Zemplén, 1909. január-június (39. évfolyam, 1-52. szám)

1909-05-22 / 41. szám

Május 22. ZEMPLÉN. 3. oldal. sára való szállittatását engedélyezte. Ugyanekkor hajtott át az Öndaván Gnap Mihály sandali lakos is szeke­rével, melybe 2 marhája volt fogva; a szekér felfordult, ő pedig az ár kö­zepében egy fűzfába kapaszkodott s segélyért kiáltozott. Az esti s éjjeli setétség azonban visszatartotta az ér- tesülteket a segélyadástól. Másnap reggel 5 órakor jelentették az esetet fentnevezett járási tisztviselőnek, ki a helyszínére kiszállván, oda tutajhoz való anyagokat hordatott, a tutajt összeverette s megkezdődött a men­tési kísérlet, azonban a tutajt az óriási erejű ár elragadta s igy Gnap Mi­hálynak a helyzete ismét kétségessé vált. Végre Sraga József, Csonka György, Palkó M hály, Szemiván György és Kaput János sztropkói la­kosok lóra ülve, beusztattak a félel­mes árba s a kellemetlen helyzetben levő Gnap Mihály felett mintegy 100 méterrel feljebb elterülő kis rőzse szi­getre úsztattak, ott lovaikat megkö­tözve, Kaput gondozására bízták s előbb Sraga, utóbb pedig Csonka úsz­tak át a szerencsétlenhez, kit Cson­kának a hátára kötöttek s ezeket aztán a szigeten maradt többi men­tők kötelek segélyével kiusztatták. A vízben 18 óráig nyakig ülő Gnap Mi­hályt Durcsinszky tb. főszolgabíró nyomban orvosi kezelés alá vétette s a bátor mentőket pedig a vármegye fő­ispánjához terjesztette fel felsőbb ki­tüntetés elnyerése céljából. — Népgyülés az önálló bank mellett. A Kincsessy Péter s dr. Búza Barna által holnap, folyó hó 23-ára összehívott népgyülés, a nép- gyülésen résztvenni kívánó orszgy. képviselők akadályoztatása miatt f. hó 31-ikére lett elhalasztva. — Tanítói gyűlés. A tállyai ref. tanítói kör ez évi rendes gyűlését Órás Kálmán lelkész s dr. Kovács Gábor körjegyző kettős elnöklete mellett május hó 18-án tartotta meg Szerencsen a ref. iskola termében. Az értekezést megelőzőleg Dómján József golopi ref. tanító tartott minta tanítást. Az értekezletet Órás Kál­mán tartalmas elnöki megnyitója és Kovács Gábor üdvözlő szavai vezet­ték be. A pályázatul kitűzött „Kiván­dorlás fontossága a népiskolában“ cimü tételre egy pályamű érkezett be. A mü a bírálók egyhangú véle ménye alapján a díjra érdemesnek találtatott. Szerzője Homoky György tállyai tanító. Gyűlés után a kaszinó helyiségében jól sikerült banket volt, melyen sok szép toaszt hangzott el. — Halálozás. Deutsch Judáné, szül. Klein Lotti folyó hó 16-án, 72 éves korában elhunyt Sátoraljaújhely­ben. Az elhalt matrónát kiterjedt ro­konság gyászolja, közöttük Deutsch Adolf és Deutsch Simon gyárosok, kik édesanyjukat vesztették el benne. — A zemplénvármegyei rabse- gólyzö egylet igazgató választmánya folyó évi május hó 23-án délelőtt 11 órakor a vármegyeháza kistermében ülést tart. — Csonthalmaz. A sátoraljaúj­helyi róm. kath. templom alapfala­zatainak ásásakor nagymennyiségű emberi csontokat találtak a földben. Kétségtelenül temető volt ez a hely évszázadok előtt. A csontok halomba rakva érdekes megfigyelés anyagául szolgálhatnak és a mai fogfájós kor­szak irigykedve nézheti a korhadt koponyák állcsontjaiban ma is gyö­nyörű fehér zománccal díszelgő, egész­séges, hibátlan fogakat. — A kiásott csontok a temetőben lesznek elföl­delve. — Előmunkálati engedély. A ke­reskedelemügyi miniszter Polacsek és Epstein budapesti vállalkozó cég­nek a m. kir. államvasutak Sátoralja­újhely állomásától