Zemplén, 1910. január-június (40. évfolyam, 2-52. szám)

1910-04-27 / 34. szám

9. oldal. ZEMPLÉN. Április 27. tőke, melyre politikai kariereket kell építeni. Elvégre egynéhány becsüle­tes ember még csak szaladgál ezen a magyar glóbuszon és a korrektséget elsősorban kell megkövetelnünk azok­tól, akik nyilvános s törvényhozói szerepet vállalnak. Nem jegyezhetjük hát fel az egyéni korrektséget a Búza Barna érdeméül olyanformán, hogy abból politikai tőkét kovácsolhatna az önönmaga karierjébez. A talpfabotrány ma már nem uj dolog. Foglalkozott vele bőven és ki­merítően a sajtó, a közvélemény tele sejtésekkel és rövidesen odakerül a dolog — a koalíciós kormánynak Ha­bár Mihály lapszerkesztő ellen indí­tott pere kapcsán — a bíróság elé is. Valószínűleg tartjuk, hogy abban a formájában, amelylyel annak idején az ellenzéki újságok tálalták fel, sok a túlzás, de az faktum, hogy olyan dolgok estek itt meg, amelyekbe mé­lyen belejajdul majd a magyar faipar. Beszélnek horribilis sápokról, gazda­gon díjazott képviselői közbenjárások­ról és tagadhatatlan, a dolognak van valamelyes magja. Hónapokkal ezelőtt történt, amikor még friss volt a szen­záció és adatokkal s aktákkal bizo­nyítgatták egyik-másik oldalon a pa­namát : Búza Barnát felkereste egy zemplénvármegyei nagyvállalkozó és részletesen feltárva a dolgot, arra kérte, hogy interpelláljon a parla­mentben. Búza Barna izgett-mozgott, na­gyon kellemetlen volt neki a felszó­lítás. Majd nézett egy nagyot és úgy mondotta: — Nem tehetem jó uram, nem in­terpellálhatok ebben a dologban. Ezt a kereskedelemügyi kormány csi­nálta és én kormánypárti vagyok. Nagyon sanjálom, de nem vonhatom hát kérdőre. A levegő tele van panama-hirek- kel és akkor Búza Barna nagyon saj­nálja, de nem interpellálhat, mert kormánypárti. És most hihetetlen ön­teltséggel beszél a politikai becsület­ről és korrupcióról, csak azért, mert a kormány Erősdy Sándort nevezte ki Maros Tordába főispánnak. Korteamozgalmak. A vidéken teljes még a csönd. Az olaszliszkai kerületben az egye­sült hatvanhetes pártok ujjáalakuítá- val, hatalmas ellenfelet kapott Nagy Barna tábora. Ifj. dr. Molnár Viktor munkapárti programmal elfogadta a jelöltséget és biztosra vehető, hogy a választási küzdelemből győzelmesen is fog kikerülni. A tábora napról- napra szaporodik, a hatvanhetes szer­vezet egyre erősebb és nagyon élén­kek azok a szimpátiák is, amelyek­kel veszik körül a kerületben ifj. Mol­nár Viktor személyét. Erős és eleven mozgalmasság előtt áll — a legújabban érkezett hí­rek szerint — a megyasszói kerület. Dr. Nagy Sándor, aki pártonkivüli hatvanhetes programmal kísérelte meg a harcot, visszalépett és igy a munka­párti jelöltnek, dr. Molnár Bélának ma még nincs a kerületben ellenfele. De lesz — harsogják az ellenzéki oldalakon és minden követ megmoz­gatnak, csakhogy dr. Molnár Bélával szemben ellenjelöltet állíthassanak. Szó van arról, hogy Barabás Béla veszi majd fel a küzdelmet dr. Mol­nárral. A fogatlan oroszlán elkesere­detten kapkod a mandátum után és mert Nagykőrös, a régi kerülete nem jelölte és Aradon gróf Tisza Istvánnal szemben nem érzi magát biztonság­ban, hát Megyasszón akar megpró­bálkozni. De szó van arról is, hogy hammersberg Jenő törvényszéki biró vagy Kincsessy Péter, az újhelyi füg­getlenségi kör elnöke lép fel Justh-párti programmal Megyasszón. Hogy meny­nyi sikerrel, arra bizonyság dr. Nagy Sándor visszalépése. Dr. Nagy Sán­dor heteken át tartózkodott a kerü- rületben, messze ágaznak el ott