Zemplén, 1909. július-december (39. évfolyam, 53-103. szám)
1909-12-18 / 101. szám
December 18. ZEMPLÉN. 8. oldal. társai indítványa a polgármesteri állás betöltése tárgyában. 10. A szak- bizottságok kiegészítése vagy újjáalakítása tárgyában határozathozatal. 11. A beruházási kölcsönre vonatkozó kötelezvény elfogadása 12. Á legtöbb adótfizetők 1910. évi névjegyzékének megállapítása. 13. Pénzügyi bizottság javaslata a sírásók fizetésének felemelése iránti kérelem tárgyában. 14. Ugyanaz a rendőrlegénység lakpénz iránti kérelme tárgyában. 15. Szoták András rendőr nyugdíjazás iránti kérelme. 16. Polgármester jelentése a Kossuth Ferenc utcai jár- dázás költsógfizetésóről. 17. Ugyanaz a Fortunyák-féle pince ügyében. 18. Illetőségi ügyek. )( Határátcsatolás. Zemplén vármegye alispánja Mohos és Taktaföld- vár tanyáknak Szerencs községhez leendő átcsatolását véghatározatilag kimondotta. E két tanya Monok nagyközséghez tartozott s a tanyák lakóinak két községen keresztül kellett minden ügyes bajos dolgukban a harmadik község elöljáróságát felkeresni. E két tanya lakossága 100—150 lélek, melylyel Szerencs lakossága szaporodik. A két tanya területe kö- rülbelől 2000 hold s ennyivel bővül meg a szerencsi határ. Az álcsatolási mozgalomban Darvas László közig, jegyző járt elől a munkában. )( Pályázatok. A homonnai közkórháznál évi 1200 korona fizetéssel s 400 korona lakbérrel javadalmazott alorvosi állásra 1910. év január hó 15-ig adhatók bo pályázati kérelmek az alispánhoz. Ugyancsak az alispánhoz adandók be a nagymihályi közkórháznál rendszeresített s 1000 kor. fizetéssel javadalmazott irnoki állásra is a pályázatok 1910. év jan. 10-ig. HÍREK. A tisztviselőtelep ügye. — dec. 18. Folyó hó 16-án népes értekezlet volt a vármegyeház kistermében. A kibocsátott meghívót 72 tisztviselő irta alá és az értekezleten is számosán jelentek meg, mikor azonban határozat hozatalra került a sor, akkorra alig maradt a teremben 20 olyan, aki valóban hive a nemes és célszerű eszmének. Az értekezletnek elnökéül Moldoged a szociális érzék fölkeltésére. Az uj tanterv nagyszerű utasításai az utaztató modorban való fööldrajzta- nitása, szinte kínálva kínálják az alkalmat a szociális eszméknek, a szociális érzéknek a gyermekek leikébe való bevitelére. Mikor a felvidék termés szegénységét tanítjuk, hogy Árva megyében nem terem búza, hogy a felvidék népe a burgonyára van utalva s ha az megromlik, akkor éhség támad és hogy ilyenkor a haza istenáldotta vidékén lakóknak kell segítségül menniük, áldozni fölöslegükből. Ha már a népiskolai gyerek ott a népiskolában átérti, átérzi ezt a felfogást, ha lelkében már ekkor gyökeret ver az a gondolat, hogy neki bizonyos fokig kötelességei vannak a haza ridegebb vidékein lakó polgárai iránt, akkor felnőtt korában is érzi ezt a kötelességet, de ha felnőtt e tudat nélkül, ha már belészállt leikébe a rideg önzés, akkor hiábavaló a könyörület felébresztésére bármi kísérlet. Azok az utazások, melyeket a folyókon teszünk s melyek megismertetik a hazát apró részleteiben s igy nagy egészében is, alkalmasak arra, hogy meg is szerezzék e főidet s a szomorúbb vidékek lakói iránt ne csak részvét, de javukra