Zemplén, 1910. január-június (40. évfolyam, 2-52. szám)
1910-03-16 / 22. szám
Március 16. ZEMPLÉN 3. rldal. meg egyhangú lelkesedéssel: dr. Ko- valiczky Elek és Kazinczy Andor elnökök mellé társelnökökül Lengyel Manó, Czifrák Valér, Grünbaum Simon, Milacsek János, Burger Ármin, dr. Kellner Soma, dr. Rosenthal Sándor, dr. Szőllösi Arthur, Walther László, Móré Dániel, Klein Izidor, Majoros Gyula, Lóvay Gyula s pártjegyzőül : dr. Adriányi Béla választattak meg. A végrehajtó bizottság tagjai lettek: dr. Adriányi Béla, dr. Berger József, dr. Bettelheim Ignác, id. dr. Bettelheim Jakab, Blumenfeld Jenő, Friedman Lipót, dr. Friedman Ármin, dr. Fuchs Emil, Fekete Károly, Goldstein Sámuel, dr. Grosz Dezső, Haas Fülöp, dr. lsépy Tihamér, Kádár János, Kovalcsik János, Kiss Pál, Kroó Gyula, Kulcsár János, dr. Klein Károly, Lipschitz Adolf, dr. Lichtenstein Jenő, Mogyo- róssy János, Pallay József, Reichard Dénes, Reichard Ármin, Réz Gyula, Soltész Miklós, Szabó Sándor, Schweiger Ignác, Schweiger Márkusz, Vin- cze János és Schwarczbart Lipót. A végrehajtó bizottság magát szükséghez képest kiegészíti úgy, hogy minden községből legalább 2—2 tag választassák be. Megalakittatott azután az 600 tagból álló választmány, mely szintén kiegészítheti magát. Jakabffy jelöltsége. Dr. Adriányi Béla köszöntette azután az újonnan megalakult nemzeti munkapártot. Megingathatatlanul bízik az eljövendő győzelemben, mert a nemzet megunta már a meddő és hiábavaló közjogi harcokat s komolyan, tudatosan akar dolgozni. Nagy, nemes missziók várnak a sátoraljaújhelyi nemzeti munkapártra is és bízik abban, hogy a polgárság őszinte lelkesedéssel fog csatlakozni a munkapárt zászlaja alá. Ezt a zászlót olyan férfiak bontották, kik egy pillanatig sem habozva, férfias elszántsággal veszik fel a harcot, mert a nemzet vitális érdekeiről vau szó. A sátoraljaújhelyi munkapártnak is becsületesen ki kell vennie a részét az eljövendő küzdelemből. Ajánlja, hogy Jakabffy Imre belügyi államtitkárt kérje fel a párt a sátoraljaújhelyi választókerület jelöltjéül. Az ő országosan ismert, kiváló egyénisége, politikai súlya és becsületes liberalizmusa biztosítók arra, hogy méltóan képviseltetnék általa a parlamentben az újhelyi választókerület. Olyan képviselőt nyernék benne, aki komolyan és avatottan képviselné a kerület érdekeit és aki politikai súlyánál és az ország ügyeinek intézésében neki juttatott vezérszerepnél fogva is, a kerület érdekeiért mindenkor eredményesen szállhatna síkra. A nagy tapssal s egyhangú, őszinte lelkesedéssel fogadott beszéd nyomán az értekezlet nyomban ki is kiáltotta Jakabffy Imrét a sátoraljaújhelyi választókerület munkapárti jelöltjéül és elhatározta, hogy az illusztris jelöltet még az ülés folyamáról táviratilag s később majd küldöttség utján kéri fel a jelöltség elfogadására. Üdvözlések. Lendületesen, vervvel beszélt azután dr. Orosz Dezső. 1905-ben az ország kormányzásának léghajója szabadon és reménységeket keltve szállt fel. A nemzeti lelkesedés és bizalom a nemzet úgynevezett vezéreit állította a kormányrúd mellé, hogy elvezessenek minket arra a sokat áhított, diadalmasabb útra. S szállt, szállt a léghajó, a nemzeti lelkesedés kísérte utján, mignem elakadt s jóllehet a vezérek minden nemzeti követelményt kidobtak belőle, csakhogy annál magasabbra emelkedhessék velők, a léghajó lezuhant s nemcsak a kormányosok sérültek meg, de lezu- hantábau súlyos sebet ejtett a nemzet testén is. Mikor