a családi összeköttetései is, egykorommár képviselte is a kerületet és most ta­nácsosnak látta, hogy a jelöltségtől visszalépjen. Olyan erős a dr. Molnár Béla tábora és hiábavaló lesz — bár­milyen oldalról jön is — minden igyekezet, dr. Molnár Béla jelöltsé­gének diadalmas előrenyomulását fel- tartóztatnni aligha lehet. A bodrogközi kerületben báró Sennyey Miklóssal szemben tényleg fellép Hurka Ferenc, nagygéresi gaz­dálkodó. Paraszt-párti programmal akar üdvözíteni és amint maga me­séli széltében-hosszában, rá is szán a kísérletezésre „vagy ötezer koro- nácskát . . Achim Andrásnak, majd az erősen portált dr. Balthazar De­zsőnek a jelöltségéből nem lett semmi, nem hajlandók a siker minden re­ménye nélkül fel venni a küzdelmet. S sok siker nem igen kecsegtetheti őket. A többi kerületben teljes a csend. VÁRMEGYE és VÁROS. )( Adókivetési munkálatok. Az 1910. évi állami egyenes adók kive­tési munkálataival az illetékes ható­ságok csaknem teljesen elkészültek. Természetesen az általános jövedelmi pótadó kivételével, mely már csak az alapadók jogerős megállapítása után következik. Még a III. oszt. kereseti adók megállapítása van folyamatban, azonban ezek lajstromai is nagyrész- ben készek, de eksz-leksz állapotban közszemlére ki nem tehetők, sem az uj tételek nem tárgyalhatok a kerü­leti adókivető bizottságok által. Az igy, kellő időben előkészített munká­latok alapján az eksz-leksz megszűn­tével rövid néhány nap előtt lebonyo­lítható lesz e legfontosabb adónem­ügye, mert tudvalevőleg a 3 éves ciklusnak 1910 az utolsó esztendeje s a jövő éven már vagy a Wekerle féle uj adórendszer lép életbe, vagy ha ennek végrehajtását közbevetett tör­vénynyel a parlament felfüggeszti: akkor az előző alapon újabb 3 éves ciklusra szóló kivetések, uj tárgyalá­sok lesznek. A vármegyénk területén működő adókivető bizottságokban több személyi változás történt a műit év óta. Annak idején a bizottságok tel­jes névjegyzékét közölni fogjuk. )( Hivatalos órák a kir. pénz­ügyigazgatóságnál. Eiszenmann Osz­kár kir. tanácsos, sátoraljaújhelyi kir. pénzügyigazgató legutóbb kiadott ren­deletével a vezetése alatt álló kir. pénzügyigazgatóságnál a hivatalos órákat f. évi május 1-től október 1-ig terjedő időre a következőleg állapí­totta meg: köznapokon d. e. 7 órától d. u. 1 óráig, vasár és ünnepnapokon d. e. 9—11 óráig. A kir. pénzügy­igazgató ezen intézkedéséről a helyi lapókat is hivatalosan értesítette a közönség tájékoztatása végett. fi polgármester-válság jegyében. — Ügyvédek gyűlése. — Egy sokat firtatott határozat. - A Fm. Hírlap és az igazság. — — ápr. 27. A sátoraljaújhelyi ügyvédek a múlt hét csütörtökjén — az ügyvédi kar tagjainak nagy számmal való részvé­tele mellett — gyűlésre jöttek össze és azon foglalkoztak a polgármester­válság egyik-másik részletével is. A gyűlésről célzatosan megvilágított ér­tesülések kerültek a nyilvánosság elé és akadt helybeli újság, mely a maga politikai igyekezetei számára igye­kezett tőkét kovácsolni az ügyvédek határozatából. A gyűlésen Ambrázy Nándor el­nökölt és a jegyzői teendőket dr. Szé­kely Albert látta el. A szakkeretek­ben tartott pontokon felül, foglalko­zott a gyűlés azzal a ténynyel is, hogy dr. Reichard Salamon polgár- mester egyidőben közhivatali állást visel és ügyvédi gyakorlatot is foly­tat. S ide vonatkozóan a gyűlés a következő jegyzőkönyvi kivonatban ad ézámot az elhatározásáról: Felvétetett Sátoraljaújhelyben, 1910. április hó 21-én tartott sátor­aljaújhelyi ügyvédek