Zemplén, 1910. január-június (40. évfolyam, 2-52. szám)

1910-03-09 / 20. szám

2. oldal. ZEMPLÉN. Mároius 9. titkos választói jog, mint legújabb maszlag. A nemzet sokat tanult a sze­gedi és ceglédi beszédekből s ezek a tanulságok mind a 67-es alap erősödését mozdítják elő s kétségtelenül azt igazolják, hogy a komoly és eredményes politikai munkára kész és képes vezető embereink véleménye sze­rint csak egy prograram van, csak egy utón lehet haladni s ez az ut a 67-es alapból indul ki és vezet a nemzeti fejlődés felé. Mindenesetre kedvező jel, hogy Tisza, Kossuth és Apponyi néze­tei közt elvi eltérés nincs oly mértékben, mely egymás ellen indokolatlan parlamenti harcokra tüzelné a pártokat. Úgy a katonai kérdések, mint a bankügy tekintetében a kor­mány és a Kossuth párt közt közeledés és kölcsönös megértés konstatálható. A választójog kér­désében pedig a Kossuthék vé­leménye betüszerint egyezik az Andrássy Gyula gr. felfogásával és nem áll távol a kormány és Tiszáék tervezetétől sem, ame­lyek, ha az Aüdrássy vélemé­nyéhez alakulnak, úgy e kér­désben az ország túlnyomó több sége megegyezettnek tekinthető. A helyzet tisztul, talán eljön a békés munka ideje is már valahára. — márc. 9. A Nemzeti Munkapárt megala­kulása Sátoraljaújhelyben. A Nem­zeti Munkapárt rövidesen Sátoralja­újhelyben is megalakul. Az előkészü­letek már javában folynak és ma délelőtt egy szükebbkörü értekezlet foglalkozott azoknak a teendőknek a megvitatásával, melyek a megalaku­lás kapcsán várnak majd az uj pártra. Szóba került az értekezlet folyamán a küszöbön álló választás ténye is és az előkészítő bizottság a maga részéről elhatározta, hogy Jakabbfy Imre, belügyminiszteri államtitkárnak a sátoraljaújhelyi keiületben való je­löltsége mellett fog állást foglalni. — Á Jakabbfy jelö'tetése a 67-es körök­ben általános örömet kelt, mert a Jakabbfy színtiszta liberálizmusa s je­lentős politikai egyénisége már egy­magában is garancia arra, hogy a nemzeti munkapárt sikeresen, a győ­zelem biztos reményével veheti majd fel a sátoraljaújhelyi kerületben a vá­lasztási küzdelmet minden más kí­sérletezéssel szemben. Publikum nélkül. Justh Gyula és táborkara járván az országot, Ujbely után Munkácsot vette sorra és ott átkozta ki a hatvanheteseket minden üdvösségből. — Hogy a mulatozás teljesebb legyen, ugyancsak akkor mondotta el a beszámolóját dr. Fried Lajos, a kerület képviselője is, aki­nek a frázisokkal való operálásban a vezéren kívül buzgón segédkezett Búza Barna is. Justhéknak Munká­cson való vendégszereplése — mint a Beregvármegye Írja — csúfos fias­kóval zárult, hiábavaló volt minden hangos lárma és hasztalan invitálták a népgyülésre hatalmas plakátok a polgárságot, publikum nagyon kevés számmal akadt és — horribile dictu — az esti banketten, melyet 300 sze­mélyre terveztek, csak 30-40 ember jelent meg. A teljes részvétlenség jegyében lefolyt csütörtöki népgyü- Jés csak előszele volt annak a küz­delemnek, mely a választások során Fried Lajost minden erőlködés nél­kül buktatja majd ki a munkácsi ke­rületből. Országos gyűlés a választói reform ügyében. — márc. 9. A választói jog kérdésének ügye évek óta foglalkoztatja már nemcsak a politikai vezérférfiakat, de az or­szág minden lakosát. Eltagadhatlan, hogy egy 40 éves, ma már teljesen elavult rendszer gyökeres megváltoz­tatásának szükségességét