Zemplén, 1909. január-június (39. évfolyam, 1-52. szám)
1909-03-13 / 21. szám
Március 13. ZEMPLÉN, 3. oldal újra összefognak forrni lelkesedésben, a nagy idők tiszteletében s a márciusi napokra való visszagondolásban a szivek s városunk közönsége mindenképen méltókép veszi ki részét a márc. tizenötödike visszatérésének megünneplésében, hogy megerősítse lelkét, szivét hazafiságban, hazaszeretetben a szent március idusán a nagy időkre való visszaemlékezéssel s a nagy idők nagy leikéinek kegyeletes ünneplésével. Dókus Gyula, Búza Barna s Kincseasy Péter felkérik a város közönségét, hogy a tizennegyedikén tartandó ünnepségekre való tekintettel házait már holnap, vasárnap lobogózza fel. Helytelen tanügyi politika.*) — márc. 12. Nem kívánok hosszadalmas lenni, mert akkor bizonyára túl kellene becsülnöm azt a három hasábos közleményt, mely e t. lap 18-iki számában a fenti cim alatt látott napvilágot, csak egy-két gondolattal óhajtok a fenti címen a tárgyalt kérdésről megemlékezni. A feltétlen, a határozott nemzeti politikának vagyok barátja magam is. E korrekt nemzeti politika céljai egyik eszközének tartom az egységes, nemzeti szellemben véghez vitt népoktatást magam is azzal a határozott különbséggel, hogy ez egységes népoktatást nem a feltétlen, nem a tűzzel-vassal keresztülvitt államosításban találom, bármennyire keresem is, hanem ellenkezőleg az ily szellemben keresztülhajszolt államosítást t ok helyütt, ahol egyik-másik ember abszolút tudatában élve az államosítás sikerének, valósággal rajong érte, én épen a nemzeti népoktatás szempontjából kárhozatosnak, sőt végzetesnek látom. Mert eltekintve a szülők ama természetes jogától, hogy gyermeküket oly jellegű és oly gondolkodású tanító gondjaira bizhatják, amilyen lelkületűknek megfelel, eltekintve a jól felfogott és nemesen értelmezett liberálizmustól, mely e jogtól egyeseket és társaságokat meg nem foszthat s mely gondolkodásnak nemes öntudatán állottak az 1907. évi népoktatási törvény bölcs alkotói, tiltakozik ez eljárás ellen a fizika ama közönséges törvénye, mely akcióra reakciót támaszt, amely néha szomorú és sajnálatos megnyilatkozásokban szokott jelentkezni, mint felvidékünk egyik-másik nemzetiségi vármegyéjében tapasztalhattuk, amely reakciót az erőszak ideig-óráig elfojthatja, de végkép ki nem irthatja. Nem az erőszak az okos politika, hanem a célirányos s nemzeti szemponttoktól vezérelt bölcs önmérséklés. Nagyon érezték ezt az 1907. évi törvény bölcs alkotói, azért a felekezeteket nemcsak hogy ki nem üldözték a népiskolákból, amint egyik-másik rajongó oly meggondolatlanul követeli, hanem ellenkezőleg a felekezeti népiskolák létjogosultságának álláspontjára helyezkedve az által, hogy iskoláik tanítóinak exisztenciáját az állami tanítókéval egy színvonalra helyezték, munkakedvüket s az oly készségesen segítő nemzeti állam iránti hűségűket növelték, mivel, de meg a hivatkozott törvényben lefektetett. represszáliákkal elérték azt, hogy még a legfanatikusabb nemzetiségi vidékeken is’ ha más nem, legalább ezen, a tanító exisztenciáját oly érzékenyen veszélyeztető megto- rolhatási intézkedések úgy a felekezeti iskolaszékeket, mint tanítóikat (hál’ Istennek, az ilyenfajták száma napról napra apad) a nemzeti állammal szembeni esetleges nyílt állás- foglalástól vissza fogják riasztani, a •) Ily irányú több közlemény is érkezett már