Zemplén, 1909. január-június (39. évfolyam, 1-52. szám)

1909-01-27 / 8. szám

3. oldal.

ZEMPLÉN.

Január 27.

rendszerünkkel hátrányban vagyunk az osztrák adórendszerrel szemben, hogyan vehetné fel tehát a magyar ipar és kereskedelem az osztrákkal a versenyt. Feltétlenül kimondandónak kéri a 3%-os adókulcs alkalmazását s a kereseti adóknak 26 millióban való kontingentálását, amely esetben még az évi 2°/o-os emelkedésbe is belenyugszik.

Ezután Hericz Sándor, majd dr. Grósz Dezső szólaltak fel; utóbbi hosszabb beszédben fejtegeti a javaslat hátrányait. Kormánynyilatkozatok őszinteségében nem hisz, mert felemelték a kvótát, fizettek Boszniáért a töröknek 54 milliót, felemelték a katonatisztek fizetéseit, de uj jövedelmi forrásokat a kereső polgárság részére nem tudnak teremteni. Ellentétes nézeten van a képviselővel, mert hihetetlennek tartja, hogy a kormány adóreformot csináljon adóemelési szándék nélkül. A fundált jövedelmek progresszív megadóztatásától várta volna az igazságosabb adóügyi politikát. Á ház- és földadó emelése méltányos, de a kereső osztálybelieknél számolni kell azzal is, hogy ezek sokszor zárják az évet plusz helyett mínusszal s aztán betegség esetén senki sem látja el őket és családjaikat. (Nagy helyeslés.) A koalícióhoz tartozó képviselőnek Magyarország gazdasági függetlenségére kell törekednie, de erre irányuló biztosítást nem lát a tervezetben. Falsum- nak tartja az adókulcs megállapítása mellett adóleszállitásról beszélni. — Adóztassák meg progresszive a nagy jövedelmeket. (Éljenzés.)

Dr. Búza Barna viszonválaszában meggyőzni iparkodik a felszólalókat s kijelenti, hogy a javaslatot csakis a kereseti adók kontingentálása esetén szavazza meg. Ausztria adózási viszonyai nem hasonlithatók a mienkhez, ott az alacsonyabb adókulcs mellett van külön tartományi, kerületi s legtöbb helyen 400°/o-ig emelkedő községi pótadó. Az adókivető bizottságok öszcállitását is helyesebbnek tartja a réginél.

A nagyon mozgalmas és érdekes gyűlési ől este JA7 órakor oszlott el a polgárság.

VÁRMEGYE ÉS VAROS

)( Vármegyei irnoki kinevezés. Meczner Gyula főispán Retteghy Andor vármegyei napidijast a szin- nai, Waliach Mór cs. és kir. 25-ik gyalogezredbeli igazolványos számvevő altisztet losonci lakost a mező- laborci szolgabirói hivatalhoz vármegyei írnokká kinevezte.

HÍREK.

Egyháztanács és iskolaszéki ülés.

— jan. 26.

A sátoraljaújhelyi róm. kath. egyháztanács- és iskolaszék folyó hó 24-én d. u. ülést tartott és pedig a Bessenyei István plébános által alakított uj tanácsteremben. A gyűlés nagyon népes volt, ami részint annak tulajdonítható, hogy algondnok választása volt napirenden, részint annak, hogy Sátoraljaújhely város e legnépesebb hitközségének lelkésze az egyházi ügyekben nem tűri az ok nélküli halogatásokat, hanem gyors egymásutánban le akarja tárgyaltaim az egyházi és iskolai ügyek körül még függő kérdéseket.

Mi csak helyeselni tudjuk ezt az eljárást. Rendezendőnek tartjuk legrövidebb idő alatt az iskola adókat is; rámutattunk mi már évekkel ezelőtt arra, hogy az iskola adók nem kezeltetnek helyesen, végrehajtást kérnek olyan polgárok ellen, kik adójuk befizetését nyugtákkal igazolták. Egyes polgárok nincsenek felvéve az adókötelesek közt, mig elhaltak vagy elköltözöttek évek során szerepelnek az adózók névsorában. Ezt tehát rendezni kell, mert mindaddig, mig rendes előírás nincsen, adókat behajtani és pontos költségvetést készíteni nem lehet, már pedig ez feltétlen szükséges ahoz, hogy az iskola pénzügyi dolgai rendben legyenek.

Az ülést Bessenyei apát-plebá- nos d. u. fél 4 órakor a tagok üdvözlésével nyitotta meg s bemutatta az egyháztanács és iskolaszék legújabb tagját Eiszenmann Oszkár kir. pénzügyigazgatót, egyben üdvözölve öt kérte, hogy ismert tevékenységével az egyház és iskola ügyei körül buzgón tevékenykedjék. Eiszenmann megköszönte az üdvözlést s szép szavakban ígéretet tett, hogy az őt ért megtisztelő állásban az egyház és iskola érdekeit mindenkor szivén fogja viselni s azért készséggel fog munkálkodni. Bemutatta még elnöklő plébános az egyháztanács- és iskolaszék uj jegyzőjét, Gasparik János hitoktatót.

Tárgysorozatban felolvasásra került dr. Fiscber-Colbrie Ágost kassai püspöknek a stóla ügyben kelt s az egyháztanácshoz intézett jóváhagyó leirata, majd az ugyanezen ügyben Bessenyei István személyéhez intézett igen meleghangú levele. A lemondott algondnok helyébe egyhangúlag Rimár János egyháztanács tagot választották meg, kit az iskolai adók beszedésével is megbíztak. Nézeteltérésekre adott okot a Kereszt-téren levő földcsík eladási ügye, melyben a tanács utóbb úgy határozott, hogy kiküldött 3 tagú bizottságot a terület megbecslése s a vételre jelentkező Vadászi Antallal a szerződés megkötése végett. A bizottság a terület árát megállapítván, azt mint legelőnyösebb ajánlattevőnek, Vadászinak eladni véleményezte. Csuka Ödön az egybáz ügyésze kijelenti, hogy a mondott helyen nagyobb földterülettel kell az egyháznak bírnia s az ismeretlen elbirtokolótói volna elsősorban a terület vissza foglalandó. Szerinte ez a szerződés most meg nem köthető, mert befolyásolhatná egy esetlegesen megindítandó birtokper judiciumát. Ez ügyben Csuka Ödön, minthogy a többség ellentétes nézeten volt vele, inkább tulérzékenykedésből folyólag még főgondnoki s ügyészi állásáról is lemondott. — Eiszenmann Oszkár meggyőző jogi érvekkel bizonyítja, hogy Csuka aggodalmai fölöslegesek, mert Vadászi csak a meglevő s a neki átadott és kijelölt területet veszi meg, ez a körülmény tehát esetleges birtokperben az egyházra hátránynyal nem járhat. Ugyanezen álláspontra helyezkedvén az egyháztanács is, az adásvételi ügyletet jóváhagyta.

Ezután Bessenyei István méltatva Csuka Ödön főgondnoknak az egyház körül szerzett érdemeit, kéri a tanácsot, hogy még azon esetben is, ha Csuka Ödön az ügyek vitelére tovább nem vállalkoznék, főgondnoki tisztségében tartsa meg őt a tanács s erről jegyzőkönyvi határozattal értesítse. Az egyháztanács ezt az indítványt egyhangúlag magáévá , tette s kimondotta, hogy Csuka Ödönt óktehosszáig az egyház főgjndnoki tisztségében óhajtja megtartani.

Ezután még a templom kibővítésének rövid időn belől levő megkezdésére vonatkozólag tett Bessenyei István javaslatokat, s ezzel az ülés d. u. 6 órakor véget ért.

— Főúri esküvő. Gr. Eszterbázy Pál huszárhadnagy, a pápai hitbizo- mány ura folyó hó 25-én vezette oltárhoz a budapesti lipótvárosi bazilikában Andrássy Ilona grófnőt, néhai gróf Andrássy Tivadar a képviselőház egykori alelnökének s val. belső titkos tanácsosnak leányát. A nagy fénynyel és pompával rendezett esküvőn mint tanuk szerepeltek : gróf Andrássy Gyula, gróf Batthányi Lajos, Eszterbázy Miklós herceg és Stockau György gróf. A násznagyi tisztet pedig gróf Andrássy Sándor töltötte be. jste az egybekelés alkalmából az Andrássy-palotában fényes ünnepély volt.

— Az Országos Gyermekvédő Liga jótéteménye Zemplén vármegyében. Az orsz. gyermekvédő liga igazgatósága a liga sátoraljaújhelyi elnökségének felterjesztése alapján Britzki Sándor sátoraljaújhelyi lakos nyolc gyermekes családjának négy kisebb gyermekét gondozásába vette ős értük a tartásdijat fizeti. Ugyancsak a helyi elnökség ajánlására Sermer Ármin sátoraljaújhelyi lakos szegény családjának segélyezésére 25 koronát utalványozott, amit a liga helybeli titkárja kézbesített a nyomorban levő családnak.

— Halálozás. Részvéttel értesülünk, hogy vibornai és szegilongi özv. Mudrány Jánosné szül. mikó- falusi és sajónómeti Bekény Franciska folyó hó 19-én Kassán elhalt. Az elhunyt urinő emberbaráti érzésének, jótékonyságának gyakran adta tanujelét jótékonycélu adományaival, melyekből különösen rrf. egyházi célokra megyénkben is bőven juttatott. Hült hamvait folyó hó 22-én helyezték a szabolcsi családi sírboltban örök nyugalomra.

— Adomány a kalábriaiak javára.

Gárdos Mór orth. izr. elemi iskolai tanító III. és IV. oszt. tanítványai között 4 kor. 20 fillért gyűjtött az olaszországi földrengés által sújtottak segélyezésére. Ezen összeget Alexander Vilmos iskolaszéki elnök 7 koronára kiegészítve jutatta hozzánk a jelzett célra. Az adományt eljuttattuk a zemplénvármegyei segélyezőbizottság elnökségéhez.

— Árvízvédelmi bejárás. Tóth Sándor a Bodrogközi Tiszaszabályozó Társulat igazgató főmérnöke, Szoko- lay Emil műszaki tanácsos, kir. főmérnök és Riszdoríer József szakaszmérnök társaságában befejezte a tavaszi árvízvédelmi felülvizsgálatot a Bodrog és Tisza folyók összes vonalain. Folyó hó 23-án vizsgálták végül a felsőberecki szivattyútelepet. Innét Alsóbereckibe Boronkay Farkas föld- birtokos, társulati igazgató, választmányi tag vendégszerető házához voltak hivatalosak, hol a nagy hidegben napokig tartott fárasztó munka után a ház vendégszerető úrnője látta vendégül az illusztris főhivatalnokokat. Emberi számítás szerint a védelmi készületek teljesen biztosítják a társulatot az árvíz ellen.

— A szabad líceumban holnap,

csütörtökön este 8 órakor dr. Chu- dov&zky Mór kórházi főorvos tartja meg második orvosi előadását. Az előadást vetített képekkel illusztrálja.

— Az igazságyi tisztviselők lakpénze. Az 1908. okt. 1-től esedékessé vált magasabb lakáspénzeket eddig az igazságügyi tárca kivételével a többi tisztviselők mind megkapták. Az igaz- ságügyminiszterium utalványa f. hó

23-án érkezett le az illetékes kir. adóhivatalokhoz s igy kissé későbben bár, de végre az igazságügyiek is hozzájutnak felemelt lakbérösszegükhöz.

— Közgyűlés. Az „Első Sátoraljaújhelyi Izr. Betegsegélyző Egylet“ f. hó 30-án (szombaton este) 6 és fél órakor tartja XXXII. évi rendes közgyűlését az izr. iskola földszinti termében. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. Titkári jelentés. 3. A pénztárnoknak a felmentvény megadása. 4. Tisztujitás. 5. 6 számvizsgáló bizottsági tag választása. 6. Esetleges indítványok.

— Köszönet nyilvánítás. A „Mal- bisch Aruraim“ gyermek felruházó egyesület részére Lefkovics Miksáné úrnőtől 2 kor. 40 fillért kaptunk, mint egy családi ünnepélyen általa eszközölt gyűjtés eredményét. Midőn ezért hálás köszönetünket nyilvánítjuk, egyben azzal a tiszteletteljes kéréssel fordulunk városunk igen t. közönségéhez, hogy ezt a szép példát 8 köznyomor enyhítése érdekében követni méltóztassanak. Emlékezzenek meg örömeik közben jó szívvel

a szegény gyermekekről! Esetleges szives adományokat alulírottak bármelyikéhez kérünk küldeni. Sátoraljaújhely, 1909. jan. 24. Schweiger Ignácné, elnök. Alexander Vilmos, társelnök. Blumenfeld Jenőnó, pénztáros.

— Szerencsétlenség a fütöház- ban. F. hó 23-án délután 6 óra tájban szerencsétlenség ért egy magyar államvasuti kazánmosót a sátoraljaújhelyi fütőházban. Jelzett időben Cseh Lajos kazánmosó Vitnyik József nevű társával egy mozdony tisztításán dolgozott s ép a tömlő körül foglalatoskodott, mely a vizet adta, mikor a 2745. számú mozdony lassú menetben bejött a fütőházba. A mozdonyt Kallós Antal raozdonyelőfütő vezette, mig a féknél Ivaszuk Demeter munkás teljesített szolgálatot. A lassan haladó mozdonyt a tömlő körül foglalatoskodó Cseh Lajos nem vette észre s igy történt, hogy annak ütközői elütötték s ő a tisztitócsator- nába zuhant. Úgy a zuhanás, mint az ütközők lökése folytán súlyos sérüléseket szenvedett, melyekkel a közkórházban ápolják. A nyomozat már is megállapította, hogy a fűtő- ház gyér világitásu s majdnem teljesen sötét és Kallós mozdonyelőfütő is elmulasztotta a fütőházba való bemenetelnél a szokásos sípjelet megadni. Ezek alapján a kir. ügyészség a sátoraljaújhelyi rendőrséget utasította a nyomozás kiegészítésére oly irányban, váljon terheli-e Kallós mozdony- előfütőt a balesetnél gondatlanság vagy kötelesség mulasztás. A vizsgálat folyik.

— Uj ipái vasút vármegyénkben.

A kereskedelemügyi m. kir. miniszter Dombay Artur bodrogszentesi lakosnak a MÁV. Nagygéres állomásából kiágazólag a Bodrogszentes község határában levő kőbányáig vezetendő keskenyvágányu iparvasut vonalra az előmunkálati engedélyt megadta.

— Magyar előadás — tót ajkú gyermekeknek. Zebegnyő községben folyó hó 17-én a gör. kath. iskola tanköteles növendékei a „Messiás győzelme“ cimü darabot adták elő a vidék intelligenciája jelenlétében oly összhangzatos szerepléssel, hogy ugyanezen darabot a jelenvoltak kívánságára f. hó 19-én meg kellett ismételniük. — A sikerért főképen Du- dinszky Julia tanítónőé és Hlivják Tivadar tanitóé az érdem, kik együttes odaadó buzgalmukkal valóban példát statuáltak, hogy mi módon lehetséges a tót ajkú gyermekek magyar nyelvű oktatását magasabb nívóra emelni. Az iskolai alapra fordított tiszta jövedelem 34 kor. 28 fill. volt.

— Ebzárlat elrendelése. Sátoraljaújhely városában előfordult eb veszettség miatt az 1888. VII. t.-c. 68. szakaszának rendelkezéséhez képest a város összes kutyáira a zárlatot a mai naptól számítandó 40 napra a rendőrkapitány elrendelte. Ezen idő alatt valamennyi kutya megkötve tartandó és harapás ellen biztos szájkosárral ellátva, pórázon vezetendő. Az ezen rendelet ellenére szabadon járó kutyák a gyepmester által elfogatnak, ki nem adatnak, hanem kiirtatnak, a tulajdonosok pedig a hivatkozott törvény 154. szakasz i) pontja értelmében 200 koronáig terjedő pénzbüntetéssel, nem fizethetés esetén megfelelő elzárással fognak bűntetteim.

— Szobos ca. Girált. A szobosi és girálti legényeknek régóta folyamatban van egy eldöntetlen perök az iránt, hogy melyik falu legényeié legyen a hősiesség és virtuskodás pálmaága. Már-már Girált javára dőlt a mérleg, mikor Fecskanics György és Mihalecz Mihály szobosi legények elhatározták, hogy megmentik a girálti becsületet. Ezen elhatározásuk közben hozta utjukba végzete Kovalics György 19 éves girálti legényt, kit a két szobosi a falu becsülete megmentése céljából ólmos botokkal úgy elvert, hogy húsz napon túl gyógyuló