a fejlődő mindennapi élet parancsolja, a kérdés megoldása tehát elsőrendű nemzeti közszükségletet képez. Főleg az utóbbi időben nagyon előtérbe lépett e reform ügye, amely keli is, hogy az uj alakulás befejez­tével a parlamentben lehető sürgősen kerüljön tárgyalás alá, mert olyan jogok törvénybeiktatásáról van szó, melyeket mindenki, aki az állami életben pénz- és véradóval áldozik, méltán követelhet ellenszolgáltatásul. A nagy reform felett már előze­tesen kifejlődött viták és pártuyi latkozatok meglehetősen ellentétesek. Túlerővel egy eszme domboiul ki: a magyar nemzeti érdekek megvédhe- tése végett az intelligencia döntő ere jének biztosítása. A kisebb ellentétek könnyen lesznek kiegyenlíthetők, en­nek a főkérdésnek mikénti megol­dása fogja azonban az alkotandó uj törvénynek egész karakterét megadni. Az alkotandó nagy horderejű törvény előkészítését tégabb keretek­ben magára a nemzetre kívánja bízni az az illusztris testület, mely élén gr. Dessewffy Auréllal országos gyűlést hivott egybe márc. 19-ére Budapestre, hol minden párt vagy egyéni felfo­gásból eredő érvelést meghallgatni kíván, hogy a vélemények egybeve­tésével azután a helyes utat megje­lölhesse, melyen a kormánytól a tör­vénytervezet elkészítését kívánja. Az országos gyűlés meghívójá­nak 200 aláírója közt a legkiválóbb politikusok neveit találjuk, valamint olyanokét, akik a társadalmi életben töltenek be kiváló pozíciókat. Vár­megyénkből ott találjuk az aláírók közt gr. Andrássy Gyula, gr. Andrássy Sándor, gr. Andrássy Géza, gr. Ha­dik Barkóczy Endre, gr. Mailáth Jó­zsef, Molnár Viktor, Moskovitz Géza, br. Sennyey Miklós, gr. Széchényi Béla neveit. Tekintettel az ügy rendkívüli fontosságára s arra, hogy a választó- jogi törvény hazánk politikai és köz­életét egészen uj alapokra fektetni hivatott : figyolmeztetjük közéletünk előkelőségeit, hogy nagyon üdvös dolgot cselekesznek, ha az országos nagy gyűlésre vármegyénkből is men­tői többen utaznak fel. Az országos gyűlésre szóló s a szervező bizottság által kibocsátott meghívó szövege ez : A legközelebbi országgyűlésre óriási feladat vár: meg kell alkotnia a választójog reformját. Nincs kér­dés, amely ennél fontosabb lenne; nemzetünk élete vagy pusztulása függ attól, hogyan oldjuk meg? Ha ezt a lépést elhibázza a nemzet, akkor el­hibázta egész jövendőjét 1 A demagó­gia és a nemzet legnagyobb érdekei­vel könnyelműen játszó pártosság már megkezdte hangzatos jelszavak­kal csábítani a nemzetet abba az irányba, mely szabadjára eresztené az eddig lekötve tartott összes faji és szociális romboló törekvéseket. — Ez békés fejlődés helyett kockára tenné, sőt szélrombolná mindazon társadalmi és nemzeti tartalékerőket, ami keveset még meghagytak a magyar történe­lem szomorú századai. Ha van még életerő a magyar társadalomban, ne késlekedjék, hanem irányítsa a nem­zet elhatározását a helyes útra. Ez az ut a megfontolt demokratikus haladásé; ez figyelemmel van a nem­zeti érdekekre és a társadalmi fej­lődés békés menetére egyaránt. — Hangos és bátor szóval kell felvilá­gosítani a magyar népet, mielőtt jö­vendő sorsa felett döntene és bele kell vinni a köztudatba, mig nem késő, hogy a legnagyobb polgári jog elsősorban nem jog, de kötelesség! A választói jognak végső oka és célja ugyanis nem az egyesek érdekeinek keresésében, hanem annak a magasz­tos közös életnek