Zemplén, 1910. január-június (40. évfolyam, 2-52. szám)
1910-04-27 / 34. szám
Április 27. ZEMPLEjN 3. oldal. tűzoltók kürtjelzóse is és szédületes iramban vágtatott tova a kocsijuk. A hir azonban nem felelt meg a valóságnak s onnan eredt, hogy Zemlényi Sándor órásüzletében tüzet fogott a felhalmozott pakkoló papirnemü; ám mielőtt nagyobb méreteket ölthetett volna, nehány kancsó vízzel beoltották. — A sötét pont és 19 korona. A sötét pont Kadelburg bohózata, amolyan nehéz humoru német darab, mely a Magyar színház deszkáin anyagilag is kiadós sikereket aratott. 19 korona meg tizenkilenc ezüst korona, ami szombaton este folyt be a színházi pénztárba. Kadelburg bohózatát hirdette félhelyárakkal szombaton este a szinlap és a színházi pénztárban minden szorgos kutatás dacára is csak 19 korona bevétel mutatkozott. És erről az estéről csak, mint a szezon csődjéről beszélhetünk. A szombat a legelevenebb színházi nap, másodszor került színre félhelyárakkal egy újdonság és még csak annyi közönség sem akad, hogy a bevételből a villanyvilágítás költségeit fedezhetné a direkció. A villanyvilágítás esténkint 32 koronába kerül, bevétel meg szombaton 19 korona volt, kapta hát magát a színtársulat és nagyon bölcsen az estére becsukta a boltot. S az előadás — mint azt fájdalomtól megtört szívvel jelentette a rendező — elmaradt. — öngyilkosság. Takács János kőfaragó ma hajnalban Árpád-utcai lakásán főbe lőtte magát és azonnal szörnyet halt. Takács mára virradó éjjel elvált felesége lakása előtt revolverrel lövöldözött, mire az asszony korán reggel sietve tett jelentést a rendőrségen a kellemetlen vizitről. A rendőrség emberei azonnal elő is akarták állítani Takácsot, amint az ajtója elé értek azonban, benn eldördült a revolver és Takács holtan bukott végig a padlón. Takács garázda, mulatós ember volt s az utóbbi időben anyagilag is teljesen tönkre ment. Valószínűleg ez volt az oka öngyilkosságának is. — Halálos szerencsétlenség. Néhány nap előtt Homovics János mező- zombori lakos viruló szép 18 éves leánya tarcali rokonai látogatására utazott. Midőn a vonat már a tarcali állomás területén félsebességgel haladt, a kiszálláshoz készülő leány a kocsifolyosó kifele nyíló ajtaján kibukott s oly súlyos belső sérüléseket szenvedett, hogy bár azonnal kórházba szállították, erős, fiatal szervezete nem birt a bajjal megküzdeni s pár napi rettenetes szenvedés után meghalt. Temetése nagy részvét mellett folyt le. — Menetrend változások. A m. kir. államvasutak vonalain május hó 1-én a nyári menetrend lép életbe, mely a jelenleg érvényben levő téli menetrenddel szemben a sátoraljaújhelyi állomást órintőleg a következő lényegesebb változásokat eszközli: A Sátoraljaújhelyről Mezőlaborcra jelenleg este 7 ó. 47 p.-kor induló személyvonat este 8 ó. 34 p.-kor fog indulni és Mezőlaborcra éjjel 12 ó. 19 p.-kor fog érkezni. Á Sátoraljaújhelyből Kassáig reggel 4 ó. 8 p.-kor jelenleg csak szerdán és szombaton közlekedő személyszállító tehervonat ezután naponta fog közlekedni. A tőketerebes—varan női vonalon egy uj vegyesvonat pár helyeztetik forgalomba. Az egyik vonat Varan- nóról d. u. 4 ó. 40 p.-kor indulva Tőketerebesre este 6 ó. 17 p.-kor fog érkezni, a másik Tőketerebesről este 7 ó. indulva Varannóra este 9 ó. 4 p.-kor fog érkezni. A budapest— lawocnei vonalon a Sátoraljaújhelyről reggel 7 ó. 44 p.-kor induló és Miskolcra d. e. 9 ó. 27 p.