Zemplén, 1909. július-december (39. évfolyam, 53-103. szám)
1909-09-11 / 73. szám
2. oldal. ZEMPLÉN. Szeptember 11. Rözhőrházunh. — A zerr plánvármegyei (sátoraljaújhelyi) „Erzsébet“ közkórház 1908-ik évi évkönyve. — — szept. 10. Igazi büszkesége Zemplén vármegyének a sátoraljaújhelyi „Erzsébet" közkórház. Nemcsak azért, mivel a hygienikus építkezés s a modern gyógytudomány minden kívánalmainak megfelelően épült hatalmas térfogatú s célszerű és gazdag berendezésű építmény, de azért is — és főleg ezért — mert e helyen meglepő gyógyításokat eszközöl az orvosi tudomány ama kiváló sebésszel élén, kinek neve ma már közismert az egész Felsőmagyarországon: Chudovszky Mór dr.-ral, az „Erzsébet“ közkórház igazgató-főorvosával, kinek nevéhez a szenvedők ezreinek hálája fűződik s kit tudományos képzettségén kívül a legnemesebb erények egyike: az emberszeretet is vezérel cselekedeteiben. Sok száz kilométer távolból jövő emberekkel találkozunk itt nap-nap után, kiket ha megkérdezünk, azt az egyértelmű feleletet adják, hogy a vidókükbeli orvosok a gyógyithatlan- nak ismert beteget azzal az utasítással látják el: menjenek Budapestre vagy Sátoraljaújhelybe. Büszkeségünk lehet tehát méltán az „Erzsébet“ közkórház, hol a tudós igazgató, vállvetve az osztályok buzgalommal működő fő- és alorvosaival, igyekeznek a szenvedőt megmenteni a kínoktól, visszaadva őt egyszersmind hozzátartozóinak. Közkórházunk beléletéről s működéséről évente beszámol az igazgató-főorvos terjedelmes évkönyvben. Most jelent meg ez évkönyv-sorozatból a negyedik kötet, mely a múlt 1908. óv eseményeiről számol be. — Az évkönyv nem laikusok, de a tudományos világ számára készült s a szaktudás terén nagyon értékes szolgálatot tesz. — Minket az évkönyv csak ama része érdekel, mely az adminisztratív intézkedésekről s a forgalom és vagyoni állapotokról számol be. Ez irányban adunk az évkönyvről rövid ismertetést. Az emberi szenvedés enyhítésén igaz filontropiával fáradozó dr. Chudovszky mindenek előtt arról panaszkodik az évkönyvben, hogy szűk a kórház. Nem rendelkezik annyi férőhellyel, amennyit a rászoruló beteg- létszám igényelne. Vannak napok, midőn 5—6 beteget kénytelenek elutasítani, mert elhelyezésük lehetetlen. A kórház ugyanis 252 betegre van berendezve s ennek dacára az átlagos napi beteglétszám 1908-ban 292 volt. Ez bizony zsúfoltság, ami a közegészségügy kárára esik egyrészt, mig másrészt rendkívül megnehezíti az orvosok feladatának sikeres megoldását is. A kórházi intéző bizottság már szorgalmazta egy újabb pavilion felépítését s legalább 60—70 férőhellyel való berendezését, de a belügyi kormány minden jóakarata mellett sem utalhatta eddig az e célra szükséges, — legalább is 200,000 koroná- nyi összeget. Ne veszítse el azonban nemes ügybuzgóságát a bizottság, de tartsa a kérdést állandó evidenciában s addig zörgessen, mig megnyittatik az a bizonyos kapu, melyen át az intézet, fejlesztéséhez szükséges anyagok elérkeznek ide, az emberszeretet szolgálatára. Uj és kitünően bevált rendszer náluk az elmebetegeknek családi ápolásba való kihelyezése. E tárgyról az évkönyv 123. és következő lapjain részletes ismertetést közöl dr. Molnár János főorvos, az elmeosztály vezetője. Dr. Chudovszky Mór igazgató a közkórház megnyíltától keletkezőleg honosította meg a betegpersely intézményét. Ennek célja a gyógyultan elbocsátott szegény betegek útiköltségét fedezni s első segélyezésükről gondoskodni. E pénztár az 1907. év végén 140 kor. 56 fillérrel rendelkezett, az 1908. óv folyamán 548 kor. 52 fill, bevétele volt s az év végén 357 kor. 88 fill, maradványt tüntetett fel, mint áthozatot 1909. évre. Annak a szegény embernek, aki övéihez akar utazni s egy fillérrel sem rendelkezik, bizony nagy jótétemény az a 10—20 korona, melyet ennek a perselynek utján nyújt neki a felebaráti szeretet. Kérjük és felhivjük erre mindazok figyelmét, kiknek jó sorsuk fölösleget juttatott: gondoljanak szenvedő, szegény embertársaikra. Á sátoraljauhelyi Polgári takarékpénztár, a Petroleum finomító, a Kereskedők, iparosok és gazdák hitelszövetkezete, valamint a magánosok közül br. Sennyey Béla, Hercz Sámuel s számos más — nagyobbrészt névtelen — jótevő, tekintélyes ösz- szeggel adakoztak a betegperselybe. Hasonlókép elismerést érdemelnek azon jószivü emberbarátok, kik az elmebetegek részére dohányárut, a kórházi könyvtár javára könyveket, folyóiratokat ajándékoznak. Ezek a nemes szivü adakozók és dr. Molnár János oszt. főorvos teszik lehetővé azt is, hogy a mindenkitől elhagyatott élőhalottak a szeretet nagy ünnepén, karácsony estéjén gazdagon megrakott óriási karácsonyfa alatt gyülekezzenek össze és talán egy világosabb pillanatukban, talán e fa gyertyáinak fényétől exaltálva átéljék az elmúlt családi élet örömeit, hacsak álomképként, ködfátyolon keresztül szemlélve is. A betegeknek részint oktatásul, részint szórakoztatásul dr. Chudovszky Mór igazgató s Oppitz Sándor nagy- mihályi plébános több, — vetített képek bemutatásával kísért — előadást tartottak. Szép és hasznos fáradozásuk önmagában hordja dicséretét. A közkórház intéző bizottsága 14 tagból áll, kiket helyi közéletünk előkelőségeiből választott a vármegyei törvényhatóság. Az orvosi kar tagjai dr. Chudovszky Mór igazgató és sebészeti osztályfőnökön kivül dr. Nyomárkay Ödön a belgyógyászati s dr. Molnár János az elmegyógyászati osztály vezető főorvosai. Van 4—5 segédorvos, az irodai teendők ellátását pedig a gondnok, ellenőr és Írnok teljesitik. Az alkalmazottak száma elég n#gy; összesen 49. Áz ápolónők az országos vörös kereszt egyesület kötelékébe tartoznak. Az 1908. éven 107.205 ápolási napon összesen 2372 beteget kezeltek a kórházban. Ezek közül a belgyógyászaton 831, a sebészet, szemészet stb. szakon 1129, az ideg- és elmegyógyászati osztályon 412 nyert elhelyezést. Gyógyultan 1105, javul- tan 643, gyógyulatlanul 156 beteg bocsáttatott el. Meghalt 176, az évvégén ápolás alatt állott 298. — Á gyógyulási arányszám az előző évihez mérten kedvező emelkedést mutat; a halálozások nagy számát pedig ama körülmény magyarázza meg, hogy igen sok, teljesen reménytelen, vagy baleset folytán halálra sérült egyént hoznak be, kik itt az orvosi tudomány minden fáradozása mellett sem menthetők már meg az életnek. Ez általános érdekű adatok után az évkönyv szakcsoportonkint nagy részletességgel tárgyalja az egyes kóreseteket, rendkívül becses adatokat szolgáltatva ezzel az orvosi tudománynak. Mi azzal az érzéssel tesszük le átolvasás után az évkönyvet : vajha mentői több ilyen intézet szolgálná hazánkban a szenvedő emberiség ügyét s mentői többen lennének a mi közkórházunk jeles orvosaihoz hasonló derék harcosai az emberszeretetnek. VÁRMEGYE ÉS VAROS 9 város közgyűlése. fiz 1,400.000 koronás kölcsön. Szemétkihordás házi kezelése. — szept. 10, Sátoraljaújhely rend. tan. város képviselőtestülete folyó hó 7-ikén délután rendkívüli közgyűlést tartott. Áz ülés tárgysorozata 32 pontból állott, de ebből csak kilenc került megvitatásra, mert a szemétkihordás házi kezelése s a beruházási nagy kölcsön ügye tárgyalásánál támadt viták s hozzászólások felemésztették a tárgyalásra szánt időt. Az ülésnek két kimagasló pontja volt, melylyel kapcsolatban a képviselőtestület nagyfontosságu határozatot hozott. Az egyik a nagy beruházási kölcsön ügye, a másik a házi szemét kötelező kihordásának házi kezelésbe leendő vétele. A városi képviselőtestület, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank ajánlatának elfogadásával elhatározta, hogy a városi létesítmények fedezetére 1,400.000 koronás kölcsönt vesz fel 95'75 árfolyammal 5’35 százalékra úgy, hogy a kölcsön összeget ötven év alatt fizeti vissza. A kölcsön felvétel ügye immár halaszthatatlanná lett, sürgeti a csatornázás kérdése, mely haladéktalanul megoldásra vár. A felveendő összegből a csatornázás céljaira 800,000, a polgári fiúiskolára 100,000, a vízvezeték kiadási többletére 55.000, a vizmü kibővítésére 20,000, a szegényház felállítására 20,000, a régi kórház átépitésére 30,000, napi piac rendezésére 38,000, gimnáziumi játéktérre 10,000, házi vízvezetékre 15,000, városi szabályozási térkép elkészítésére 4,000, a Nyomárkay telek vételár törlesztésére 5,000 korona lesz fordítva. A felveendő kölcsön terhére esik még a szemétlerakodó hely vételárára és a barakk építési költségeire