Zemplén, 1909. július-december (39. évfolyam, 53-103. szám)

1909-10-20 / 84. szám

2. oldal. ZEMPLÉN. Október 20. Uj tetőt kap a torony. Szó volt már e lap hasábjain ar­ról, hogy a legtisztább román stílben átépített templommal a torony nem fog harmóniában állani, mert annak gót stilü fedélzete ellentmond a tem­plom technikájának. Egyelőre azon­ban a toronytető újjáépítésére gon­dolni sem lehetett, mert maga a templom átépítése teljesen igénybe vett már minden jövedelmi forrást s ha valamit még lehetett is innen-on- nan várni: azt a nagyarányú és igen költséges belső berendezés vette volna igénybe. A miniszter nagy adománya lehetővé teszi immár, hogy Zemplén vármegye székvárosának e hatalmas arányú róm. kath. temploma igazi művészi alkotássá váljék, stilszerü- ség tekintetében semmi kívánni va­lót ne hagyjon fenn. A torony tető­zetének román stilü átépítése mint­egy 16 ezer koronát fog igénybe venni s a mai csúcsos fedél helyett a keleti templomok tornyaihoz hason­latos, gömb alakú, fölötte karcsú nyúlványban s végül keresztben vég­ződő uj tetőzetet nyer. Oly szép kül­sőt kap ezáltal a nagyon szép helyen fekvő s fekvésével kitünően érvénye­sülő templom, hogy messze földön nem lesz párja. Az építkezés ezek szerint, min­den igyekezet mellett sem lesz talán még az 1910. év folyamán sem be­fejezhető. Az oltárok remek mivü kőfaragó-munkálatai s a belső beren­dezés készítése is folyamatban van­nak bár: de egy ily hatalmas alko­tás teljes befejezése nagyon hosszú időt igényel. Itt pedig, ahol most már évszázadokra szóló építmény ké­szül, elhamarkodni nem lehet semmit. Zioyda József adománya. A Bodrogköz egyik kis községé­ben, Battyánban működik Loyda Jó­zsef plébános. Feltűnést soha sem keresett, a közéletben csak akkor szerepel, ha arra a kötelesség hívja. Mint törvényhatósági bizottsági tagot itt látjuk minden közgyűlésen, mint népének szellemi vezetőjét s atyai tanácsadóját ott találjuk a községi ügyek élén. Áldása környezetének, híveinek, becsült embere a vármegye közönségének. Loyda József Sátoraljaújhelyben született. Itt írták be a róm. kath. plébánia anyakönyvébe az 1849-ik esztendőben; abban a templomban keresztelték meg, mely most újjá­épül. A hálás fiú nem feledkezett meg arról a hajlékról, melyben ő az egyház tagjai közzé avattatott: 200 koronát küldött Bessenyey István apátplebános kezeihez a sátoraljaúj­helyi plébánia templom építési költ­ségeihez való hozzájárulásaként. De Loyda József nem azért volt újhelyi diák, mert itt végezte az ak­kor még csak nagygimnázium hat osztályát a piaristák vezetése alatt: hogy elfeledkezett volna arról az in­tézetről, mely őt müveit emberré ne­velte, neki exisztenciát biztosított s lehetővé tette, hogy saját becsületes munkája és takarékossága révén fe­lesleggel is rendelkezzék. Loyda József alapítványa. A nemes szivü battyáni pap 800 koronát takarított már meg. Nem nagy összeg, de egy szerény java­dalom falusi plébánosnál sokkal több, mint egy-egy fosztogató és szélhámos bankár kezében egy millió. Ebből a 800 koronából mint már előbb emlí­tettük, 200 koronát adott a templom- építés céljaira, 600 koronát pedig oly rendeltetéssel fizetett le a kassai egy­házmegye alapítványi pénztáránál, hogy 400 korona kamataiból a sátor­aljaújhelyi róm. kath. főgimnázium, 200 korona kamataiból pedig az it­teni róm. kath. elemi fiúiskola egy- egy jó magaviseletü s jó