Zemplén, 1909. július-december (39. évfolyam, 53-103. szám)
1909-07-28 / 60. szám
Sátoraljaujhely, 1909. Julius 28. 60. (4868.) Harminchetedik évfolyam. Megjelen hetenbint kétszer szerdán és szombaton este. Szerkesztéség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely, Főtér 8 szám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adnnk vissza. Nyilttérben minden garmond sor 30 fill. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP. ÉHLERT GYULA. MAJTÉNYI GÉZA, felelés szerkesztő, fömunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre 5 kor negyedévre 2.50 korona. — Egyes szám ára 10 fillér. — Hirdetési díj: Hivatalos hirdetéseknél minden szó ntán 2 fill. Petit betűknél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél árkedvezmény. Mi hiányzik nálunk? — jul. 28. II. Hol is hagytuk el ? Igen, hát a katonaság ügyénél. Folytassuk tehát itt. Régi sóhajtozások, porossá vált, megsárgult, el is feledett akták rá a bizonyítékok, hogy e kérdéssel Sátoraljaújhely város illetékes körei gyakran és behatóan foglalkoztak, ősi szokáshoz hiven azonban a tanácskozásoknál tovább eddig még nem juthattak. Azt ugyan beismerték már, hogy egy nagyobb arányú katonai laktanya felépítése olyan befektetés volna a város közönsége részéről, mely dúsan meghozná kamatait, azonban a katonai kormányzat akkor, midőn e kérdés felszínre került, még idegenkedett annak nyílt kijelentésétől, hogy Sátoraljaújhelyben egy ezred elhelyezését biztosítsa. Nem kell azonban visszariadni az ilyen első nehézségektől, de kitartással, erélylyel és többszöri kopogtatással kérni és ismét kérni kell az illetékes helyen, mert az idők változtak azóta és ma már más szemmel lát úgy a politikai mint a hadügyi vezetőség. Városunk vezető köreit nem érheti vád eddig ez ügy érdemi részében, de éppen azért kérjük őket, hogy a tételt ne tegyék skartba, hanem alkalomadtán hozzák napirendre újból s igyekezzenek e nagyon fontos közérdek megvalósítására. Mert sok riválisunk van e téren, tehát nagyon ébereknek kell lennünk. Egy ezred katonaságnak ide telepítése kiszámithatlan előnyére válnék városunknak. Fellendülne elsősorban az ipar. Egymást követnék a régi házak helyén szép, modern, tiszti lakásoknak, étkezőknek, társaskörnek megfelelő helyiségek emelése. A piaci behozatal tekintetében uralná városunk az egész felvidéket és Bodrogközt, mert vasúti összeköttetéseink igen kedvezők. Az ipar és kereskedelem hatalmas lendületet venne minden ipar ágban, fényüzési cikk, divatáru vagy ruhaneműben hasonlithat- lanul nagyobb lenne a forgalom a mainál. Iparosaink megrendelőkre találnának, a vidékről itt katonáskodó fiaikhoz belátogató szülők vagy családtagok mindmind pénzt hagynának itt. * Éppen most olvassuk, hogy Ungvár város utcaseprő gépek beszerzését határozta el, melyekkel a kora hajnali órákban tisztítják föl a város utcáit. Nálunk? Mi kézzel sepertetünk, munkát adunk 8 embernek, kik oly lelkiismeretes buzgósággal teljesítik hivatásukat, hogy midőn pl. a Kazinczy utcát söprik, akkor a vasúttól a városba törekvő idegeneknek szeme-szája megérzi kilométer távolban a köz- tisztasági művelet eszközlését, a melyet más helyeken az éjjeli, vagy hajnali órákban végeztetnek. Utcáink öntözése tekintetében haladást tapasztaltunk, a rendőrség közegei sorra figyelmeztették a háztulajdonosokat, miszerint a járdákat naponta kétszer locsolják fel házaik előtt. Nagyon helyes intézkedés, de egyszersmind az öntözési időszakot is meg kellett volna jelölni, mert csak akkor felel meg a célnak, ha egy és ugyanazon órában öntözik. Helyes lenne reggel 8 órakor és este 7 órakor, ilyenkor legforgalmasabbak az utcák. A vízvezetékkel való öntözés lehetővé teszi az utcák többszöri locsolását, mig a város viztartálylyal ellátott s öntözésre berendezett szekerei a mellékutcákban tehetnének eleget hasznos rendeltetésüknek. * Nagyobb szabású fürdő is csak itt — volna nálunk; a Diana t. i. melynek különösen gőzfürdő osztálya messze vidékről kecsegteti ide az anyagi áldozatra kész reumások és kösz- vényesek seregét. Ez a gőzfürdő azonban máig is gyermekbetegségekben sinylik. Elmaradt állapotban van ez a mi hirneves fürdőnk, de nem teszünk e miatt kifogásokat, mert ma már a vízvezeték felhasználásával minden úri lakást ellátnak kellően berendezett fürdőszobával s igy a fürdőre éppen azért, mert az a jobb lakásoknál riválisra talált, nagyobb gondot kell fordítani. Főleg a nyári meleg időben, midőn a hidegvíz kúrát szives • örömest veszi a közönség igénybe, legalább a tükörfürdőkben vagy azok helyett állítsanak fel megfelelő kádakat, melyekben a hideg kúrát használók a masszírozást Í3 élvezhessék, ami a lépcsőzetes lejáratú tükör fürdőkben nem lehetséges ; ezt már többen kérték, de eddig eredmény nélkül. Ha a város némi súlyt helyez arra, hogy fürdője jövedelmet hajtson, nem szabad figyelmen kívül hagynia sem a magánlakások versenyét, sem pedig és légióként : a nagyközönség kívánságát s annak kellő és megfelelő kiszolgálását. Egyéb, — még hiányzó, de szükséges dolgok megvalósításáról majd alkalmilag. Iskolai Értesítők. VI. A sátoraljaújhelyi stat. izr. elemi iskola 1908/9. tanévi értesítőjét áttanulmányozva, általánosságban az a bírálatunk, hogy e 32 oldalas füzetben egy kifogástalan értesítő fekszik előttünk. Népiskolai értesítőben első eset amivel itt találkozunk: a pályaválasztás kérdésének taglalásával. Igaz, hogy stilus tekintetében hiányai vannak a dolgozatánk, de az értékén ez nem sokat ront. Azonban tartsuk meg a sorrendet. Első közleménye az értesítőnek Knopfler Sándor jeles tanügyi iró tollából „Néhány szó iskolánk érdekében“. Jelezzük, hogy úgy e közleményben, mint általán az egész értesítőben igen sok a sajtóhiba, de ezt nem rójjuk a nagyon becses tartalom terhére. Máskor szemesebb korrektorra bízzák majd a kefelevonatot. Knopfler értekezése részben tudományos, részben reális irányú. — Arany igazságot hangoztat amaz óhajával, hogy a szülők is vegyék ki részüket az iskola munkájából; támogassák és bizonyos fokig ellenőrizzék is annak működését. Mert a hol a család nem törődik az iskolával, ott az ki van véve a közvélemény hatása alól s lassankint bal- utra tévedhet. Még egy esztendő s az ország minden elemi iskolájában megszűnik a tandij fizetési kötelezettség. Erről a korszakalkotó reformról részletesen ir Knopfler Sándor, de egyben aggályait fejezi ki az iskola fennállha- tása tekintetében, mely igy legtekintélyesebb jövedelmét veszti el. Nem osztjuk ez aggályokat. Először azért nem, mert az állam a vonatkozó törvény értelmében a lehető legmagasabb összegű államsegély megadásával nem fog fukarkodni a népiskoláknál; másodszor azért, mert éppen Knopfler Sándor önmagának ellentmond, midőn cikkében kijelenti, hogy a jó izr. népiskola az izr. hit- felekezet fundamentuma s a zsidóság csak addig állhat főn, mig iskoláit hiven gondozza ; tehát és harmadszor azért nem, mert az újhelyi zsidóságnál van annyi lelkiismeretesség és kötelességtudás, hogy