szolgáló kötelességérzet fejlődik ki. Annak áltaványi Géza sátoraljaújhelyi kir. adótárnokot választotta, mig Kvirsfeld László dr. az előadói tisztet látta el s kimerítően ismertette a telep létesítése ügyében dr. Koncz Endrével együtt ez ideig kifejtett tevékenységük eredményét. A telepnek alkalmas telekre 3 hely van. Egyik a Hecskén a herceg Win- dischgrátz Lajos tulajdonát képező 1700 □ öl, 10 házhelyre alkalmas belhely, melynek ára 30,000 korona; másik a Rákóczi utca mentén fekvő Dókus féle telek, hol 26 ház építhető, harmadik a csörgői ut mentén levő Horváth féle 31,000 □ öles telek, hol az egész telepre volna hely. A Dókus Gyula telkén □ öienkint 10 kor., a Horváth féle telken 6 kor. a hely ár. Az építkezésre ajánlatot tettek : 1. Adorján és társa budapesti cég, mely a budapesi tisztviselő telepet építette ; ez egy 3 szobás, minden mellékhelyiséggel, fürdőszoba, cselédszoba és verandával ellátott, úri kényelemmel készülő lakást 12,600 koronáért vállal, de ez árakból a helyi viszonyoknak s az anyag árának megfelfelőleg engedni hajlandó. 2. Bé- nyei István ugyanígy 12,000 koronáért hajlandó építeni; 3. Rimár János minden beépített □ ölért 56 koronát kér, mely a fenti mód szerinti épületeknél 9000 kor.-t tenne ki. A vállalat financirozására a Budapesti kereskedelmi és iparbank hajlandó, 50 éves amortizáció mellett B'ö'Yo-kal. Szövetkezeti alapon és életbiztosítással kívánja azonban az ügyletet egybekapcsolni, illetve létesíteni. Bemutatta dr. Kvirsfeld a telek rajzokat és szerződés mintákat. Az értekezlet bizottságot küldött ki az ügy tüzetes előkészítése céljából. * Meg kell említenünk még, hogy bár csak magánbeszélgetésként is, de igen életrevaló eszmét vetett fel Székely József p. ü. s. titkár az értekezlet hivatalos részének befejeztével. Szerinte ugyanis a bankok ilyen nagy arányú vállalatnál terv- szerüleg s a saját érdekükben igen lános megismertetéséről van szó, hogy mi egy országos éhség. E tekintetben olvasókönyveink is szegényesek, nem terjeszkednek ki olyan országos, vagy helyi csapások leírására, mint az 1830-iki éhség, mely pl. itt Zemplén megyében parasztlázadást okozott. Mikor az éhezők megették a fakérget, a földet s százával haltak táplálék hiányában. Hogy milyen nagy áldás a vasút, mely gyorsan és hamar szállítja a boldogabb vidékről a szenvedőknek a táplálékot. Ott, a népiskolában, a puha, ellágyuló gyermeki szívben támadjon fel az első segítség érzetének tudata s úgy menjen ki az a gyermek az iskolából, hogy szive tele legyen a máson való szives, rokonszenves, boldogító segítés tudatával. Ezt kell belevésni a földrajz tanításával a gyermeki lólekbe, amint belevésik a márványtáblába azoknak a nevét, akik a kórházat alapították. Nem is kis dolog hivatkozni a bolgár kertészek példájára, akik idegen orságból hozzánk kerülve kis helyen ezreket érőket termelnek s ezt a pénzt elküldik haza, ki az országból. A nemzeti büszkeség érzetének fejlesztése mellett a hazai föld rajongó szeretete érzetének felköltése, hogy: „A nagy világon e kívül nincsen számodra hely“, vissza tartja a természetesen iparkodnak a kellő tőkével nem rendelkező tisztviselői kart erősen megterhelni s