a fenntartásában áll, amit nemzeti államnak nevezünk. A kérdésnek megfelelő megoldása nemzeti létkérdés, melyben minden hazafinak kezet kell fogni — nem szabad tehát azt a pártpolitika út­vesztőiben elveszni hagynunk, hanem a nemzet általános nagy érdekeinek megfelelően kell azt megoldanunk. Ep azért jöjjenek össze a nemzet legjobbjai ezen év március 19-én déli 11 órakor az ország fővárosába, a dunaparli Vigadó nagytermébe orszá­gos gyűlésre és mondják ki ott az irányitó szót 1 — Szívesen látunk ott minden jó hazafit, fajra, vallásra és pártállásra való tekintet nélkül. De megkívánjuk, hogy amidőn ezen leg­nagyobb kérdésről döntünk, mossa le mindenki magáról a napi politika és egyéni érdekek porát a hazaszeretet tisztitó vizében : Legyen kezünk tiszta, agyunk higgadt, szivünk emelkedett VÁRMEGYE ÉS VAROS )(Képviselöválasztók névjegyzéke. Az 1911. évre érvényes képviselő vá­lasztói névjegyzék összeállítása tár­gyában a törvényhatóságok központi választmányai, az 1899. évi XXV. t.-c. rendelkezéséhez képest, már az év március havában kötelesek az elő­készítő munkálatokat megtenni. — A m. kir. belügyminiszter most kör­rendeletben is felhívta a központi vá­lasztmányokat, hogy az 1911-iki név­jegyzék összeállítása tekintetében szük­séges intézkedéseket haladéktalanul kezdjék meg, egyben figyelmeztette a központi választmányok tagjait, hogy az ülésekről távol ne maradoz- zanak, de azokon teljes számmal je­lenjenek meg. A belügyminiszter ez intézkedésével kapcsolatban közöljük, hogy a választói névjegyzékek egybe­állításának előmunkálatait Zemplén vármegye állandó választmánya már megkezdette, mert f. hó 1-én Sátor­aljaújhelyben Dókus Gyula alispán elnökletével ülést tartott, melyen je­lenvoltak : Dókus Ernő, dr. Farkas Róbert, Matolai Etele, Miklóssy Ist­ván, Zinner Henrik választmányi ta­gok s Bernáth Aladár vármegyei tb. főjegyző, mint a központi választ­mány jegyzője. A választmány elren­delte, hogy az orsz. képviselő válasz­tásra jogosultak névjegyzékének köz- ségenkinti összeírása azonnal kezdetét vegye, úgy hogy a választói névjegy­zékek április 5-iki záros határidőig az alispáni hivatalhoz feltétlenül be­terjesztessenek. Kijelölte az összeiró küldöttségek elnökeit és tagjait vá- lasztó-kerületenkint és körzetenkint s a kijelölt bizottsági elnököknek a központi választmány eme határoza­tát sürgős foganatosítás végett kiadta. Az összeiró küldöttségek elnökei a következők: a megyasszói választó kerületben a felső körzetre dr. Erős János, az alsóra Gecse Lajos. A mádi kerületben Horváth János és dr. Kesső Géza. Az olaszliszkaiban Gruska Lajos, Dinnyés Kálmán és Constantin Géza. A sátoraljaújhelyi választó kerületben Matolai Etele, Czifrák Va­lér, Bernáth Győző és Boronkay Far­kas. A királyhelmeciben Csontos Gábor, Heffler Konrád, Máté Gyula. A tőketerebesiben Ihnatkó Emil, Hiszem Kálmán, Isaák János, dr. Csőké József. A nagymihályiban Danes János, Hutka József, Mauks Árpád, Tolvay Imre, Thuránszky Ti­hamér. A hojnonnaiban Lehóczky Endre, Madarassy Béla, Géczy István, Pereszlényi István, Szegedy Bazil, Csintalan Mihály. Választó kerületen- kint tehát 2—6 összeiró küldöttséget nevezett ki a központi választmány, hogy a névjegyzékek összeállítása a községek csoportokba osztásával le­hetőleg rövid idő alatt eszközölhető legyen. Az összeiró küldöttségek el­nökei