gyűléséről. Felszólalás történt a tekintet­ben, hogy a sátoraljaújhelyi ügy­védi karnak egyik tekintélyes tagja az ügyvédséggel össze nem férő közhivatalt lát el, egyhangúlag el­határoztatott, hogy dr. Reichard Salamon sátoraljaújhelyi ügyvéd­nek Isépy István, dr. Székely Albert és dr. Csaplaky Lipót kartársak, min- kiküldöttek által tudtul adassék, hogy közismert egyéni reputációjá­nak, de meg az ügyvédi kar repu­tációjának is árt az, hogy ő, mint ügyvéd közhivatali, polgármesteri teendőket teljesít. Elhatároztatott továbbá egyhan­gúlag az is, hogy Zemplénvárme- gye mélt. Alispánja kórvényileg fel­kéressék, hogy az állásáról lemon­dott dr. Reichard Salamon sátor­aljaújhelyi polgármesternek állásá­tól való felmentése iránt sürgősen intézkedni szíveskedjék. Fölöslegesnek tartjuk — a dr. Reichard Salamon egyénisége sokkal közismertebb — semhogy most újból reá kellene mutatnunk a magatartá­sa korrektségére. Tény az, hogy dr. Reichard Salamon beadta a pol­gármesteri állásról való lemondását, azt a képviselőtestület el is fogadta, de egyben azt is kimondotta, hogy a lemondást elfogadó határozatot egy­előre nem terjeszti fel a felettes ha­tóságokhoz. Azt lehet vitatni, hogy ez a határozat — a várcs érdekeinek szemmeltartásával — célra vezet-e, az argumentumoknak argumentumo­kat lehet nekiszögezni. Az azonban felül áll minden kétségen, hogy dr. Reichardot — a polgármester-válság ténye kapcsán — vád nem érheti. A képviselőtestület jóváhagyása nélkül az állását nem hagyja el és viselnie kell a felmentéséig azt a felelősséget mit a polgármesteri tisztség ró reá. Itt a város érdekeiről van szó és ugyanezek az érdekek szorították reá annak idején Kiss Ödönt is, hogy hosszú időn át viselje a polgármes­teri tisztséget, jóllehet ügyvédi gya­korlatát is folytatta. Ugyanezek a 'momentumok állanak fenn ma is és nem szabad kicsinyes ős meg nem okolt aggodalmakkal tápot adni a gyanúnak. Hogy a Felsőmagyarországi Hír­lap sietelt az ügyvédek határozatát nekiszegezni a munkapárti Reichard Bálámon dr.-nak, azt értjük. Azon sem ütközünk meg, hogy a Fm. H. az igazság ellenére egy olyan állító­lagos határozatról ir, mely a dr. Rei­chard eljárását az ügyvédi tisztes­ségbe ütközőnek nyilvánította. Mi csak annyit jegyzünk még meg, hogy a Fm. Hírlap ezúttal — hiába, eny­hébb szót nem találunk — hazudott. HÍREK. — Kazy József Sátoraljaújhely­ben. Kazy József, földművelésügyi államtitkár, a sátoraljaújhelyi válasz­tókerület munkapárti képviselőjelöltje titkára, dr. Moldoványi Gyula kísé­retében ma reggel Sátoraljaújhelybe érkezett. Az államtitkárt a vasúti ál­lomáson Meczner Gyula főispán, dr. Reichard Salamon polgármester és Schmidt Lajos rendőrfőkapitány fo­gadták. Ma a városban tett látogatá­sokat az államtitkár, holnap a kerü­let községeit keresi fel és még az aznap esti vonattal visszautazik a fővárosba. — Hg. Windischgrätz Lajos ün­neplése. Megírtuk annak idején, hogy hg. Windischgrätz Lajos a „Sáros­pataki Gazdakörének nagyértékü bel­sőséget ajándékozott. Az ingatlant f. évi május 1-én d. u. veszi birtokába a gazdakör, fényes ünnepély kereté­ben. A fenkölt lelkű adományozó iránt a lehető legimpozánsabb módon kí­vánja a város közönsége háláját ki­fejezésre juttatni s valóban meglepő müsorpontokból állította össze az ün­nepély programmját. Városunkból is nagyon sokan készülnek át az ünnep­ségre, melyen kitűnő ellátásról s jó italokról is gondoskodva lesz. — Staut József temetése. Vasár­nap délután temették el óriási közönség részvétele