Zemplén, 1909. július-december (39. évfolyam, 53-103. szám)

1909-08-04 / 62. szám

Sátoraljaújhely, 1909. Augusztus 4. 62. (4870.) ^ J*. ÜU»^A^^ ---wW Harminchetedik évfolyam. Megjelen hetenbint kétszer szerdán ős szombaton este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely, Főtér 9 szám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Nyllttérben minden garmond sor 80 fill. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP. ÉHLERT GYULA, MAJTÉNYI GÉZA, felelős szerkesztő, főmunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre 5 kor negyedévre 2.50 korona. —Egyes szám ára 10 fillér. — Hirdetési dij: Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit betűknél nagyobb, avagy diszbetiikkel, vagy kerettel ellátott hir­detések térmérték szerint egy négyszög centim, utón 6 fill. — Állandó hirdeté­seknél árkedvezmény. T.Vi. fi választói jog kérdéséhez. — aug. 4. Mikor a kibontakozás kér­dése uralja a politikai helyzetet, noha most a szünet alatt látszó­lag ez is szünetel bár, de mégis elsőrendű probléma, akkor nem felesleges ennek a rendkívül nagy horderejű kérdésnek vi­tatása. Szterényi József államtitkár országos feltűnést keltett s már minden izében megvitatott bras­sói beszámolójából tisztán áll előttünk a kormánynak e tekin­tetben elfoglalt álláspontja. Nyílt dolog az, hogy minden más kér­dés megoldása előtt a fősuly a választói jogra helyezendő. A bankügy majd képezheti egy uj kormány munkaprogrammjának sarkalatos pontját, de a választói jog kérdésének megoldásával a jelen kormány erkölcsileg obli- góban van a nemzettel szemben, tehát feltétlenül szükséges, hogy e tárgyban még a mostani kor­mány égiszé alatt határozzon a parlament s mihelyt tárgyalásait megkezdi, azonnal napirendre tűzze a belügyminiszter ide vo­natkozó törvényjavaslatát. A koalíciónak el nem enged­hető kötelessége e tétel megol­dása. Erre a paktum is kötelezi, de a nemzet közvéleménye még inkább. Ha nem oldja meg: sza­vát szegte nemzettel és király- lyal szemben egyaránt. A választói jogról szóló tör­vénytervezet szövege már telje­sen ismeretes hazánk minden rendű és rangú lakosa előtt. A tervezet alappontja tudvalevőleg a pluralitás. Ezen lovagolnak so­kan, sőt újabban azok is, akik a tervezetnek pártértekezleteken való ismertetése alkalmával ahoz hozzájárultak. Ezeket az ellen­zéki hangulatosokat pedig meg­nyugtathatná éppen a független­ségi és 48-as párt vezető embe­rének, a legkomolyabb és leg­nagyobb sulylyal bíró egyénnek, Kossuth Ferencnek amaz állás- foglalása, hogy gróf Andrássy Gyula törvénytervezetével szoli­dárisnak vallotta magát s azon esetben is, ha a király gróf An­drássy visszavonulása után füg­getlenségi belügyminisztert ne­vezne ki: Kossuth Ferenc akkor is az Andrássy-féle tervezethez ragaszkodnék. Nagy fontossággal biró kije­lentés ez; egy minden eshető­séggel számot vető, mély belá- tásu politikai vezérembernek az ország érdekében tett nyilatko­zata. Mert azt sem szabad figyel­men kívül hagyni, hogy gr. An­drássy Gyula az ő eredeti ter­vezetét a legszélesebb körű meg­vitatás alá bocsátotta s nem zár­kózott el a pluralitás bizonyos megszorításai s az analfabéták közvetett választói jogának gya­korlása tekintetében teendő mó­dosításoktól. Kossuth mindezek­kel számotvetve, a legjobb meg­nyugvással vallhatta tehát ma­gáénak az Andrássy féle terve­zetet. Feltétlen elismeréssel kell azonban lennünk és minden esz­közzel támogatnunk a kormány választójogi reformját azért, mert a magyar állameszme, a magyar nyelv jogainak érvényesülése te­kintetében korszakos lépést je­lent. Az általános, egyenlő titkos