Szőllőske, Lada- móc, Zemplén, Magyarsas, Szürnyeg, Petrik, Ratkóc, Deregnye, Buka és Lasztomér községek érintésével a m. kir. államvasutak Nagymihály állo­másáig, továbbá a fönti vonalon ter­vezett Butka állomásából kiágazólag Dénesujfalu, Pályin, Ungszenne, Sóly­mos és Bunkós községek érintésé- velj;Nagykapo3Íg vezetendő keskeny nyomtávú, gőzüzemű gazdasági helyi­érdekű vasútvonalra kiadott előmun­kálati engedély érvényét egy év tar­tamára meghosszabbította. Ezek a vonalok hivatva lesznek az Ungvár— Nagykaposig épülő vasútnak Zemplén vármegyével egyenes összeköttetést teremteni. — A rendőri szolgálat ellátása Nagymihályon. A rendőri szolgálatnak a csendőrség által leendő ellátása tár­gyában a belügyi kormánynyal tár- galásokat folytat Nagymihály város. Az elmúlt hét folyamán ez ügyben Szabó Miklós miniszteri tanácsos 9gy csendőr alezredes és csendőrségi fel­ügyelő társaságában Nagymihályon megjelent és a város közönségével a tárgyalásokat megkezdte. — Tolvaj cselédleány. A sátor­aljaújhelyi rendőrségen feljelentést tettek Terenkö Anna cselédleány ellen, ki szolgálatadója leányától mintegy négyszáz korona értékű ék­szert lopott el. A tolvaj leány mind­végig tagadta tettét, jólehet a ház­ban idegen nem járt kívüle s biztos volt, hogy a lopást ő követte el. — Hosszas keresés után a család tagjai a konyha fáskosarának alján egy pa­pírba gyömöszölten meglelték az ék­szereket, hova a tolvaj cseléd rejtette. A cselédet a rendőrség illetőségi he­lyére toloncoltatja. — Uj gyár Sátoraljaújhelyben. Rude Bernát és társai a pataki-ut mentén értékes telket vásároltak jVó- meth Nándortól s itt még e nyáron felépítenek egy nagyobb szabású stea­rin- és milligyertya gyárat. Az uj gyár ismét biztosítani fogja több munkás család tisztességes exiszten- ciáját. >. — Bíró választás. Mezőzombor község folyó hó 19-én ejtette meg a biró választást, egyhangúlag megvá­lasztván a község birájául Gál Endre eddigi hitest. — Negyven éves találkozó. Gonda Béla miniszteri tanácsos (Budapest, IX, Lónyay-utca 11.) felkéri azokat, kik vele a sárospataki ref. főiskolá­ban 1869. julius havában érettségi vizsgát tettek, hogy a folyó évi julius első napjaiban Sárospatakon tartandó 40 éves találkozó részleteinek megál- lapithatása végett címüket tudassák vele. — Jegyzők vasúti igazolványa. A m. kir. kereskedelmi miniszter egyetértésben a belügyminiszterrel, körrendeletét intézett a törvényható­ságokhoz, tudatva, hogy a községi- és körjegyzők alispáni záradékkal ellátott kérvényeik ellenében időről időre kaphatnak egyszeri utazásra szóló s féláru vasúti menetjegy vál­tására jogositó igazolványokat. — A kérvények bélyegmentesek. Kilátás­ban van, hogy ez csak átmeneti in­tézkedés s a jegyzők megkapják az arcképes vasúti igazolványok kiadá­sának kedvezményét. — Dohányfogyasztásunk. Ma­gyarország lakossága az elmúlt éven 47,950.000 font dohányt fogyasztott, ami fejenkint 2-42 fontnak felel meg. Ez elég szép szám, mert a világ összes államai között a hatodik he­lyet foglaljuk el, bizonyítván „nagy- pipáju“ mivoltunkat. Sajnos, hogy olyan kevés nálunk a „vágott do­hány.“ DUNKY FIVÉREK cs. és királyi udvari fényképészek műtermében Sátoraljaújhely Széchó- nyitér 9. Modern irányzatú művészi kivitelű fényképek és nagyítások ké­szülnek. — Eladó egy jókarban lévő trimó, egy kredenc és egy ebédlői tükör. Cim a kiadóhivatalban. — Kiadó a Kazinczy utcán egy csinosan bútorozott udvari szoba, esetleg teljes ellátással. Óim a kiadó- hivatalban. — Eladó lámpa. Egy szalonba I való álló lámpa majolika díszítéssel jutányos árért eladó. — Cim a kiadó- hivatalban. ____ Szemgyógyintezet van Miskolcon a Csabai-uton levő szanatóriumban. IRODALOM. Az „Adalékok Zemplénvármegye Történetéhez“ c. havi folyóiratunk 1909-ik évi XV. évfolyamának jan.