a király s a nemzet látta, hogy az országot csak a békés s józan munka orvosolhatja meg, Tisza István felé fordult a bizalom, afelé a Tisza István felé, aki 5 évvel ezelőtt hihetetlen népszerűtlenséggel állott szemben és akit ma a nemzet osztatlan szeretető vesz körül. Hosz- szasan foglalkozik a szónok azután a Tisza személyével és politikájával s azt mondja, hogy Tiszának első s legtöbb programmja: az igazmondás, a becsületesség politikája. Őszintén megmutatja azt az irányt, melyben haladnunk kell és a nemzet ebben az irányban akar haladni. A nagy tetszessél fogadott, eleven hatású beszéd során indítványozta dr. Grosz, hogy megalakulása alkalmából üdvözölje a munkapárt táviratilag gróf Khuen- Héderváryt és kormányát, gr. Tiszát és Jakabffy Imre államtitkárt. Az értekezlet egyhangú lelkesedéssel fogadta el az indítványt s az üdvözlő táviratok szövege a következő : Nagy méltóságú Jakabffy Imre államtitkár Budapest. A sátoraljaújhelyi választókerület nemzeti munkapártja mai ala- kulógyülésében egyhangú lelkesedéssel határozta el, hogy a kópvi- selőjelöltség elfogadására Nagymól- tóságodat kéri fel. Addig is, mig ezt küldöttségünk élő szóval is felajánlaná, azon hazafiui reményben üdvözöljük Nagyméltóságodat, hogy kérésünket elfogadja. Kerületünk pedig büszkeségének fogja tartani, ha a nemzetgyűlésen Nagyraéltó- ságod által lesz képviselve. Nagyméltóságu Gróf Tisza István Budapest. A sátoraljaújhelyi választókerületben ma megalakult nemzeti munkapárt örömmel siet Nagyméltóságodnak bizalmát és törhetlen ragaszkodását kifejezni, hogy ezzel is erősödjék Nagyméltóságodban az erő és kitartás magasztos céljaink kivi vására. Nagyméltóságu Gróf Kbuen-Héderváry Károly miniszterelnök Budapest. Jelentjük Nagyméltóságoduak, hogy a sátoraljaújhelyi választókerületben a nemzeti munkapárt ma megalakult. Örömmel ragadjuk meg az alkalmat, hogy Nagyméltóságodat és kormányát melegen üdvözöljük s Nagyméltóságod hazafias vállalkozásához szerencsét kívánva arra az Isten áldását kérjük. A végső akkordok. Végezetül dr. Kovaliczky Elek elnök felkérte a párttagokat, hogy elveink érvényesüléésért való küzdelmeinkben — félretéve minden kicsinyes hiúságot és személyi tekinteteket — vegye ki mindenki a maga becsületes osztályrészét a munkából tehetsége és társadalmi állása szerint, de dolgozzunk mindenkor azokkal az eszközökkel, küzdjünk azokkal a fegyverekkel, amelyeket a törvény biztosit s ad a kezünkbe; soha se éljünk a gyűlölködés és a rágalomnak ma annyira szokásos utálatos fegyvereivel, mert ezek a mi igaz ügyünkhez nem méltók. Tiszteljük a mások politikai meggyőződését, de követeljük meg azt, bogy a mienket is tiszteljék, ne engedjük magunkat terrorizáltatok de hangoztassuk nyíltan, bátran, emelt fővel politikai hitvallásunkat. Ismételten ajánlja igaz ügyünket a párt támogatásába. A mindvégig lelkes kedvű, imponáló komolysággal lefolyt értekezlet délután 6 órakor — a nemzeti munkapárt éltetésével ért véget. A munkapárt Szerencsen. Sátoraljaújhely s Nagymihály után, immár Szerencsen is megalakult a nemzeti munkapárt. Az alakuló gyűlés hétfőn folyt le és azon a szerencsi járás közönsége impozáns számmal vett részt, a publikum soraiban ott volt br. Harkányi János, gr. Zichy Jakab, Kócán Miklós, Petsár Gyula monoki plébános, Szabadhegyi Imre, Kazay Farkas stb. A gyűlésen Kóczán Miklós elnökölt és hatásos beszédben üdvözölte az uj irányzatot, mely visszaadhatja az országot a békés, a nyugodt