Zemplén, 1909. július-december (39. évfolyam, 53-103. szám)

1909-07-17 / 57. szám

Sátor alj auj hely, 1909. Julius 17. 57. (4865.) Harminchetedik évfolyam. Megjelen hetenkint kétszer szerdán és szombaton este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely, Főtér 0 szám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adnnk vissza. Nyllttőrben minden garmond sor 30 fill. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP. ÉHLEBT GYULA, MAJTÉNY1 GÉZA, Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre & kor negyedévre 2.50 korona. — Egyes szám ára 10 fillér. — felelés szerkesztő. fömnnkatárs. Hirdetési díj: Hivatalos hirdetéseknél minden szó ntán 2 fill. Petit betűknél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy kerettel ellátott hir­detések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdeté­seknél árkedvezmény. Csend a politikában.- jul. 17. A nyári időszak beálltával a politikai életben is csend állott be. A kormány tagjai is elutaz­tak nyári üdülésre, hogy ősz felé ujult erővel foghassanak munká­hoz. Szünetel a parlament is, gazda tagjai aratnak, a többiek fürdőznek. Szóval pihen az a te vékenység, mely iránt az ország népe mindenkor legnagyobb fi­gyelemmel viseltetik, mert sorsá­nak tulajdonképeni intézője bizony nem más, mint maga a parlament és a kormány politikai tevékeny­sége. Ennek eredményétől függ minden, ezzel áll nexusban köz­gazdaság, pénzügyi helyzet, kul­túra. Elcsendesül a városi élet is igy nagy nyári időben. Akinek jó sorsa lehetővé teszi, egy esz­tendő fáradságos munkája után bizony rá van utalva arra, hogy idegeit pihentetve, egész orga­nizmusa uj erőt nyerjen a be­következendő nagy munkaidő­szakra. Vidéken is teljes csend honol a politikában, a vezető emberek nyaralnak, a kissebbek pedig ügyet se vetnek a politikai kérdések feszegetésére, jóslá­sokra és szemmel láthatólag csak ujságtölteléknek való cikkekre, melyekben megkésett vagy el­keseredett politizálók öntik ki szivük keserveit. Dehát jól van az úgy, hogy most, amikor nálunk, mint agrár Á ZEMPLÉN TÁRCÁJA. Fodor Böske. A .Zemplén* számára irta: Főnyi Ilonka. I. A kis szalonban ketten. marad­tak : Fodor Böske és Dénes Ödön. A többiek a verandára mentek ; ott kel­lemesebb volt a levegő azon a forró augusztusi estén. Lehet, hogy véletlenül történt, hogy ketten maradtak, de amint a leány körülnézve látta, hogy Dénes Ödönnel maradt ketten, egyedül; gú­nyosan, bántóan felkacagott. — Miért nevetett Böske ? — Hát azért, hogy a Lóri néni tervének első része milyen szépen si­került s hogy a folytatás nehezen jön. Úgy látszik elfelejtette a szerepét. — Miről beszél Böske? — Na, csak ne adja a tudatlant. Mintha nem tudná a Lóri néni ter­vét épen úgy mint én. Mintha nem tudná, miért hivott meg engem nya­ralni s miért hívta meg ugyanakkor magát is rokonlátogatásra. államban az aratás az elsőrendű tényező ; amidőn a nemzet gerin­cét képező elem egy esztendei munkálkodás eredményét taka­rítja be, hogy mint megrakott éléstárból azután ossza szét a megélhetéshez szükséges termé­nyeket megfelelő ellenszolgálta­tás fejében a fogyasztó osztály­nak, hogy ilyenkor a szellemi munka némi pihenőt tartson s inkább reál ügyekkel foglalkoz­zanak az emberek. Az erők megujultával azután beáll a tevékenység uj korszaka is. Az ősz meghozza követeléseit, tételeket állít elénk, melyeket fel kell dolgozni. A bekövetkező ősz különben is és előreláthatólag a nagy mun­kának s fokozott tevékenységnek lesz korszaka. Az esélyeket ille­tőleg még jóslatokba bocsátkozni is hálátlan munka lenne most, mert szülhet a nyár és ősz-elő oly kialakulásokat, melyekre ma számítani sem lehet, annál ke­vésbé lehet azokat tételekül fel­állítani. A vezető szerepre hivatott egyének nyári pihenőjük idején is konferálnak, gondolkoznak &5 tevékenységük csak a nyilvános­ság terén szünetel, de a megol­dás felé való törekvés előmun­kálataiban nem. A mai kormány és parlament még adósa a nem­zetnek a választójogi törvény megalkotásával, meg aztán a bankügygyei is csak kell valamit csinálni, habár programmon kívül — Én igazán nem tudom miről beszél Böske. — Hát mégis csak tudja a sze­repét s még sokkal jobb színész mint gondoltam. Tehetséges színész, de engem még sem vezet félre. S ha olyan határozottan állítja, hogy nem tud semmit, majd elmondom hát én, ami a maga szerepe Jett volna: — Legelőször is ide ülni hozzám erre a kis zsölyére. Aztán megfogni a kezem, sóhajtani egy nehányat. A mikor aztán én is sóhajtok, akkor maga beszólni kezd: Böske! édes Böske, hallgasson meg engem. Régen várok erre a percre, hogy elmond­hassam magának: hogy szeretem. Rövid ideje ismerem magát Böske, de ez az idő elég volt arra, hogy megismerjem a maga gazdag lelkét. Nemes, jó, szép lélek az. És én ezt kerestem, erre vágytam mindig. Egy olyan nőt találhatni: aki megért en­gem, aki egyenrangú társam lesz; a lelkem fele. Megtaláltam I magában leltem fel mindazt, ami engem bol­doggá tudna tenni. Böske, édes Böske akarja-e, hogy boldog legyek? Hát igy, ezeket kellene magának körülbelől mondania, amire én szem­lesütve, halkan ezt felelném: áll is, de ha már olyan igen elő­térbe kényszeritették, hát hatá­rozni kell fölötte. Azután meg­jönnek a delegációk, jön a jövő ;vi államköltségvetés, melynek egybeállításán éppen a nyári szünet alatt dolgoznak legtöbbet a szakminisztériumok. Számos közgazdasági és pedig igen fontos kérdés is vár meg­oldásra. Mert sajnos, de idei ara­tásunk eredménye nem mutatko­zik valami kedvezőnek. Az ab­normális időjárás nemcsak remé­nyeket döntött le, de komoly aggodalmakat támaszt az iránt is: nem kell-e majd súlyosabb bajokkal küzdenünk, nem le­szünk-e ráutalva előre nem látott intézkedések tételére a megélhe­tés biztositása szempontjából. Szőlőink csaknem teljesen tönkre mentek ; nemcsak ez évi termé­sük redukálódott a minimumra, de a túlságos esőzések folytán nagy kár esett magában a termő talajban és ültetvényekben is és e károkat csak nagy anyagi ál­dozatokkal lehet pótolni. Vete- ményeink betakarítása szintén nehezen megy, mert az időjárás valósággal üldözi a mezőgazda­ságot. A keresztekbe gyűjtött kalászok mielőtt teljesen kiszá­radhatnának, már romlani kezde­nek, a kapás veteményeket jég­verés és tulnedvesség csigázza, tehát csak aggodalom vesz körül minden oldalról. Még szinte jól esik ilyen vi­szonyok közt az a politikai csend, * S — Igen Ödön, ez a legfőbb vá­gyam : hogy magát boldognak tudjam. S ismét felkacagott, most már durva, rekedtes kacagással. A szemei szokatlan tűzben égtek s az ujjaival idegesen dobolt a kis mozaik asz­talon. Hogy a férfi nem felelt mindjárt a leány szavaira, az hidegen foly­tatta : — Csakhogy én ezt nem mon­dom ám soha. Érti? Soha. Mert én életemben még sohasem hazudtam és nem is fogok. És nálam kárba vész a Lóri néni