szánt összeg, valamint az árfolyam különbözet s a tőke kamata. Látható tehát, hogy a város, ha nagy terhet is vesz az uj kölcsönnel vállaira, a felveendő pénzből olyan közcélú, közhasznú s a város jövő kiépülésére s szebb jövendőjére hivatott létesítmények tervét valósítja meg, melyek hivatva vannak a város jövőbeli boldogulását előidézni s amelyek örök időkre szóló s maradandó alkotások lesznek. A másik fontos kérdés Kiss Ödön h. polgármester tervezete volt, mely a házi szemét kihordását hatósági házi kezelésben kívánja foganatosítani. A h. polgármester tervezetét már volt alkalmunk teljességében s részleteiben ismertetni. A képviselő- testület elfogadva a h. polgármesternek, a pénzügyi bizottság által is megvalósítani javasolt tervezetét, lándzsát tört a házi kezelésbe való vétel mellett, melyet, mint hasznosat s célravezetőt, lapunk ezzel a kérdéssel már régebben foglalkozó cikkében mi is kiemeltünk. Ennél az ügynél, — mely kapcsolatban állt a szemét lerakodóhely vételével is — újra kisértett Incze Lajos s társai ajánlata téglagyáruknak a város által való megvétele ügyében. Olyanféle vonatkozatban, hogy ha a város az Incze téglagyárat megvéve, házi kezelésben gyártaná a téglát, meglenne oldva a szemétlerakodó hely kérdése is, mert a kiásott földüreg szemétrakodónak alkalmas. A képviselőtestület azonban megmaradt annál a józan meggyőződésénél, hogy a kórt ár, még ha mint téglagyárat venné is meg a város a felkínált telket: úgyis drága lenne. — Szemétlerakodó helynek pedig — majd ha arra szükség lesz — olcsóbb földet vásárolhat a város, mint a felajánlott. Az ajánlat igy a megérdemelt sorsra jutott: levették a napirendről. Az ülés lefolyásáról következő tudósítást adjuk : Megnyitás. Sátoraljaújhely rend. tanácsú város képviselőtestületének folyó hó 7-ikén megtartott rendkívüli közgyűlését Kiss Ödön h. polgármester délután 3 órakor nyitotta meg. Az ülésnek bő tárgysorozata iránt a képviselőtestületi tagok részéről dicséretre- méltó érdeklődés nyilvánult meg, mit igazol a jelenvoltak nevekben tartalmas névsora. A megjelentek. Résztvettek a rendkívüli közgyűlésen : Matolai Etele, Miklóssy István, ísépy István, dr. Kellner Soma, Kádár Gyula, Szőllősy Arthur, Né- methy Bertalan, Behyna Miklós, dr. Székely Albert, dr. Haas Bertalan, Vadászy Antal, Alexander Vilmos, Hericz Sándor, Schvarczbart Lipót, Ármágyi János, Hajnal Dezső, Móré Dániel, Szedlák János, Horváth József, dr. Erényi Manó, Kótits László, Waller Aladár, dr. Róth József, Majoros Gyula, Grünbaum Simon, Kapu Gyula, Davidovics Adolf, Reichard Lajos, Papp Gyula, Kulits János, Nagy Sándor, Neuman Jenő, Koval- csik János, Tóth András, Gáthy Géza, dr. Legeza Jáncs, Orosz Mihály, Keresztessi Lajos, Lefkovits Jakab, Krausz Lipót s Milacsek János képviselőtestületi tagok s a tanács hivatalból jelenvolt tagjai közül elnöklő Kiss Ödön h. polgármesteren kivül Pataky Miklós, dr. Reichard Salamon, Szőllősy Sándor s Rakmányi Jenő. Ülés elején. Az ülés első tárgy sorozati pontjában Arad város meghívását olvasták fel, melyben Arad Sátoraljaújhely várost meghívja a Kossuth szobor lelepzési ünnepségére. A képviselőtestület méltó részt kér magának az ünneplésből, felkéri dr. Búza Barna, Éhlert Gyula s Kin- csessy Péter képvt. tagokat, hogy a város képviselőtestületét, esetleg a csatlakozó képviselőtestületi tagokkal együtt, a szobor leleplezésen képviseljék s a szoborra a város koszorúját letegyék. A napi piac áthelyezése ügyében kelt jóváhagyó belügyminiszteri leirat tudomásul szolgált. Házi szemét kihordása. A rendkívüli közgyűlés tárgysorában a 4, 5, 6 és 7-ik tárgysorozati pontokat összevontan tárgyalta a közgyűlés, mert mind a négy tárgy ro- kontermészetü volt s kapcsolatban állt a házi szemét kihordása, lerakodó helye s az utcai szemét szemét értékesítése ügyével. A városra névé ezen, köztisztasági s közegészségügyi szempontból felette kiváló kérdéssel a képviselőtestület beható vita során foglalkozott s alapos tárgyalás alá vette úgy, hogy a tárgysornak ezen pontja majdérdekli az, hogy Kassán ERDÉLYI IZSÓ férfi-, fiú- és gyermek-ruhák nagy áruháza a színházzal szemben, Főutca 55. sz. Szabott árak!
