Zemplén, 1909. január-június (39. évfolyam, 1-52. szám)
1909-01-05 / 2. szám
Sátoraljau.jh.ely, 1909. Január 5. 2. (4810.) . JU-kAAAA,*JW» !.-i Megjelen hetenkint kétwer saerdán és saombaton este. SrertaMtősép és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely, Főtér 8 »aam. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. Nj-HRérben minden garmond sor 30 AH. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP. ÉHLERT GYULA, felelős szerkesztő. IAJTÉNYI GÉZA, főmnnkatárs. Harminchetedik évfolyam. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre 5 kot negyedévre 2.50 korona. ~i Egyes szám ára 10 fillér. —Hirdetési díj : Hivatalos hirdetéseknél minden szó ötén 2 fill. Petit betűknél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél árkedvezmény. Uj évi beszédek. — jan. 5. A vezetők ajkairól elhangzott uj évi beszédek közül nem kötötte le az ország közvéleményét illetve népének figyelmét egyik sem jobban, mint az alkotmánypárti vezérek kijelentései. A becsületes nyíltságnak s az egyenes utón haladásnak kinyilatkozásait találjuk meg úgy Széli Kálmán pártelnök, mint gr. An- drássy Gyula kijelentéseiben. — Semmi kertelés, semmi Ígérgetés, de a tiszta, nyílt, becsületes őszinteség. — Ami elérhető, a mit szorgalmas tevékenységgel a koalíciós kormány keresztül- vibetönek remél, az benne van az alkotmánypárt vezéreinek uj évi kijelentéseiben. A meglevő alapon építeni, ez a inai adott helyzet mellett hitünk szerint a legbecsületesebb programm. Kísérletezésekre most nem ér rá a nemzet; aki ezt a fényűzést megengedné magának vezető szerepben, az igen nagyot merészelne, amelybe aligha belé nem törne az a bizonyos bicska. A kormányelnök uj évi kijelentései olyan tartalmúak voltak, hogy azokból nem lehet mást kiérteni, mint az egységes, uj kialakulásra irányuló törekvést. Ez a törekvés pedig mely csak rokonszenvvel találkozik minden vonalon, megnyugtató az uj év küszöbén. Különben is már a levegőben van most, hogy az uj kialakulásnak be kell következnie, a mai állapot sokáig fenn nem tartható s az ország népe vágyakozik egy világos, tiszta, becsületes és nyílt politikai hitvallás után, amely nemcsak jelszavakban és nagyhangzásu kijelentésekben él, de a gyakorlati életben is feltalálható. Nagyon érdekes és tanulságos a politikai élettel foglalkozók részére Széli Kálmánnak, e kiváló államférfiunak gróf An- drássy Gyulához intézett uj évi beszédéből a következő szöveg: „Elveinkhez szilárdan ragaszkodunk és fokozott bizalommal követünk Téged, mert mi Benned találjuk a nemzeti politika azon nyugodt szellemben haladó irányának személyesitőjét, amely úgy közjogi és közgazdasági téren nem kockázatos és bizonytalan változatokban, hanem a nemzet állandó, folytonos fejlődésének biztosításában keresi az ország javát Nem titkoljuk, hogy nehéznek látjuk a helyzetet, amelyben ma a nemzet ügyei állanak : de bízunk abban, hogy erős akarattal, kitartással és bölcseséggel sikerülni fog a tornyosuló nehézségeket legyőzni.“ Egyenes, becsületes emberhez illő kijelentések. Még csak elferdíteni vagy félremagyarázni sem lehet. — Kockázatot nem enged meg a komoly politikai szellem, — stréberkedést nem tűr a becsületesség. A jövő kialakulás egyik feltétlen vezető férfiának, — gróf Andrássy Gyula belügyminiszter nek az alkotmánypárt üdvözlésére adott válasza nem más, mint összefoglalása annak a politikai hiszekegynek, mely a nemzet túlnyomó többségében él s azok lelkét uralja. Megkíséreltek a demagógok és népboldogitók már sokféle utat-módot arra, hogy a nemzet zömét a meglevő alaptól eltérítsék, de a tervek nem sikerültek, sőt maguk a nagyhangú népboldogitók kénytelenek voltak belátni, hogy egyetlen mód létezik csak a tisztességes politikai élet terén : építeni a már meglevő alapon tovább. Biztosítani a magyar intelligens elem szupremációját a közéletben s akkor remélhető a fokozatos és nyugodt tovább fejlődés. Erre irányultak gr. Andrássy Gyula belügyminiszternek az al* kotmáuypárthoz intézett, de meg- szivlelésül talán inkább az egész országnak szánt ama szavai: „Kétségtelen, hogy sok nehézség áll a békés és fokozatos haladás útjában. Közös célunk az, hogy összeegyeztessük a nemzet jogos vágyait, a nemzeti önérzet nemes felbuzdulását politikai &s anyagi érdekeinkkel, a melyek békét és államszilárditó nagy alkotásokat követelnek tőlünk. Az alkotmánypárt egyetlen célja a haza java.“ Ilyen enunciációkkal állított be az uj év, igazolva teljes egészében azt a felfogást és politikai hitvallást, melyet mi évek bosszú során át vallottunk, hirdettünk, az utóbbi napokban pedig mintegy látnoki szemmel előre olvastunk. Mert azok ajkairól, akiktől mi becsületes és egyenes jellemű politikai irányzatot várunk, az elhangzott beszédeken kivül mást — elvileg kizártnak tartottunk volna. Gróf Andrássy Gyula pedig s a vezetése alatt álló alkotmánypárt meg lehet arról győződve, hogy nyílt, igaz, férfias kijelentéseik nagyon jó hatást tettek az országban s az ország népének bizalma ezek után csak erősebbé vált irántuk. „Kazinczy-kör“-ből. — jan. 5. Tegnap este fél 6 órakor a „Ka- zinczy-kör“ a vármegyeháza nagytermében oly magas nívójú és sikerült zeneestélyt rendezett, mely még a fővárosban is elsőrangú művészeti eseményszámba ment volna. Az estélyen a mi kicsiny, de müértő hangverseny-közönségünk teljes számban jelent meg, de a közönség zöme — sajnos — még nem érett meg a mü- zenére és nem szívesen hoz érte anyagi áldozatot. így hát a terem nem volt oly zsúfolt, mint az ingyenes, s egyszersmind jóval alacsonyabb színvonalú házi estélyekkor. De a megjelenteknek feledhetetlen műélvezetben volt részük. M. Szoyer Ilona asszony, a m. kir. operaház nagynevű énekesnőjének a szereplése volt az est szenzációja. A művésznő, ki a pódiumon oly megnyerő jelenség, mint színpadon, a „Remete csengettyűije cimü opera nagy áriáját énekelte. Nagyképűsködés nélkül lehetetlen lenne művészetét e helyen méltatni. Csodálatosan szép hangja és rendkívüli ónektudásával olyan hírnevet szerzett, mely fölöslegessé tesz minden kritikát. A közönség megértette bravúros, de egyszersmind mély művészetét és percekig tartó szűnni nem akaró tapsviharral hálálta meg szereplését, szólította a lámpák elé, mely csak fokozódott, midőn ráadásul még egy Puccini dalt is elénekelt. Második száma „Titániá dala“ volt a Mignonból, mely után a „Bajazzók“ egy áriáját adta ráadásul. Legjobban a „Denevér“ kacagó dala és a „Vig- özvegy“ Vilja-dala tetszettek, melyek után a művésznőt, kit e nagy repor- toire eléneklése láthatólag kifárasztott, valóságos ünneplésben részesítették. Áz énekszámokat a művésznő férje, Márkus Dezső, az operaházi közönség kedvenc karnagyának művészi zongorakisérete nagyban emelte. Szoyer Ilona elementáris erővel ható művészete mellett nagyon nehéz szerepe volt Morvay Zsuzsikának, Thoman István növendékének a 14 éves és máris neves és ünnepelt zongoraművésznőnek. Morvay Zsuzsika már kinőtt a csodagyerekcipőkből. Játéka erőteljes, biztos, szabatos és ritka zsenialitásnak és alapos készültségnek adja bizonyságát. Mire a fiatalos modorosságot leveti és a saját egyéniségét megleli, mint igazi nagy művésznő fog dicsőséget szerezni mesterének. — Az előadott Chopin : Variations brillantes, Schumann : Toccata, Mendelssohn: Variations serieuses és ráadásul adott Liszt: Magyar Rhapsodia a zongora irodalom legnehezebb müvei közül valók, melyekkel méltán rászolgált a közönség lelkes tapsaira. Áz est többi szereplői régi kedves ismerőseink. Plotényi Nándor (I. heg.), Dános Miklós (II. heg.), Gruska Lajos (viola), Orlovszky Frigyes (celló) Tschajkowsky : Op. 11. négyesét adták elő, azzal a precíz összjátékkal és kristálytiszta intoná- nálással, mely minden eddigi szereplésüket jellemezte. Ritka műkedvelő vállalkozhatik e nagyszabású és nehéz mű előadására, melynek intim szépségeit a közönség nagy része csak nehezen értette meg. Legjobban a lassú második rész tetszett, de még ennél is kedvezőbb fogadtatásban részesült a második Tschajkowsky mű, az Op. 11. zongora-hármas, melyet Morvay Zsuzsika, Plotényi Nándor és Orlovszky Frigyes játszottak. — Ennél Orlovszky Frigyes szinte a többiek rovására érvényesült, természetesen anélkül, hogy a partnerei sikerét rontotta volna. Szeretnénk őt mielőbb önálló számokban hallani. Mind a két mű egyes tételei után a hallgatóság megérdemelt elismerésében volt részük. A kissé hosszúra nyúlt műsor utolsó számául Reményi: „Rákóczi ábrándját“ hegedülte Plotényi Nándor neje zongorakiséretével. Érdekes, de nem valami értékes, hatásvadásző mű, mely a Plotényi kitűnő, de kissé fáradt előadásában nem tette meg a remélt hatást. Azért a magas színvonalú, művészi hangversenyért s műélvezetért, melyben a Kazinczy-kör tagjainak s városunk zeneértő közönségének ez estén része volt: a teljes elismerés s dicséret hangján kell még megemlékeznünk a kör vezetőségéről s a fá- radhatlan dr. Horny ay Béla igazgatóról, ki buzgó tevékenységgel munkál közre, hogy a kör közönségét ily nagyórtékü s feltdhetlen művészi élvezet részesévé tegye. Lelje fáradozása jutalmát az eléri sikerben a úgy ez, mint a várható eredmények legyenek viszonzásai közönségünk művészi igényeinek kielégítését célzó, nemes buzgólkodásáért. H. Tea-estély. — jan. 4. Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy gazdag pénzes ember, akihez igy tél idején beállított egy összefagyott és agyonéhezett gyermek és egypár krajcárt kért tőle nem is cipőre, nem is ruhácskára, hanem kenyérre. A gazdag ember megborzadt és keze a csengő után nyúlt. Két oldalról is jöttek a szolgák, akikhez e szavakat intézte: „Vigyétek ezt a gyermeket, mert meghasad a szivem. Te pedig Jeanl Vedd e húsz koronát és váltsd ki érte a jegyemet a holnap esti hangversenyre.* Ez a mese véletlenül akkor jutott eszembe, amidőn a szombati teaLapnuk mai wAiaa 4 oldal.