-kor érkező gyorsvonat, személyvonattá átminősítve, Sátoraljaújhelyből reggel 7 ó. 34 p.-kor fog indulni és Miskolcra d. e. 9 ó. 20 p.-kor fog érkezni, onnan Budapestig gyorsvonat. A Budapestről jelenleg d. u. 2 ó. 15 p.-kor induló és Sátoraljaújhelyre este 7 ó. 35 p.-kor érkező gyorsvonat pedig Miskolcon szintén személyvonattá lesz [átminősítve, a mely Miskolcz- ról este 6 óra 8 p.-kor fog indulni és Sátoraljaújhelyre este 8 ó. 5 p.-kor fog érkezni. E vonatokkal buffet kocsik nem közlekednek. A Szerencsről eddig este 7 ó. 4 p.-kor induló és Sátoraljaújhelyre este 8 ó. 15 p.-kor érkező személyvonat ezután nem fog közlekedni. — Ä május l-étől életbe lépő uj menetrendet lapunk jövő számában hozzuk. — Tolvaj a vasúton. Weiszberg Náthán e napokban Amerikából jövet Sztropkóra akart utazni, de — talán a viszontlátott ország örömére — többet ivott, mint amennyit a kielégített honvágy dacára is kellett volna és ragyogó hangulatában furcsán bánt a bankóival. Gyömöszölte őket, megmutogatta a környezetének. Vesztére tette, mert Fónad István 20 éves salgótarjáni napszámos utána ment a vasúti kocsiba és belenyúlt Weiszberg zsebébe, mire az ugyanazon kocsiba ülő asszonyok lármázni kezdek. Fónad leugrott a kocsiról, de a rendőrség elfogta. Kitűnt, hogy csak a múlt hónapban szabadult meg másféléves fogházbüntetésből, melyet lopás miatt kapott. Letartóztatták és az ügyészségre kisérték. — Névmagyarosítások. Á m. kir. belügyminiszter megengedte, hogy* Landesman Menasse csemernyei lakos „Lánczi“-ra, Korecsko András dávid- vágási lakos és kiskorú gyermekei pedig „Kalászira változtassák át családnevüket. — A nagyotmondó kéményseprő. Vosnyák Gyula kassai kéményseprő segéd, mert önálló kerülethez nem tudott jutni, egy meggondolatlan pillanatban levelet irt gróf Héderváry miniszterelnöknek s őt bombával való felrobbanással biztatta. A kormányelnök a kassai rendőrségnek küldte meg Vosnyák levelét, mely az élénk fantáziájú kéményseprőt orvosi vélemény alapján a sátoraljaújhelyi közkórház elmebeteg osztályára szállíttatta. — Közel 2 havi lelkiismeretes megfigyelés után az újhelyi kórház elmeosztályának főorvosa, dr. Molnár János azt a véleményt terjesztette elő, hogy Vosnyák nem elmebeteg, csak elkeseredésében bir a nagyot* mondásokra hajlammal. A nevezettet tehát kórházunkból az igazgatóság elbocsátotta. — Automobil postajáratok Zem- plénvármegyében. Nagyszabású újításon dolgozik most a kassai posta és távirda igazgatóság postajárati ügyosztálya. Bártfa—Zboró—Alsópagony —Felsőodor — Felsővizköz—Sztropkó —Kelese —Nagydobra — Tavarna— Varannó — Csemernye — Vehécz — Rankfüred—-Magyarbőd—Felsőolcsvár —Rozgony—Kassa közt állandó, Kassa —Rankfüred közt időszaki, csak nyáron, junius 1-től szeptember 15-ig közlekedő posta- és személyszállító automobil-járatot, Bártfa-Bártfapálya- udvar, valamint nyáron Bártfafürdő között kocsijárat helyett automobil- járatot s személyszállítást rendez be. E felvidéki járat útja mintegy 300 kilométer lesz. Hat darab kombinált, postai küldemények elhelyezésére s 8 usque 14 utas részére szolgáló gépkocsi áll majd e célra rendelkezésre. A felvidéki járatot terepszemle végett vasárnap járta be egy szakbizottság. Ebben Pál Imre postaigazgató, mint a munkálatok irányitója, Semsey Mihály postatanácsos, mint a berendezés ösz- szes előkészületeinek megtevője, az összeköttetések, járati rendek meg- állapitója s Haltenberger Samu, posta- és távirda főmérnök, mint a kereskedelmi minisztérium