előmenetelü tanulója jutalmaztassák. Az alapítvá­nyok jövedelmeinek odaítélési jogát a mindenkori újhelyi plébánosra ru­házta a Demes lelkű pap. Vannak tehát még Jusztusz Jó­zsefek, vannak hálás fiai sátoralja­újhelyi főgimnáziumunknak, ennek az ősi intézetnek, melyben hazánk annyi jelese nyert a buzgó kegyes- tanitórend tagjaitól szellemi és erköl­csi kincseket. Loyda József megörökítette ne­vét. Aranyszívű paptársának, Jusz­tusz Józsefnek a példáját követte. Helyesebben nem cselekedhetett. Sok szegény, szorgalmas ifjú fogja nevét áldani az évszázadok során át. A Felsőbodrogi Vizszabályozó Társulat őszi gyűlései. Tőketerebes, 1909. okt. 19. Folyó hó 18-án tartotta a Felső­bodrogi Vizszabályozó Társulat gróf Andrássy Géza, nagybirtokos elnök­lete s a választmányi tagok élénk érdeklődése mellett igazgató-választ­mányi, majd ez idei őszi közgyűlését Tőketerebesen, a társulati székház tágas tanácstermében. A pont 9 óra­kor kezdődő választmányi ülésen be­ható tárgyalás alá vette a választ­mány a napirendre kitűzött 25 pont­ból álló tárgysorozatot, melynek fo­lyamán az 1910. évi költségelőirány­zat keltett főkép nagyfokú érdeklő­dést. A választmány a jövő évi költ­ségvetést 284093 kor. 67 fill, „szük­ségleti“ tételekkel szemben 435884 kor. 12 fill, „fedezeti“ tételeket biz­tosítva ajánlja elfogadásra a közgyű­lésnek azon hozzáadással, hogy a fe­dezetnél mutatkozó 151,790 kor. 45 fill, többlet a már költségeit és elfo­gadott, de még végre nem hajtott, vagy ki nem fizetett munkálatokra, illetve címekre fordítandó. Nem ki­sebb érdeklődés tárgyát képezte a tár­sulat által felveendő 100,000 koronás kölcsön ügye, mire vonatkozólag igaz­gató-főmérnök azzal számolt be, hogy a kölcsönt a Magyar Földhitelintézet igazolása után annak, hogy a társu­lat semmiféle más társulatba beke­belezve nincsen, folyósítani hajlandó. A többi kisebb-nagyobb fontos­ságú ügy letárgyalása után kellemes meglepetéssel szolgált a társulat nagy­nevű elnöke, gróf Andrássy Géza, mikor utalva arra a sok-sok érdemre, mit a társulat igazgató-főmérnöke, Szl&dek Károly 25 esztendei lelki- ismeretes s ügybuzgó munkálkodása után a társulatnál szerzett s mely érdemek közül nagyon is kiemelen­dőknek tartotta, hogy a tulajdonké- peni szabályozás a védmüvek teljes kiépítésével, a kisajátítás keresztül­vitele, a kölcsön konvertálása, az ön­feltalálta betonfallal a töltések teljes biztonságba való helyezése, a társu­latnak a maximális megterheltetésbe való bejövetele, a belvizek rendezése, a szivattyútelepek kiépítése, a társu­lati székház s összes gátőrségi épü­leteinek felépítése s sok-sok egyéb üdvös alkotás mind az ő nevéhez fű­ződik, az igazgató-választmánynak javasolta, hogy a kiváló főmérnök nagy érdemei jubileuma alkalmából jegyzőkönyvbe foglaltassanak s neki buzgó működéséért a társulat, vala­mint az egész érdekeltség részéről köszönet szavaztassák. Az igazgató-választmány ezen indítványhoz nagy lelkesedéssel járult hozzá s főmérnökének érdemeit jegyző­könyvbe foglaltatta. Meglepetésszülte megindulással válaszolt a jubiláló fő­mérnök a választmány szeretetének s ragaszkodásának ily spontán való megnyilatkozására s megígérte, hogy ha eddig buzgóan fogta fel hivatalát, buzgalma csak hatvánjozódni fog a jövőben. Szavait a választmány han­gos „éljen‘-nel honorálta. Miután a tárgysorozaton több pont nem szerepelt, elnök a választ­mányi ülést befejezettnek