Zemplén, 1909. július-december (39. évfolyam, 53-103. szám)
1909-09-11 / 73. szám
Sátoraljaújhely, 1909. Szeptember íí. 73. (4881.) ■E’V - 'l - ” L’L'l ^ ! ^ -w Harminchetedik évfolyam. Megjelen hetenkint kétszer szerdán ős szombaton este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely, Főtér 9 szám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Nyilllórben minden garmond sor 30 fill. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP. ÉHLERT GYULA, MAJTÉNYI GÉZA, felelős szerkesztő, főmunkatárs. Előfizetési ára: Egősz évre 10 korona, félévre 5 kor negyedévre 2.50 korona. — Egyes szám ára 10 fillér. — Hirdetési díj: Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit betűknél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög contim. után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél árkedvezmény. Nehéz napok előtt. — szept. H. A magyar nemzet élénk érdeklődéssel néz ma a küszöbön álló újabb politikai események elé. Vitális érdekei forognak kockán, nem csoda, ha az elmúlt csendet zajosabb idők váltják fel. A kibontakozásnak meg kell lennie minden körülmények közt, esetleg egy újabb visszaesés következik, mely ismét óriási károkat okozhat nemcsak politikai, de főleg s ami még ennél is fontosabb : közgazdasági életünkben. Ma már a legvérmesebb reménységgel szaturált hazafiak sem bíznak egy újabb ellentállás eredményes voltában, melyet Lukács vagy hasonló elemek erőszakkal való kormányra ültetése esetén meglehetne próbálni. Másak a viszonyok, mint 3 év előtt, mert az általános felbuzdulás szavát ma, — az ellenfél is okulva előbbi vereségén, — rövidesen elfojtaná a fegyveres erő. Akkor még nem merészelték legalább a sajtót szájkosarazni, ma már képesek volnának e hatalmas intézmény lehetetlenné tételére is, mert törvényünk máig sincs olyan, mely a sajtószabadságot tökéletesen védené a nyers erőszak ellen. E törvény meghozatala a koalíciós kormány feladatát képezi, ez épp oly erkölcsi adóssága mint a magyarság szupre- máciájáuak védelmét célzó An- drássy-féle választói törvény. Ez is mehet keresztül revíziókon, engedhet a pluralitásnál, ha a parlamenti többség úgy látja majd jónak, de a választójogi uj törvény megalkotása eminens feladat, amelyet az összes függő kérdések közül egyiknek a megoldása sem előzhet meg, de kell, hogy ezt nyomban kövesse az uj sajtótörvény megalkotása is. E kettő amint törvénytárunkba kerül : nyugodtan tekinthetünk pártkülönbség és politikai hitvallás mellőzésével a jövőbe, mert az uj törvény alapján kiírandó választás lesz hivatva a nemzettől olyan vótumot kérni, a parlamentbe olyan többséget küldeni, mely ennek igazi akaratát és óhajait juttatva kifejezésre, megalapozza a jövendőt. Ha a helyett, hogy vállvetett erővel küzdve s a nemzet mai hivatott vezéreiben bízva ismét eltávozunk a helyes útról: Magyarország politikai csőd elé kerül, melyet nyomban követ a már is lappangó gazdasági csőd. Józan észszel, higgadt megfontoltsággal ezt nemcsak, hogy nem kívánhatja senki, de ezek elkerülésére lehetőleg mindent elkövetni igaz hazafiui feladat. A helyzetnek rövidesen tisztázódnia kell, zátonyra jutástól vagy szirtbe ütközéstől óvni kell azt a hajót, melyen egy nemzet teszi meg életútját a népek történetének nagy tengerén. Kísérleteken ma már túl kell magunkat tenni, hiszen csak nem rég mutattunk rá lapunk egyik vezető cikkében, hogy egy esetleges újabb ellentállás megkísérlése mennyire, mondhatni fiaskóval végződnék. Az adófizetés megtagadását értjük. Hát ezzel lehet érvelni kevésbbé jártas politikusok előtt, de nem lehet mélyebb belátásuaknál. Rámutattunk, hogy mig pl. Zemplén vármegye területén egy hónap alatt alig 200,000 korona egyenes adó folyik be, addig közvetett adókban az államkincstár havi bevétele nálunk 1.200,000 korona. Az előbbit meglehet tagadni, de azt is csak részben, mert a közvetlen fizetők, — tehát a nagy összegűek — úgyis befizetik adójukat a kir. adóhivataloknál, a kincstár vesztesége tehát havonta alig menne 50—60 ezer koronára s mi ez 1.200,000 koronával szemben, melynek befizetését semmiféle exlexes állapotban megtagadni nem lehet! ? A válságból tehát ki kell bontakoznunk minden körülmények közt. Akár marad a mai kormány s viszi az ügyeket tovább és beváltja mindazon Ígéreteket és paktum pontokat, melyekkel nemzet és királylyal szemben erkölcsi elkötelezésben áll, — akár távozik: akkor is meg kell hallgatni a vezérférfiakat, mielőtt az erőszak s a bécsi furfang újabb darabontokat küldene nyakunkra. Ez a meghallgatás pedig csak parlamentáris utón lehetséges, ahol a kormány teljes nyíltsággal adhatja elő terveit s e helyen tett kijelentései olyan horderővel bírnak, melyek minden találgatásokat és kombinációkat értéktelenné tesznek. Még a parlament megnyílta előtt lesz alkalmunk különben a kormány állásfoglalásával s célba vett terveivel és munkaprog- rammjával megismerkedni, mert egyik vezető emberünk gr. An- drássy Gyula belügyminiszter e hó közepén beszámoló beszédet mond Kassán, ahol bizonyára felszínre hozza mindazon kérdéseket, a melyeknek megoldását a mai kormány elsőrendű feladatának tartja. E beszámoló mintegy előhangja és vázlata lesz a képviselőház első ülésén teendő kormány-kijelentéseknek, tehát a bizonytalanság már nem tart sokáig, a nemzet hivatott vezető politikustól nyer értesüléseket s alkalma lesz a közvélemény szavának arra válaszhangot adni. A politikai békeség, az ország nyugalmának s közgazda- sági érdekeinknek megóvása azt tételezik fel, hogy várjuk be türelemmel a fejleményeket, túlzásokba ne bocsátkozzunk, de a jövőbe való mélyebb betekintéssel úgy alapozzuk meg a jelent, hogy azon könnyű legyen a nemzeti fejlődés tovább építése. Zempléni orvosok az orvoskongresszuson. — szopt, 1 1. A XVI. nemzetközi orvos kongresszus előre nem is sejtett impozáns méretekben folyt le hazánk fővárosában, aug. 28. — szept. 4. napjai közt. A kongresszusról részletes tudósításokat hoztak a fővárosi lapok, mi tehát ennek a taglalásába nem bocsátkozunk, de mert Zemplén vármegye törvényhatósági bizottságának hivatalos megbízatása alapján jelent ott meg dr. Löcherer Lőrinc zem- plénvármegyei tiszti főorvos; több jeles orvosunkkal együtt, itt közöljük a tiszti főorvos ama jelentését, melyben tömören beszámol megbízatásáról. A jelentésből olvassuk, hogy vármegyénk főorvosa a kir. udvart képviselő főhercegi fogadásnál is jelen volt, amiben nemcsak az ő egyéniségének kitüntetését, de vármegyénk megtiszteltetését is látjuk. A tiszti főorvos által a vármegye alispánjához intézett jelentés szószerinti szövege a következő: A vármegye törvényhatósági közgyűlése a Budapesten 1909. augusztus hó 29-én — szeptember hó 4-éig tartott XVI. nemzetközi orvoskongresszusra kiküldött. 28-án este volt az ismerkedési est a műcsarnokban. 29-én az ünnepélyes megnyitás a Vigadóban. 30-án az osztályok megalakulása. 30-án este a főváros fogadó estélye a Vigadóban, szeptember 1-én fogadó est a kir. udvarnál, 4-ikén záróünnepély a Vigadóban. A kongresszus tudományos eredményét nem részletezem. Társadalmi részből kiemelem, hogy úgy a főváros, valamint a kir. udvari fogadási estélyen, mint meghívott, a törvényhatóság képviseletében részt vettem. A fény, a pompa, a fogadtatás bensősége elragadta az idegen államok, egyetemek és tudós társaságok^ képviselőit is, háromnegyed 11 órakor való távozásomkor még a megszólítással kitüntetettek felével sem beszélt József királyi herceg őfensége. Az idegen küldöttek és tudósok a világ minden részéből összejöttek ; amerikai, angol, tót, belga, dán, holland, orosz, svéd, spanyol, porosz, bajor, mecklenburgi, sziléziai, lengyel, osztrák, japán, török mindmind képviselték a tudományt. De nemcsak a tudományt művelték, de eddig egy náluk ismeretlen érzéssel gazdagodva tértek haza : a magyar tudományosság ismeretével, a magyar és a fővárosi nép szives fogadtatásából eredő szeretettel, tudományos intézeteink iránti bámulattal, elismeréssel úgy annyira, hogy a záró ünnepélyen mind egytől-egyig azt hangoztatták a Vigadóban összegyűlt ezrek és ezrek előtt, hogy a tudományt agyunkban ismereteinket öregbítve, szivünkben a magyar nép iránti szeretetet, tiszteletet visszük haza, hogy odahaza hirdetői legyünk annak, hogy itt Magyarországon a művelődés, a tudomány európai magaslaton áll s az, amit a lova- gias magyar népről ellenségei hirdetnek, ráfogás és koholmány. Tudományos intézeteink közzül a vegytani, a földtani, az első sebészeti, a mentők intézete bámulatba ejtette a külföldieket, a mező- gazdasági muzeum lebilincselte figyelmüket. A többi intézeteinkről a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak. A rendezés oly annyira kiváló, tehetséges és geniális volt, hogy a külföldiek részére állandó kocsik, ingyen színházi, futtatási jegyek, magán lakások, fürdők állottak rendelkezésre, minden nap más és más fényes estélyek, pezsgőgyárak megtekintésével, vendégségek rendezése utján szórakoztattak. S hogy jól találhatták magukat abból látható, hogy a tudós japánok kitajató-ja azt nyilatkoztatta ki, hogy ha a kongresszus öt év múltán tartaná meg összejövetelét és Tokiót választaná meg a kongresszus helyéül, úgy a 48 napi oda és visza utazásra minden nemzet tengeri kikötőjéhez egy-egy hadihajót állíttatnak s azon a jelentkezők ingyen, teljes ellátással utazhatnak Tokióba. Az erkölcsi eredményeiben fényes, mintegy álomszerű felvonulása a tudomány mindennapi munkásainak, ha a külföldiek véleményének ily kedvező kialakulását teremtette meg nekünk szegény magyaroknak, nem vélek bűnt elkövetni, ha azt óhajtom, hogy a magyar nép orvosai munkáját — mint ami eme nagy erkölcsi sikerhez jutatta őt, — jövőben méltassa szintén s legyen több anyagi és erkölcsi elismeréssel orvosainak odaadó munkássága iránt, mert orvos munkája nélkül sehol a világon nincsen virágzó humanitárius intézmény 1 NAGYMIHÁLYI SÖR- ÉS MALÁTAGYÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG. Első rangú modernül berendezett hazai ipartelep. Évi gyártás 30,000 haktoliter. Gyárt Márciusi, Korona és Casinó sort. Sátoraljaújhelyi főraktár : Egyesült Szikvizgyár és Sörnagyraktár, Justus utca 5Zemplénvármegyei képviseleteink: . Mezőlaborcz, Sstropkó, Homonna, Varannó, Gálszócs, Királyhelmeoz, Perbenyik és Szerencsen állandóan friss és zamatos sört szállítanak. - — ............... Lapunk mai «zárna 8 oldal.