stb. választói jogról elhangzó szólamokat komoly ember nem méltatja figyelemre, mert hazánk poliglott állapotát tekintve ez az eszme megvalósítása esetén egye­nesen és egyszerűen az állam- fentartó magyar elem pusztulá­sát és erkölcsi megaláztatását jelentené. Sajnálattal látja az ország jó­zan gondolkozásu polgársága, hogy a szélsőségek felé hajló s demagógiában utazó képviselők nincsenek tisztában a kérdés ér­demi részével. Mert ha jól át­gondolják azt és ha tényleg a magyar nemzeti állameszme erős- bitése képezi ideáljukat, akkor nem helyeznének a választójogi törvény megalkotása elé semmi más kérdést, de nem is tennék magukévá a nemzetköziektől és darabontoktól elsajátított esz­méket. A függetlenségi párt ama tag­jai, kikhez az aberráció szele el­jutott : valamennyien szinmagyar nép által lakott kerületeket kép­viselnek. Nekik fogalmuk sincs a nemzetiségek által lakott ter­rénumokon uralkodó állapotokról. Nem tesznek ők tanulmány uta­kat politikai ismereteik bővítése céljából, tehát egyoldalú isme­reteik nem is képesíthetik őket arra, hogy a választójoggal mint nem lokális, de nemzeti ügygyei legyenek képesek foglalkozni, abban tisztán látni és úgy mon­dani bírálatot, amint mondhat az a törvény javaslatot tervező mi­niszter, ki évek hosszú során át folytatott tanulmányozás, tapasz­talat bőség és rendelkezésére álló statisztikai adatok felhasz­nálásával tervez olyan törvényt: mely a nemzeti állameszme meg­valósítását, megerősítését, a gu- vernementális magyarság exisz- tenciáját megóvni, biztositani és fenntartani alkalmas. Ha pl. Zem­plén vármegyében, speciáliter a szerencsi és tokaji járások vi­szonyait véve figyelembe, alkotna meg a törvényhatóság egy-egy szabályrendeletet: akkor ugyan keservesen nézne arra a homon- nai és mezőlaborci járás. De hát az talán mindeneknél előbbrevaló, hogy ne helyi és vidéki érdekek, hanem egy országos törvénynél valóban országos és valóban köz­érdekek jussanak érvényre. Az átalakítástól el nem zár­kózott Andrássy-féle javaslat nem perifériáknak, de az országnak közérdekét van hivatva érvényre juttatni. Ha azok a képviselők, kik eddig még idegenkedtek tőle, most a szünidőben nem sajnál­ják tanulmány tárgyává tenni pl. a románok, szászok s egyéb magyarellenes elemek által la­kott vidékek viszonyait, akkor belátják, hogy a magyarság he­gemóniáját ez országban csakis az Andrássy-féle tervezet alap­ján elindulva biztosíthatja parla­mentünk. Köztisztaságunk. — aug. 4. Sátoraljaújhely város közrendé­szeti bizottsága s azután a képviselő- tostület elé legközelebb egy fontos javaslat kerül, mely szoros kapcso­latban van a város köztisztaság ügyé­vel s éppen ezért közérdeklődésre méltó. Mi fontosnak s mindennél ha- laszthatlanabb kérdéseknek a város életében azokat tartjuk, melyek első sorban függnek össze a köztisztaság s közegészség ügyével, mert ki ta­gadhatná, hogy ezen a téren elköve­tett mulasztások azok, amelyek a leg- iszonyubban büntetnek meg minden­féle mulasztást, gondatlanságot és hanyagságot. Örömmel látjuk igy a kedvező perspektívát, mely élénkbe tárul, meg­elégedéssel nézzük városunk hatal­mas alkotását, a vízvezetéket s nagy reménynyel nézünk a csatornázási munkálatok megkezdése elé, mely a nagy müvet betetőzi. A köztisztaság s közegészségügy javulását nagyon előrevinnó egy tiszta, vízvezetékkel ellátott, gondosan kezelt vásárcsar­nok is s az hisszük, hogy ez se so­káig lesz a jövő zenéje. De a nagy kérdések mellett nem szabad figyelmen kívül hagyni a rész­leteket sem, nehogy azok gyengítsék az általános hatást, mit a nagy al­kotásokkal elérünk. Egy ilyen fontos része a köztisztaság