mellett Staut József belügy­miniszteri titkárt. Őszinte és mély részvétet keltett halála hire vármegye- szerte és váratlanul, korán bekövet­kezett elhunytáról illetődötten vettünk mindannyian tudomást. A holttest Budapestről vasárnap délután 4 óra­kor érkezett a sátoraljaújhelyi állo­másra, hol dr. Szepessy Arnold főor­vos és Schmidt Lajos rendőrkapitány agnoszkálták á holttetemet. — Majd gyászkocsira tették a koporsót és megindult a hosszú kocsisor, hogy elkísérje utolsó útjára : a köztemetőbe Staut Józsefet. A temetési szertartást Bessenyey István apátplebános vé­gezte. A koporsót egészen elborították a koszorúk, melyek között ott láttuk a belügyminisztériumi tisztikar és IV. ügyosztály, gr. Hadik Béla, budapesti tisztelői és barátai, Schmidt Lajos rendőrkapitány, sátoraljaújhelyi tisz­telői és barátai, a rokonok és édes­anyja nagy fehér kamélia koszorúját. És fájdalmas, könnyes megemlékezés kisérte el utolsó utján Staut Józsefet. — Egyházmegyei közgyűlés. Az alsózempiéni ref. egyházmegye folyó évi május hó 3-án tartja meg Sáros­patakon tavaszi rendes közgyűlését Bálint Dezső esperes elnökletével. — A vidéki zsurnalisztika. Kas­sán vasárnap indult a Justh-párt po­litikájának szolgálatában a hatodik napilap: a „Kassai Újság.“ Emelke­dett színvonala, ügyes, eleven össze­állítása szép jövőt biztosit az uj lap­nak. Főszerkesztője dr. Littmann Ar­nold kassai ügyvéd s felelős szerkesz­tője Barta Lajos, az ismert nevű vi­déki újságíró, kinek neve már egy­magában is garancia arra, hogy a Kassai Újság zsurnalisztikái értékek dolgában meg fog felelni a hozzá fű­zött várakozásoknak. — Lelkészválasztásob. Éles Ist­ván sárospataki ref. segédlelkószt a zellerjei egyházközség egyhangúlag lelkészévé választotta meg. — Mak- koahctyka ref. hitközsége pedig Kő- rösy György semjéni h. lelkészt vá­lasztotta rendes lelkészévé. — Tavaszi ünnepek. Múlt vasár­nap volt Szent-György napja, amikor vármegyénkben — Érdőbényón — a r. k. egyház buesu ünnepét tartotta. Malicsky József plébános vendégsze­rető házánál az istentisztelet után nagy ebéd volt, melyen a Hegyalja számos előkelő embere jelent meg. A jövő vasárnap pedig, mint Márk evang. napját követő első vasárnapon, lesz a kath. egyházban a buzaszentelés, utána 3 napon a keresztjáró körme­netek, május 5-én pedig áldozó csü­törtök. A tavaszi szép ünnepek egész sorozata nyílik ezzel meg, hiszen már itt van pünkösd is a küszöbön, úgy hogy májusban nem kevesebb, mint 11 ünnepnap van. A körmeneteken a kath. tanintézetek növendékei is részt- vesznek. — Betörő a hivatalban. Folyó hó 24-én reggel dr. Kvirsfeld László kir. pénzügyi titkár, amint hivatalba jött s iróasztalának fiókját ki akarta nyitni, észrevette, hogy a zár el van rontva s a fiókban idegen kéz kutatott. A besurranó tolvaj nem tett ugyan na­gyobb kárt, mert dr. Kvirsfeld csak pár koronát tevő, csekélyebb össze­geket szokott asztalfiókjában hagyni, ezt emelte el a dilettáns betörő, ki­nek fáradozása tehát egészen kárba nem veszett. Személyének felderítése céljából megindult a rendőri nyo­mozás. — Uj állampolgár. Goldbach Xavér homonnai lakos, ki közel 20 óv óta tartózkodik hazánkban s itt családot is alapított, magyar állam­polgár jogot nyert s e napokban tette le Dókus Gyula alispán előtt az ál­lampolgári esküt. — Riadalom a Rákóczy-utcán. Hétfőn délelőtt villámgyorsan járta be a várost a hir, hogy Behyna Kálmán Rákóczy-utcai üzletében tűz pusztít. Rövidesen felharsant az utcákon a

Next

/
Thumbnails
Contents