szerkesztőségünkhöz, melyekre azok le- közlése után fogjuk a saját_észrevételeiuket megtenni, . Szerk. mi nemzeti szempontból mindenesetre előnyösebb, mintha egy hit, vallás és erkölcs tekintetében a néptől teljesen idegen, amellett erőszakos fellépésű és modorú állami tanító állami iskoláját a néppel in perpetuum et ultra meg fogja utáltatni. Előbbi esetben van remény és pedig nagyon is a realitáson alapuló remény, hogy az államilag segélyezett hitfelekezeti iskola növendékeit ha lassan is, de lé- pésről-lépésre biztosan haladva a nemzeti nagy gondolatoknak meg fogja nyerni, utóbbi esetben, ha csendőrszuronyokkal és folytonos exeku- cióval a nép fiát iskolája megtanítja is 5—6 éven belül a magyar szóra, legfeljebb csak magyarul is tudó ellenséget nevel a hazának. Bírálja meg a nagyközönség, nem nagyobb szolgálatot tett-e a hazának az 1907-iki törvényben lefektetett sok bölcs gondolat, mint néha a fanatizmusig izzó gyűlölet, mely pedig_ rossz tanácsadó szokott lenni. Én az előbbiekkel tartok, s igy látom én a nemzeti kultúrát a leg- bölcsebb alapokon. Kár továbbá az a túlságos ag godalmaskodás, mintha szegény hazánk egy-kettőre kracholna, mert azt a néhány ezer felekezeti iskolát segélyben részesíti. Nem kell hozzá nagy mathemalikai érzék s egy-kettőre belátjuk, hogy még a legmaxi- málisabb segély mellett még akkor is, ha mindegyik tanítónak a teljes fizetését adná meg államsegély alakjában, legalább is az iskola fenntartási, biztosítási stb. költségeit takarítja meg, ami minden legkisebb iskolánál is meg van évi 3—400 kor. Az sem olyan veszedelem, hogy ime, riacj magyar, mert ismét baj éri az államkincs árt, hiszen egyikmásik községben 3—4 felekezeti iskolát kell segíteni. Dehogy éri baj! Hiszen itt is csak megtakarít 1 Mert ismét vegyünk iront s vessük papírra a numerusokat. Első sorban is, ott bizonyára van a 3—4 felekezelnek együttvéve annyi tanköteles növendéke, hogy számukra állami iskola alakjában is biztosan 3—4 tanerő szervezése válnék szükségessé. Ezt mindenki annál is inkább akceptálja, mert hiszen tudvalevő, hogy államsegélyt is csak egy bizonyos minimális létszám mellett kaphatni. Marad tehát e veszedelmes községben 3—4 felekezeti, vagy ha a körülmények másként alakultak, 3—4 állami tanító. Előbbi esetben a 900 koronás államsegély mellett is megtakarít az állam 3—400 korona fizetést s megtakarítja az iskola fenntartási költségeit. De különben minek is az a sok beszéd? Igen jól érzi azt mindenki, ki a Gálszécsen Íródott s a Zemplén 18-iki számában „Helytelen tanügyi politika“ cim alatt megjelent siralmakat s nemzeti aggodalmakat olvasta, hogy ez mind egy praeludium akart lenni, mely a kedélyeket prae- parálja a legutolsó pontban foglaltak iránt. Erre csak az a válaszom, hogy azok az urak, ha ugyan többen is vannak a cikkírón kívül, kik most oly fennhangon lármáznak s kik egy igazán hazafias, (mert erről megnyugtatom a cikkírót is,) de véletlenül róm. kaih. jellegű népiskola létesítésének ügyét érdemesek voltak még e t. lapban is felpanaszolni, hol voltak évtizedeken keresztül ? Ha a hazafias nevelést oly nagyon a szivükön viselik, amit feltételezek, miért nem törődtek előbb a hóri népoktatás ügyével, miért csak most, mikor egy eminenter hazafias felekezet egy magyar, de hitvallásos iskolát kíván községében magáénak vallani. S ha törődtek vele s állami iskolájukkal befagytak, nem az e a