—márc. havi füzete a következő érdekes tartalommal jelent meg: 1. Előszó. Irta: Dongó Gy. Géza. — 2. Hová lettek vármegyénknek leg­régibb Írásai ? Latinból: Dongó Gy. Géza. — 3. Gyapoly fia Pál végren­delete 1278-ból (I.) Latinból: Dongó Gy. Géza. — 4. Zemplén a Váradi Regesztromban. (XVIII. közi.) Irta: Dongó Gy. Géza. — 5. Zemplén a Sztáray-kódexben (VI.) Latinból: Dongó Gy. Géza. — 6. Kazinczy Fe­renc jegyzetei vármegyénk levelestá­rának tárgymutatóiban. (I.) Közli: Dongó Gy. Géza. — 7. Adatok az 1697. évi Tokay-lázadás történetéhez. (I.) Latinból: Dongó Gy. Géza. — 8. Levélkerestető nádori parancs Uj- hely számára 1803-ból. Közli: Dongó Gy. Géza. — 9. ’Sennyey Pongrác bizonyítványa 1606-ból Rudolf ki­rálytól. Latinból: Dongó Gy. Géza. — 10. A homonnai Drugeth-kolle- gium. Irta: Dudás Gyula. — 11. Tokaj-Hegyalja borai az 1807. évi országgyűlésen. (IV.) Latinból: Dongó Gy. Géza. — 12. Sátoralja-Ujhely a vármegyei levéltár indexeiben. (II.) Latinból: Dongó Gy. Géza. — 13. Címeres pecsétlenyomatok Zemplén vm. levelestárában. (I.) Közli: Dongó Gy. Géza. — Levelesláda. —14. Ká­roly császár tízezer forintot tűz ki a Rákóczi József hg. fejére. Latinból: Dongó Gy. Géza. — 15. Közlemények Tállya városának levéltárából. (III.) Közli: Kula Pál. — 16. Sátoralja- Ujhely város törvényei a XVII. év­százban. (VIII.) (Ismerteti: Dongó Gy. Géza. — 17. A Rákóczi-adomány- levelekből. (LVI.) Közli: Dongó Gy. Géza. — Irodalom. — 18. „Sátor­alja-Ujhely Történetéinek második könyvéből. Irta: Dongó Gy. Géza. — 19. Ujhely királyi mezővárosnak 1570. évi kiváltságlevele. (Fénykép­másolat.) Latinból: Dongó Gy. Géza. — Tárca. — 20. A csicseri lakoda­lom. Irta: Rexa Dezső. — Csarnok. — 21. Barkó vára. Irta : Dudás Gyula. — Tréfás történetek. — 22. Száz­harminc esztendős szójátékok. (V. és VI.) Közli: Thuránszky László. — 23. Egy szüreti kép a XVIII. szá­zadból. Irta: Dessewffy József gróf. — A szerkesztő postája. — Az „Ada­lékok“ előfizetési ára fél évre 3 kor., egész évre 6 korona. Az „Ada­lékok“ eddig megjelent füzeteihez készült díszes bekötési táblák kiadó- hivatalunkban (Főtér 9. szám) foly­ton kaphatók. Petőfi és Arany levelezése. Goethe és Schiller barátságán kívül a világ- irodalomban sincs párja annak az eszményi viszonynak, melyben a ma­gyar költészet két fejedelme; Arany és Petőfi, állottak egymással. Közös eszmények fűzték egybe a két hal­hatatlant s ezeknek az eszményeknek a szeretete fonta egyre szorosabbá barátságukat. Az ő fellépésük előtt lantos költőinket tudvalevőleg a ro­mantika holdfénye ringatta dalba, azé a romantieizmusé, mely ebben az idő­ben végigvonult egész Európa irodal­mán. Petőfi és Arany levelezésével fog­lalkozik kimerítően a Petőfi-könyvtár IX. füzetében Endrődi Béla. Ennek a levelezésnek szépirodalmi értéke ma is állandó s a világirodalomban jóformán csak egy hasonlóval lehetne párhuzamba állítani: Goethe és Schiler levelezésével. S ahogy fellépésük kor­szakalkotóvá lett az irodalomban, ahogy helyük és értékük az irodalom- történetben egymás mellett áll és egyenlő, úgy életük — melyre ez a levelezés kétségkívül erős fényt vet — mindig egyazon eszmék szolgálatában zajlót le. Az érdekes kötetet Petőfi és Arany leveleinek fakszimiléi, Arany­nak Petőfi által rajzolt arczképe s a két költő közös arczmásáról készített plakett disziti. A Petőfi-ház céljait szolgáló kötetet ízléses, magyaros borítékban Kunossy, Szilágyi és Tsa adta ki: ára 1 kor. 20 fill. Á Csák nemzetség. Malonyay De­zső kiváló irói kvalitásai teszik ért­hetővé azt a ritka körülményt, hogy bár nem kizárólag novellista vagy regényíró, mégis minden belletriszti- kai munkája iránt szokatlan nagy érdeklődés nyilvánul. Most megjelent regényét, „Csák nemzetség“, amely az Egyetemes Regónytár gyűjtemé­nyében jelent meg,valószínűleg ugyan­ilyen érdeklődéssel fogadja majd a magyar olvasóközönség, a melynek nem egy kellemes órát fog szerezni ez a könyv. Meleg, őszinte hangjával a szivekhez szól ez a regény, amely maga is a szivek regénye. Egy fiatal magyar dsentri szomorú életküzdelme önmagával és a leikével, amelyből gyermekkorában kiölték az örömnek szeretetét és aki egész életében az örömet kergeti, keresi és soha meg nem találja. Az élet örök tragikumát érezni ki ebből a könyvből, melyből a magyar földek őszies szomorúsága árad ki. Fájdalmas, borongó, de meg­tisztul benne a lélek. A csinos vá- szonkötésü könyv, amely Singer és Wolfner kiadásában jelent meg, ára 1 kor. 20 fill. IPAR ÉS KERESKEDELEM. A magántisztviselők egy eszten­deje. A hazai magántisztviselők leg­régibb érdekképviselete, a Magántiszt­viselők Országos Szövetsége most adta ki nyomtatásban beszámoló évi jelentését. A terjedelmes beszámoló foglalkozik az ipartörvény-tervezet bí­rálatával. A vasárnapi munkaszünet ügyében folytatott munkásságát az elmúlt évben siker kísérte. Az állami egyenesadók reformja és a fővárosi községi adó reformálása körül jelen­tős munkásságban volt része; gondját képezte, hogy a köztörvényhatóságok­ban a magántisztviselők megfelelő képviseletet nyerjenek. A végrehaj­tási novella tárgyalásai folyamán si­került a szövetségnek a magántiszt­viselők részére a köztisztviselőkkel azonos elbánást kieszközölnie. Állást foglalt az általános titkos választói jog mellett, akciót indított a magán- nyugdijpénztárak állami ellenőrzése és a kötelező nyugdijbiztositás előké­születeinek foganatba vétele iránt, állandóan propagálta a Magántiszt­viselők Orsz. Nyugdíj egyesületét, va­lamint a magántisztviselők társas in­tézményét, a Magántisztviselők Ott­honát. Állásközvetítője révén közel kétszáz állástalannak szerzett biztos állást. Az Orsz. Ipartanácsban kép­viselettel birt, tehát a törvónyelőkó- szitések munkájából szorgalmasan ki­vette részét. A vidék szervezése fo­kozatosan haladt. A szövetség min­den oly mozgalomból kivette részét, amely a magántisztviselők összeségé­nek vagy egyes rétegeinek érdekét mozdította elő. Az alaposan kidolgo­zott évi jelentésből, — amely Gelléri Adolf főtitkár munkája — megálla­píthatjuk, hogy a Magántisztviselők Orsz. Szövetsége az elmúlt óv folya­mán is derekas tevékenységet fejtett ki. Az évi jelentést a Szövetség Köz­ponti irodája (Budapest, Erzsébet- körut 49), készséggel és díjtalanul küldi meg mindazoknak a magán- tisztviselőknek, akik ez iránti óhaju­kat pár sorban kifejezik. A SZERKESZTŐSÉG ÜZENETE. Ki üldözte el.. . c. közleményt figye­lembe nem vehetjük, mert névtelenül érke­zett hozzánk. Laptól»] donoz: Éhlert Gyula»

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents