Zemplén, 1909. január-június (39. évfolyam, 1-52. szám)
1909-05-22 / 41. szám
2. oldal. ZEMPLÉN. Május 22. ben gyönyörködhetnénk, ki kell venni a harcból, a munkából is részünket. És ettől a résztké- réstől nem szabad elzárkózni Zemplén vármegye ifjúságának sem, be kell lépni teljes számban a hazafias szövetkezésbe, tömörülni, együttmunkálnia kell, hogy minél terjedtebbé, nagyobbá tegye a társadalmi kört, mely a nemes célt szolgálja. — Bontson zászlót Zemplén vármegyében is az ifjúság, mert minden erő csatlakozása újabb remény a mozgalom sikerére. Egyesüljenek minél nagyobb számban az egy célra törők, osszák meg a munka terhét, hogy országszerte minden városban diadalmas legyen a sorompó zászlóbontása s a küzdelem, melyet ifjúságunk e kibontott zászló alatt megvív a szebb jövendőért. Hladlovazky Valér. Az uj városháza. — máj. 22. Sátoraljaújhely rend. tan. város képviselőtestületének legutóbbi ülésén egy nagyon fontos kérdés került napirendre a városi hivatalos helyiségek elégtelenségéről szóló jelentéssel kapcsolatban, mely a kiküldött szemlebizottság tapasztalatainak foglalta. E fontos kérdés a városi hivatalok célszerűségi, köztisztasági, közegészségügyi szempontoknak megfelelő elhelyezése volt. Ez a nagyjelentőségű kérdés akkor ülés végén került napirendre s igy sokkal kisebb volt az érdeklődés, semhogy az ügy tárgyalásánál kialakulhatott volna az álláspont, melyet ezzel a kérdéssel szemben a képviselőtestület elfoglal. Annyi mégis kitűnt a még jelenvoltak állásfoglalásából, hogy tekintettel a város anyagi állapotára, a kérdésnek egy uj városháza felállításával való megoldása nem fog általános helyesléssel találkozni. A vízvezeték, a csatornázás költségeit, az uj beruházási kölcsön terheit a képviselőtestület — úgy látszik — sokkal nagyobb teherként érzi, semhogy azt egy uj városház felépítése anyagi gondjaival szaporítani, tetézni akarná. Az ügy különben nemsokára újra tárgyalás alá kerül s akkor, ha mást nem, legalább elvi álláspontot kell a képviselőtestületnek elfoglalni; azt, hogy mihelyt a körülmények engedésem, az én egyetlen, édes kicsi párom. Ezt fogja mondani és ő vele megy. A boldogság felé, akármilyen messzeEl fog jönni. És ő várja, várja, szerelmes májusi alkonyaikor; dobogó szívvel, ölelésre tárt karokkal. Várja. Es az utca végén feltűnik egy egymáshoz simuló .szerelmes pár. Kéz a kézben, susognak halk, szerelmes hangon ezer bohóságot, bűbájos szavakat. Gitta visszafojtott lélekzettel hallgatja, egy-egy szó elér hozzá: „Te leszel az én édes, édes kicsi párom.“ Utánok néz — látja, jól látja, hogy a csúnya Kovách Blanka, a dúsgazdag bankárkisasszony s a vőlegénye, a délceg szép ember . . . Gitta fölébred. Hát mégis csak úgy van : akinek több a pénze, többet vehet magának, kiválaszthatja a legszebbet, a szegényeké csak az álom, a csaló, hazug álom. Dideregve zárja be az ablakot. Kint marad a varázsos május lázongó vágyaival, rózsaszínű álmával, bent a szegényes kis szobában meggyujtják a lámpát s Gitta varrni kezd, hímezi a menyasszonyi ruhát lehajtott fejjel, szomorúan . .. dik a kétségtelen bajon egy uj városház építésével kíván segíteni. Ha más nem, legalább a remény legyen meg arra, hogy a városi hivatalok elhelyezése ügyét nem szerencsétlen pótlásokkal, épület kiegészítésekkel, melyeket