kiküldöttei vettek részt. Az automobil vasárnap reggel 9 órakor indult el Kassán a Schalk- ház elől, 40—75 kilométert haladt óránkint s 250 kilométer utat téve, már este 6 órakor visszaérkezett Kassára. — Siketnémák felvétele. A siketnémák debreceni intézetébe az 1910/11. iskolai évre vallásra, nemzetiségre és nemre való tekintet nélkül 15 siketnéma gyermek nyer felvételt, akik 7 évesek már elmúltak s életüknek 15. évét még nem töltötték be. Felvétetnek továbbá a később siketültek is, akik az intézet szakszerű tanítása nélkül beszélőképességüket idővel teljesen elveszítik. Magánúton tanításban részesülhetnek továbbá a hibás beszédű gyermekek is. Mindenre kiterjedő felvilágosítással szolgál a hozzá fordulóknak az intézet igazgatósága Debrecenben. Menyasszonyi kelengyék beszerzésére ajánljuk Schön Sándor és Barna D. előnyösen ismert céget. MŰVÉSZET és SZÍNHÁZ. A sasfiók. — Edmond Rostand verses drámája. Szinre került az újhelyi színpadon hétfőn este. — A nagy francia : Edmond Rostand odaállt a napóleoni káprázatok elő és a nagy, a diadalmas ragyogásban látott egy halavány, vértelen arcot is. A reichstadti herceg arcát. Csupa puha, lányos vonal az az arc, a haja szőkeségén ott csillan a bécsi udvar minden enervált, sápadt aranyja: és a fiú — a Corzicából való káplár fia — a maga gyönge, beteg melle mögött ott érzi az apja lelkét. Azt a hatalmas saslelket. A többi azután a história : a Napoleon fia egy bársonyba meg cifra, szenvtelen udvari pompába pólyáit osztrák herceg. Mámoros lesz az apja nagyságától, úgy érzi, hogy a lelkében — abban a sorvadt, beteg lélekben — az apja lelke ver. De haj, a sasfióknak gyöngék a szárnyai és merész, nagy ivekben még neki se vágott a levegőnek, már is összetörnek azok. És a sápadt, lányos arcú herceg ott hal meg — puha, selymes ágyán — a bécsi Burgban. De az utolsó szava is az apja neve volt, a nagy Napóleoné, aki előtt alázattal, reszketegen hajolt meg egykoron a kemény bécsi Burg. S a históriát telefestette Rostand a maga csudásan szép színeivel, odaviszi a színpadra az ereje minden gazdagságát. Diadalmas, zengő muzsika a nyelve, meleg, érzelmes és csupa szív a fantáziája: és ahogy ezeken át megelevenedik, illetődötten nézzük a kicsiny, a sápadt reichstadti herceget. A vidéki újság hasábjain nincsen annak helye, hogy éppen A sasfiók kapcsán irodalmi értékekkel próbáljuk felmérni a Rostand erejét. Megkapott minket, a szivünkbe markolt az a sok szép, az a sok emberi fájdalom, ami ott sikongott egy beteg, gyönge mell mögött és itt azokról az impressziókról kell számot adnunk, amivel A sasfiók bemutatója szolgált. Mindjárt elöljáróban le kell szögeznünk a dicséretre méltó, nemes igyekezetét, melylyel a színtársulat — a maga szegényes eszközeivel — színpadra vitte Rostand drámáját. Nehéz, erőt és fáradságot igénylő a dolog és ha bőven is volt olyan részlete az előadásnak, melybe belekapaszkodhatnék a toll, honorálnunk kell az ambíciókat. A vidéki színpad nincs a Rostand Írásaira berendezve, a műsor — a maga tarka, újdonságot újdonságra halmozó elevenségében — meg útját akasztja annak a finom mivü színpadi munkának, amelyen át kelhetnek csak életre minden ragyogásukkal a Rostand drámái. És számot vetve mindezzel, az elismerés hangján kell szólnunk a keddi előadás értékeiről. A reichstadti herceg szerepében Halasy Mariska lépott a publikum elé. S finom, halaványan megrajzolt vonalakkal adta meg annak a sápadt, beteg