rája súlyos kötésekbe belevinni. Egészen más volna a helyzot, ha a sátoraljaújhelyi tisztviselői kar ama részének, mely nem szándékozik a városból eltávozni, vagy ha előléptetés esetén időlegesen távozik is: nyugdíjaztatása idején ide tér vissza, mint szülőföldjére, legalább a telek megszerzésére lenne anyagi ereje. Akkor egészen más hangon lehetne aztán az építési vállalkozókkal is tárgyalni. Székely igen helyesen azt az eszmét vetette fel, hogy memorandumban forduljanak a tisztviselők a kormányhoz, kérve, hogy 2000 kor. fizetési előleget, — 10 évi visszafizetés feltételével, — utalványozzon a tisztviselőtelepen házat építeni szándékozóknak. Ez a kérelem egyáltalán nem túlzott, mert a kincstár minden megterheltetése nélkül keresztül vihető, sőt a kincstárra és a városra feltétlenül előnyös, mert olyan adóalap megteremtését eredményezné, mely az előlegek kamatait bőségesen hozza be. Székely József e praktikus és életrevaló tervét ajánljuk mi is a tisztviselők figyelmébe. Önjavukórt fáradnak, amidőn ilyen eszmék keresztülvitelét szorgalmazzák. Végül, szintén tárgysoron kívül tett dr. Kvirsfeld László egy nem kevésbbé üdvös és életrevaló indítványt. Memorandummal kíván fordulni a kereskedelemügyi m. kir. miniszterhez, hogy a tisztviselők részére tűzifát és szenet éppen oly jutányosán adjon, mint amily árban kapják azt a vasúti alkalmazottak. Dr. Kvirsfeld indítványát nagy helyesléssel fogadta az értekezlet s remélhető, hogy az ez irányban megindítandó mozgalom, dr. Kvirsfeld László és Dr. Koncz Endre tevékenységével sikerre is fog vezetni. Az értekezlet este 7 óra tájban ért véget. Lapunk legközelebbi száma folyó hó 24-lkén, a karácsonyi ünnep előestéjén fog megjelenni. haza kis polgárát a kivándorlás gondolatától, de csak akkor, ha ez az érzés pici korában van leikébe vésve, mert az élet nehéz küzdelmei lassan eltompitják az érzéseket, csak az marad lelkűnkben szép és tiszta, ami addig vésődött lelkűnkbe, mig az élet rá nem tette nagy, durva kezét. A városok hatása a környékre, a közlekedési eszközök áldásiadé hatása, a felvidékek nehéz, sokszor majdnem emberfölötti munkát kívánó küzdelmeinek ismertetése mind arra szolgálnak, hogy felébresszék a gyermekek lelkében azt a nemes tudatot, hogy aki boldogabb helyzetbe jut, annak segíteni kell máson. így, tervszerűen, célzatosan irányítani a gyermek lelkét s megszilárdítani a szociális érzet tudatában lehet elérni azt, hogy egész életében mindig érezni fogja mások, az idegenek, az ismeretlenek iránt való kötelességeit. Rövid vázlatban ebben áll a földrajz tanítás szociális vonatkozása. De múlik az idő s én nem akarom a tisztelt hallgatóság türelmét kimeríteni. A célom az volt, hogy eszméket vessek fel. Azok hadd forrongjanak, termé- kenyüljenek, mi közöttünk, tanítók között egy bizonyára nem fog hiányozni, — a lelkesedés. — Családi öröm a herceg Win- dischgrätz családban. Windischgrätz Lajosné hercegnő, szül. Széchenyi Mária grófnő folyó hó 16-án este egészséges leánygyermeknek adott életet Sárospatakon. Az anya és újszülött leánya jól érzik magukat. — Pályázó a polgármesteri állásra. Mint arról ma értesülünk: dr. Bánóczy Kálmán belügyminiszteri