amikor az iskola fenntartásának terhei az anyagi teljesítési képesség arányában fognak megoszlani: akkor a vagyonosabb nem fog sopánkodni a felemelt iskolai adóösszeg ellen, tudva azt, hogy szegény felebarátjának válláról vesz le terhet, az örök irgalmasság és szeretet forrásának parancsa szerint. Iskoláját és hitközségét pedig erősiti áldozatkészségével. Nagyon helyesnek találjuk az „Iskolai egyesület“ alakítását s ennek kebelébe a rokon jellegű jótékony intézmények bevonását. Á „Pályaválasztás“ cimü dolgozat nagyon figyelemre méltó munka. Igen is helyén van elemi iskolai értesítőben e kérdés tudományos megvitatása. A gondos és gyermeke jövőjéért aggódó szülőnek jó előre látnia keli azt a gyermeknél, hogy milyen foglalkozás iránt viseltetik legnagyobb hajlammal. — Gimnáziumba, polgári vagy szakiskolába leendő küldése s igy jövő kiképeztetósőnek előkészítése felett tehát már ekkor kell határoznia. Ezt az értekezést sok példányban kellene kinyomatni s terjeszteni a családok körében. Áz igazgatói évi jelentés részletesen beszámol a tanév történetéről, illetve annak főbb eseményeiről. Igen nagy jótétemény ez iskolát látogató szegény gyermekekre a népkonyha intézménye, mely télen át tápláló ebéddel látott el 100 napon át, naponta 50—60 gyermeket. Ez áldásos intézményt a hitközség nemes szivü vagyonosabb tagjai, Widder Gyula és Reichard Armin elnökök buzgó tevékenysége mellett tartják fenn. Főként a hölgyek adakoznak szívesen a szegény gyermekek táplálására. A végzett tananyag s egyéb közérdekű tárgyak ismertetése után közli az értesítő a növendékek klaszifiká- ciós táblázatát, melyet örömmel látunk e gondosan szerkesztett füzetben. A statisztikai táblázat szerint volt az iskolának 263 növendéke, 123 fiú s 140 leány. Kitűnő általános osztályzatot nyert 34, jeleset 70, jót 88, elégségest 41, megbukott 30. A tanulmányi eredmény tehát eléggé kedvező. A jövő 1909/10. tanévre a beiratások aug. 26—31-ig eszközöltetnek. y. VÁRMEGYE ÉS VAROS. )( Hivatalvizsgálat. Meczner Gyula főispán dr. Kontz Endre főispáni titkár kíséretében folyó hó 25-őn a gál- szécsi szolgabirói hivatalban váratlan hivatalvizsgálatot tartott. )( Meghivó. Á „Zemplén vármegyei községi és körjegyzők egyletének“ t. tagjait folyó évi augusztus hó 7-én d. e. 9 órakor Sátoraljaújhelyben a városháza tanácstermében tartandó rendkívüli közgyűlésre tisztelettel meghívjuk. Tárgy: 1. Uj nyugdijszabályrendeletünk sérelmes intézkedései elleni lépések megtétele. 2. Az egylet múlt évi számadásának tárgyalása. 3. Győr vármegye jegyzői egyletének átirata a segódjegyzői állások szervezése iránt. Velejte, 1909. jul. 26. Haraszthy V. egyleti elnök. Jászay Pál egyleti főjegyző. )( Érdekes számok. Sátoraljaújhelyben a III. oszt. kereseti adók s a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adójának megállapítása tárgyában már befejezte az adókivető bizottság működését. Nem tartjuk érdektelennek ez alkalomból folyólag felemlíteni, hogy Sátoraljaújhely városban az 1909. évre az újonnan keletkezett üzletek tulajdonosai (összesen 97 tétel) a kincstári előadó által proponált 7073 korona 69 fillér javaslattal szemben 5881 korona 91 fillér III. oszt. kereseti adóval, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek pedig igazgatósági, felügyelő bizottsági tagok tisztelet és jelenléti dijai után 5204 kor. III. oszt. kereseti adóval rovattak meg. A helyi 8 pénzintézet üzleti adóját 340,666 korona 59 fillér Lapunk mai az Ama 4 oldal.