fiúnak a fotográfiáját. Élt min- denik szava, forró vér rakoncátlanko- dott mindenik mondatában és művészi erejűek, pompásak voltak azok az eszközök, melyekkel a deszkákra vitte a szegény, az összetört szárnyú kis herceget. A kedd esti alakítása jóval felül áll azon, semhogy egy-két sorral elintézhetnők. Nem azokat a sablonokat hozta elénk, melyekkel holmi közepes színpadi igyekezetek nyúlnak az ilyen parádés szerepek mélyére. Komoly s a szó szigorú értelmében művészi értékeket adott: finom érzelmességet, magával ragadó erőt, és megejtően szép, fehér tónusokat. És fájdalmasan — minden beteg, hervadt szépségével együtt — elevenedett meg előttünk a sasfiók. A Halasy Mariska színvonalas, művészien megstilizált alakítása vitte előre a darabot. Fölvonások végeztével percekig zúgott a taps és a publikum őszinte s szokatlan erejű ovációkkal köszöntötte a kárpit előtt a sápadt kis reichstadti herceget. S ha a kedd esti előadás minden sikerének javarésze Halasy Mariskának szólt is, elismeréssel kell Írnunk a többi szereplőkről, akiknek mindannyia, ha értéket nem is, de igyekezetei minden esetre produkált. Magas Flambeauja és Horváth József Metternichje elismeréssel fogadott alakítások voltak. S apróbb szerepekben: Szász Anna, Antal Erzsi, M. Fekete Rózsi, Kör- mendy Ilonka, Szalóki Dezső, Sebestyén Jenő és Polgár Rezső szólaltatták meg színjátszó erejük legjavát. Az est sikere mély és őszinte volt. A közönség, mely zsúfolásig megtöltötte a színházat, szives szeretettel fogadta az előadást és jóakara- tuan hunyt szemet a fölött az apróbb hiányok fölött, melyekben a rendezés és a kiállítás éppenséggel nem szűkölködött. (_pgs._) ** Nebántsvirág. Kedden este Antal Erzsi jutáiomjátéka gyanánt az örökkönszép Nebántsvirág került szinre. A színház szinte kongott az ürességtől, lelkesedésben azonban nem volt hiány és hatalmas virágcsokrokkal lepték meg Antal Erzsit a tisztelői. Az előadás a gyöngébb, kevéssé sikerült előadások közé tartozik és egyáltalán nem adta bizonyságát annak, hogy összetanultan, lelkiismeretes munka után állott volna ki a deszkákra a társulat. A vezetőszerepekben Antal Erzsi, Érczkővy Károly, Szalóky Dezső és Magas Béla szolgáltak rá a közönség tapsaira. KÖZGAZDASÁG. * Uj takarékpénztár. Fejlődés tekintetében Szerencshez csak Raka- maz községet lehet hasonlítani, mely Tokajtól alig negyedórányira Szabolcs vármegye területén fekszik bár, de ipari, kereskedelmi és közgazdasági szempontból vármegyénk számos községével áll a legintenzivebb összeköttetésben. A rakamazi gazdák, kik közt a 200—800 holdasok sem ritkán fordulnak elő, újabb pénzintézetet alapítottak 100,000 kor. alaptőkével. Az uj intézet üzletköre legfőként Zem- plénvármegye alsóbodrogmenti községeire lesz jótékony hatással. * Fizetésképtelenség Brünn Vilmos homonnai bőr és kézmüáru kereskedő. 103,000 kor. passzívával fizetésképtelen lett. * Cégbejegyzés. Szerencsen Hor- vát Vilmos bankirodát nyitott; a sárospataki hg. Windischgratz-féle fakereskedés cégvezetőjéül Práger Artur bejegyeztetett; Sztropkón Freitel Li- pótné rőfös áru üzlete nyert iparengedélyt. A Hegyalja mádi takarék- pénztárnál Barna Miksa igazg. tag bejegyeztetett; a sztropkói takarék- pénztárnál Unghváry Endre igazg. tag törölve s helyette Csintalan Mihály lett bejegyezve. Felelős szerkesztő - Dr. Adriányi Béla. Főmnnkatárs: Majtónyl Géza. Helyettes szerkesztő: Boboz Hugó. Lap tulajdonos : Éhlert Gyula.