ügyének az, me­lyet legújabban Kiss Ödön. h. pol­gármester tett gondos tanulmányozás tárgyává. A házi szemét kötelező ki­hordásának kérdését értjük. Mindenki tudja, hiszen szemei előtt állanak a nagyszámú példák, hogy városunk házaiban a szemét­kihordás mily hanyagul, mennyi ké­sedelemmel történik. Alsóbb utcák­ban hónapokon keresztül áll a ba- cillust, ragályt s miazmákat terjesztő házi szemét, ott rothad, bűzlik, egész utcarészeket fertőzve meg bűzével s mikrobáival. A példák arra buzdították a vá­ros képviselőtestületét, hogy a házi szemét kötelező kihordására szabály­rendeletet dolgozzon ki, melyet még 1908. év októberében felküldtek jó­váhagyás végett a minisztériumhoz. Most, hogy a jóváhagyó határozat- hozatalt Kiss Ödön h. polgármester — Budapesten lévén — személyesen megsürgette s biztató ígéretet kapott: felmerült annak szüksége, hogy a szabályrendelet életbeléptetési intéz­kedéseit is megalkossa a város. E célból Kiss Ödön h. polgármester ja­vaslatot dolgozott ki, melyet a kö­vetkezőkben ismertetünk: A kivitel — Kiss Ödön h. pol­gármester tervei szerint — két módon biztosítható: vagy házi kezeléssel, vagy bérbeadással, ez utóbbi ismét tisztán bérösszeg fizetés mellett vagy készpénz fizetés és hozzájárulási kö­telezettség: az utcai szemét kihordás és utca locsolással. — A házi keze­lés egyelőre ajánlatosabb, mig biztos alap lesz a jövedelmezőség megálla­pítására. 1. Házi kezelésben szüksé­geltetnék még 2 pár ló tartása, 2 ko­csis fiezetésével 3400 korona, 2. sep- rüs félfogadása segédkezéshez 1600 kor., egy végrehajtó 1200 kor., egy becsüs 800 kor. fizetéssel, egyéb do­logi kiadás 400 kor., összesen 7400 kor. Marad tehát a háztartás javára 2600 korona. A házi kezeléssel az a cél éret­nék el, hogy a végrehajtók száma egygyel szaporittatnék a háztartás megterhelése nélkül, sőt annak elő­nyére, mert a végrehajtók száma, te­kintettel a város terjedelmére s arra, hogy minden fillér úgyszólván csakis végrehajtás utján szedhető be, nem elegendő. A fogatok száma kettővel szaporittatván, tekintve, hogy egy fogat a temetkezési s egy fogat a vízvezeték és csatorna építkezés által vétetik igénybe, mindenkor 5 fogat állana rendelkezésünkre s esetleg 7 fogat is, ezzel pedig szép eredményt érhetünk el. Az uj fogatok mellé se­gítségül rendszeresített 2 seprüs, a délutáni órákban a seprüsök számát szaporítja, amire szintén szükség van. A házi szemét kihordása 2 fogattal le­bonyolítható s emellett tekintve, hogy ez a reggeli órákban kell, hogy tör­ténjék, a délután utcai szemét fuvaro­zásra fordítható. Ha a bérbeadás határoztatnók el és pedig tisztán bérfizetés mellett, úgy az évi bér legalább 5000 koronában lenne megállapítandó, mely összegből az utcai szemét kihordására, locsolá­sára egy fogat lenne beszerzendő és 2 utcaseprő felfogadandó. Ezek évi költsége 3260 kor., maradna a vá­rosnak 1740 kor. — Ha pedig a bér­beadás pénzért és szolgálmány telje­sítése mellett történnék, a fizetendő évi bér 3000 koronában lenne meg­állapítandó. Ez összegből 2 seprős lenne felfogadandó 1600 korona, ma­radna a városnak 1400 korona. Ezen osetben kikötendő lenne, hogy bérlő köteles mindkét fogatával a délutáni órákban ugyanazon munkálatokat tel­jesíteni, mint a városi fogatok. Egyet értünk teljesen e tervvel s bár nem akarunk ezzel a bizottság­nak s a képviselőtestületnek praeju- dicálni, nem hallgathatjuk el, hogy a házi kezelés lesz majd fő erőssége ennek az intézménynek. A terv sze­rint még a városnak anyagi haszna is lesz, de ki venné ezt figyelembe, Lapunk inai Nxáuia 4 oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents