Zemplén, 1909. július-december (39. évfolyam, 53-103. szám)
1909-10-20 / 84. szám
Sátoraljaújhely, 1909. Október 20. 84 (4892.) Harminchetedik évfolyam. Megjelen hetenbint kétszer szerdán ós szombaton este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely, Főtér 9 szám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Njiltlórben minden garmond sor 30 fill. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP. ÉHLERT GYULA. MAJTÉNYI GÉZA, felelős szerkesztő, főmunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre ’5 kor negyedévre 2.50 korona. — Egyes szám ára 10 fillér. — Hirdetési díj: Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit betűknél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög oentim. után 6 fill. — Állandó hirdető, seknél árkedvezmény. Dr. Wekcrle Sándor a J(egyaljáért. — okt. 19. Azt mondta Heczner Gyula zemplénvármegyei főispán a múlt hónap elején : Ajánlatos, hogy az elemi csapások özöne által oly nagyon sújtott hegyaljai szőlő- birtokosoknak az agrárkölcsönök lefizetése tárgyában tervbe vett kérelme mentői előbb a kormányhoz jusson, mert a jelen politikai helyzet kevés kilátást nyújt arra, hogy nagyobb válságok elkerülhetők legyenek s egy esetleg beállható még súlyosabb helyzetben ki tudja lesz-e olyan kormányunk, mely hegyaljai szőlő- birtokosaink kérelmét honorálni fogja. A hegyaljai, — valóban súlyos csapások által terhelt szőlő- birtokosság képviseletében a zemplénvármegyei szőlészeti és borászati szakosztálynak vezetősége nagyon is megszívlelte a főispán szavait s igyekezett a szőlöbirtokosság kérelmét még szeptember hó közepén dr. We- kerle Sándor miniszterelnök-pénzügyminiszternél előterjeszteni. Lapunk részletes tudósítást hozott akkor a küldöttség eljárásának eredményéről s a miniszterelnök biztató és jóakaratu Ígéreteiről. Azóta nehezen várta mindenki a döntést, ^nert nagyon közel van már november 1-je, az agrárkölcsönök annuitásának befizetési határnapja, amely nap e szüret nélküli esztendőben szőlőbirtokosaink részére bizony nem vörös, de nagyon is fekete betűkkel beirottnak látszott a kalendáriumban. A kormányelnök döntése tegnap megérkezett. Számos ember sóhajt fel érthető megkönnyebbüléssel annak a rendeletnek olvasása után, melyet alább egész terjedelmében közlünk. A miniszter nem adott sokat, de keveset sem adott. Az állam jogos érdekeinek törvényszerű megvédése mellett megvédi a birtokosok érdekeit is, annyi jóakarattal s a törvény korlátain belül akként, hogy őt magát, mint e nagyarányú engedményért legfőbb helyen felelős közeget vád ne érhesse, de ugyanakkor a szőlöbirtokosság anyagi helyzetén is segítve legyen. Zemplén vármegye kir. pénzügyigazgatóságához tegnap érkezett le a következő rendelet: „Magy. kir. pénzügyminiszter, 115,434. szám 1909. A tokaj-hegy- aljai borvidékhez tartozó szőlőterületeket ért súlyos elemi csapások azon a vidéken különleges intézkedéseket tevén szükségessé, utasítom az igazgatóságot, hogy a szőlőfelujitási kölcsön hátralékokat végrehajtás utján is csak azoktól követelje, akik nemcsak szőlőbirtokaikból, hanem más bevételi forrásból eredő, számottevő jövedelemmel bírnak ; ellenben az oly hátralékosokkal szemben, kiknek figyelembe vehető jövedelmi forrását csakis szőlőbirtokaik képezik: s kölcsön hátralékaik kényszer behajtása rájuk nézve ez idő szerint nagymérvű anyagi hátráDynyal járna, sőt esetleg vagyoni romlásukra is vezetne, a végrehajtást további intézkedésig egész általánosságban tartsa függőben. Nyilvántartásai alapján szerezzen az igazgatóság a hatóságok s esetleg egyes kiküldendő tisztviselői utján alapos és megbízható tájékozódást s ahoz képest a megfelelő intézkedéseket tegye meg. — Intézkedéseiről folyó é. december hó 15-éig jelentést várok. Önként értetődik, hogy a fizetési halasztás kedvezményében az első csoportban említett szőlőbirtokosok is részesülhetnek, ha eziránt külön folyamodnak s időleges fizetési képtelenségüket igazolják. Az ily kérelmekre azonban az elhatározást magamnak tartom fenn, minélfogva a vonatkozó folyamodványok az igazgatóság indokolt javaslata kíséretében időről-időre hozzám felterjesz- tendők. Megjegyzem végül, hogy a tokaj-begyaljai borvidékhez tartozó községek beosztásáról az 1908. évi XLVII. t.-e. 15. § a intézkedik. Budapesten, 1909. okt. 16. A pénzügyminisztérium vezetésével megbízott m. kir. miniszterelnök meghagyásából: Papp sk. államtitkár.“ Hogy mily óriási jelentősége van ez intézkedésnek a folyó éven valóban számos elemi csapás által sújtott hegyaljai szőlő- birtokosainkra nézve, azt ők maguk látják be leginkább a fent közölt rendelet elolvasása után. Egyelőre, a törvényesség korlátain belül segitve van rajtuk. A kérdés teljes és végleges megoldása törvényhozási útra tartozik, a miniszterelnök jogkörének túllépése nélkül, súlyos felelőssége tudatában mást nem tehetett. A hegyaljai szőlőtulajdonosok memorandumának az a része is, melyben munkáltatási költségekre holdankint 300 korona kölcsönt kérnek, előreláthatólag kedvező elintézést fog nyerni. E tárgyban azonban, minthogy ez állami ga randát igénylő teher lenne, tör- vényszerüleg csakis az országgyűlés van hivatva dönteni. Ezt, az agrár kölcsön fizetési halasztások engedélyezésétől teljesen külön álló s újabb segélyakció jellegével biró kérdést tehát a miniszterelnöknek feltétlenül a parlament elé kell vinnie. Végül, hogy olvasóink teljesen tájékoztatva legyenek az iránt, kiknek, mely határbeli szőlőbirtokuk után van jogosultságuk a miuiszterelnök fenti rendeletében nyújtott kedvezményekhez, az ott hivatkozott 1908. évi XLVII. t.-c. 15. §-át betüszerint idézzük a következőkben: „15. §. A tokaji borvidékbe a következő községek tartoznak: Bekecs, Bodroghalász, Bodrogkeresztur, Bodrogkisfalud, Bodrogolaszi, Bodrog- zsadány, Erdőbénye, Erdőhorváti, Golop, Józseffalva (most Ujpatak), Károlyfalva, Kistoronya, Legyesbénye, Mád, Mezőzombor, Monok, Olasz- liszka, Ond, Rátka, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szegilong, Szerencs, Szőllőske, Tállya, Tarczal, Tokaj, Tolcsva, Vámosujfalu és Végardó. — Ezeken kívül Abauj-Torna vármegyéből Abaujezántó község.“ Zemplén vármegye területén a tokaji borvidékhez tartozó községek határában 258 birtokos szőlőjét terheli agrárkölcsön. A fent el nem sorolt s részben még a Hegyaljáboz számított több községben, igy pl. Nagytoronyán is vannak agrár tartozással terhelt szőlők, de ezek már a törvény betűje szerint megállapított, szorosan vett Hegyalja területéhez nem számíttatván, természetesen nem is részesülnek a megadott kedvezményekben. Dr. Wekerle Sándor iránt méltó hálával tartozik Hegyaljánk szőlőbirtokos3ága, hogy e nehéz, válságos időkben ily jóakarattal s exisztenciájukat megóvó módon jött segítségükre. — okt, 20. Jegyzők bizalom-nyilvánítása Goit- vay főszolgabírónak. A szerencsi járás jegyzői egyesülete folyó hó 19-én tartott értekezletén közkedvelt főszol- gabirája Gortvay Aladár iránt érzett őszinte bizalmának, ragaszkodásának és szeretetének élénk bizonyságát adta. Áz értekezlet ugyanis elitélte a „Sátoraljaújhely“ cimü lapnak a főszolgabíró ellen intézett s annak hivatali működését s személyét érintő rosszakaratú, alaptalan támadásait s ugyanakkor, mikor a „Sátoraljaújhely“ szerkesztősége nyilvánosan kérkedik azzal, hogy mennyire bírja a jegyzők bizalmát s mennyi jegyző-előfizetője van: az alábbi csattanós „nyilatkozattal adja tanúságát annak, hogy éppen nem vállal szolidaritást a lapot szerkesztő ur támadásaival. A Gort- vay Aladár iránti ragaszkodásról, szeretetről tanúskodó nyilatkozatot itt közöljük : Nyilatkozat. A szerencsi járás jegyző egyesületének mai napon tartott értekezletén anélkül, hogy ez által járásunk főszolgabirája magánügyébe beavatkozni akarnánk, a „Sátoraljaújhely“ cimü lapban kezdettől fogva megjelent s járásunk főszolgabirája Gortvay Aladár ur ellen állandóan és következetesen, hivatali működését és személyét érintő rosz- indulatu s roszakaratu támadásai felett rosszalásunknak adva kifejezést, azt határozottan elitéljük s ezzel kapcsolatban kifejezést adunk azon őszinte bizalom, ragaszkodás és szeretetünknek, melylyel főszol- gabiránk iránt viseltetünk. Kelt Szerencsen, 1909. évi okt. hó 19-én. Az értekezlet megbízásából: Pethő Dániel, elnök. Adományok és alapítványok. — okt. 19, Olyan eseményekről adunk hirt e sorokban, melyek méltán keltenek nagy örömet Sátoraljaújhely város róm. kath. vallásu lakosai s az itteni főgimnázium szorgalmas tanulói körében. Nagy adományról az Isten házára, nagy alapítványról a kultúra fejlesztésére, — esik szó. Akik kieszközölték az elsőt, méltán érdemlik ki az érdekelt hitközségbei' tagok nagyrabecsülését, aki adta az utóbbit: fényes betűkkel irta be nevét főgimnáziumunk történetének lapjaira. A kultuszminiszter adománya. Gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszternél özv. hg. Windischgrátz Lajosné, valamint br. Sennyey Miklós és dr. Búza Barna orsz. képviselők közbenjártak, hogy a nagy költséget igénylő sátoraljaújhelyi róm. kath. plébánia templom építését a vallás alapból nyújtandó nagyobb segélylyel támogassa. A nemes szivü közbenjárók fáradozása gazdag eredményre vezetett, mert gr. Apponyi Albert a vallásalapból 20,000 koronát utalványozott a megnevezett célra. Á kultuszminiszter saját kijelentése szerint azért nem adhatott magasabb összeget, mert utalványozási joga nem terjed túl 20,000 koronán. Nagyobb segély utalásához már királyi jóváhagyás szükséges, ez pedig részben hosszadalmassága, részben a mai zilált politikai viszonyok miatt nem tette volna lehetővé, hogy a hitközség ily tetemes összegű segélyt lásson mielőbb a célból, hogy templomának épitése sürgős befejezést nyerhessen. Áz örvendetes hirről Bessenyei István apátplebános már hivatalos értesítést is nyert s mire e sorok megjelennek, valószínűleg megérkezik a sátoraljaújhelyi m. kir. adóhivatalhoz is a miniszter 20.000 koronás utalványa. A közbenjárók úgy mint az engedélyező kultuszminiszter iránt méltó és mély hálával lehet városunk róm. kath. lakossága. Olyan esemény ez az egyházközség történetében, melyért a legforróbb köszönet csak gyenge viszonzása a vallásos buzgóságtól áthatott egyének nemes lelküségónek. Lépést tartok a mai borral!! s igy abban a kényelmes helyzetben vagyok, hogy a legkényesebb igényeket is ki tudom elégíteni. Fehérnemű és vegytisztító intézetemet a legújabb fényesítő és hajlító gépekkel rendeztem be s minden gallér éle egy oly géppel lesz simitva, hogy a viselője meg van védve a nyak kidörzsö- A gallérok színe hófehér és elegáns diszkrét fényt kap, megkapja vászonszerü jellegét és nem lesz olyanná, lEaZSülOSÍL lésétől. mint a kaucsok gallér. Vegytisztító intézetemben megfelelő átalakításokat tettem, holis a férfi- és női ruhák, valamint kézimunkák a legújabb módszer szerint tisztittatnak. Az elkészült munkák a lehető legolcsóbb árak mellett 8 napon belől kifogástalanul eszközöltetnek. — Gyors és pontos kiszolgálást biztosit és mennél számosabb megbízást kér: mosó és vegytisztító intézete SÁTORALJAÚJHELY. Lapunk mai száma 4 oldal.