a haladó kor s rohamosan fokozódó ügy-, s ezzel kapcsolatos hivatalnok szaporulat illuzoriussá tesz — kívánják megoldani. így is elég kellemetlenséget okoz a közönségnek a városi hivatalok széttagoltsága, szerencsétlen idea volna tehát: egy pár hivatalos szoba más épületbe való helyezésével próbálni meg a baj szanálását. Nem állítjuk, hogy már múlhatatlanul szükséges az uj városháza, de ez a kérdés már régtől időszerű s kívánatos lenne, ha minél közelebb jövőben lelne végleges megoldásra. Csak elszörnyülködóssel lehet bemenni például a városi adóhivatal helyiségébe, hol tisztviselő tisztviselőtársa hátán dolgozik s két egyént tartóztat fel munkájában, ha egy adófőkönyvet kinyitnak. Ugyanilyen a rendőrségen az alkapitány szobája, melyben minden zugban dolgoznak s a városi kiadó helyisége, hol nem ritkán 8, 10 ember végez irásmunkát egy legfeljebb négy embernek való irodahelyiségben. A rendőrség fogda helyiségeit jobb nem említeni, a városi irattár pedig egy egészségtelen, sötét, tűzveszélyes lebuj, egy átjáróhely, melyben tisztviselő nem dol- gozhatik. Nincs szobája, hivatalos helyisége a vízvezetéki személyzetnek, az orvosnak, az ügyésznek s ezek más tisztviselő hivatalos helyiségét veszik igénybe, ha dolgozni akarnak. A többi tűrhető, de célszerűtlen helyiségek még csak felhasználhatók lennének, csakhogy nem arra a célra, melyre most vannak berendezve. A hibáknak, anomáliáknak, melyek tagadhatlanul minél előbbi megszüntetést igényelnének, hü képét adja különben a szemle bizottság cseppet se túlzott jelentése, melynek tükrében valóban elszomorító tapasz* tálatokat láthatunk. A slendrián állapot persze nehézzé, zavarossá teszi az ügymenetet, felek s tisztviselők idejének felerésze az ide-oda járkálásban telik el a célszerűtlen beosztásnál fogva. A szükség kényszerít, hogy uj állásokat rendszeresítsünk, de igazán nem lehet elképzelni hová lesznek elhelyezve azok az Íróasztalok, melyeken ezek a tisztviselők dolgozni fognak. Mindenki tudja, mindenki érzi, hogy ez az állapot tarthatatlan és gyors orvoslásra vár s mégsem történik gondoskodás, hogy ez kellő időben történjék meg. Á képviselőtestület még azon elvi álláspont elfoglalását sem tartja időszerűnek, hogy uj városház építésével kíván a bajon segíteni. Hol marad tehát akkor ez állapotokból való szabadulás reménye, a megváltás, melyben a város a köz javán munkálkodó tisztviselőnek legalább tisztességes helyiséget tud adni munkájuk elvégzésére. A kérdés megoldása akut lett: képezze tehát gondolkodás tárgyát, ne ódázzuk el a cselekvés idejét minél messzebb, minél távolabbi időre s főleg ne mutassunk egyes kérdésekben teljes határozatlanságot, tartózkodást s a költségek miatt merevséget. Próbálkozni kell addig is, mig a kérdést gyökeresen, véglegesen dűlőre lehet vinni: valamelyes megoldással. De tartsuk szem előtt, hogy hova-tovább alternativa elé fogja állítani a várost a kényszerűség, foglalkozni kell tehát az ügygyei alaposan, behatóan már jó eleve, hogy kész tervünk legyen mikor ez az alternativa beköszönt. Eddig úgy is elég szerencsétlen megoldása áll előttünk a fontosabb közkérdéseknek, melyek mint példák intenek, hogy nézzünk előre is és lattolgassuk az eshetőséget, nehogy a váratlanul beköszöntő döntés esetén az uj városház felépítésének közkérdése is olyan módon leljen megoldást, mely magán viseli az elsietés, kapkodás, előre nem látás bélyegét! VÁRMEGYE ÉS VAROS. )( Yárosi rendkívüli közgyűlés. Sátoraljaújhely rend. tan. város képviselőtestülete folyó évi május hó 27-én délután 3 órakor rendkívüli közgyűlést tart, melynek egyetlen tárgya az 1907. évi házipénztár és a város által kezelt alapok számadásainak felülvizsgálata lesz. )( Hivatalos órák a városnál. Értesítjük a közönséget, hogy a városi hivatalokban a hivatalos órák folyó évi junius 1-től szeptember hó 15-ig a képviselőtestületnek határozata értelmében az előljárósági és előadó személyzetnél reggel 8 órától d. u. 1 óráig, a kezelő- és segédszemélyzetnél reggel 7 órától délután 1 óráig tartanak. A sürgős teendők elvégzésére d. u. 3—5 óráig egy fogalmazó és egy kezelő soros tisztviselő teljesít szolgálatot. H l R E K. — Ünnep után. Á Kazinczy Ferenc születésének 150. évfordulójára rendezett sátoraljaújhelyi ünnepségekről nagyon meleg és rokonszenves hangon emlékezett meg úgy a fővárosi, mint a vidéki sajtó. Mind kiemeli az ünnepség kiválóan gondos rendezését s mind szeretettel emlékszik meg arról a páratlan vendégszeretetről, melyben a vendégeknek városunkban része volt. Azok a vidéki nagyobb lapok, ahonnan az irodalmi körök képviseletében küldöttség volt itt: mind önálló cikkben számolnak be az ünnepségről, az ungvári Határszéli Újság, a kassai Felsőmagyarország s Felvidéki Uj ság, az Eperjesi Lapok mind kiemelik a sátoraljaújhelyi hölgyek páratlan szívélyességét s előzékenységét, melyet a küldöttek a vármegyeháza nagytermében rendezett uzsonna során tapasztaltak. Méltánylással foglalkozott végül az ünnepséggel a zemplénvármegyei vidéki sajtó is, mely nagy elismeréssel emlékezett meg az ünnepségről. Ezek a visszhangok is igazolják, hogy a zemplénvármegyei Kazinczy-kör elnökségének a Kazinczy-ünnep rendezése körüli buzgolkodása, fáradozása eredményes volt s nem veszett el nyomtalanul s a nemes iránt fogékony szivek elismerése nélkül. — Kinevezés. A földmivelésügyi minisztérium Mezey Lászlót szőlészeti és borászati felügyelővé nevezte ki és a taroali vincellériskolához osztotta be. — Első áldozás. Megható ünnepély folyt le városunkban áldozó csütörtökön úgy a róm. kath. mint a ref. templomban. A gyermekek járultak első szent áldozásukhoz. Az utcán dél-felé tömegestől lehetett látni az apró menyasszonyokat, a koszorús, fehérruhás kislányokat, kiket az isteni szolgálat befejezte után az apáca zárda nagyérdemű főnöknője gazdag reggelivel vendégelt meg. — Széchényi László gróf estélye. Széchényi László gróf és neje Vanderbilt Gladys Budapesten a Park- Club fényesen díszített helyiségeiben e napokban estélyt adtak, melyen vendégül látták a magyar arisztokrata világot. Fényessé tette az estét Izabella kir. hercegasszony és két leányának, Gabriella és Izabella Mária kir. hercegnőknek, továbbá József kir. herceg és neje Auguszta kir. hercegasszony megjelenése is. — Nyilvános köszönet. Néhai Quttmann Izraelné, szül. Stern Róza a helybeli izr. nőegylet javára 200 koronás alapítványt tett, mely összeget az elhunyt nemes úrnő örökösei az egylet pénztárába befizették, amiért hálás köszönetünket nyilvánítjuk. — Sátoraljaújhely, 1909. május hó 20-án. Zinner Henrikné, egyleti elnök. Röth