Zemplén, 1910. január-június (40. évfolyam, 2-52. szám)
1910-06-11 / 47. szám
Sátoraljaújhely, 19Í0. Junius íí. 47. (4958.) Negyvenegyedik évfolyam. Megjelen hetenkint kétszer szerdán és szombaton este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely, Főtér 9 szám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Njiltíórben minden garmond sor 40 fill. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre [5 kői negyedévre 2.50 korona. ~ Egyes szám ára 10 fillér. — Hirdetési dij: Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit betűknél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 8 fill. — Állandó hirdetéseknél árkedvezmény. elébe.- jun. 11. Búza Barna bejelentette a harcot. Elöszedegeti a már berozsdásodott fegyvereket és a régi pózban, a régi gesztussal kiáll a porondra. Ökölbe szorítja a kezeit és elkapja az indulat, a keserűség, amikor haragos hangon jelenti be, hogy vállalja a harcot ott, ahol évekkel ezelőtt abbahagyta. Mert — jelentjük alásson — a mandátumról van újból szó : az esztendők gyorsan, sietve szállnak és a polgárság akarata elég kemény volt ahhoz, hogy kiemelje Búza Barnát a nyeregből. Hja, gyarló az emberi natura és Búza Barna most újból nyeregbe akar szállni. Mondjuk el újból a mesét, mely egy idegenből idekerült fiatal fiskálisról szól ? Fürgén, gyanús buzgósággal a porondra ugrott és harcot kezdett Zemplénben mindenki ellen, aki útjában állt. A gyülölséggel hadakozott és tüzelte, bujtogatta az indulatokat, hogy fenekestől dőljön meg közöttünk minden társadalmi egység. A sanda gyanú, a kicsinyes rosszhiszeműség és a minden áron való petrolőrködés : ezek voltak a Búza Barna fegyverei és ha nem a szájaize szerinti volt a közéleti érdem és nem görnyedt elébe minden emberi érték, hát kíméletlenül gáA ZEMPLÉN TÁRCÁJA. Magyarország. (A kereskedelemügyi miniszter megbízásából kiadja a magyar államvasutak igazgatósága. Készült Erdélyi cs. és kir. udvari fónykó pész müintézetóben.) Sokat jelentő munka kiadására vállalkozott az államvasutak igazgatósága, amikor Kain Albert máv. felügyelő szerkesztésében, kiváló magyar tudósokkal magyar, német, francia és angol nyelven megiratta és csodaszép kiadásban közre adta a most megjelent „Magyarország“-ot: tájait, városait és falvait, természeti szépségeit, történelmi nevezetességeit és népét, amelyet oly híven mutat be. Akik ezt a négyszáz oldalra terjedő albumszerü hatalmas díszmunkát megírták, mind kiváló magyar irók és tudósok, országunk és népünk neves ismerői : Bársony István, dr. Bodnár Gyula, dr. Borovszky Samu, dr. Erődy Béla, Gonda Béla, dr. Hankó Vilmos, dr. Loczy Lajos, Novák Tivadar, dr. Se- mayer Vilibáld, Siegmeth Károly, dr. Sziklay János és dr. Toldy László. Szalonok asztalaira való gyönyörű díszmunka ez a könyv, olyan kötészolt beléjük és beteges hiúsággal tört &r herosztrateszi dicsőségek után. És mikor tüzbe borult minden és égtek, lobogtak a szenvedelmek : Búza Barna port szórt a polgári öntudat szemébe és fenyegetésekkel kierőszakolt és jámbor fogadkozásokkal kikö- nyörgött jóindulatokba kapaszkodva, verekedte be magát az ország tanácsába. Esztendők kellettek ahhoz, hogy tisztán láthasson a polgárság. A népjogok Búza Barnája — a maga igazi mivoltában — csak egy szürke, roszindulatu katona volt a reakció seregében és minden liberalizmustól, minden polgári szabadelvüségtől mérföld- nyire távolodva el, csak a tapsot ambicionálta. És a lelke szerint való volt, ha a klerikális oldalakról zúgott föl ez a taps. Szította a parlamenti egyenetlenséget, sietett éket verni a produktiv munka elé és fütyölve a függetlenségi eszményekre és mit sem törődve a függetlenségi párt puritán, évtizedes hagyományaival, ott káplárkodott abban a martalóc-hadban, mely ha kell, hát minden állami rend és minden egzisztenciális érdek árán is, de csak a maga hatalmi érvényesülését kergette. Sehol semmi nyoma annak, hogy a kerület érdekeiért komolyan harcolt volna Búza Barna és az idő — kérlelhetetlen tanuságtétellel — igaben, amely a magyar iparművészet igazi remeke. Beakarja mutatni ország-világnak az ezeréves Magyar- országot és népét, o nép faji és nemzeti sajátságait, történelmi fejlődését és országa természeti szépségeit. Különösen a külföld előtt. Nemcsak azért, hogy természeti szépségeivel idevonzza és az így kialakuló idegen forgalmat gazdasági megerősödésre vegye igénybe, hanem és különösen azért, hogy a külföld közvetlen meggyőződést merítsen itt arról, hogy Magyaror- szsg állami önállósága szilárd alapokon nyugszik és történelmi múlttal bir. A természeti szépségekhez, melyeket Magyarország bőven nyújt, az elsőrangú és egész Európában legolcsóbb közlekedéshez, mely az ország taniümányozását könnyűvé és olcsóvá teszi, a közmondásos magyar vendégszeretetet kívánja nyújtani: a magyar királyi államvasutak igazgatósága. — Ez a könyv célja s előre mondjuk: a könyv ennek a céljának nagyszerűen megfelel. Marx János, az államvasutak elnökigazgatója kötelességének tartotta azt is, hogy bemutassa ország-világnak, belföldnek és külföldnek azt a földet, amelyen hatalmas vonatai keresztül száguldanak. Nagy koncepciójú egyénnek mutatkozott ezzel az uj elnökigazgató, aki még, zolta, hogy minden fogadkozása csak üres frázis és minden, a népjogokért s a kerület érdekeiért való horerakészsége csak olcsó komédia volt. S most, hogy a nemzet megelégelte a veszedelmes illúziókat és dolgozni akar becsületesen, komolyan, Búza Barna — meg- tizedeltetvén a Justh-párt — nem kapott helyet az ország tanácsában. A vásári mutatványok kora lejárt és a duhajkodó falurosszák kikoptak a dunaparti palotából. És mert Búza Barnának egy szentsége van csak : a mandátum, megindul újra a hajrá és erőre kapnak a régi lángolások. Búza Barna élőről kezdi és mohó sietséggel, éhesen tör újból a mandátum után. Mert a játék erre megy. S Búza Barna a mandátumért való harcát megteszi a politikai becsület, a közéleti tisztesség harcának. Valami perverz gyönyörűséggel állapítja meg, hogy a korrupció s az erőszakosság ellen indul hadba. És arai most ebből a tételből folyik, az egyenesen vérlázitó. Búza Barna kinevezi önönmagát a gáncsnélküli lovagnak és brutálisan tör minden ellen, mi útjában áll. Nem elvek ellen hadakozik, nem a más hitü meggyőződést ostromolja, de — a saját mondatai szerint — a közéleti romlottság ellen kezd csatát. S megteszi korrupmint helyettes kezdeményezte ezt a pompás diszmüvet. Áz előszó után, amely a könyvnek imént elmondott céljait fejtegeti, a földrajzi bevezetés következik. Az olvasót a máv. igazgatóság könyve végigvezeti az alföldi tájon, a gémes- kut mellett, bemutatja annak a magyar szent földnek népét — sok meleg szeretetet érdemlő á'dott népét — a kecskeméti gazdát, a jász menyecskét, a hevesmegyei magyar lányokat, a palócokat s a kalotaszegi népet, azután sorra következnek a prázsmári szászok, a vulkáni románok, a tótok és a bunyevácok. A földrajz után jön a történelem. Szép szövegben szép képek a honfoglalásról beszélnek, aztán Szent Istvánról és a letűnt véres századokról. A történelmi rész írója siet az események felsorolásával. Most Budapest jön. Ami szépsége a magyar fővárosnak van, azt ez a könyv sorra elénk varázsolja. Szobrok, középületek, utcák, terek, utak, hidak : a budapesti ember büszkeségei közül egyetlenegy gyönyörű reprodukciója sem hiányzik. Amikor a hetvennyolcadik oldalon befejeződik Budapest ismertetése, az olvasó igazán nem tudja, hogy min csodálkozzék inkább; a látottak művészi kivitelén, vagy a magyar földnek azon a dónak éa betvenkedő szóval mondja rá mindenre, hogy romlottság, ha az nem a kedve sze- riut való és útjában áll annak, hogy egy-kettőre mandátumhoz juthasson. Búza Barna a képviselőségre éhes és amikor harcot kezd újból a mandátumért, azt jelenti be, hogy ő tulajdonképpen mindenféle gonoszság ellen indul hadba. És itt kapjuk a régi kiadásban az ügyvéd urat. Forradalmi allűrökkel, keményen a dobogóra lép, rákezd a régi dallamokra, melyek mélyén ott a gyanú: mindenki, aki nem szegődik az ő ambícióinak elébe, a magyarság ellen tör. Mert ő az igazság, ő minden bölcseség és ö rajta keresztül vezet az eljövendő nagy és diadalmas Magyar- ország útja. Harcra invitálja hát a polgárságot és invitálja azzal, hogy a jobb jövőért, az erkölcs és az igazság diadaláért fognak majd csatázni. Pedig — ha ugyan fognak csatázni — hát csak a Búza Barna mandátumáért csatáznak majd. Illesse hódolat a polgárságot. És a mi polgárságunk — ez a hatalmas, gigászi erő — sokkal egészségesebb, semhogy beteges ambíciók áldozatává lehessen. — Eszményekért tud harcolni, vannak ideáljai, melyekért kész az utolsó csöpp vérével is küzdelmet kezdeni. És bizva bízunk az erejében, az egészséges ösztörajongó szeretetén, amelylyel a díszmunka készült. „Délibáb a pusztaságon“ : a magyar alföld. Ezzel vezeti be a könyv a végtelen rónaság ismertetését. Következnek a nekünk oly kedves képek : a szélmalmok, a nádfödeles és cserepes tanyák, a tehéncsordák, a négyesigás fogatok, a csárdák. Csupa szinmagyar kép. Itt áll előttünk a kecskeméti juhász, a hortobágyi ménes és pásztorkunyhó s az a szép magyar genre kép, amikor „megy a kislány a kútra vizet merni!“ Az alföldi rész öt fejezetre oszlik, az első általában a magyar alföldről szól, a második a budapest—orsovai vonalat mutatja be, a harmadik elvezet Budapesttől Báziásig, a negyedik Budapesttől Zimonyig s az ötödik elvezet a magyar Duna mentén egész odáig, ahol a magyar kéz egyik legcsodá- sabb alkotása, a Vaskapu a határ- állomás. Az ezt követő fejezet Nyu- gat-Magyarországot tárja az olvasó elé, a budapest—brucki, marcbeggi, győr— gráci—budapest—pragerhofi vonalat s a balatonvidóki vasutat. Győr, Pozsony, Esztergom, Komárom, Szombathely, Veszprém és a Balaton vidék : egy-két oldal, néha több is, mindegyiknek van szentelve. A könyv derekán a nyugati Kárpátok (vágvölgyi Állunk MEGNYÍLT! Sátoraljaújhely látványossága! „ELITE“ fényképészeti és festészeti műintézet Olcsó árak! Művészi kivitel! Sátoraljaújhely, petőji-utcza 14. sz. (Saját ház.) Minden nap nyitva! Lapunk mai szánna 8 »ldal.