és tagjai hivatalos esküt tesz­nek s az erről szóló jegyzőkönyvek még működésűk megkezdése előtt be- terjesztendők a vármegye alispán­jához. )( Városi közgyűlés. Sátoraljaúj­hely r. t. város képviselőtestület ma délután 3 órakor a városháza tanács­termében rendkívüli közgyűlést tartott. Huszonkét pont került a tárgysorra, egy csomó apróbb jelentőségű ügy, melyeknek megvitatásán minden zök­kenő és minden zavar nélkül szántott végig a képviselőtestület. Nagy érdek­lődés várta a polgármesteri állásnak helyettesítés utján való betöltése tár­gyában beadott indítványt, melyet Székely Elekkel az élükön, 42 kép­viselőtestületi tag irt alá. Az indít­vány azt javasolja: Amennyiben a polgármesteri szék az időközi válasz tás által csupán egy évi időtartamra lesz betöltendő, ezen rövid időtartamra pedig oly pályázók, kik a képviselő- testület osztatlan bizalmát nyerhetnék el, a pályázattól tartózkodni fognak, az egyhangú és osztatlan bizalom nyilvánítása melletti választás ily kép teljesen ki van zárva, mondja ki a képviselőtestület, hogy a polgármes­teri állás betöltését e rövid időre fo- ganasithatónak nem tartja és azt ren­des tisztujitásig helyettesítés utján kívánja betölteni. Az indítványt a városi tanács minden konkrét javas­lat nélkül terjesztette a képviselőtes­tület elé, hangsúlyozva azonban azt, hogy az 1886. évi XXII. t.-c. 84. §. szerint a végleg megüresedett állások szabályszerű tisztujitáson betöltendők. A munkásbiztositó pénztárak újjászervezése. Kiküldöttek választása. — márc. 8. Közel három éve, hogy az ország­gyűlés Kossuth Ferenc volt kereske­delmi miniszter törvényjavaslatának elfogadásával az országos munkás- biztositás és betegsególyzés ügyét ala­posan reformálta. — Az uj törvény szerint az összes munkásbiztositó pénztárak újjászervezése rendeltetvén el, ez a munkálat a m. kir. állami munkásbiztositó hivatal közbejötté­vel most országszerte keresztül is vezettetett. A reform első része az, hogy az orsz. munkásbiztositó pénztár kötelé­kébe tartozó kerületi pénztáraknál közgyűlési kiküldötteket kell válasz­tani. Sátoraljaújhelyben a munkaadók közül 60 rendes és 30 póttag volt választandó. Ugyanennyi az alkalma­zottak köréből. A választás f. hó 6-án folyt le oly óriási érdeklődés mellett, amely méltó is volt az ügy fontossá­gához. A munkásbiztositó pénztárak ugyanis az uj átszervezés folytán előbbi működésűknél sokkal tágabb keretekben mozognak, mert nemcsak minden gyári és ipari alkalmazott, de a napi 5 koronánál kisebb java­dalommal biró közhivatali, pénzinté­zeti stb. alkalmazottak bejelentésére is kötelezi a törvény a munkaadókat. A Sátoraljaújhelyben márc. 6-án lefolyt választásról részletesen a kö­vetkező tudósítást adjuk. Úgy a munkaadók, mint a munkások igen nagy számban vonultak fel d. e. 8 óra után a Kazinczy-utcán levő muu- kásbiztositó pénztár helyiségéhez. A munkások zeneszóval jöttek s csak­hamar elborította a sűrűn hullámzó tömeg a hivatal udvarán kívül az utca egy részét is. Rendkívül érdekes kép volt ez. Gyáros és kereskedő, kis és nagyiparos, köztisztviselő, alkalma­zottaik százaitól körülvéve. Férfiak, nők, mind szavazni jöttek, a csillogó szép tavaszi napfényben igazán szin- gazdag és érdekes látványt nyújtott ez a demokratikus tábor. A szavazatszedő bizottság, mely­nek elnöke Éhlert Gyula, tagjai a mun-

Next

/
Thumbnails
Contents