minden kecsegtető aján­lata ; nekem nem imponál, hogy maga tartalékos huszárhadnagy, cs. és kir. kamarás. Az sem, hogy én, az egy­szerű, igénytelen Fodor család tagja belekerülnék a hires dénesfalvi Dénes famíliába, amelynek báró, sőt gróf tagjai is vannak, nekem ez mind nem imponál. Én a férfiban azt keresem: hogy igazi férfi legyen; nem pedig dróton húzható bábu. — Böske 1 elmondott mindent, a mit akart ? kérdezte nyugodt hangon a férfi. Nem volt az arcán a harag­nak még az árnyéka sem. A leány még ingerültebb lett erre a nyugodt kérdésre. mely a kedélyek megnyugtató sára alkalmas, fenntartván magá­nak a nyugodt várakozás elvét, hogy ha eljő a nagy munkálko­dás ideje, akkor majd csak ki­alakulnak a viszonyok. Bizzunk, hogy jól fognak ki­alakulni. Hiszen ha még a jobb jövőbe vetett reményt is felad­nánk, akkor mi lenne velünk ? Egy élni akaró, életképes, törekvő nemzet életében rosszab­bodás nem állhat elő. Hasztalan kisért a kivándorlás réme, mely ősszel ismét fellép majd; hasz­talan lamentálnak a baljósok akármit, Magyarország népe élni akar és élni fog, megküzdve a sors minden csapásával. Ebben a tudatban látjuk szívesen a mai politikai szélcsendet, hogy utána a tevékenység fokozott erővel induljon meg hazánk javára. Párbajellenes filozófia. — jul. 16. Egy sajnálatos esemény tartotta lázban városunk intelligenciáját az elmúlt héten. Társadalmi életünk két kimagasló alakja összekülönbözött egymással. Az egyik mélyen sértve érezte magát, mert becsületében meg­támadták s e miatL ellenfelét tettleg bántalmazta ... Ez a tény. Hogy kinek volt igaza és helye­sen, vagy helytelenül cselekedtek-e az érdekelt felek ahhoz hozzászóla- nom jogom nincsen s nehéz is volna, mert mindkét úri embert személye­sen ösmerem s mindkettőjüket nagyra becsülöm. De hiába is filozófálnánk erről papiroson. Könnyű dolog az higgadtan, nyugodtan ülni az irőasz­— Nem, még van mondanivalóm s valami nagy gorombaságot akart mondani a férfinak, de amint vélet­lenül találkozott a tekintetük, a le­ány valami különös, simogató mele­get érzett a szive körül s halk, kérő hangon csak ennyit mondott: — Nyújtsa a karját s vezessen a társasághoz. * Dénes Ödön nem aludt akkor egész éjjel. A nyitott ablak mellett állva gondolkozott. Eleinte úgy érezte magát, mint aki valami nagyon rossz álomból ébred fel s sokáig kábult még utána. Úgy érezte, mintha arcul ütötték volna. Hiszen az a gúnyos parvenü leány nyíltan megmondta neki, hogy azt hiszi: a vagyonát akarja. Hát Lóri nőni tett előtte ilyes­féle célzásokat, de nyíltan nem volt még szó erről. — Kedves, jó leány — mondta Lóri néni — egyszerű, szerény. És van még egy tulajdonsága: gazdag, egyetlen leány. Az öreg Fodor Antal valóságos nábob. És okos, számitó ember; a vagyon még mindig gyara­podik. De az öregben minden okos­sága mellett meg van a parvenü em­NAGYMIHÁLYI SÚR- ÉS MALÁTAGYÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Ellő rangú modernül berendezett hazai ipartelep. Évi gyártás 30,000 hektoliter. Gyárt Márciusi, Korona és Casinó sört. Sátoraljaújhelyi főraktár : Egyesült Szikvizgyár és Sörnagyraktár, Justus utca Zemplénvármegyei képviseleteink: Mezölaborcz, Sstropkó, Homonna, Varannó, Gálszécs, Királyhelmeoz, Perbenyikós Szerenoae p — — —állandóan friss és zamatos sört szálUtanak. - ■■ — ................. Lapunk mai Mánia 6 oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents