Zemplén, 1909. július-december (39. évfolyam, 53-103. szám)

1909-09-11 / 73. szám

Szeptember 11. ZEMPLÉN. 3. oldal. nem egy órát foglalt le a maga ré­szére a közgyűlési időtartamból. Legelsősorban a belügyminiszter leirata került ismertetésre a házi sze­mét kötelező kihordásáról szóló sza­bályrendeletről, melyet a belügymi­niszter lényegtelenebb módosítások­kal akar jóváhagyni. E kívánságnak megfelelőleg a képviselőtestület a sza- bályrendoletet módosította s azt jóvá­hagyás végett újból felterjesztette. Itt került ..megvitatás és tárgya­lás alá Kiss Ödön h. polgármester- temek előterjesztése a házi szemét kihordásáról, mit már lapunk teljes egészében akkor ismertetett s mélta­tott, mikor az javaslattétel céljából az egészségügyi bizottság elé került. Az előterjesztés a házi szemét ki­hordását hatósági házi kezelésben kívánta végeztetni, egyrészt, mert ez a városnak bizton várható jövedelmet szerez, másrészt, mert az ott alkal­mazottak munkaereje a városi admi­nisztráció más ágazataiban is sikerrel volna felhasználható. A h. polgár- mester gondosan készült tervezete a költségvetéssel együtt került ismer­tetésre, mely költségvetés végössze­gében örvendetes kezelési hasznot helyez a városnak kilátásba. Dr. Haas Bertalan a házi sze­mét kihordásának házi kezelése ellen tiltakozva, inkább a bérbeadást ajánlja, annál inkább, mert a képviselőtestü­let előtt fekszik Stein feld Adolf aján­lata, ki a házi szemét kihordását a várostól bérbe akarja venni. Szerinte ez a legbiztosabb módszer. Miklóssy István tartalmas, meg­győző érvekkel kél a házi kezelés védelmére. Kimutatja, hogy a város még egyelőre niucs annak biztos tu­datában, hogy mily haszonnal jár a házi szemét kihordatása ; biztos, hogy jár haszonnal, nem tartja tehát jó­nak, helyesnek, ha ezt bérbeadás ese­tén a város elveszítené. A városi házi szemét kihordása házi kezelésben hasznothajtó lesz a városra nézve, nem tartja tehát okos dolognak, el­dobni e hasznot. Tanácsosnak tartja, hogy a házi kezelésben szerzett ta­pasztalat után, mikor a város tisztá­ban lesz a kihordás jövedelmezősé­gével, csak akkor adassék esetleg bérbe a házi szemét kihordásának joga. Hajnal Dezső, hericz Sándor, Némethy Bertalan szintén a házi ke­zelés hívei s meggyőző felszólalásaik után a képviselőtestület úgy határo­zott, hogy a házi szemét kihordásét maga a város fogja házi keze­lésbe venni. Ezután a lerakodó hely kérdése került eldöntésre. A város régóta ke­res már egy szemétlerakodó helynek alkalmas teret, hogy azt a maga ré­szére biztosítsa, lncze Lajos s társai ajánlatot adtak be a városhoz, hogy téglagyárukat a város vegye meg. Ha a város a gyárat megveszi, akkor a szemétlerakodó helynek kérdése is meg lesz oldva. A kért ár azonban horribilis s a város már kimutatta ellenszenvét a hatósági téglagyár el­len, mely ott létesülne. Köztudomá­súlag az Incze-féle telepen jó téglát nem is lehet gyártani. Hogy pedig a város egy szemétlerakodásra szánt helynek oly területet vegyen meg, melynek holdja 1600 koronába kerül, ez a cselekedet igazán méltó lenne a képviselőtestület élhetlenségének bi­zonyítására. lncze ajánlata mellett Réz Gyula tett a városnak egy kedvező ajánla­tot. Ő ugyanis szemétlerakodó helyet ingyen akar átengedni a városnak. Némethy Bertalan ennek az ajánlat­nak értékét azzal akarta leszállítani, hogy Réz Gyula ajánlatát, mint olyat tüntette fel, mely üzletérdekét érinti Réznek, ki ezzel akarja megakadá­lyozni a várost abban, nehogy az lncze telek esetleges megvételével a város a hatósági téglagyár szervezé­sével neki, mint téglagyárosnak kon­kurenciát csináljon. Azonkívül haszna is van a szemétlerakásból, mert a göd­rös földeket a szemétlerakás által ki­töltve : termőfölddé teszik. Hangsúlyoz­ta, hogy Réz az ajánlatot bármikor visz­szavonhatja s akkor a város újra abba a helyzetbe kerül, hogy nem lesz szemétlerakodó helye. Hajnal Dezső s Jelenek Ádám képvt. tagok s mások hozzászólása után a képviselőtestület dr Reichard Salamon igen helyes indítvány-szövege elfogadásával úgy határozott, hogy megbízza a polgármestert a Réz Gyu­lával való tárgyalással aziránt, hogy a szemétlerakódé helyet a város ma­gának vagy ingyen, vagy bérfizetés­sel egy kikötött időpontig biztosít­hassa. Az Incze-féle ajánlatot pedig le­vették a napirendről. A milliós kölcsön. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank ajánlatot tett a városnak, hogy felveendő 1.400,000 koronás kölcsö­nét 95‘75 árfolyam s 5’35 százalék fizetés mellett folyósítja 50 évre. Voltak, akik ezt a kölcsönt drá­gának találták s várakozást tanácsol­tak, de a képviselőtestület nem volt hajlandó az ügyet, melyet a csator­názás égetően sürgőssé tett, elódázni. Es ez helyes is, mert ha a pénz fel­vételéről nem gondoskodnak s fede­zet idejekorán nem lesz, úgy a mi­nisztérium sem hagyhatja jóvá fede­zet nélkül a csatornázási terveket s a munkálatok a jövő tavaszon sem kezdődhetnének meg. A képviselőtestület mérlegelve a sürgősség indokait Kellner Soma, Fuchs Jenő s Székely Albert nem szavazataival szemben névszerinti sza­vazás utján elhatározta az egymillió 400,000 ezer korona nagy kölcsön­nek a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál való felvételét. A határo­zatot hosszabb, inkább személyes élű vita előzte meg. A rendkívüli közgyűlés, mely a fontos kérdéseknél felmerült viták miatt a harminckét pontból álló tárgy­sorból csak kilenc ügyet volt képes letárgyalni, délután negyedhót órakor ért véget. )( Berendelés. Mertens Arthur tb. szolgabirót a vármegye alispánja a nagymihályi főszolgabírói hivatal­tól központi szolgálattételre rendel­te be. )( Adózók figyelmébe. Értesítjük az adózó közönséget, hogy Sátoralja­újhely r. t. város 1909. évre érvényes III. oszt. kér. adó és nyilv. szám. köt. vállalatok adójának kivetési lajstroma az általános jövedelmi pótadót illető­leg a város adóügyosztályában 1909. évi szept. hó 10-től 18-ikáig terjedő 8 napon át közszemlére lesz kitéve, azt az érdekeltek a jelzett időben hi­vatalos órák alatt megtekinthetik s az elleni felszólamlásukat a) azon adó­zók, kik ezen adónemmel már a múlt évben is meg voltak róva, a lajstrom kitételének napját; b) azon adózók pedig, kik ezen adónemmel most első ízben rovattak meg, adótartozásuknak adókönyvecskéjükbe történt bejegy­zését követő 15 nap alatt a város polgármesterénél előterjeszthetik. )( Adótárgy változások jegyzéke közszemlén. Sátoraljaújhely rend. tan. várost illetőleg az egyes földrészek­nél beállott állandó mivelési ág és adótárgy változások osztályba soro­zásáról felvett jegyzék az 1909. évi Y. t.-e vhajt. tárgyában kiadott 19090/1909. P. M. számú utasítás 7, §-a értelmében folyó évi szeptember hó 10-től okt, hó 10-éig terjedő 30 napon át a város adóügyosztályában közszemlére lesz kitéve s azt a jel­zett időben a hivatalos órák alatt az ér­dekeltek megtekinthetik s az elleni felszólalásaikat megtehetik. )( Megüresedett állások. Sáros­patak nagyközségnél három korona napidijjal javadalmazott napdijas se­gédjegyzői állás üresedett meg. Az állásra folyó hó 24-ikéig adhatók be pályázatok a község elöljáróságához. — A szécsmezői körjegyzőségben megüresedett segédjegyzői állásra f. hó 15-ikéig adhatók be pályázatok a gálszécsi járás főszolgabirájához. HIRE K. Tájékozásul a Tokaj-IIegyalja szőlősgazdáihoz. — szept. 11. Folyó hó 7-én megjelent lapszá­munkban beszámoltunk a Gazdasági Egyesület szőlészeti és borászati szak­osztályának a Hegyalja érdekében megindított segítő akciójáról. A megtartott értekezlet egy nagy küldöttség utján határozta átadni a pénzügyi és földmivelésügyi minisz­tereknek a Hegyalja szőlőbirtokosai­nak segély kérelmét tárgyazó memo­randumot és a fogadás napjának meg­állapítása végett dr. Molnár Bélát kérte, hogy ez iránt a miniszterel­nökkel érintkezésbe lépjen. Amint illetékes helyről értesü­lünk, dr. Molnár Béla küldetésében eljárván, a miniszterelnök azon óhaj­tását fejezte ki, hogy miután ő is is­meri a Hegyalja szőlőbirtokosainak e mostoha évben nehéz helyzetét, a se­gélyakció ügyében szívesen veszi fel a tárgyalás fonalát, egyszersmind azon óhajának adott kifejezést, hogy álljon el az érdekeltség attól, hogy 300 tagú küldöttség utján juttassa hozzá el a beadandó memorandumot, mivel 300 emberrel tárgyalást nem folytathat és úgy is csak sablonos keretekben nyi­latkozhatna a nagy küldöttség előtt, másrészt megakarja kímélni az úgy is mostoha viszonyok között levő szőlőbirtokosokat attól, hogy a kül­döttségben való részvétellel s Buda­pestre való felutazással tetemes ki­adásokkal terheltesscnek. Hanem szívesen venné, ha 8—10 szőlőbirtokosból álló küldöttség ke­resné fel e hó 17-én, akikkel azután behatóan megtárgyalná a kérelmet, a segítés módozatait és lehetőségét; igy véli célszerűbbnek a visszonyok teljes megismerését. A kérelemnek súlyt úgy sem a küldöttség nagy száma, de az alapos tájékoztatás és a nehéz helyzet minden irányú fel­tárása ad. Ezen kifejezett kívánság előtt a szőlészeti és borászati szakosztály elnöksége belátva annak célszerűsé­gét, meghajolva, ez utón értesíti a Hegyalja érdekeltségét, hogy a nagy küldöttség vezetésének eszméjétől el áll és a miniszterelnök kívánságához képest a két miniszterhez Meczner Gyula főispán vezetése alatt 8—10 hegyaljai szőlőbirtokosból álló kül­döttséggel viszi fel a memorandumot és kérvényt. | Szeptember 10. | Folyó hó 10-ikén, pénteken jutottunk el annak a gyászos, szomorú emlékezetű nap­nak újabb évfordulójához, mikor ki­rályunk áldott szivü feleségét Erzsé­bet királyasszonyt leszúrta a lelket­len gyilkos tőre. Leszúrta s elvette tőlünk a mi nemeslelkü, áldott, jó királyasszonyunkat, aki annyiszor mu­tatta meg, hogy szive velünk, ma­gyarokkal érez. Halála napjának év­fordulóján kegyelettel emlékezett meg szeretett királynőjéről városunk kö­zönsége is. Reggel a róm. kath. plé­bánia templomban üunepies kegyele- tes gyászistentisztelet volt, melyen Bessenyei István apát plébános fé­nyes segédlettel mondott gyászmisét. A gyászmisén testületileg jelent meg a vármegye Bernáth Aladár tb. fő­jegyző vezetésével, a város s a hon­védzászlóalj tisztikara. Részt vettek ezenkívül az áll. polg. leányiskola s „Karoliueum“ leáuynevelő intézet növendékei is. Az évforduló napját középületeinken a kibontott gyászlo­bogók hirdették. — Személyi hír. Meczner Béla háromszékvármegyei főispán rokonai látogatása céljából pár heti tartózko­dásra Sátoraljaújhelybe érkezett. — Egyházmegyei hírek. Fischer- Colbrie Ágost megyéspüspök Kovács Sándor Amerikából visszatért egy­házmegyei áldozópapot a gyöngél­kedő Osváth Mátyás mádi plébános kisegítésére Mádra küldötte. Frisnyák János bodrogszerdahelyi káplán Sze­rencsre, Egner Emil mádi káplán Hernádkércsre káplánokká neveztet­tek ki. — Uj ügyvéd. Dr. Stein Zsig- mond ügyvéd Királyhelmecen ügy­védi irodát nyitott. — Egyházmegyei közgyűlés. A felsőzempléni ref. egyházmegye folyó hó 6-án Kisbáriban tartotta meg őszi rendes közgyűlését. A közgyűlés nem volt oly népes, mint lenni szokott, mert a kellemetlen esős időjárás so­kakat visszatartott. — Jelenvoltak a tisztviselői bar köréből Hutka József esperes, Dókus Ernő egyházmegyei gondnok, Péter Mihály fő, Sütő Kál­mán aljegyzők, Dr. Isépy Zoltán vi­lági fő és dr. Bessenyey Zénó al­jegyzők. A tanácsbirói karból: Dókus Gyula, Dókus László, Bernáth Ala­dár, Kádár János, Tudja Mihály, Kozma Antal, Szegő Benő. Az ügyész: dr. Isépy Tihamér. A 29 anyaegyház majdnem minden lelkésze, de már az anya és a filialis egyházak tanítói és gondnokai közül kevesebben. A gyűlés istenitisztelettel kezdődött a templomban, ez alkalommal, a már megválasztott kisazari lelkész, Máthé Miklós imádkozott. A közgyűlésen Hutka esperes és Dókus Ernő egy­házmegyei gondnok elnököltek. A közgyűlés 63, jobbára apró, belkörü ügyet intézett el, az egész nap fo­lyamán. Délben a megjelenteket a ref. egyház látta vendégül. Az első pohárköszöntőt Péter Mihály főjegyző mondotta az elnökségre. Utána Ká­dár János s. biró a vezetőkért ivott. Dókus Ernő a kálvinista szellemért ürítette poharát. Hutka a világiakért stb. A magyaros, ízletes ételek, a fi­gyelmes kiszolgálás dicséretére válik a vendégszerető kisbárii egyháznak. — Halálozás. Folyó hó 10-ikén nagy csapás érte Zemplén vármegye egyik kiterjedt úri családját a Kos­suth családot. Kossuth Elek nyug. vármegyei főszolgabíró halt el 59 éves korában Sátoraljaújhelyben folyó hó 10-ikén este 6 órakor. Az elhunyt nyug. főszolgabíró tevékeny részt vett a zempléni közigazgatásban. Legutóbb a szinnai járás főszolgabirája volt s körülbelől 1 iz éve, hogy nyugalomba vonult. A haláleset gyászba borította család iránt széles körben nyilvánul meg a részvét. — Yasuti áthelyezések. A mis­kolczi üzletvezetőség: Balcsay Ber­talan gálszécsi állomás főnököt a megnyitandó hegyaljai vasút Tállya állomására, Kiss József sátoraljaúj­helyi hivatalnokot ugyanazon vasút Abaujszántó állomására és Laukasch Vilmos körmöcbányai hivatalnokot a gálszécsi állomásra állomás főnöki minőségben áthelyezte. Csighy Mi­hály áll. hivatalnok Nagymihályból a miskolez- gömöri állomásra helyez­tetett át. — A tolcsvai uj főrabbi beikta­tása. A tolcsvai izr. hitközség fő­rabbija Gottlieb Sámuel vasárnap, e hó 12-én délután 3 órakor érkezik meg uj állomáshelyére, hova a liszka- tolcsvai állomásról ünnepélyes me­netben vonul be. A hitközség fényes fogadtatást rendez uj főrabbijának tiszteletére s erre meghívta a vidéki sajtó képviselőit is. — Egyházi beszéd. A sátoralja­újhelyi izr. anyahitközség nagy tem­plomában folyó hó 17-ikén, pénteken délelőtt fél 9 óra körül a sofér-fuvás istentiszteletét megelőzően dr. Gold­berger Izidor rabbi magyar egyházi szent beszédet intéz a hívekhez. — A napi piac áthelyezését új­ból elhalasztották. Két Ízben is volt már hirdetve határidő a napi piacnak régi helyéről a Tűzoltó-térre való el­helyezésére. Legutóbb folyó hó 6 ára lett kitűzve a napi piacnak áthelye-

Next

/
Thumbnails
Contents