Zemplén, 1909. január-június (39. évfolyam, 1-52. szám)

1909-02-17 / 14. szám

Sátoraljaújhely, 1909. Február 17. 14. (4822 ) Harminchetedik évfolyam. Megjelea hetenkint kétszer saerdán és szombaton este. Saerkesatögés és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely, Főtér 9 Mám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. NjHttérbeo minden garmond sor 30 fill. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP. ÉHLERT GYULA, MAJTÉNYI GÉZA, felelős szerkesztő, főmunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre 5 kor negyedévre 2.50 korona. — Egyes szám ára 10 fillér. — Hirdetési dij: Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit botüknél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy kerettel ellátott hir­detések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdeté­seknél árkedvezmény. Emeljünk kulturházat Ujhelynek. — febr. 17. Sátoraljaújhely város képvi­selőtestülete nem régen egy üd­vös határozatot hozott, hogy a rém. kath. templom mögött lévő s gr. Wallis Gyuláné által aján­dékozott úgynevezett Cserepes korcsmát, egy évre adja csak — mint korcsmát bérbe. Az év ha­mar eltelik s aztán beáll a nagy probléma, hogy mit tegyünk most. Nézetem szerint a legszebb, a legmegfelelőbb hely lenne ez egy színház építésére, szabad, feltűnő helyen, 4 oldalra hozzá­férhető s díszéül szolgálna aunak a környéknek, melyet kiemelne elhagyatott nívójából. Ámde ez nem lehet, mert az ajándékozási szerződés úgy szól, hogy oda színház nem építhető. Nem tu­dom ugyan elképzelni, mily indok vezethette az ajándékozó grófnőt e kikötés megszabásában, mert ha egy korcsma talán egy év­századon át békésen megfért a templom közelében, mennyivel inkább megférhetett volna egy kultur-intézmény, egy színház, de a fentemlitett okból e kérdés fejtegetése teljesen elesik, a kér­dés az, ha színház nem jöhet, mi jöjjön a korcsma helyére. A hely maga szinte predesz­tinálva van valami szép középü­let elhelyezésére. Előtte csinos park, szobor, esetleg szökőkuttal, az egyik oldalon a csinos grófi épület, háttérben az újonnan át­alakított templom, a vasút felöl érkezőknek messziről szembetűnő helyen. Mi legyen e középület? Vér­mes reményekben ringatjuk ma­gunk, hogy rövid idő alatt meg­kapjuk az üzletvezetőséget. Mit jelent ez a városra? Körülbelől 100 intelligens család bevándor­lását városunkba. Megvannak-e e 100 család s családtagjai szá­mára azok a kuitur-intézmények, melyek művelődésükhöz megkí­vántainak? Sajnos nincsenek. Az utolsó évtizedben Ujhely sok s nagy áldozatot hozott a kultúrá­nak, de igen távol áll attól, hogy az elég lenne. A város azzal fog­lalkozik, hogy a Vörös Ökör he­lyén szállodát építsen, mert egyik fontos indokul hozták fel, ha az üz letvezetőség ide helyezése szóba kerül, első kérdés lesz, van-e megfelelő szálloda. Hát e végett bizony kár lenne fejünknek fájni; nem mondom, hogy egy modern szálloda egy emelkedni óhajtó városban nem szükséges, nem emeli a forgalmat, de amint ez aktuális kérdéssé válik, ne fél­jünk, hogy nem akad elég bátor vállalkozó, ki tőkéjének megfe­lelő elhelyezést talál egy szál­loda építésében. Azt hiszem első kérdés lesz, hogy a művelődés eszközei s lehetősége meg van­nak-e adva. A Kazinczy-kör buzgón fára­dozik a közművelődés terjeszté­sében, újabban a szabadliceumi előadások hasonlót céloznak, de a zene, rajz, festészetben, nyel­vészetben képezheti-e magát ala­posan valaki, hisz annyi a ta­nulni akaró s oly kevés a taní­tani tudó. Az iskolákban amit tanulhat, az vajmi kevés, az csak a kezdet kezdete, melyre aztán építeni kell. Hát bizony ha kül­földiekkel beszélünk, ha külföl­dön járunk, akkor látjuk meny­nyire el vagyunk maradva az általános művelődésben, pedig egy nemzetnek a tekintélyt, a súlyt, melyet elfoglal: a művelt­ségi áHapota adja meg a jelen­ben s a műveltségi foka őrzi meg a történelem számára a jö­vőben. Mennyi a parlagon heverő genie nálunk ? Mennyi hajlam, képesség marad parlagon, mert nem fejlesztheti azt. Építsünk a korcsma helyére kultur házat, hol helyet adunk a zene, rajz, festészeti oktatás­nak, hol szerény tandíjért kép­zett tanárok s tanárnők oltják be a tanulókba tudományuk, le­gyen ott nagy, tágas terem nyil­vános előadások s felolvasások számára s helyezzék oda a mú­zeumot, melynek létesítését a város megszavazta, de a szava­zásnál még többet egy lépéssel sem tett. Hányán lesznek, kik­nek tulajdonukban értékes mú­zeumi tárgyak vannak — melyek most csak elkallódnak — melye­ket ott elhelyezhetnének Amint múzeumi helyiségünk van : az ál­lam azonnal a legnagyobb kész­séggel jön segítségünkre, termé­szetrajzi, történelmi s képtári fe­leslegeinek átadásával. Termé­szetesen a jelenlegi korcsma épü­let helye ezekre nem elégséges, meg kellene venni a szomszéd rozoga telkeket, melyek most igen jutányosán megkaphatók. Lehetnek olyanok, kik azt mondják majd: honnan vegyük a pénzt, mikor a legszüksége­sebbre sincs s előlépnek egy ha­talmas argumentummal, mely minden nemes felbuzdulásnak szárnyát szegi, hogy a pótadó jelenleg is sok. Hát én azt hi­szem, hogy ezen kulturház eme­lése adóemelés nélkül is létesít­hető. Az állam, a kultur tárca min­den városnak segítségére jön, hol erre a komoly hajlandóságot s a szükséget látja. Az ország nem egy városában emelnek kul­tur palotát, melyet jelenlegi, a kultúra iránt annyira fogékony s nemesen gondolkozó közokta tásügyi miniszterünk anyagilag szívesen támogat. Csak most ol­vassuk, hogy a debreczeni kul- tur-palotának 100 ezreket ad segélyül, hasonlóan Arad s más városoknak. A földszinten elhe­lyezett üzletek, a Kazinczy-kör s egyébb, itt fel nem sorolt jö­vedelmek a törlesztésre bőven elégségesek lennének s a tandí­jakból hihetőleg befolyna annyi, amennyi az alkalmazott tanárok fizetésére elég lenne. Hasonlóan van ez Miskolczon, hol városi zene iskola lett felállítva. Ajánlom ez eszme alaposabb megfontolását Kiss Ödön h. pol­gármesternek, ki tudom meny­nyire érdeklődik minden szép, nemes iránt s ki már nem egy ily eszmét vetett fel a képviselő- testületben, melynek kivitele a város szellemi nívójának emelé­sére szolgálna. Ha főispánunk, képviselőnk s megyénk lakója s szülötte Andrássy Gyula gróf magukévá tennék e tervet, mi sem lenne könnyebb, mint kultusz- miniszterünket megnyerni, már pedig, hogy Meczner Gyula s Búza Barna minden tőlük telhe­tőt meg fognak tenni, abban nem kételkedem. Dr. Uornjay Béla. VARMEGYE ÉS VAROS Vihar a közgyűlésen. — A Zemplén tudósitójától. — — febr. 15. Sátoraljaújhely rend. tan. város képviselőtestülete folyó hó 15-én tartotta meg a városháza tanácster­mében rendes közgyűlését, melynek tárgysorozata csendes, békés lefolyású tanácskozást Ígért. Az óminozus he­tedik pontnál azonban Némethy Ber­talan — hogy képletes kifejezéssel éljünk — olyan jókora követ dobott a tanácskozás medrébe, mely telje­sen felzavarta a bókét s a tanácsko­zás nyugodt menetét. Az auth. orth. szefárd hitközség csatornázási kérelmének tárgyalásánál hajította el Némethy Bertalan ezt a követ egy közig, bírósági döntvény képében, mely épen és pont február 15-én délmán fél négy órakor jutott eszébe. A szefárd hitközségnek ugyanis a statusquo hitközség 30,000 korona költséggel átalakított uj fürdője nem lévén eléggé rituális, fürdőt épit s engedélyt kért a várostól, hogy a fürdő szenyvizének elvezetésére szol­gáló csatornát a Károlyi-utcán lefek­tethesse. Némethy Bertalan úgy gon­dolkozott, hogy a szefardok köztisz­tálkodási ügye nem sürgős, s mint nem sürgősét kérte levenni napirend­ről az ügyet. Hivatkozott egy közig. bírósági döntvényre, mely szerint a képviselőtestület, ha mandátuma le­jár, csak a halaszthatlan kérdések megoldására hivatott. A szefardok várhatnak. Hogy azután Némethy követke­zetes lehessen önmagához, a status­quo fürdő felvirágoztatását célzó in­dítványát megismételte a tárgysoro­zat többi pontjánál is, bár azok már igazán nem függtek össze a szefárd köztisztasági ügygyei. Ez váltotta ki aztán a vihart a képviselőtestületben azok részéről, kik nem rokonszen­veztek Némethynek önmagára erő­szakolt következetességével. Az ülés lefolyása a következő volt: Megnyitás. Kiss Ödön h. polgármester dél­után 3 órakor nyitotta meg az ülést. Jelenvoltak : Matolai Etele, Bes­senyei István, Miklóssy István, Kin- csessy Péter, dr. Adriányi Béla, Ká­dár Gyula, dr. Székely Albert, Ju­hász Jenő, dr. Haas Bernát, Haas Adolf, Alexander Vilmos, Widder Gyula, Némethy Bertalan, Reichard Gyula, dr. Roboz Bertalan, Fridrich Mór, Papp Gyula, Reichard Lajos, Bettelheim Sándor, Lipsitz Adolf, Kroó Gyula, Ligeti Ignác, dr. Róth József, Bokor József, Tóth András, Zombory János, Fuchs Jenő, Hor­váth József, dr. Lichtenstein Jenő, Haas Mór, Klein Andor, Halász Jó­zsef, Zinner Henrik, Szőllősy Arthur, Behyna Miklós, Krausz Lipót, Majo­ros Gyula, Hericz Sándor, Neuman Jenő képviselőtestületi tagok s Kiss Ödön h- polgármesteren kívül Farkas Andor, dr. Reichard Salamon, Pa- taky Miklós, Rakmányi Jenő, Kó- részy Gyula, Bogyay Béla tanács­tagok. Nyugodt mederben. A városi választók összeállított névjegyzéket dr. Székely Albert azon az alapon, hogy annak összeállításá­nál nem voltak tekintettel a város uj kerületi s utca beosztására — meg- felebbezte. A törvényhatóság ennek alapján a névjegyzéket megsemmisí­tette. A tanácsi javaslat az volt, hogy a képviselőtestület ezt, mint sérelmes határozatot felebbezze meg. Némethy Bertalan hozzászólása után a képviselőtestület úgy határo­zott, hogy ettől eltekint s a határo­zatot tudomásul veszi. Guttmana Herman id. dijnok s Szétsényi Lajos dijnok jutalmazása tárgyában kelt képviselőtestületi ha­tározatot a törvényhatóság jóváhagy­ta. Jóváhagyta a Nagy Peti András volt rendőr nyugdijára befizetett ösz- szeg visszatérítésére vonatkozó hatá­rozatot is. A jóváhagyó II. fokú ha­tározatokat a képviselőtestület tudo­másul vette. Á város annak idején elhatároz­ta, hogy a mérnöki hivatalban mű­szaki segédi állást rendszeresít s azt vizmesteri vagy utmesteri képesítés­hez köti. A törvényhatóság mérnöki vagy vizmesteri képesítést kötött ki, most pedig harmadfokon a miniszter csak mérnöki képesítéssel engedi szer- veztetni az állást. A belügyminiszteri intézvényt a közgyűlés tudomásul vevén, kiadta az ügyet a pénzügyi s építkezési bi­zottságoknak azzal, hogy a mérnöki hivatal uljászervezósóre, a műszaki Lafnnk mai utómul 4 oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents