Zemplén, 1909. július-december (39. évfolyam, 53-103. szám)
1909-12-18 / 101. szám
2. oldal. ZEMPLÉN. December 18. tületét^ folyó hó 20-ára rendkívüli ülésre hivassák egybe, amelynek rendjén az általa előterjesztett, alább szószerint közölt indítvány tárgyal- tassék és fogadtassék el. Grünbaum Simon és dr. Erényi Manó, majd Székely Elek pártoló felszólalása után az indítványt az értekezlet egyhangúlag elfogadta és dr. Grósz kívánságához képest küldöttséget választottak, melynek feladata volt az értekezlet határozatát a főispánnal és alispánnal közölni és hozzájárulásukat kikérni. A küldöttség tagjaiul dr. Grosz Dezső vezetése alatt Grünbaum Simon ős Réz Gyula lett megválasztva. A küldöttség megbízatásának azonnal eleget tett és az értekezlet határozata úgy a főispánnál, mint az alispánnál a legkedvezőbb fogadtatásra talált, minek következtében Dr. Grósz Dezső s társai folyó hó hó 17-én kérvényt nyújtottak be a polgármesterhez, kérve a képviselőtestületnek f. hó 20-ikára rendkívüli ülésre való össze- hivatását és az alább közölt indítvány tárgyaltatását. Nem lehet kétség az iránt, hogy a felsőbb hatóságok által is melegen karolt emez indítványt a képviselő- testület magáévá fogja tenni és ezzel megakadályozza azt, hogy kényszer helyzetben oly hiba követtessék el, melynek következményeit alig heverhetné ki a város érdeke, s amelyért a felelősséget egy képviselőtestületi tag sem viselhetné. A beadott indítvány a következő: „Egyrészt azért, mivel az általános tisztujitás közel van, tehát ily rövid tartalmú mandátumért a legalkalmasabb egyének tartózkodnak a pályázástól, másrészt azért, mivel a kiirt pályázat oly eredménnyel nem kecsegtet, hogy a polgármesteri állás oly személlyel volna betölthető, kire a város szőnyegre kerülő, életbevágóan fontos ügyeinek vitele a közérdeket megilletőn és közmegelégedést keltőén volna ráruházható : a képviselőtestület határozatilag kimondja, hogy a város polgármesteri állását véglegesen betölteni ez idő szerint nem kívánja, hanem alkalmas jelölt pályázásig, esetleg az általános tiszt- ujitásig helyettesítés által óhajtja a polgármesteri állást betölteni. Ezen határozat jóváhagyásának kikérésére 20 tagú küldöttséget meFreundschaft heiliges Band, das alte Band der Treue. Klingt an und hebt die Gläser hoch, die alten Burschen leben noch, — noch lebt die alte Treue.“ Teljesen felcsigázott kedélyek mellett kezdi a zenekar az utolsó számot játszani, melynek cime a Studentek jelszava: „Ergo bibamus.“ A diákok felkelnek, összeölelkeznek s éneklik „Hier sind wir versammelt zu löblichen Treue, drum Brüderchen: ergo bibamus stb. Elgondolható, hogy micsoda munkát végeznek e nóta éneklése alatt a pincérnők, ha látjuk, hogy a diákok minden refrain „ergo bibamus“ után isznak. Okosan tette a karmester e nótát a 12. szám alatt a programm végére, mert az „ergo bibamus“ még az eddig önfegyelmezettséggel birtak- kal is végzett. Bizony, mert az áruló vonalak száma itt-ott 15-re emelkedett. S amint egy negyed órai ökölmunka után nagy nehezen kijutottunk a ruhatárból, látjuk, hogy egy pár jókedvű student hogyan ölelgeti a hotel néger portását, örök hűséget Ígérve neki. S amint a néger nagy nehezen lerázza nyakáról a makacs barátokat, felénk fordul s vigyorogva mondja az inogva, de nótásan távozó diákok után mutatva „ergo bibamus.