Zemplén, 1910. január-június (40. évfolyam, 2-52. szám)
1910-03-09 / 20. szám
2. oldal. ZEMPLÉN. Mároius 9. titkos választói jog, mint legújabb maszlag. A nemzet sokat tanult a szegedi és ceglédi beszédekből s ezek a tanulságok mind a 67-es alap erősödését mozdítják elő s kétségtelenül azt igazolják, hogy a komoly és eredményes politikai munkára kész és képes vezető embereink véleménye szerint csak egy prograram van, csak egy utón lehet haladni s ez az ut a 67-es alapból indul ki és vezet a nemzeti fejlődés felé. Mindenesetre kedvező jel, hogy Tisza, Kossuth és Apponyi nézetei közt elvi eltérés nincs oly mértékben, mely egymás ellen indokolatlan parlamenti harcokra tüzelné a pártokat. Úgy a katonai kérdések, mint a bankügy tekintetében a kormány és a Kossuth párt közt közeledés és kölcsönös megértés konstatálható. A választójog kérdésében pedig a Kossuthék véleménye betüszerint egyezik az Andrássy Gyula gr. felfogásával és nem áll távol a kormány és Tiszáék tervezetétől sem, amelyek, ha az Aüdrássy véleményéhez alakulnak, úgy e kérdésben az ország túlnyomó több sége megegyezettnek tekinthető. A helyzet tisztul, talán eljön a békés munka ideje is már valahára. — márc. 9. A Nemzeti Munkapárt megalakulása Sátoraljaújhelyben. A Nemzeti Munkapárt rövidesen Sátoraljaújhelyben is megalakul. Az előkészületek már javában folynak és ma délelőtt egy szükebbkörü értekezlet foglalkozott azoknak a teendőknek a megvitatásával, melyek a megalakulás kapcsán várnak majd az uj pártra. Szóba került az értekezlet folyamán a küszöbön álló választás ténye is és az előkészítő bizottság a maga részéről elhatározta, hogy Jakabbfy Imre, belügyminiszteri államtitkárnak a sátoraljaújhelyi keiületben való jelöltsége mellett fog állást foglalni. — Á Jakabbfy jelö'tetése a 67-es körökben általános örömet kelt, mert a Jakabbfy színtiszta liberálizmusa s jelentős politikai egyénisége már egymagában is garancia arra, hogy a nemzeti munkapárt sikeresen, a győzelem biztos reményével veheti majd fel a sátoraljaújhelyi kerületben a választási küzdelmet minden más kísérletezéssel szemben. Publikum nélkül. Justh Gyula és táborkara járván az országot, Ujbely után Munkácsot vette sorra és ott átkozta ki a hatvanheteseket minden üdvösségből. — Hogy a mulatozás teljesebb legyen, ugyancsak akkor mondotta el a beszámolóját dr. Fried Lajos, a kerület képviselője is, akinek a frázisokkal való operálásban a vezéren kívül buzgón segédkezett Búza Barna is. Justhéknak Munkácson való vendégszereplése — mint a Beregvármegye Írja — csúfos fiaskóval zárult, hiábavaló volt minden hangos lárma és hasztalan invitálták a népgyülésre hatalmas plakátok a polgárságot, publikum nagyon kevés számmal akadt és — horribile dictu — az esti banketten, melyet 300 személyre terveztek, csak 30-40 ember jelent meg. A teljes részvétlenség jegyében lefolyt csütörtöki népgyü- Jés csak előszele volt annak a küzdelemnek, mely a választások során Fried Lajost minden erőlködés nélkül buktatja majd ki a munkácsi kerületből. Országos gyűlés a választói reform ügyében. — márc. 9. A választói jog kérdésének ügye évek óta foglalkoztatja már nemcsak a politikai vezérférfiakat, de az ország minden lakosát. Eltagadhatlan, hogy egy 40 éves, ma már teljesen elavult rendszer gyökeres megváltoztatásának szükségességét a fejlődő mindennapi élet parancsolja, a kérdés megoldása tehát elsőrendű nemzeti közszükségletet képez. Főleg az utóbbi időben nagyon előtérbe lépett e reform ügye, amely keli is, hogy az uj alakulás befejeztével a parlamentben lehető sürgősen kerüljön tárgyalás alá, mert olyan jogok törvénybeiktatásáról van szó, melyeket mindenki, aki az állami életben pénz- és véradóval áldozik, méltán követelhet ellenszolgáltatásul. A nagy reform felett már előzetesen kifejlődött viták és pártuyi latkozatok meglehetősen ellentétesek. Túlerővel egy eszme domboiul ki: a magyar nemzeti érdekek megvédhe- tése végett az intelligencia döntő ere jének biztosítása. A kisebb ellentétek könnyen lesznek kiegyenlíthetők, ennek a főkérdésnek mikénti megoldása fogja azonban az alkotandó uj törvénynek egész karakterét megadni. Az alkotandó nagy horderejű törvény előkészítését tégabb keretekben magára a nemzetre kívánja bízni az az illusztris testület, mely élén gr. Dessewffy Auréllal országos gyűlést hivott egybe márc. 19-ére Budapestre, hol minden párt vagy egyéni felfogásból eredő érvelést meghallgatni kíván, hogy a vélemények egybevetésével azután a helyes utat megjelölhesse, melyen a kormánytól a törvénytervezet elkészítését kívánja. Az országos gyűlés meghívójának 200 aláírója közt a legkiválóbb politikusok neveit találjuk, valamint olyanokét, akik a társadalmi életben töltenek be kiváló pozíciókat. Vármegyénkből ott találjuk az aláírók közt gr. Andrássy Gyula, gr. Andrássy Sándor, gr. Andrássy Géza, gr. Hadik Barkóczy Endre, gr. Mailáth József, Molnár Viktor, Moskovitz Géza, br. Sennyey Miklós, gr. Széchényi Béla neveit. Tekintettel az ügy rendkívüli fontosságára s arra, hogy a választó- jogi törvény hazánk politikai és közéletét egészen uj alapokra fektetni hivatott : figyolmeztetjük közéletünk előkelőségeit, hogy nagyon üdvös dolgot cselekesznek, ha az országos nagy gyűlésre vármegyénkből is mentői többen utaznak fel. Az országos gyűlésre szóló s a szervező bizottság által kibocsátott meghívó szövege ez : A legközelebbi országgyűlésre óriási feladat vár: meg kell alkotnia a választójog reformját. Nincs kérdés, amely ennél fontosabb lenne; nemzetünk élete vagy pusztulása függ attól, hogyan oldjuk meg? Ha ezt a lépést elhibázza a nemzet, akkor elhibázta egész jövendőjét 1 A demagógia és a nemzet legnagyobb érdekeivel könnyelműen játszó pártosság már megkezdte hangzatos jelszavakkal csábítani a nemzetet abba az irányba, mely szabadjára eresztené az eddig lekötve tartott összes faji és szociális romboló törekvéseket. — Ez békés fejlődés helyett kockára tenné, sőt szélrombolná mindazon társadalmi és nemzeti tartalékerőket, ami keveset még meghagytak a magyar történelem szomorú századai. Ha van még életerő a magyar társadalomban, ne késlekedjék, hanem irányítsa a nemzet elhatározását a helyes útra. Ez az ut a megfontolt demokratikus haladásé; ez figyelemmel van a nemzeti érdekekre és a társadalmi fejlődés békés menetére egyaránt. — Hangos és bátor szóval kell felvilágosítani a magyar népet, mielőtt jövendő sorsa felett döntene és bele kell vinni a köztudatba, mig nem késő, hogy a legnagyobb polgári jog elsősorban nem jog, de kötelesség! A választói jognak végső oka és célja ugyanis nem az egyesek érdekeinek keresésében, hanem annak a magasztos közös életnek a fenntartásában áll, amit nemzeti államnak nevezünk. A kérdésnek megfelelő megoldása nemzeti létkérdés, melyben minden hazafinak kezet kell fogni — nem szabad tehát azt a pártpolitika útvesztőiben elveszni hagynunk, hanem a nemzet általános nagy érdekeinek megfelelően kell azt megoldanunk. Ep azért jöjjenek össze a nemzet legjobbjai ezen év március 19-én déli 11 órakor az ország fővárosába, a dunaparli Vigadó nagytermébe országos gyűlésre és mondják ki ott az irányitó szót 1 — Szívesen látunk ott minden jó hazafit, fajra, vallásra és pártállásra való tekintet nélkül. De megkívánjuk, hogy amidőn ezen legnagyobb kérdésről döntünk, mossa le mindenki magáról a napi politika és egyéni érdekek porát a hazaszeretet tisztitó vizében : Legyen kezünk tiszta, agyunk higgadt, szivünk emelkedett VÁRMEGYE ÉS VAROS )(Képviselöválasztók névjegyzéke. Az 1911. évre érvényes képviselő választói névjegyzék összeállítása tárgyában a törvényhatóságok központi választmányai, az 1899. évi XXV. t.-c. rendelkezéséhez képest, már az év március havában kötelesek az előkészítő munkálatokat megtenni. — A m. kir. belügyminiszter most körrendeletben is felhívta a központi választmányokat, hogy az 1911-iki névjegyzék összeállítása tekintetében szükséges intézkedéseket haladéktalanul kezdjék meg, egyben figyelmeztette a központi választmányok tagjait, hogy az ülésekről távol ne maradoz- zanak, de azokon teljes számmal jelenjenek meg. A belügyminiszter ez intézkedésével kapcsolatban közöljük, hogy a választói névjegyzékek egybeállításának előmunkálatait Zemplén vármegye állandó választmánya már megkezdette, mert f. hó 1-én Sátoraljaújhelyben Dókus Gyula alispán elnökletével ülést tartott, melyen jelenvoltak : Dókus Ernő, dr. Farkas Róbert, Matolai Etele, Miklóssy István, Zinner Henrik választmányi tagok s Bernáth Aladár vármegyei tb. főjegyző, mint a központi választmány jegyzője. A választmány elrendelte, hogy az orsz. képviselő választásra jogosultak névjegyzékének köz- ségenkinti összeírása azonnal kezdetét vegye, úgy hogy a választói névjegyzékek április 5-iki záros határidőig az alispáni hivatalhoz feltétlenül beterjesztessenek. Kijelölte az összeiró küldöttségek elnökeit és tagjait vá- lasztó-kerületenkint és körzetenkint s a kijelölt bizottsági elnököknek a központi választmány eme határozatát sürgős foganatosítás végett kiadta. Az összeiró küldöttségek elnökei a következők: a megyasszói választó kerületben a felső körzetre dr. Erős János, az alsóra Gecse Lajos. A mádi kerületben Horváth János és dr. Kesső Géza. Az olaszliszkaiban Gruska Lajos, Dinnyés Kálmán és Constantin Géza. A sátoraljaújhelyi választó kerületben Matolai Etele, Czifrák Valér, Bernáth Győző és Boronkay Farkas. A királyhelmeciben Csontos Gábor, Heffler Konrád, Máté Gyula. A tőketerebesiben Ihnatkó Emil, Hiszem Kálmán, Isaák János, dr. Csőké József. A nagymihályiban Danes János, Hutka József, Mauks Árpád, Tolvay Imre, Thuránszky Tihamér. A hojnonnaiban Lehóczky Endre, Madarassy Béla, Géczy István, Pereszlényi István, Szegedy Bazil, Csintalan Mihály. Választó kerületen- kint tehát 2—6 összeiró küldöttséget nevezett ki a központi választmány, hogy a névjegyzékek összeállítása a községek csoportokba osztásával lehetőleg rövid idő alatt eszközölhető legyen. Az összeiró küldöttségek elnökei és tagjai hivatalos esküt tesznek s az erről szóló jegyzőkönyvek még működésűk megkezdése előtt be- terjesztendők a vármegye alispánjához. )( Városi közgyűlés. Sátoraljaújhely r. t. város képviselőtestület ma délután 3 órakor a városháza tanácstermében rendkívüli közgyűlést tartott. Huszonkét pont került a tárgysorra, egy csomó apróbb jelentőségű ügy, melyeknek megvitatásán minden zökkenő és minden zavar nélkül szántott végig a képviselőtestület. Nagy érdeklődés várta a polgármesteri állásnak helyettesítés utján való betöltése tárgyában beadott indítványt, melyet Székely Elekkel az élükön, 42 képviselőtestületi tag irt alá. Az indítvány azt javasolja: Amennyiben a polgármesteri szék az időközi válasz tás által csupán egy évi időtartamra lesz betöltendő, ezen rövid időtartamra pedig oly pályázók, kik a képviselő- testület osztatlan bizalmát nyerhetnék el, a pályázattól tartózkodni fognak, az egyhangú és osztatlan bizalom nyilvánítása melletti választás ily kép teljesen ki van zárva, mondja ki a képviselőtestület, hogy a polgármesteri állás betöltését e rövid időre fo- ganasithatónak nem tartja és azt rendes tisztujitásig helyettesítés utján kívánja betölteni. Az indítványt a városi tanács minden konkrét javaslat nélkül terjesztette a képviselőtestület elé, hangsúlyozva azonban azt, hogy az 1886. évi XXII. t.-c. 84. §. szerint a végleg megüresedett állások szabályszerű tisztujitáson betöltendők. A munkásbiztositó pénztárak újjászervezése. Kiküldöttek választása. — márc. 8. Közel három éve, hogy az országgyűlés Kossuth Ferenc volt kereskedelmi miniszter törvényjavaslatának elfogadásával az országos munkás- biztositás és betegsególyzés ügyét alaposan reformálta. — Az uj törvény szerint az összes munkásbiztositó pénztárak újjászervezése rendeltetvén el, ez a munkálat a m. kir. állami munkásbiztositó hivatal közbejöttével most országszerte keresztül is vezettetett. A reform első része az, hogy az orsz. munkásbiztositó pénztár kötelékébe tartozó kerületi pénztáraknál közgyűlési kiküldötteket kell választani. Sátoraljaújhelyben a munkaadók közül 60 rendes és 30 póttag volt választandó. Ugyanennyi az alkalmazottak köréből. A választás f. hó 6-án folyt le oly óriási érdeklődés mellett, amely méltó is volt az ügy fontosságához. A munkásbiztositó pénztárak ugyanis az uj átszervezés folytán előbbi működésűknél sokkal tágabb keretekben mozognak, mert nemcsak minden gyári és ipari alkalmazott, de a napi 5 koronánál kisebb javadalommal biró közhivatali, pénzintézeti stb. alkalmazottak bejelentésére is kötelezi a törvény a munkaadókat. A Sátoraljaújhelyben márc. 6-án lefolyt választásról részletesen a következő tudósítást adjuk. Úgy a munkaadók, mint a munkások igen nagy számban vonultak fel d. e. 8 óra után a Kazinczy-utcán levő muu- kásbiztositó pénztár helyiségéhez. A munkások zeneszóval jöttek s csakhamar elborította a sűrűn hullámzó tömeg a hivatal udvarán kívül az utca egy részét is. Rendkívül érdekes kép volt ez. Gyáros és kereskedő, kis és nagyiparos, köztisztviselő, alkalmazottaik százaitól körülvéve. Férfiak, nők, mind szavazni jöttek, a csillogó szép tavaszi napfényben igazán szin- gazdag és érdekes látványt nyújtott ez a demokratikus tábor. A szavazatszedő bizottság, melynek elnöke Éhlert Gyula, tagjai a mun-
