Zemplén, 1909. január-június (39. évfolyam, 1-52. szám)

1909-01-27 / 8. szám

Sátoraljaújhely, 1909. Január 27. 8. (4816.) Harminchetedik évfolyam.

~ -- l „■ i ~~haaj»w>wu 1 ■•:-?z^ -' .',.'^I,J! i ■ <l ■">. ’ 'vw; ...v.'-v^wkwcwjuuuxiiujui. m. i<uiwgpqt»iA~»—’A^—

Megjelon hetenkint kétszer

szerdán ós szombaton este.

Szerkesztőség és kiadobiratal : Sátoraljaújhely, Főtér 9 szám.

Telefon: 42. szám.

Kéziratokat nem adnnk vissza. NyBHérben minden garmond sor 30 fin.

Zemplén

POLITIKAI HÍRLAP.

ÉHLERT GYULA. MAJTENYI GÉZA,

felelős szerkesztő, főmunkatárs.

Előfizetési ára:

Egész évre 10 korona, félévre 5 kor negyedévre 2.50 korona.

— Egyes szám ira 10 fillér. —

Hirdetési di]:

Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit betűknél nagyobb, avagy diszbetttkkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög eentim. után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél árkedvezmény.

Cselédszerzés.

— jan. 27.

Erről a helyről, honnan csak nagyon fontos közérdekű dolgokban szólalunk meg, szinte szokatlannak fogják találni t. olvasóink a cselédszerzés ügyének terítékre hozását. Sajnos, ez a kérdés társadalmi szempontból előbbvaló mindenféle politikai vitatkozásnál s legalább is egyenrangú a közélet bármely ágából vett értekezéssel, mert addig mig gazda és cseléd, mig munkaadó és munkás van a világon, addig mindenkor kiemelkedő társadalmi kérdést fog képezni a cselédügy helyes kezelése s annak okszerű rendezése. Közgazdasági kérdés ez ma, a mely mellett, vagy ellen sokféle vélekedés nyilvánulhat, de a helyes megoldástól, hogy még távol vagyunk : azt kétségbe vonni nem lehet.

Mielőtt a kérdés részletezésébe bocsátkoznánk, máris a megoldás egyetlen helyes módozatára teszünk ajánlatot s hívjuk fel idevpnatkozólag a polgármester és rendőrhatóság figyelmét, nem véve ki az érdeklődés keretéből magát az alkotásra legelső sorban hivatott tényezőt: a városi képviselőtestületet.

A nálunk divó viszonyokra figyelemmel, helyes megoldása a cseléd elhelyezés kérdésének csakis úgy képzelhető, ha a város maga veszi kezébe ezt az ügyet s fogja kezelni becsületesen, lelkiismeretesen, amint teszik ezt más városok is már s ahol mig egyrészt tekintélyes jövedelmük van a közvetítésből, másrészt igazán közérdeket szolgálnak, midőn a polgárság jogos kívánságait, annak pénzéért kielégíteni iparkodnak, a cselédet pedig a zülléstől és kizsákmányolástól megmentve, annak leikéből is kipusztitják a magasabb társadalmi osztályok iránt való gyűlölködést, a csavargási hajlamot és az untalan való helyváltoztatási, a sokféle fazékba való bekóstglási törekvéseket.

Ilyen városnak, mint Sátoraljaújhely, nem kerülne nagy megerőltetésébe ennek az ügynek lelkiismeretes rendezése. Egy szerény helyiség kell hozzá s egy hatósági közeg, aki a felügyeletet gyakorolja s egy alkalmazott. Nem ördögi mesterség ez, gazda és cseléd filléreiből szépen jövedelmez, csak nem kell tőle idegenkedni. Példával, útbaigazítással, tervezettel kész örömest szolgálna a budapesti Márta-egyesület, mely valóságos

jótétemény gazdára és cselédre egyaránt.

A fővárosi Márta-egyesületnél száz és száz számra van választék naponta a cselédek mindenféle fokozatából. A fő az : hogy akit az egyesület elhelyez, az megbízható s a rendőrség albumában és a daktiloskopiai felvételeknél még nem fordult elő. Egy főnöknő s négy nő alkalmazott vezetése alatt a cselédet kereső gazdának oly választékot mutat be az intézet, hogy nincs ember, kinek igényei kielégítést ne találnának. Csekély közvetítési dijat lefizetve a pénztárnál az ügylet fait accompli, mig nálunk a jelen viszonyok mellett nemcsak a közvetítési dijak magasak, de egyes engedélynélküli cselédszerzők táglelkiismeretéhez az is hozzáfér, hogy már a sze- gődtetésnél jobb és újabb hely- lyel biztassák a tapasztalatlan s esetleg még a becsületesség útjáról le nem tért cselédet.