“ Hogy ki tanította a négert latinul, nem tudom. neszt Zemplénvármegye főispánjához és alispánjához.“ Értesülésünk szerint a polgár- mester a kérvény folytán a képviselő- testületet folyó hó 20-ának d. u. 5 órájára egybehívta és az indítvány tárgyalását napirendre tűzte. Néhány szó HereshedBlmunh és iparunk érdekében. — dec. 18. A képviselőtestület „ifjú“ és „öreg“ tagjai megszólaltak „ifjú“ és „öreg“ nézeteikkel lapjaink hasábjain s adott programmjukba belevitték az ifjúság ideális lelkesedését, az öregek kipróbált bölcsességét s ha a papírra vetett eszmék mind testet öltenek, ha az akaratot tett és cselekedet is követi, úgy majd ránk virrad a jobb kor, mely után „buzgó imádság epedez“ az egész város ajakán! Nekem, mint az ifjú gárda egyik tagjának, ki fiatalos lelkesedéssel csatlakozom a dolgozni akarók csoportjához, mint kereskedőnek e gárdák vezéreihez kérésem van. Az a kérésem, hogy a jövőre vonatkozó munkaprogrammjukban szenteljenek egy kis helyet kereskedelmünk és iparunk felvirágoztatására is s ébresszék fel álmából alvó, hanyatló kereskedelmünket. Lebegjen szemük előtt az, hogy egy város fellendülése szoros kapcsolatban van a kereskedelem és ipar fellendülésével, mert a kereskedelemből fakad az élet, az rugója, előmozdítója az anyagi jólétnek. Anyagiak nélkül pedig dugába dől a legszebb terv, semmivé lesz a legnemesebb szándékból fakadó ábránd is. Az utóbbi évtizedben városunk forgalma, — úgyszólván természet- ellenesen — csökken s ez a csökkenés elsősorban a nemtörődömségben és fásult közömbösségben keresendő. Tétlenül nézzük, hogy a városunkat körülövező községek rovásunkra fejlődnek s az itt-ott, pl. Bodrogszerda- helyen, Szomotoron és Perbenyiken felállított áru- és terményraktárak kö- rülsáncolják, úgyszólván feltartóztatják a piacunkat felkeresni szándékozó gazdákat s ma már csak az jut hozzánk, aki hálóikból szabadulni A történelem és földrajztanítás szociális vonatkozásai. Felolvasta: Veres Ferenc tanár a „Zemplón- megyei Általános Tanítóegyesület* 1909. óvl dec. 7-én tartott közgyűlésén. (Folytatás és vége.) Történelmi tankönyveink elsiklanak a Hamza szövetség nagyértékü példája fölött, holott pedig ennek bő ismertetése többet érne a borzalmas vallásháborúk kirívó tárgyalásánál, mely szörnyűségeivel tompítja a gyermek nemes érzéseit s nem kelti föl lelkében az egymásért való élés szükségességét. És micsoda tág tér nyílik a tanítónak a szociális érzék felébresztésére a találmányok, felfedezések tárgyalásánál. A könyvnyomtatás feltalálása, az emberi szellem termékeinek közkincscsé való alakulása még mindig elhanyagolt tér tanításunkban s nem domborítjuk ki eléggé annak nagy átalakító hatását. Dózsa György parasztlázadásának leírásánál még mindig a hajmeresztő kivégzés iszonyatai állanak előtérben, tüzes korona, a tüzes trón, a Dózsa testét rágó kiéhezett pórok, de nem beszélünk arról egy szót sem, hogy ez a mozgalom az elnyomott, a vérig fosztott, koplaló tömegek utolsó kísérlete volt az őket kifosztó nemesség ellen. Pedig szépen meg lehet itt értetni, hogy a Jassu, tudatos polgári tud. Nekünk módot kell nyújtani, hogy a piacunkat előttük ismét megnyissuk s talán a kövezeti vámok leszállítása szintén célravezető lenne e téren. Mi nálunk nem kisérik éber figyelemmel a helyi érdekű vasutak építését, nem számolnak előre annak következményeivel s igy