fejlődésnek, br. Harkányi János nagy tetszés mellett szólt a politikai helyzetről s kifejtette azokat az okokat, melyek annyira kívánatossá teszik az ország hatvanhetes elemeinek a tömörülését. A gyűlésen jelenvolt Hecz- ner Gyula főispán is titkára, dr. Koncz Endre kíséretében: a főispán fel is szólalt s lelkes szavakkal hívta föl a hatvanhetes alapon való tömörülésre a polgárságot. A gyűlés nagy lelkesedéssel kimondotta végül, hogy a szerencsi járásban megalakítja a munkapártot és felkérte a főispánt, hogy a munkapárti jelölt személyére vonatkozóan, lépjen érintkezésbe a központtal. A gyűlés után szerencsi, majd mádi küldöttségek tisztelegtek a főispán előtt. A mádiak ama óhajuknak adtak kifejezést és annak illetékes helyen való tolmácsolására kérték föl a főispánt, hogy a mádi választókerületben Borsay Miklós legyen a munka- pArti képviselőjelölt, az ő személye a kerületben általános szeretetnek s köz- tiszteletnek örvend és megválasztása biztosra vehető. VARMEGYE ÉS VAROS. )( Zemplén vármegye tavaszi közgyűlése. A vármegye törvényhatóságának rendes közgyűlése Sátoraljaújhelyben f. évi március hó 31-ik napján d. e. 9 órakor veszi kezdetét. A közgyűlés nevezetesebb tárgyai lesznek: 1. A vármegyei háztartás 1909. évi zárszámadásának tárgyalása. 2. A közigazgatás általános állapotáról szóló évnegyedes alispáni jelentés. 3. Gróf Khuen-Héder- váry Károly miniszterelnök leirata a kormány kinevezése tárgyában. 4. Gróf Serényi Béla leirata, melyben a vármegye közönségét értesíti, hogy a földmivelés- ügyi tárcza vezetését átvette. 5. Hazai Samu honvédelmi miniszter leirata a hivatalában leendő támogatása iránt. 6. Gróf Andrássy Gyula köszönő levele. 7. Gróf Apponyi Albert vallás- és köz- oktatásügyi miniszter búcsú levele. 8. Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter búcsú levele. 9. Belügyminiszteri rendelet a körjegyzőségek községeire vonatkozó számadásoknak külön-külön községenként való tárgyalása és megállapítása tárgyában. 10. Kereskedelemügyi miniszter leirata a tótalmád—virava —laborczrévi viczinális ut érdekeltségének segélyezése tárgyában. 11. Dr. Asztalos Kálmán bizottsági tag indítványa az 1901. évi VIII. t.-c. kiegészítése és az 1901. évi XXI. t.-cz. 3. §-ának hatályon kívül helyezése tárgyában. 12. Fejér vármegye átirata Kossuth Ferenc volt kereskedelemügyi miniszternek bizalom megszavazása tárgyában. 13. Liptó vármegye átirata Kossuth Ferenc volt kereskedelemügyi miniszter üdvözlése tárgyában. 14. Temes vármegye átirata a rendkívüli közgyűlések összehívása tárgyában. 15. Arad szab. kir. város átirata az aradi vesztőhely megváltása tárgyában. 16. Miskolcz város átirata az aradi 13 vértanú emlékezete tárgyában. 17. Miskolcz város meghívója br. Vay Elemér főispánnak f. évi március hó 9-én tartandó beiktatására. 18. Bihar vármegye átirata, melyben a március hó 16-án tartandó főispáni beiktatási ünnepélyre a törvényhatóságot meghívja. 19. Udvarhely vármegye átirata a választási reform tárgyában. 20. Udvarhely vármegye átirata a vármegyei dij- nokok lakbére tárgyában. 21. A Kaes- tenbaum Márton-féle alapítvány 1909. évi számadása. 22. Alispáni előterjesztés a vármegyei huszárok és hajdúk sapka, gallér és nyakravaló szükségletének biztosítása tárgyában. 23. Alispán jelentése a nagymihályi kórház építési költségei fedezésére a 20000 korona alapítványi tőkének kölcsönvétele tárgyában. 24. Alispán jelentése a szerencsi távbeszélőnek a sátoraljaújhelyi körzetbe való átcsatolásatárgyában. 