jelentette ki, majd öt percnyi szünet után, mit természetesen mindenki arra iparko­dott felhasználni, hogy a jubiláló fő­mérnököt meleg üdvözleteivel egyen- kint is elhalmozza, a közgyűlést meg- njitottnak nyilvánította ki s tárgya­lás alá bocsátotta a választmány ál­tal tulajdonképen már megtárgyalt programmpontokat, miket a közgyű­lés minden észrevétel nélkül elfoga­dott s az elnök éltetésével a déli órákban feloszlott. K. VÁRMEGYE ÉS VAROS )( A házaűó kataszter. Az uj ház­adó kataszter, melynek, mint előző közleményeinkben már jeleztük, e hó 31-ig feltétlenül készen és felül­vizsgálva kell lennie, befejezéshez közeleg. A községi és körjegyzők csak­nem kivétel nélkül elvégezték e rend­kívül terhes munkát s a kir. pénz- ügyigazgatóság közegei most vannak kint a vidéken a házadó kataszteri törzsivek felülvizsgálása végett. Sá­toraljaújhelyben még nem kész a törzsivezés, de ennek oka az, hogy a m. kir. állam nyomda nem képes a felvételekhez szükséges törzsiveket kellő menyiségben előállítani. A sá­toraljaújhelyi kir. pónzügyigazgatóság e miatt nem tudta ellátni kellő meny- nyiségü nyomtatványnyal a városi adóhivatalt s igy az összesítés itt némi halasztást szenved. A jegyzői kar elismerésre méltó buzgalommal oldotta meg e nagy feladatot, mely házadó rendszerünknek teljesen uj alapot teremt. )( Yárosi rendes közgyűlés. Sá­toraljaújhely rend. tan. város képvi­selőtestülete folyó hó 21-ik napján délután 3 órakor rendes közgyűlést és a közgyűlésről felveendő jegyzőkönyv hitelesítése céljából október hó 26-ik napjának délutáni 3 és fél órakor tartandó hitelesítő közgyűlést tart. A közgyűlés nevezetesebb tárgyai: 1. Vizi jogok megszerzése tárgyában kelt törvényhatósági biz. határozat bemutatása. 2. U. a. a városi orvosok fizetése és lakbére tárgyában. 3. Pol­gár László kérvénye a Vörös ökör épületéből egy szobának bérbevétele és átalakítása iránt. 4. Guttman Her­man kérvénye kártalanítás iránt. 5. Törvényhatósági biz. hat. a beruhá­zási kölcsön felvétele tárgyában, a rendőrlegénység szervezete és szol­gálati viszonyairól alkotott szabály­zatra vonatkozólag, Krausz Károly által a nyugdíj alapba befizetett ösz- szeg visszautalása tárgyában, — s Nyomárkay Ödön és társaival meg­kötött adás-vevési szerződés jóváha­gyásáról. 6. A Korona vendéglő és kávéház bérleti szerződésének jóvá­hagyása. 7. Tanács javaslata a volt pezsgőgyár előtti villanylángnak át­vétele tárgyában. 8. Törvhat. biz. ha­tározat a seprüsök drágasági pótlé­káról. 9. Kossuth muzeum kérvénye segély iránt. 10. Polgár Sámuel és társainak kérvénye bőrbesózó helyi­ség használati dijának megállapítása iránt. 11. Polgármester jelentése a torzsási mulató felmondása tárgyá­ban. 12. Főorvos jelentése a vízve­zetéki vizek megvizsgálása tárgyában. 13. Közig. biz. hat. Kovács Károly hús fogyasztási adója tárgyában. 15. Honvédkerületi parancsnokság átirata a honvéd laktanya vizdija ügyében. 16. Pénzügyi biz. jelentése a rend. tan. városok országos egyesületébe való belépés iránt, — az erdőkerülők 5% os korpótléka tárgyában, — a Dianna fürdő fűtőjének fizetésemelés iránti kérvényére vonatkozólag, — a kertész tűzifája iránt, a tűzoltó le­génység drágasági pótléka tárgyában. 16. Tanácsi javaslat a napi piac ki­világításáról. 17. Törvh. biz. határo­zata a főjegyző nyugdíjalap iránti tartozása tárgyában és a háralék ki­fizetésének átvállalása. 18. Hg. Win- disch-Grätz Lajos mezőőri dij hátra­lékának leírása. 19, A régi kórház épület átalakításánál felmerült több­let kiadás engedélyezése. 20. A víz­vezeték kibővítése tárgyában a beér­kezett ajánlatok elbírálása s a tanács javaslata. 21. Illetőségi ügyek. 22. A közgyűlés napjáig beérkezendő összes ügyek. HÍREK. A „saison“ beköszöntője. — okt. 19. Ilyen tájban, október havában, mikor a természet levetkőzve díszét a hosszú téli álomra készülődik: en­nek a borongós, melancholikus ké­szülődésnek nyomán, — mint ővről- évre ismétlődő paradoxon — indul meg az emberi társadalom társas éle­tének lüktetőbb, elevenebb, élénkebb pezsgése. Csodálatos ellentét ez. A herva- dás, a haldoklás nyomában lüktető élet bontja szárnyait s íme: esemé­nyeket hozva, változatossággal ke­csegtetve, a társadalmat cselekvő, aktiv életre hiva bontakozik ki előt­tünk az évad, a saison. Amint felébred lethargiájából ősz közepén: szinte tolakodnak az ese­mények az élet színpadán, maguk iránt érdeklődést váltva ki s foglal­koztatva az emberi társaságot. Nem maradnak a központban, kifutnak a perifériákra s felrázzák a közönyből, passzivitásból a társadalom egyetemét. Sátoraljaújhely város is itt áll az eseményhozó saison előtt. Már most kezdet kezdetén foglalkoztatják azok a szenzációk, melyek előfordultak a városi közigazgatás életében. Nagy esemény történt, a városi pénztár hiányának felfedezése s ez a szomorú tény nem merül el a zajló élet vizé­ben anélkül, hogy ne érezzük a sze­zon hónapjain keresztül hullámve­rését. A város kormányzó testületé, a képviselőtestület a nagy átalakulás előtt áll. Megújul majd, uj erőket hozva a csatársorokba s elveszítve esetleg a régieket, hogy hozzálásson nagy munkájához: a város uj tiszt­viselőinek megválasztásához. Mennyi lázas agitációnak, menyi eseménynek veti ez a fontos rekonstrukció is előre árnyékát. Lehet-e fontosabb, közérdeklő- déskeltőbb esemény egy város bel- életében, mint a tisztviselők válasz­tása ? Nagy érdekek, egy anyagi gon­dokkal küzdő város boldogulása, vagy pusztulása van kockára téve s az ur­nák körül közügyek iránt érdeklődő társadalmunk részéről úgyis minden­kor élénk élet zajlott. Lesz-e erőnk önérdekek szolgálatát eldobva a vá­ros javára határozni, sikerül-e olyan tisztviselői kart alakítani, melyre büsz­kék lehetünk majd s milyen emóciók közben fog ez megtörténni: mind olyan kérdés, melyre a saison lesz hivatva felelni. A város pénztár vizsgálata, a szenzációs tárgyalás, a hűtlen pénz­táros elitéltetése a jövő eseményei még, de a jövendő izgalma most is hullámzásban tartja a kedélyeket s különösen érdekkel bir reánk becsü­letes tisztviselőink sorsa, akik esetleg áldozatai lehetnek a bűnösnek. Lesz e elég egyetértés, akarat a képviselő­testületben, lesz-e erő s mód, hogy elhárítsa a fenyegető, rossz következ­ményeket : mind az eljövendő sze­zonban várja megoldását. Nem kínálkozik tehát a szezon eseménytelennek. De hogy vigabb helyekre is nézzünk, fordítsuk figyel­münket a szezon kulturális fellendü­lést ígérő igérményoi felé. — Első s legfontosabb tényező egy kis város életében is, kulturéletét tekintve: a RAKOVSZKY SÁNDOR ruhafestő és tisztító Sátoraljaújhely, Bercsényi-utcza 5. (Saját házában.) Díszes női ruhákat, blúzokat, ruha aljakat, férfi ruhákat legszebben tisztit és fest bár­mily színre, női ruhaszövetet guvliroz zzz: jutányos áron. zzzz;

Next

/
Thumbnails
Contents