapartét, a köztársaság konzulját. Ennek a fiatalságnak egyik megkapó szerelmi regényét mondja el a kiváló szerző, mely regény egy régi arisztokrata nemzetség sarját fűzte halálos szenvedély- lyel Napóleonhoz. A császárság hajnalának fényes milieu-rajza egyesül finom lelki folyamatok mesteri előadásával. Az Egyetemes Regénytár ezen uj kötete méltán tarthat igényt a legszélesebb körök érdeklődésére és szeretetére. Megjelent Singer és Wolfner könyvkiadóhivatalában (Budapest, VI. Andrássy-ut 10.) és az ára csinos piros vászonkötésben 1 korona 20 fillér. KÖZGAZDASÁG. IPAR ÉS KERESKEDELEM. A „Zemplénmegyei kereskedelmi-, ipar-, termény- és hitelbankinak folyó évi február hó 6-iki közgyűlése elé terjesztendő igazgatósági és felügyelő-bizottsági jelentése. Tisztelt Közgyűlés! A felügyelő-bizottság által jóváhagyott zárszámadások bemutatása mellett van szerencsénk az 1909-ik évre vonatkozólag évi jelentésünket a következőkben előterjeszteni. A lefolyt évben fontosabb üzletágaink forgalma növekedett. Az év végén a váltóleszámitolási üzlet a múlt év végéhez mérve csekély apadást mutat, de a betét állományban jelentős emelkedést értünk el. Azonban a forgalom emelkedésével nem tartott lépést a jövedelem, amennyiben pénzeinket a tavalyinál alacsonyabb kamatláb mellett voltunk kénytelenek elhelyezni, másrészt pedig annak apasztásához az ez évben ért rendkívüli veszteségek is hozzájárultak. Egyébként üzletágaink forgalmáról az alábbi részletes adatok nyújtanak tájékozást: A takarék-betétek állománya: 1908. év végén volt......................................... 1.699,286 K. 82 f. az év folyamán betétetett és tőkésittetett....... 930,522 K. 82 f. Összesen: 2.629,809 K. 64 f. visszafizettünk erre a múlt év folyamán ....... 807,059 K. 84 f. maradt 1909. év végén betétkönyvecskékben .. 1.822,749 K. 80 f. folyószámlán................................................... 1,010 K. 67 f. Összesen: 1,823,760 K. 47 f. Váltó-leszámitolási üzlet: 1908. év végén volt........................................................... 1.827,698 K. 07 f. leszámítoltunk az év folyamán . . 7.294,232 K. 64 f. visszaváltottunk a visszleszám. üzletben 2.107,427 K. 54 f. 9.401,660 K. 18 f. Összesen: 11.229,358 K. 25 f. beváltatott az év folyamán. . . . 7.315,975 K. 67 f. visszleszámitolás folytán kiment . . 2.047,211 K. 03 f. leíratott mint veszteség.................... 6,945 K. 90 f. 9.370,132 K. 60 f. váltótárczánk állása tehát az 1909. év végén volt . . . 1.859,225 K. 65 f. melyhez visszleszámitolt váltóinkat hozzáadva .... 327,411 K. 70 f. összes váltóink állása tehát ................................................. 2.186,637 K. 35 f. Visszleszámitolás utján: tartoztunk 1908. év végén ................................................. 387,628 K. 21 f. visszleszámitolásra küldtünk a lefolyt évben.................... 2.047,211 K. 03 f. összesen: 2.434,839 K. 24 f. visszaváltottunk az év folyamán........................................ 2.107,427 K. 54 f. maradt ebbeli elkötelezettségünk 1909. év végén . . . 327,411 K. 70 f. * Felhívás borkészletek bejelentésére. A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete 4 év előtt kebelében bornyilvántartást rendszeresített. Az általa rendszeresitett borkimutatás úgy, mint a múltban, majd 10.000 példányban lesz kinyomatva és megküldve úgy a hazai, mint az ausztriai, németországi, végre a svájci borkereskedőknek, szállodásoknak, vendéglősöknek és az összes hazai és osztrák tisztiétkezdéknek. Azonkívül nevezett országok szaklapjaiban hirdetve lesz a nyilvántartott borkészlet. Hazai vendéglős szaklapjainkhoz pedig mellékeltetni fog a kimutatás. Ennek a nagyarányú reklámnak eddig meg volt a hatása s úgy a bel-, mint a külföld nagymértékben érdeklődött boraink iránt. Érdeklődésük nemcsak szavakban, hanem rendelésekben is megnyilvánult. Volt olyan termelő, aki 600 hl.-t adott el e réven. Ezek előrebocsátásával felkérjük a Tokaj- Hegyalja tisztelt szőlősgazdáit, hogy borkészletüket legkésőbb február 8-ig a fenti Egyesülethez bejelenteni szíveskedjenek. Megjegyezzük, hogy csak azon termelők jelentsenek be bort, kiknek legalább 10 hl.-t kitevő készletük van. Bejelentésdij az összmeny- nyiség első 200 hl.-je után nem fizetendő ; ezen felül minden megkezdett 200 hl. után 1 kor. (tehát hl.-kint V« fill. 1000 hl.-ig 4 kor., 500 hl. 24 kor.-ig stb.,) mely összeg a bejelentéssel egyidejűleg oda megküldendő. — Külön-külön minden egyes szőlőbirtokos részéről a következő adatok beküldése szükséges. Mily fajtából, mily mennyiség (hl.), mily szinü, mily évjáratú bora van ? Továbbá külön-külön mi az ára hl.-ként, mi a legkisebb eladó mennyiség hl., ezenkívül mily borvidékhez tartozik a szőlője, mi a vasút állomás; hordóval együtt adja-e a bort, vasúthoz fuvart ad e ? Végül a termelő neve, lakhely, termelésihely, vasútállomás. A Zemplén- vármegyei Oazd. Egyesület elnöksége. Előlegezés! üzlet: egyenlege volt 1908. év végén .......................... 2,207 K. — f. uj kölcsönt adtunk....................................... 560 K. — f. összesen: 2,767 K. — f. erre visszafizettek.............................................. 894 K. — f. maradt 1909. év végén ..................................... l,87cl K. — f. Az ingatlanokra! kölcsönüzlet: egyenlege 1908. év végén volt ....................................... 91,975 K. — f. erre visszafizettek az év folyamán .......................................____<___963 KjrO^J. maradt a lefolyt évben ...................................................... 91,011 K. 30 f. Értékpapírok, szelvények stb. adásvételében a forgalom................................................. 27,233 K. 64 f.-re rúgott. összes üzleti forgalmunk: nyers mérleg szerint pénztárilag ...................... 21.740,348 K. 27 f. az előjegyzeti napló szerint................................ 15.762,405 K. 83 f, összesen: 37.502,754 K. 10 f. A mérleg összeállításakor a lefolyt évben bekövetkezett több rendbeli nagyobb fizetési beszüntetések folytán váltóköveteléseinkben előállott veszteségeket egyrészt és pedig 30000 koronát az alapszabályok 87. §. d. pontja alapján a fedezeti alap terhére és 6945 kor. 90 fillért a váltó tárcza-, 6 kor. 36 fillért pedig az óvás számla terhére leírásba hoztunk, az alapszabályok 86. $-a értelmében pedig az újabb felszerelések értékének 10°/o-tóliját, vagyis 883 kor. 56 fillért a felszerelések értékcsökkenési tartalék-alap javára irtuk. Ellenben az értékpapírokban az előző két évben árfolyam csökkenésénél fogva a fedezeti alapból leirt összegeknek egy tekintélyes részét az év vége szerinti árfolyam emelkedéséhez képest 4727 kor. 74 fillérben a fedezeti alaphoz visszacsatoltunk. A lefolyt év eredménye a múlt évi áthozattal együtt 41020 kor. 61 fillérre rúgott, amelyből azonban a fentiekhez képest 7835 kor. 82 fillér már leírásba hozatván, a t. közgyűlés rendelkezésére 33184 kor. 79 fillér áll, mint felosztás tárgyát képező tiszta nyeremény. Ennek felosztására nézve pedig javasoljuk, hogy a közönséges tartalékalapra alapszabály szerint ................................................. 1,410 K. — f. a nyugdíjalapra és pedig annak 5% fejében 1,960 K. 60 f. 28,019 K. után alapszabályszerü 2% . . 560 K. 40 f. Összesen : 2,521 K. — f. de a társulat tisztviselői nyugdijjárulékához teljesített hozzájárulási összeg levonása után 233 K. 52 f. 2,288 K. 48 f. igazgatóság fix fizetésére.................................... 2,100 K. — f. ugyanannak alapszabályszerü jutalékára ............ 700 K. — f. felügyelő-bizottság szokásos díjazására ............ 450 K. — f. vezérigazgató alapszabályszerü 1% jutalékára .. 280 K. — f. osztalék gyanánt 18 koronával részvényenkint .... 14,400 K. — f. fordittassék, a fenmaradó 11,556 K. 31 fillérből pedig