25. Az ungvár—vajáni h. é. vasút részvénytársaság kérvénye 100000 korona hozzájárulás megszavazása tárgyában. 26. Özv- Matolay Béláné kérvénye kisk. László fia neveltetési járulékának folyósítása iránt. 27. Özv. Tóth Lajosné napidijas özvegye özvegyi nyugdija. 28. Özv. Bányász Józsefné hajduőrmester özvegye özvegyi nyugdija. 29. Szegi puszta önálló községgé való alakulása. 30. Zemplén vármegye szabályrendelete a gyámpénztári pénzek gyümölcsöző elhelyezése tárgyában. 31. Az „Erzébet“ közkórház pótszabályrendelete. 32. A kéményseprési iparról szóló szabályrendelet módosítása. 33. A községek költség- előirányzatai és zárszámadásainak tárgyalása. A már beérkezett és még beérkezendő összes a közgyűlés által intézendő ügyek. — Az állandó választmány ülését f. évi március hó 30-án d. e. 9 órakor folytatja. )( Pályázat a Sátoraljaújhely városi pénztárnoki állásra. Dókus Gyula alispán már kiirta a Yalkovszki Elek halálával Sátoraljaújhely városnál megüresedett városi pénztárosi állásra a pályázatot. Az 1886. évi XXII. t.-c. 73. §-a szerint felszerelendő pályázati kérvények f. évi ápr. 1-ig nyújtandók be az alispánhoz. Az állás javadalma: 2600 kor. fizetés és 600 kor. lakáspénz. A pályázati kérvényhez oly értelmű kötelező nyilatkoza- is csatolandó, miszerint pályázó a városi szervezeti szabályrendelet 20. §-ában megkívánt biztosíték letételére magát kötelezi. HÍREK. 9 szabadság napja. JYíárcius 15. Sátoraljaújhelyben. — márc. 16. Március tizenötödike — ahogy esztendőről-esztendőre reánk következik — egy napra elcsittitja a mindennapos lármát. Az elsuhant, diadalmas idők emlékezete visszaszáll közénk és hazafias áhítattal ünnepeljük meg a nagy napot: a szabadság napját. Csupa káprázat ez a nap. Legendás idők emléke tér vissza vele, azoknak a mámoros, csudaszép időknek az emléke, melyeken annyi rajongással mereng el mindenkoron a hazafiúi érzés. Mint valami forró, tüzes álom, ott ég a vérünkben ennek a napnak az emlékezete és amikor illetődve, ennek a napnak a históriájából uj reménységeket merítve, megünnepeljük március tizenötödikét, egy dobbanásban forr össze mindannyiunk szive verése. Legendás, mámoros időkbe hasított belé ez a nap és ami rája következett, az csupa izzó, lobogó tűz. És annak a tűznek melegén uj elszántságok hajlottak ki és diadalmasan száguldott végig ezen az elgyötört, ezer esztendős földön valami nagyszerű, csodálatos förgeteg. Amitől összeomlott, térdre rogygyant minden önkény és ami a szabadság virradtá- nak tette meg a nagy, örökkön szép márciusi napot. Ragyogó pompával, igaz, benső hazafiúi lelkesedéssel ünnepelte Sátoraljaújhely közönsége március tizenötödikét. A házak lengő trikolor díszbe öltöztek és az enyhe, illatos tavaszeleji verőfényben valami csodaszép köntöst adott a városnak az épületről-épületre alálengő nemzeti szinü lobogó. A templomokban. A nagy nap megünnepelését istentiszteletek vezették be. Délelőtt 9 órakor a római kath., 10 órakor a református és 11 órakor az izraelita templomban ünnepi istentisztelet volt, melyeken Dókus Gyula alispánnal megjelent a vármegyei tisztviselői kar, ott voltak a városi tisztviselők és a legtöbb állami hivatal vezető tisztviselői. A református templomban Fejes István főesperes és Dómján Elek ág. evangélikus lelkész mondottak magasan szárnyaló ünnepi beszédeket, Horkay Lajos ref. káplán meg megindító kurucnótát énekelt. Az izraelita templomban dr. Goldberger Izidor
