Zemplén, 1909. január-június (39. évfolyam, 1-52. szám)

1909-05-22 / 41. szám

2. oldal. ZEMPLÉN. Május 22. ben gyönyörködhetnénk, ki kell venni a harcból, a munkából is részünket. És ettől a résztké- réstől nem szabad elzárkózni Zemplén vármegye ifjúságának sem, be kell lépni teljes szám­ban a hazafias szövetkezésbe, tömörülni, együttmunkálnia kell, hogy minél terjedtebbé, nagyobbá tegye a társadalmi kört, mely a nemes célt szolgálja. — Bontson zászlót Zemplén vármegyében is az ifjúság, mert minden erő csat­lakozása újabb remény a moz­galom sikerére. Egyesüljenek mi­nél nagyobb számban az egy célra törők, osszák meg a munka terhét, hogy országszerte minden városban diadalmas legyen a so­rompó zászlóbontása s a küzde­lem, melyet ifjúságunk e kibon­tott zászló alatt megvív a szebb jövendőért. Hladlovazky Valér. Az uj városháza. — máj. 22. Sátoraljaújhely rend. tan. város képviselőtestületének legutóbbi ülésén egy nagyon fontos kérdés került na­pirendre a városi hivatalos helyiségek elégtelenségéről szóló jelentéssel kap­csolatban, mely a kiküldött szemle­bizottság tapasztalatainak foglalta. E fontos kérdés a városi hivatalok cél­szerűségi, köztisztasági, közegészség­ügyi szempontoknak megfelelő elhe­lyezése volt. Ez a nagyjelentőségű kérdés ak­kor ülés végén került napirendre s igy sokkal kisebb volt az érdeklődés, semhogy az ügy tárgyalásánál kiala­kulhatott volna az álláspont, melyet ezzel a kérdéssel szemben a képvise­lőtestület elfoglal. Annyi mégis kitűnt a még jelen­voltak állásfoglalásából, hogy tekin­tettel a város anyagi állapotára, a kérdésnek egy uj városháza felállí­tásával való megoldása nem fog ál­talános helyesléssel találkozni. A víz­vezeték, a csatornázás költségeit, az uj beruházási kölcsön terheit a kép­viselőtestület — úgy látszik — sok­kal nagyobb teherként érzi, semhogy azt egy uj városház felépítése anyagi gondjaival szaporítani, tetézni akarná. Az ügy különben nemsokára újra tárgyalás alá kerül s akkor, ha mást nem, legalább elvi álláspontot kell a képviselőtestületnek elfoglalni; azt, hogy mihelyt a körülmények enge­désem, az én egyetlen, édes kicsi párom. Ezt fogja mondani és ő vele megy. A boldogság felé, akármilyen messze­El fog jönni. És ő várja, várja, szerelmes májusi alkonyaikor; do­bogó szívvel, ölelésre tárt karokkal. Várja. Es az utca végén feltűnik egy egymáshoz simuló .szerelmes pár. Kéz a kézben, susognak halk, szerel­mes hangon ezer bohóságot, bűbájos szavakat. Gitta visszafojtott lélekzettel hall­gatja, egy-egy szó elér hozzá: „Te leszel az én édes, édes kicsi párom.“ Utánok néz — látja, jól látja, hogy a csúnya Kovách Blanka, a dúsgazdag bankárkisasszony s a vő­legénye, a délceg szép ember . . . Gitta fölébred. Hát mégis csak úgy van : akinek több a pénze, töb­bet vehet magának, kiválaszthatja a legszebbet, a szegényeké csak az álom, a csaló, hazug álom. Dideregve zárja be az ablakot. Kint marad a varázsos május lázongó vágyaival, rózsaszínű álmával, bent a szegényes kis szobában meggyujtják a lámpát s Gitta varrni kezd, hímezi a meny­asszonyi ruhát lehajtott fejjel, szo­morúan . .. dik a kétségtelen bajon egy uj vá­rosház építésével kíván segíteni. Ha más nem, legalább a remény legyen meg arra, hogy a városi hivatalok elhelyezése ügyét nem szerencsétlen pótlásokkal, épület kiegészítésekkel, melyeket a haladó kor s rohamosan fokozódó ügy-, s ezzel kapcsolatos hivatalnok szaporulat illuzoriussá tesz — kívánják megoldani. így is elég kellemetlenséget okoz a közönségnek a városi hivatalok széttagoltsága, sze­rencsétlen idea volna tehát: egy pár hivatalos szoba más épületbe való helyezésével próbálni meg a baj sza­nálását. Nem állítjuk, hogy már múlha­tatlanul szükséges az uj városháza, de ez a kérdés már régtől időszerű s kívánatos lenne, ha minél közelebb jövőben lelne végleges megoldásra. Csak elszörnyülködóssel lehet be­menni például a városi adóhivatal helyiségébe, hol tisztviselő tisztviselő­társa hátán dolgozik s két egyént tartóztat fel munkájában, ha egy adó­főkönyvet kinyitnak. Ugyanilyen a rendőrségen az alkapitány szobája, melyben minden zugban dolgoznak s a városi kiadó helyisége, hol nem ritkán 8, 10 ember végez irásmunkát egy legfeljebb négy embernek való irodahelyiségben. A rendőrség fogda helyiségeit jobb nem említeni, a vá­rosi irattár pedig egy egészségtelen, sötét, tűzveszélyes lebuj, egy átjáró­hely, melyben tisztviselő nem dol- gozhatik. Nincs szobája, hivatalos helyi­sége a vízvezetéki személyzetnek, az orvosnak, az ügyésznek s ezek más tisztviselő hivatalos helyiségét veszik igénybe, ha dolgozni akarnak. A többi tűrhető, de célszerűtlen helyiségek még csak felhasználhatók lennének, csakhogy nem arra a célra, melyre most vannak berendezve. A hibáknak, anomáliáknak, me­lyek tagadhatlanul minél előbbi meg­szüntetést igényelnének, hü képét adja különben a szemle bizottság cseppet se túlzott jelentése, melynek tükrében valóban elszomorító tapasz* tálatokat láthatunk. A slendrián állapot persze ne­hézzé, zavarossá teszi az ügymenetet, felek s tisztviselők idejének felerésze az ide-oda járkálásban telik el a cél­szerűtlen beosztásnál fogva. A szük­ség kényszerít, hogy uj állásokat rendszeresítsünk, de igazán nem le­het elképzelni hová lesznek elhelyezve azok az Íróasztalok, melyeken ezek a tisztviselők dolgozni fognak. Mindenki tudja, mindenki érzi, hogy ez az állapot tarthatatlan és gyors orvoslásra vár s mégsem tör­ténik gondoskodás, hogy ez kellő időben történjék meg. Á képviselő­testület még azon elvi álláspont el­foglalását sem tartja időszerűnek, hogy uj városház építésével kíván a bajon segíteni. Hol marad tehát ak­kor ez állapotokból való szabadulás reménye, a megváltás, melyben a város a köz javán munkálkodó tisztviselő­nek legalább tisztességes helyiséget tud adni munkájuk elvégzésére. A kérdés megoldása akut lett: képezze tehát gondolkodás tárgyát, ne ódázzuk el a cselekvés idejét mi­nél messzebb, minél távolabbi időre s főleg ne mutassunk egyes kérdé­sekben teljes határozatlanságot, tar­tózkodást s a költségek miatt me­revséget. Próbálkozni kell addig is, mig a kérdést gyökeresen, véglege­sen dűlőre lehet vinni: valamelyes megoldással. De tartsuk szem előtt, hogy hova-tovább alternativa elé fogja állítani a várost a kényszerűség, foglalkozni kell tehát az ügygyei alaposan, behatóan már jó eleve, hogy kész tervünk legyen mikor ez az al­ternativa beköszönt. Eddig úgy is elég szerencsétlen megoldása áll előt­tünk a fontosabb közkérdéseknek, melyek mint példák intenek, hogy nézzünk előre is és lattolgassuk az eshetőséget, nehogy a váratlanul be­köszöntő döntés esetén az uj város­ház felépítésének közkérdése is