csak a vasutak megnyitásával vesszük azután észre, hogy az „uj“ vasút nem hogy hozzánk vezetné, a vármegye szivébe a forgalmat, hanem mindég újabb és újabb fogyasztó piacot visz el tőlünk. A vármegye áldozatkészségével felépült Kassa—Hegyaljai vasút intenciója volt, hogy a Kassa felől borpiacunkat felkeresendő vevőknek a Hegyalját könnyen hozzá férhetővé tegyék. A vasút felépítéséig ez csak városunk keresztezésével volt lehetséges, mi által a vevő útjában hozzánk is betért, ma pedig ott vagyunk, hogy áldozat árán tettük lehetővé, hogy a vevő Kassáról közvetlen érjen Tállyára, Tarcalra, Mádra! Sárospatak rohamos fejlődését összetett kezekkel nézzük. Csak egy csekélynek látszó, azonban a valóságban jelentékenynyé vált példát említek. Ki hitte volna, hogy a Sárospatakon felállított nagytőzsde, mily kárt fog hozni iparunk és kereskedelmünkre ? A tőzsdéhez beosztott községek dohányárusitói egyúttal kereskedők is, amennyiben dohány miatt kényszerítve vannak Patakra menni, egyúttal az összes árucikkeiket is ott fedezik. Félbe maradt a mozgalom az üzletvezetőség elnyerésére is, a tőkepénzesek közgazdasági tevékenysége csak a bankok létesítésében nyer ki fejezést. Á napi piac kérdésének szerencsétlen megoldása előre nem látható veszélylyel fenyeget s mielőtt a napi piacot véglegesen áttennék városunk éjszaki sarkára, kérném a hivatottakat, számoljanak még egyszer az áthelyezés következményeivel. A napi piac kérdése az nemcsak „őnagy- ságáék“ kérdése, mert ez a város iparának és kereskedelmének létkérdése is 1 Nem mondom, hogy mindezekben a város vezetői a hibásak, mert a vezetők részéről gyakran halljuk a legszebb eszmék propagálását, de a kivitelhez nincsen közkatona 1 Az munka s a mások javára való cselekvés lassan bár, de boldoggá teszi a tömegeket, mig az osztályuralom, a vagyonnak kevesek kezébe való halmozása, az elnyomatás megtenni a saját rémes büntetését. Mai társadalmi bajaink mind régi történelmi hibáinkban gyökereznek. Aki látta valaha Budapestnek valamelyik külvárosát, láthatta ott a szinte hihetetlen nyomort, testi lelki piszkot, mely ezekben a mindenképen elhagyatott emberekben megteremti a gazdagok elleni gyűlöletet, az elfojtott bosszút s az alkalom lesését arra nézve, hogy bosszút állhasson-o az irigyelt vagyonosokon. Ha oda az első korcsma helyett az első iskolát építették volna, ma nem kellene ott senkinek rettegnie az életéért. De hiába, azok az emberek nem jártak iskolába s nem tanulták meg az emberszeretet és türelem erényeit. Aminthogy nem tanulták meg azok sem, akik a fényes palotákban dúsan élnek, mert gyermekkorukban az iskola csak a durva vérontásokat, királyok, fejedelmek bosszuló hadjáratait ismertette meg velők, de azt nem, hogy egymásnak segítségére lenni a legnagyolb dicsőség s a legszentebb erény e földön. És micsoda különös, foglalkozik-e történettanításunk Mátyás király nagy emberi érzéseivel, igazságórzetóvel ? Alig, csak adomákban. A cseh háborút bővebben tárgyaljuk, mint a kiépitész nálunk elkésziti a legszebb tervet, de nincs munkás a felépítéshez 1 Az uj képviselőtestületre vár a hivatás, a várost álmából, indolenciájából felébreszteni, kereskedelmünket és iparunkat felvirágoztatni, alkotni, építeni, újabb jövedelmi forrásokat teremteni, mert az összes felvetett szép eszmék a jövő ábrándjait csak úgy valósíthatják meg, ha