Józsefné egyleti pénztárnok. — Hírlapírói jubileum. Horkay Elemér a „Kassai Hírlap“ belmunka- társa folyó évi junius hó 3-án tartja tizenöt éves hírlapírói jubileumát. — Tájékozásul. A Felsőmagyarországi Hírlap legutóbbi számának szerkesztői üzenetében alaptalan rágalmakat terjeszt felőlünk. Mi nem védekezünk, mert ez a Felsőmagyarországi Hírlap alaptalanul rágalmazó szerkesztőségének lesz majd feladata a bíróság előtt, hol állításai igazságának bizonyítását fogjuk kérni. — Hogy erre módot adhassunk neki, beadtuk a Felsőmagyarországi Hírlap ellen a bíróságnál feljelentésünket, legutóbbi számuk szerkesztői üzenetében foglalt amaz állításukért, melyet más válaszra érdemesíteni ellenkeznék a jóizléssel. — Eljegyzés. Bárczy Gusztáv szolgabiró jegyet váltott Csecskovits Valeria urhölgygyel Tállyán. — Egyházi beszéd. A sátoraljaújhelyi izr. anyahitközsóg nagy templomában folyó hó 27-én, csütörtökön délelőtt fél 11 óra körül a máz- kir ima előtt dr. Goldberger Izidor rabbi egyházi szent beszédet intéz a hívekhez. — Tanulmányi kirándulás. Folyó évi május hó 17-én tanulmány útra rándult a sárospataki állami tanítóképző intézet huszonnyolc növendéke, Beregszászy István kir. tanfelügyelő, Hodossy Béla tanitóképezdei igazgató és Kőtse István tanár vezetése mellett Berettőre. A vendégeket a bánóéi állomáson Hutka József ref. lelkész- esperes és iskolaszéki tag várta és üdvözölte. Itt kocsikra szálva, a be- rettői iskolába hajtattak, hol Pánthy Lajos tanító és Fábry Ilona tanítónő a vezetésük alatt álló növendékekkel igazán minta tanítást tartva, szép sikerrel mutatták be azt, hogy mi módon lehet a tót anyanyelvű iskolás növendékeket a magyar nyelvnek eredményes megtanulására vezetni. A tanítás és vizsgálat alatt jelen volt Kazinczy Arthur gondnoksági elnök nejével, a gondnokság és számos érdeklődő szülő. A vizsgálat befejeztével a gondnokság nevében Hutka József szép szavakban köszönte meg a vendégek megjelenését, melyre Beregszászy István kir. tánfelügyelő felelt. Azután úgy a vezetők, valamint a növendékek Kazinczy Arthur vendégei voltak. Az ebéd alatt szép toasztok hangzottak el, igy Hutka József Kazinczy Ar- thurért és nejéért, mint Berettő község tanügyének Maecenásaiért, Hodossy Béla a ház úrnőjéért, Beregszászy István a berettői iskola s tanügy felvirágoztatásáért emelt poharat. Estére hajlott már az idő, mikor egy szép nap emlékeivel eltelve távozott el a vendégsereg. — Hivatal vizsgálat. Gortvay Aladár főszolgabíró e napokban fejezte be községeiben a hival vizsgálatot s megállapította, hogy a hivatalos ügykezelés a járás minden községében jó. — Árvíz óletáldozattal. Sztropkói levelezőnk irja, hogy a folyó évi májusi esőzések következtében az ottani Öndava annyira megáradt, hogy a különben ott még nem széles medrü folyó széliében 300 —400 méternyi területeket, szántókat, réteket árasztott el, miért is ennek következtében az Ondaván át a közlekedés ez időtájt lehetetlen volt. — Dacára ennek Csakurda Demeter boksái lakos egyik társával a félelmetes folyónak folyó hó 5-én neki vágtatott, szekerét azonban az ár kettő szakította, őt magát pedig elragadta. Társa megmenekült, Csakurda azonban folyó hó 12-ón találtatott meg Minyevágásán, hol Dur- csinszky Gyula tb. főszolgabíró a hullarendőri szemlét megejtvén, Bök-