olyan módon leljen megoldást, mely magán viseli az elsietés, kapkodás, előre nem látás bélyegét! VÁRMEGYE ÉS VAROS. )( Yárosi rendkívüli közgyűlés. Sátoraljaújhely rend. tan. város kép­viselőtestülete folyó évi május hó 27-én délután 3 órakor rendkívüli közgyűlést tart, melynek egyetlen tárgya az 1907. évi házipénztár és a város által kezelt alapok számadásai­nak felülvizsgálata lesz. )( Hivatalos órák a városnál. Ér­tesítjük a közönséget, hogy a városi hivatalokban a hivatalos órák folyó évi junius 1-től szeptember hó 15-ig a képviselőtestületnek határozata ér­telmében az előljárósági és előadó személyzetnél reggel 8 órától d. u. 1 óráig, a kezelő- és segédszemélyzet­nél reggel 7 órától délután 1 óráig tartanak. A sürgős teendők elvégzé­sére d. u. 3—5 óráig egy fogalmazó és egy kezelő soros tisztviselő telje­sít szolgálatot. H l R E K. — Ünnep után. Á Kazinczy Fe­renc születésének 150. évfordulójára rendezett sátoraljaújhelyi ünnepsé­gekről nagyon meleg és rokonszen­ves hangon emlékezett meg úgy a fővárosi, mint a vidéki sajtó. Mind kiemeli az ünnepség kiválóan gondos rendezését s mind szeretettel emlék­szik meg arról a páratlan vendég­szeretetről, melyben a vendégeknek városunkban része volt. Azok a vi­déki nagyobb lapok, ahonnan az iro­dalmi körök képviseletében küldött­ség volt itt: mind önálló cikkben számolnak be az ünnepségről, az ungvári Határszéli Újság, a kassai Felsőmagyarország s Felvidéki Uj ság, az Eperjesi Lapok mind kieme­lik a sátoraljaújhelyi hölgyek párat­lan szívélyességét s előzékenységét, melyet a küldöttek a vármegyeháza nagytermében rendezett uzsonna so­rán tapasztaltak. Méltánylással fog­lalkozott végül az ünnepséggel a zemplénvármegyei vidéki sajtó is, mely nagy elismeréssel emlékezett meg az ünnepségről. Ezek a vissz­hangok is igazolják, hogy a zemplén­vármegyei Kazinczy-kör elnökségé­nek a Kazinczy-ünnep rendezése kö­rüli buzgolkodása, fáradozása ered­ményes volt s nem veszett el nyom­talanul s a nemes iránt fogékony szivek elismerése nélkül. — Kinevezés. A földmivelésügyi minisztérium Mezey Lászlót szőlé­szeti és borászati felügyelővé nevezte ki és a taroali vincellériskolához osz­totta be. — Első áldozás. Megható ünne­pély folyt le városunkban áldozó csütörtökön úgy a róm. kath. mint a ref. templomban. A gyermekek járul­tak első szent áldozásukhoz. Az ut­cán dél-felé tömegestől lehetett látni az apró menyasszonyokat, a koszorús, fehérruhás kislányokat, kiket az is­teni szolgálat befejezte után az apáca zárda nagyérdemű főnöknője gazdag reggelivel vendégelt meg. — Széchényi László gróf estélye. Széchényi László gróf és neje Van­derbilt Gladys Budapesten a Park- Club fényesen díszített helyiségeiben e napokban estélyt adtak, melyen vendégül látták a magyar arisztokrata világot. Fényessé tette az estét Iza­bella kir. hercegasszony és két leányá­nak, Gabriella és Izabella Mária kir. hercegnőknek, továbbá József kir. herceg és neje Auguszta kir. hercegasszony megjelenése is. — Nyilvános köszönet. Néhai Quttmann Izraelné, szül. Stern Róza a helybeli izr. nőegylet javára 200 koronás alapítványt tett, mely össze­get az elhunyt nemes úrnő örökösei az egylet pénztárába befizették, amiért hálás köszönetünket nyilvánítjuk. — Sátoraljaújhely, 1909. május hó 20-án. Zinner Henrikné, egyleti elnök. Röth Józsefné egyleti pénztárnok. — Hírlapírói jubileum. Horkay Elemér a „Kassai Hírlap“ belmunka- társa folyó évi junius hó 3-án tartja tizenöt éves hírlapírói jubileumát. — Tájékozásul. A Felsőmagyar­országi Hírlap legutóbbi számának szerkesztői üzenetében alaptalan rá­galmakat terjeszt felőlünk. Mi nem védekezünk, mert ez a Felsőmagyar­országi Hírlap alaptalanul rágalmazó szerkesztőségének lesz majd feladata a bíróság előtt, hol állításai igazsá­gának bizonyítását fogjuk kérni. — Hogy erre módot adhassunk neki, beadtuk a Felsőmagyarországi Hírlap ellen a bíróságnál feljelentésünket, legutóbbi számuk szerkesztői üzeneté­ben foglalt amaz állításukért, melyet más válaszra érdemesíteni ellenkez­nék a jóizléssel. — Eljegyzés. Bárczy Gusztáv szolgabiró jegyet váltott Csecskovits Valeria urhölgygyel Tállyán. — Egyházi beszéd. A sátoralja­újhelyi izr. anyahitközsóg nagy tem­plomában folyó hó 27-én, csütörtö­kön délelőtt fél 11 óra körül a máz- kir ima előtt dr. Goldberger Izidor rabbi egyházi szent beszédet intéz a hívekhez. — Tanulmányi kirándulás. Folyó évi május hó 17-én tanulmány útra rándult a sárospataki állami tanító­képző intézet huszonnyolc növendéke, Beregszászy István kir. tanfelügyelő, Hodossy Béla tanitóképezdei igazgató és Kőtse István tanár vezetése mel­lett Berettőre. A vendégeket a bánóéi állomáson Hutka József ref. lelkész- esperes és iskolaszéki tag várta és üdvözölte. Itt kocsikra szálva, a be- rettői iskolába hajtattak, hol Pánthy Lajos tanító és Fábry Ilona tanítónő a vezetésük alatt álló növendékekkel igazán minta tanítást tartva, szép sikerrel mutatták be azt, hogy mi módon lehet a tót anyanyelvű isko­lás növendékeket a magyar nyelv­nek eredményes megtanulására ve­zetni. A tanítás és vizsgálat alatt je­len volt Kazinczy Arthur gondnok­sági elnök nejével, a gondnokság és számos érdeklődő szülő. A vizsgálat befejeztével a gondnokság nevében Hutka József szép szavakban kö­szönte meg a vendégek megjelené­sét, melyre Beregszászy István kir. tánfelügyelő felelt. Azután úgy a ve­zetők, valamint a növendékek Ka­zinczy Arthur vendégei voltak. Az ebéd alatt szép toasztok hangzottak el, igy Hutka József Kazinczy Ar- thurért és nejéért, mint Berettő köz­ség tanügyének Maecenásaiért, Ho­dossy Béla a ház úrnőjéért, Bereg­szászy István a berettői iskola s tan­ügy felvirágoztatásáért emelt poharat. Estére hajlott már az idő, mikor egy szép nap emlékeivel eltelve távozott el a vendégsereg. — Hivatal vizsgálat. Gortvay Aladár főszolgabíró e napokban fe­jezte be községeiben a hival vizsgá­latot s megállapította, hogy a hiva­talos ügykezelés a járás minden köz­ségében jó. — Árvíz óletáldozattal. Sztropkói levelezőnk irja, hogy a folyó évi májusi esőzések következtében az ottani Öndava annyira megáradt, hogy a különben ott még nem széles medrü folyó széliében 300 —400 méternyi területeket, szántókat, réteket árasz­tott el, miért is ennek következtében az Ondaván át a közlekedés ez idő­tájt lehetetlen volt. — Dacára ennek Csakurda Demeter boksái lakos egyik társával a félelmetes folyónak folyó hó 5-én neki vágtatott, szekerét azon­ban az ár kettő szakította, őt magát pedig elragadta. Társa megmenekült, Csakurda azonban folyó hó 12-ón ta­láltatott meg Minyevágásán, hol Dur- csinszky Gyula tb. főszolgabíró a hullarendőri szemlét megejtvén, Bök-

Next

/
Thumbnails
Contents