fogalmazó, főispáni titkár pályázik a sátoraljaújhelyi polgármesteri áilásra. — Dr. Reichard Salamon előadása a Szabad Lyceumban. Folyó hó 19-ikén este 6 órakor a sátoraljaújhelyi szabad lyceumban dr. Reichard Salamon ügyvéd, városi hely. ügyész tart közjogi előadást. Az előadás tárgya nagyon aktuális és közérdekű, mert az előadónak tárgya „A képviseleti rendszer“ lesz. Ez lesz a bekövetkező karácsonyi szünet előtt az utolsó előadás, mert további intézkedésig a Szabad Lyceum elhalasztotta előadásainak megtartását. — Női-kézimunka kiállítás Sátoraljaújhelyben. Az Országos Magyar Iparművészeti Iskola folyó hó 15-ikén s 16-ikán női-kézimunka kiállítást rendezett a városháza tanácstermében. A belépés mindenkinek ingyenes volt s számos érdeklődő jelent meg a kiállításon leányiskoláink növendékei részéről is. Temérdek magyar stylusu, vonzó s eleven női-kézimunka volt kiállítva s a kalotaszegi, komáromi, zsebelyi ajourok, varatta- sok, torontáli szőttesek, halasi, vert s rece csipkék, a fehér és színes hímzések valóban elragadtak minden látogatót szépségükkel, sajátos stylu- sukkal s a magyar motívumukkal. A kiállításnak — úgy halljuk — volt anyagi eredménye is az erkölcsi sikeren kívül s többen vásároltak kézimunkákat otthonaik díszére— A karácsonyi országos vásár. A karácsony ünnepek előtti országos vásárt, mely tekintettel a közelgő ünnepekre mindenkor nagyon élénk és forgalmas szokott lenni, folyó hó 20-án hétfőn és 21-ikén kedden tartják meg Sátoraljaújhelyben. — Szerencsétlenség a gyártelepen. Németi Mihály kocsifónyező ta- noncot súlyos szerencsétlenség érte a MÁV. gyártelepén. A 18 éves fiú felment a kocsi emelő állványra s megforgatta a fogas kereket. Vigyázatlansága folytán jobb kezének mutató ujja a fogas kerék közzé került s azt a gép megsebesítette. Sérülésével az „Erzsébet“ közkórházban áll ápolás alatt. — Karácsonyi posta. A m. kir. posta- és távirdaigazgatóság, szokás- szerüleg ez éven is felhívta a közönség figyelmét arra, hogy mivel karácsony és újév táján a csomagszálli- tás rendkívül nagy mérveket ölt, úgy a feladók mint más érdekeltek lehetőleg s a legszélsőbb határokig tartsák figyelemben a vonatkozó szabályzatot. A feladott csomagokon úgy a feladó, mint a címzett neve világosan, tisztán irassék ki s a címfelirat közvevetlenül a csomag borítékán, (vásznon vagy dobozon) alkalmaztassák kerülésével a könnyen leszakadható tábláknak. A rendeltetési hely (utolsó posta, vármegye stb.) pontos feljegyzése okvetlen szükséges. Végül kívánatos, hogy a feladó nevét és lakását feltüntető papírlap legyen magában a csomagban is. — Baleset az országúton. A Sárospatak—sátoralj auj helyi országúton legközelebb súlyos baleset érte Stu- tika Mihályt, ki kocsiján csontokat szállított Sárospatakról Sátoraljaújhelybe. Útközben Stutika Mihály, ki a lovakat hajtotta, kiejtette kezéből a gyeplőt s mikor utána kapott elvesztve az egyensúlyt, a lovak közzé RAKOVSZKY SÁNDOR ruhafestó és tisztitó Sátoraljaújhely, Bercsényi-utcza 5. (Saját házában.) Díszes női ruhákat, blúzokat, ruha aljakat, férfi ruhákat legszebben tisztit és fest bármily szinre, női ruhaszövetet guvliroz ■■■■ -----■ jutányos áron. ______