Hogy a cselédközvetitők se haragudjanak nagyon, nem hallgatjuk el, hogy főleg Sátoraljaújhelyben minden kofa és vén asszony hivatásos cselédszerző. Ezek a zug cupringerek természetesen elveszik az adózó s cégbejegyzett cupringerek keresetének egyrészét, utóbbiak tehát rávannak uszítva a közönségre, a cselédre s rákényszerítve megélhetésük végett ezek kizsákmányolására.

Nagy mértékben fokozza a cselédhiányt nálunk a dohánygyár, mert a munkásnő ma már mind önállósítja magát s inkább dolgozik a gyárban tüdejét és szervezetét sorvasztó levegőben, hogysem tisztes úri családoknál bármily jó bánásmód mellett is ne önállósodhatnék. Ha valami szerelmi csapás éri, a város tartásdijat fizet az ismeretlen apáju honpolgárért, a mama pedig önállóságának tudatában vigan nyújtózik paplana alatt s lenéz minden nacscságát. Mert ő is nacs- csága a saját szükebb körében.

Ezeken a beteg, züllött és tarthatatlan állapotokon segítenie kell városunk hatóságának, még akkor is, ha némi áldozatába kerülne az egész kérdés helyes rendezése a városnak.

A cselédkérdés kicsinyre és nagyra egyaránt közérdekű, mert képtelen és embertelen állapotok megszüntetését célozza. — Kérjük a h. polgármester urat, akiről köztudomású, hogy társadalmi s közéleti kérdések iránt nagyon fejlett érzéke van: vegye kezébe ezt az ügyet s teremtse meg Sátoraljaújhelyben a hatóságilag való cselédközveti- tést.

értekezlet az adóreform ügyében.

— Saját tudósítónktól. —

— jan. 26.

Nagyon népes és érdekes összejövetel folyt le január 24-én délután Sátoraljaújhelyben a városház tanácstermében, hol a monddtt alkalommal városunk iparos, kereskedő és magánhivatalnokainak s ügyvédeinek sorából 300-nál többen jelentek meg, hogy meghallgassák a kerület orsz. képviselőjének dr. Búza Barnának az adóreformok tárgyában teendő kijelentéseit s kifejezést adjanak a reform javaslatokkal szemben elfoglalt ellentétes nézetüknek.

Á hangulat igazán politikai volt, bár egyes felszólalók közgazdasági szempontokat hoztak is fel, de kiérzett a véleményekből, hogy kereső polgárságunk nincs megelégedve a javaslat szellemével s mintegy direktívát akart adni képviselőjének a parlamenti tárgyalásoknál való felszóla lására nézve. A megegyezés, amint a végeredmény mutatja sikerült, mert dr. Búza kijelentette, hogy kontingen- tálás nélkül a kereseti adók tételeit a javaslat jelen formájában nem szavazza meg. Ez csiilapitólag hatott a kedélyekre s elég kedvező hatást tett.

Részletes tudósításunk az értekezletről a következő:

A 24 én d. u. fél 4 órára hirdetett gyűlés iránt nagy volt az érdeklődés. Már a kitűzött határidőben vagy százan jártak-keltek a városház folyosóin, dideregve a 9 fokos hidegben, mert a tanácsterem zárva volt. Néhány perc múlva jött Kiss Ödön h. polgármester s ő nyitotta tel saját kulcsával az előszoba ajtaját, melyen keresztül aztán a tömeg pár pillanat alatt zsúfolásig megtöltötte a tanácstermet. Nemsokára megérkezett dr. Búza Barna képviselő is, aki üdvözölte az egybegyült polgárságot s előadta, hogy nyílt levél érkezett hozzá 200 tekintélyes választó polgár aláírásával, de különben is mert hallotta, hogy a pénzügyi kormány adóreform- tervezetével itt sokan nincsenek megelégedve, felvilágosításokat kíván nyújtani a tervezetre vonatkozóan.

Előre bocsátja, hogy sokan lesznek itt úgy ezzel az adóreformmal, mint a mikóháziak a kőszénbányával. Azok is azért tagadták meg a kutatási joghoz való hozzájárulásukat, mert attól féltek, hogy beszakad alattuk a föld. Ujhely polgárai is inkább hisznek a fővárosból lerán- duló vigéceknek, mint a törvényjavaslat betüszerinti szövegének. Pedig meglátják annak idején, hogy ez a javaslat, ha törvénnyé válik, csak kedvezőbb és igazságosabb helyzetet teremt. Polgárságunk a nyilt levél szerint főleg az adóköteles jövedelmek vexatórius kikutatása s a mai 3%-os adókulcsnak 5%ra emelése ellen harcol. Bizonyítja, hogy a törvényjavaslat szövegében ezek nincsenek bent. Különbség az lesz, hogy mig eddig a jövedelem bevallás nem volt kötelező, az ezután feltétlenül kötelezővé válik. Ami a jövedelmek nyomozásánál a vexaturát illetné, abból ő a javaslat szövegében semmit sem lát. Az adókivető bizottságok eddig is

hallgathattak ki tanukat s betekinthettek az adóköteles felek üzletkönyveibe, ez a joguk ezentúl is fen- marad, azzal a különbséggel, hogy az uj javaslat nem fogadhat el tanúként az adózó által elbocsátott segédet. A kivető bizottságok megalakításában az eddiginél helyesebb térre lép a javaslat, mert a 6 tag közül kettőt a pénzügyminiszter, kettőt az alispán s kettőt a kereskedelmi és iparkamara fog kinevezni.

Fejtegeti, hogy ahol a fél vallomását a bizottság elfogadhatónak nem találná s ellene a minimális alapon való adókiszámítást venné alkalmazásba, ott a régi helyzet változatlanul fennmarad. Különben, hogy a III. oszt. kereseti adók emelésétől nem kell tartani, amellett bizonyít a pénzügyminiszternek legutóbb tett ama kijelentése, hogy azt az adónemet 26 millióban kontingentálni fogja, évi 2% os fokozással. Elesik tehát az adóemelés felőli aggodalom, mert a kontingensnél nagyobb összeget a kormány ezen adónemből be nem vehet. Örömmel látja, hogy az ipari és kereskedelmi vállalatok folyton szaporodnak, mig a földbirtok nem szaporodhatik, az ma is annyi, mint 10 óv előtt volt. (Közbekiáltások : Szaporodott már Boszniával! Kell a fenének stb-1) Neki haszna nincs a képviselőségből, minden vágya az, hogy kerülete iparos és kereskedő polgárságának érdekeit lelkiismeretesen képviselje. Ha a terhek emelkedését látná az adóreform javaslatokból előtűnni, azokhoz hozzá nem járulna, de mert az általános jövedelmi pótadó kulcsa a maihoz képest apadni fog, tehercsökkenést lát s ezért a javaslathoz hozzájárul. 800 koronás adóalapnál általános jövedelmi pót- adót nem fognak kivetni, azon felül pedig progresszive emelkedik ez az adónem. (Itt tévedett a képviselő ur, mert azt állította, hogy ma 3%-os adókulcs van az általános jövedelmi pótadónál alkalmazásban. A valóság az, hoey 60 koronán aluli adóösszegnél 10%, azon felül 35% ma az általános jövedelmi pótadó. Tud.)

Dr. Búza megnyugtató kijelentéseket tesz aziránt, hogy a gyermekek keresete nem lesz beszámitva, csak a feleségé.

Sok a föld- és házadó s nem annyira a kereseti adók súlyosak. (Ellentmondások.) Nagy előnye a javaslatnak, hogy ezentúl az adóköteles félnek minden év junius hó 1-ig adókönyvecskéjét teljesen kitöltve kezéhez szolgáltatni tartozik az illetékes adóhivatal, mig ma az óv vége felé sincs sok helyen az adó előírva. A nagy földbirtokosok eddigi 3% os általános jövedelmi pótadója helyett a javaslat 4Y2%-os adókulcsot állapit meg. Azonkívül erősen megterheli a nagybankokat, melyek maguk restellik a sírást, tehát fellármázták a vidéket s elhitették a városi iparos és kereskedő osztályiyal, hogy a reform ez utóbbiakat terheli meg, pedig a nagybankok fognak az eddiginél sokkal nagyobb terhet viselni. Ő a javaslatot tiszta meggyőződése szerint jónak látja s ahoz elvben hozzájárul, ahol a tárgyalás folyamán még javítani lehet valamit s a kisebb adózók terhein könnyíteni, ott nem fog késni felszólalásával.

Grünbaum Simon szólott ezután a tárgyhoz, bizonyítva, hogy adózási

I.»p«nk mai iiüaia 4 oldal.