józan konklúzió, hogy állami iskola Hór község lakóinak nem k<#ptt ? Miért zaklatnak bennünket most, mikor hazafias, de hitvallásos iskolát óhajtunk nyitni. — Lépjenek velünk nemes versenyre, higyjék el, ha önök pl. ref. iskolát nyitnak, szót sem szólunk ellene, de rajta leszünk, hogy iskolánk nívója legalább is magasabb legyen, mint az önöké. Zemplén vármegye általam igazán nagyrabeesült tanfelügyelőjét pedig s az igen tisztelt közig, bizottság minden egyes tagját sietek megnyugtatni, hogy felekezeti békebomlásról szó sincs, mi senkit nem bántottunk, nem bántunk s bántani nem fogunk, mig csak bennünket nem provokálnak. Ez lehet egy rosszindulatú állomlátás, de semmi körülmények között sem valóság. Kristóf Lajos, vásárhelyi róm. kath. plébános. VARMEGYE ÉS VAROS )( A vármegye tavaszi közgyűlése. Zemplén vármegye törvényhatósági bizottsága rendes havi közgyűlését folyó hó 23-án délelőtt tartja meg a vármegyeház nagytermében. A közgyűlés tárgysorozata a következő : 1. A vármegye 1908. évi közigazgatási, árva és gyámhatósági zárszámadásának tárgyalása. 2. Az alispán évnegyedes jelentése a közigazgatas általános állapotáról. 3. Belügyminister leirata a vármegyei nyugdíjalapról szóló szabály- rendelet módosítása tárgyában. 4. Belügyminister leirata a fegyvertartásról szóló szabályrendelet megalkotása tárgyában. 5. Belügyminister leirata a vármegyei dijnokok fizetésének és szolgálati viszonyainak rendezéséről alkotott szabályrendelet tárgyában. 6. Belügyminister leirata a Kossuth-szobor elhelyezése tárgyában. 7. Belügyminister leirata Viczmándy Ödön volt vármegyei főjegyző nyugdíjazása tárgyában. 8. Kereskedelemügyi minister leirata a fogadó, vendéglő, kávéház és kávémérési ipar gyakorlásáról szóló szabályrendelet tárgyában. 9. Kereskedelemügyi minister leirata a Sátoraljaújhelyben felállítandó üzletvezetőség tárgyában. 10. Hajdú vármegye, Debreczen és Kolozsvár szab. kir. városok átiratai a „Ne terriere“ kezdetű pápai dekrétum érvénytelenítése tárgyában. 11. Turócz vármegye átirata a községi és körjegyzők nyugdíj ügyének egységes rendezésetárgyában. 12. Pozsony vármegye átirata az általános vasárnapi munkaszünet kötelező kimondása tárgyában. 13. Pozsony vármegye átirata a pornográfiái irodalmi termékek és detektivregények árusításának betiltása tárgyában. * 14. Abauj-Torna vármegye átirata a vármegyei számvevőségek vissza állitásatárgyában. 15. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye átiiata a vármegyei pótadók kivetésének és kezelésének egyszerűsítése tárgyában. 16. Komárom vármegye átirata a gazdakörök szervezése tárgyában. 17. Ung vármegye átirata a kötelező lépfene oltásról szóló szabályrendelet tárgyában. 18. Alispán javaslata a Homonna—ta- varna—csemernyei törvényhatósági közút államosítása tárgyában. 19. Alispán javaslata a Tavarna—ujszomor—jesze- nőczi viczinális útnak a törvényhatósági utak sorába leendő felvétele iránt. 20. Alispán javaslata főszolgabírói lakások és hivatalos helyiségek építése tárgyában. 21. Alispán jelentése az uj vármegyeháza építésére beérkezett pályatervek felülbirálatáról. 22. Alispán javaslata a milléniumi és ellenállási éveknek a községi és körjegyzők, valamint a segéd- jegyzők szolgálati idejébe kétszeresen leendő beszámítása iránt. 23. A közigazgatási bíróság leirata Fritsch Albert és társai végkielégítési ügyében. 24. Zemplén vármegye gazdasági egyesületének indítványa a hegyvidéki kirendeltség hatáskörének kitcrjesziése tárgyában. 25 Az „Erzsébet“ közkórház kibővítése érdekében készített terv díjazására megszavazott 1000 korona kiutalása. 26. Az 1908. évi anyakönyvi tiszteletdijak és államsegélyek számadása. 27. A Käsztenbaum Márton-féle alapítvány 1908. évi számadása. 28. A vármegyei kéményseprők kérvénye a kéményseprési szabályrendelet módosítása iránt. 29. A szomotori körjegyzőség rendszeresítési ügye. 30. Sátoraljaújhely r. t. város képviselőtestületének határozata a Rákóczi-szobor alap javára eddig befolyt összegnek a vármegye részere leendő átengedése tárgyában. 31. A községek költségelőirányzatai és zárszámadásainak tárgyalása. 32. A már beérkezett és még beérkezendő összes a közgyűlés által intézendő ügyek. — Az állandó választmány ülése folyó hó 22-én délelőtt 9 órakor lesz megtartva. )( Betöltendő állások a megyénél. A velejtei körjegyzői állásra a sátoraljaújhelyi főszolgabíróhoz beadandó kérelemmel folyó hó 22-ikéig, az alsógyertyáni segédjegyzői állásra a varannói főszolgabíróhoz benyújtandó kérvénynyel folyó hó 18-ikáig lehet pályázni. A parnói szülésznői állás elnyerése iránti kérelmek f. hó 20-ig adandók be a gálszécsi járás főszol- gabirájához. )( Vadászati jogok bérbeadása. Alsóberek község vadászterületén gyakorolható vadászati jog március 17-én d. e. 10 órakor, Gödrös község vadászati joga f. hó 22-én d. e 10 órakor fog az illetékes községi bírói házaknál bérbeadatoi. H ÍREK. 9 „Kazinczy-höp“ a művészetért. — márc. 12. A zemplénvármegyei „Kazinczy- kör“ választmánya folyó hó 15-én nagy érdekességgel biró ülést tartott, melyben olyan határozatokat hozott dr. Hornyay Béla igazgató előterjesztésére, melyek méltán megérdemlik, hogy azokkal bővebben foglalkozzunk. A választmány első, nagyfontos- ságu határozata az, hogy a világhírű Svärdström nővéreket szerződteti a kör egy hangverseny megtartására. Ez elhatározásra az vezette a kör vezetőségét, hogy Sátoraljaújhely vá ros s vidéke közönségének, s a Ka- zinezy-kör tagjainak alkalmat adjon arra, ha áldozattal is jár az, hogy magasabb műélvezetnek lehessen részesévé. A világhírű Svärdström testvérek énekes quartettje világkörutján olyan diadalokat, sikereket aratott, hogy minden müpártolóban felébred a vágy művészetükben gyönyörködni. Ezt fogja most tagjainak s közönségünknek lehetővé tenni a kör vezetősége a Kazinczy-körben f. hó 22-én rendezendő hangversenyen, melynek műsorát a Svärdström nővérek énekes- quartettje tölti ki. Közönségünknek e hangverseny a kör gondoskodása révén alkalmat fog adni csodálhatni azt a megfejthetetlen talányt, melyben finom előadásuk kristályos intonációjukkal úgy párosul, hogy a szakzenészt is bámulatra ragadja. De el lesz bűvölve a közönség a svéd énekesnők csodálatosan precíz magyar szövegkiejtósétől, melyben Tarnay kiváló szerzeményeit (Ősz utója, stb.) fogják interpretálni. — Amit Walborg asszony, Sigrid s Astrid kisasszonyok produkálni fognak : abban közönségünk feledhetlen műélvezetet fog találni. A hangversenyre a jegyek előre Kincsessy Péter gyógytárában lesznek megválthatók a következő árakon : támlásszék tagoknak 5, nem tagoknak 7 kor., számozott hely tagoknak 4, nem tagoknak 6 kor., karzat első sor tagoknak 5, nem tagoknak 7 korona, karzat második sor tagoknak 4, nem tagoknak 5 korona. Állóhely tagoknak 2, nem tagoknak