bevételi forrásokról gondoskodunk I Schwelger Márti. VÁRMEGYE ÉS VAROS. )( Áthelyezés. Zemplén vármegye főispánja Matyi Béla vármegyei Írnokot az alispáni hivataltól a megyei árvaszékhez helyezte át. )( Hivatalvizsgálat a városnál. Dókus Gyula alispán folyó hó 17-ón délután a városi adóügyosztály kezelését vizsgálta meg. A vizsgálat befejezése után Dókus Gyula alispán örömét fejezte ki az észlelt haladás felett s Gecsei Jenő adóügyosztályvezetőnek megelégedését nyilvánította. Az alispán vizsgálatot tartott ezenkívül a városház többi hivatalaiban is. )( Díszpolgár jegyző. Tiszaluc nagyközség képviselőtestülete Pa- lumby Gábor nyugdíjazott jegyzőt, ki 19 éven át szolgálta a nagyközséget : díszpolgárának választotta meg. )( Rendkívüli városi közgyűlés. Sátoraljaújhely rend. tan. város képviselőtestülete folyó hó 20-án d. u. 3 órakor rendkívüli közgyűlést tart s ezen közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítés céljából f. hó 21-én délután fél 4 órakor hitelesítő közgyűlést. A közgyűlés tárgyai a következők. 1. Pénzügyi bizottság javaslata a Dókus Gyula-utca világításáról. 2. Ugyanaz a hivatalos hirdetések mikénti eszközléséről. 3. Bogyay Béla közig, tanácsos szabadság engedélyezése iránti kérelme. 4. Richvalszky Ferenc volt v. írnok özvegyének nyugdíjügye. 5. Tanácsi javaslat a „Vörös ökör“ értékesítéséről. 6. Törvényhatósági biz. határozat az adóügyosztály újjászervezése ügyében. 7. Polgármester jelentése a házi és gyómpénztári pénzek 1910. évben való helyezéséről. 8. Kiss Ödön h. polgármester köszönő levele. 9. Dr. Grosz Dezső és rálynak népvédő hatását s nemzet átalakító munkásságát. Pedig ott van a következő évtizedek kiáltó ellentéte : a Dobzse László szomorú, de tanulságos kora. És foglalkozik-e elég behatóan történelmi tanításunk a 48 után való haladásunkkal, Deák, Kossuth, Széchényi hatásait tanitjuk-e eléggé behatóan ? nem. Sem az alsóbb, sem a felsőbb iskolákban, nem. Hogy ezek a nagy emberek a tömegek szolgálatában élték le életüket. Hangoztatjuk, hogy a hazának éltek, de nem préseljük be eléggé a gyermeki lólekbe, hogy ezeket követnie kell. Hogy keresse mindig és mindenki a maga életében a módokat, hogyan lehetne jót tenni mással. Nincsen olyan kiskörű élet, melyben ne volna egy nap a jótótelre. Minden ember várja meg ezt s tegyen jót mások javára. Mint történelmi példa nem sarjad ki tanításunkban az, hogy minden cselekedetünknek valaki javára kell történnie. De nem akarok visszaélni a m. t. hallgatóság türelmével, hiszen szándékom nem az, hogy ezt a tételt itten kimerítsem. Itt csak fővonásokban akartam rámutatni pedagógiai eljárásunk uj irányaira, arra, hogy ezt a tételt kimerítsük, kevés ennyi i dő és ennyi papír. Megelégszem azzal, hogy az eszmét fölvethettem s szives en- gedelmükkel áttérek a földrajztanítás szociális vonatkozásaira. A földrajz még tágabb teret enLegjobb minőségű ...... plus, loden és nyúlszőr lifllflpoli szőrme és loden sapkák SZENES LIPOT kalap- és úridivat üzletében Sátoraljaújhely, /őtér, a megyeházával szemben. 1ST a. g: 37- Tráulasztéls:: fehérneraüek, flanel! Ingek, gyapjú mellények, vadász harisnyák, trikó áruk, téli keztyük, boka-védők stb. téli nridivat cikkekben. Valódi JAEQEB tanár féle alsó ruhásat. Valódi szentpéterl hó és sárclpők védjegygyei, tagol nyak ét gallérrédó. — Finom férfi cipók«
