Zemplén, 1909. január-június (39. évfolyam, 1-52. szám)

1909-01-16 / 5. szám

Sátoraljaujliely, 1909. Január Í6. 5. (4813 ) Harminchetedik évfolyam. v. Megjelen hetenkmt kétszer szerdán és szombaton este. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Sátoraljaújhely, Főtér 9 szám. Telefon: 12. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. NjHtlórbeu minden garmond sor 30 AH. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP. ÉHLERT GYULA, MAJTÉNYI GÉZA, felelős szerkesztő, főmunkatárs. Előfizetési ára: E?ész évre 10 korona, félévre 6 kor negyedévre 2.50 korosa. — Egyes szám ára 10 fillér. — Hirdetési díj : Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit betűknél nagyobb, avagy diszbetiikkel, vagy kerettel ellátott hir­detések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdeté­seknél árkedvezmény. Zemplén vármegye Kalábriáért. — jan. 16. A földrengés által elpusztított Kalábria szánandó szerencsótleneinek iszonyú sorsa részvétet és könyörü- letet váltott ki a világ minden nem­zete szivéből. Amerika s az európai államok egymásután sietnek beállani azok so­rába, akik pénzáldozatokkal teszik lehetővé, hogy a földrengés sújtotta nép ama része, melyet nem temettek el a romok : ne érezzen ínséget és nyomort. Azokban a kimutatásokban, melyek arról beszélnek, hogy az eu­rópai müveit államok mily összeggel siettek részesei lenni a nyomor eny­hítésének : Magyarország egyelőre még nem szerepel, mert kedvezőtlen pénzügyi viszonyaink egy terjedt és hatalmas s ép ezért időbe kerülő tár­sadalmi akció megindítására késztet­nek, mely összehozza a magyar nem­zet eme megváltási összegét, mely köteles adó is azon nemzet iránt, mely a szegedi árvízkatasztrófa idején jelentős összeggel sietett segítsé­günkre. Az ország szivében ép ezért egy nagyarányú segélyakció indult meg, élén a hercegprímás, miniszterelnök s kereskedelemügyi miniszterrel, mely a gyűjtési mozgalmat kiterjeszti a vidékre is, működése körébe vonva a törvényhatóságokat s városokat. A nemes intenció vezette moz­galom hullámverései már eljutottak hozzánk Zemplén vármegyébe is és az a visszhang, mely nyomán kél: arra enged következtetni, hogy Zem­plén vármegye a maga részéről di­cséretes buzgalommal igyekszik előre­vinni s hatékonynyá tenni az orszá­gos mozgalom sikerét. A „Pro Kalábria“ indított segély­mozgalom egyes, zemplénvármegyei fázisairól következőkben számolunk be: A közig1, bizottságban. A legutóbb tartott közigazgatási bizottság ülésének lefolyásáról multi számunkban Írott tudósításunkban már megemlékeztünk arról, hogy a kalábriai földrengés áldozatainak fel- segélésére meginduló gyűjtés ügye szóba került a bizottságban. A kérdéshez Meczner Gyula fő­ispán és gr. Mailáth József, gr. Szé­chényi Ernő, Fejes István, Lehoczky Endre bizottsági tagok szólották hozzá s a közigazgatási bizottság olyan megállapodásra jutott, hogy a kor­mány által hivatalból megbízott fő­ispán elnöklete alatt segélybizottság alakitassék, mely kiterjeszti műkö­dési körét a legkisebb községre is. A segélybizottságnak tagja lesz minden közig. biz. tag. A vidéki te­kintélyesebb egyéneket pedig ilfecz- ner Gyula főispán Dókus Gyula al­ispánnal egyetértőén felhívás utján kéri fel az akcióban való részvételre. A főispán b alispán felhívása. A főispán s alispán aláírásával ellátott eme {elhívás, — amelynek szétküldése most folyik, — a követ­kező szövegű : A velünk mindig a legjobb testvéri viszonyban állott s most is szövetségben levő Olaszország déli részét (Sicilia, Kalabria) a tör­ténelmi emlékek szerint páratlan katasztrófa érte. Földrengés által több százezer emberélet, milliókra rugó vagyon semmisült meg; a megmaradott sebesült, elnyomoro- dott éhségben, nélkülözésben, ru­házat nélkül sínylődő ezrek és ez­rek segítségért kiáltanak, — s a föld minden müveit nemzeténél megindult a segélyezési akció. Emberi kötelességünk nekünk magyaroknak is a testvér olasz nemzet irányában kifejezésre jut­tatni részvételünket s a szerencsét­lenség által sújtottaknak megsegí­tésére tettekben, adakozásban kife­jezni testvéri jóindulatunkat és készségünket. Az ország miniszterelnökének, bíboros főpapjának és Kossuth Ferencz miniszter urnák vezetése alatt működő országos bizottság felhívására s azzal összeköttetés­ben mi is, Zemplén vármegye tör­vényhatóságának közigazgatási bi­zottsága elhatároztuk kebelünkben egy vármegyei segélyező bizott­ság létesítését, melybe közig, bi­zottságunk összes tagjai belépvén, a segélyező bizottság főispánunk elnöklete és alispánunk helyettes elnöklete alatt működését ezen felhívásunk és kérelmünk kibocsá­tásával megkezdette. Kérelmünk pedig az, hogy bár senkit sem óhajtunk jószive su­gallta segélyező adakozásában irá­nyítani, azaz az adakozás mérté­két kinek-kinek belátására bízzuk is, de czélszerüség szempontjából gondolatunkat abban fejezzük ki, hogy legalkalmasabbnak mutatkoz­nék az, ha a törvényhatóság lehe­tőleg minden lakosa a maga fillér jével részt venne a segélyezési ak­cióban ; mit úgy vélünk valósit- hatónak, ha a gyűjtések községen­ként és házanként eszközöltetnek oly módon, hogy minden családfő áldozzon csupán annyi fillért, a hány tagból áll családja; pl. o. amely gazdaembernek vagy ipa­rosnak 6 tagból álló családja van, ideértve alkalmazottait is, adjon fejenként egy, vagy két fillért s ez oly csekélység, amely senkit, még a legszegényebb embert sem zavarhatja meg s azon jóleső tuda­tot éleszti fel mindenkinek a szi­vében, hogy a világrenditő csapás által tönkre sújtott embertársai se­gélyezésében részt vett; megerő­sítve lelkében a szentirásnak azon kijelentésszerü biztosítása által: „boldogok az irgalmasok, mert irgalmasságot nyernek.“ E végből, hogy a gyűjtésnek terhe egyeseket túlságosan ne érjen, a községi elöljáróság mindenütt a lelkész és tanító urak meghívásá­val és részvételével alakuljon köz­ségbeli segélybizottsággá s a köz­ségbeli utczákat, negyedeket, szó­val ahogy legkényelmesebb és leg­célszerűbb, egymás közt felosztva eszközöljék a gyűjtést gyorsan és a gyűjtés elvégeztével számolja­nak le s a begyült összeget az adakozók névjegyzékével, névsze- rint feljegyezve a legcsekélyebb adakozó nevét is, küldjék a vár­megyei segélyező bizottság elnö­kének czimére Sátoraljaújhelybe. Különösen azon szives kérés­sel járulunk a lelkész urakhoz, hogy híveiket a segélyezés nemes emberbaráti célja felől méltóztas- sanak felvilágosítani. A vármegye nagyobb birtoko­saihoz s azokhoz pedig, a kiket a Gondviselés nagyobb móddal ál­dott meg, azon kéréssel fordulunk, hogy segélyadományaikat szintén a vármegyei központi bizottság­hoz küldjék be, lehetőleg egy hónapon belül, hogy aztán a be­gyülendő pénzt mint Zemplén vár­megye segélyadományát egy fő­összegben küldhessük be az orszá­gos bizottságnak; igy vélve a vár­megye hírnevének, de az ügynek is legjobban szolgálni. Ezeken kívül, ahol alkalom­szerűnek mutatkozik, a helyi bi­zottságoknak lehetne jótékonycélu előadásokat, estélyeket stb. tartani. Az adományok hirlapilag fog­nak tételenként közzététetni és el­számoltatni. Hazafias üdvözlettel: Sátoraljaújhely, 1909. jan. 11. Zemplén vármegye közig, bizottságának kebeléből alakult segélybizottság: Dókus Gyula, Meczner Gyula, alispán. főispán. A város Kalábriáért. Sátoraljaújhely r. t. város kép­viselőtestülete folyó hó 15-én tartott rendkívüli kögyülésén foglalkozott a kalábriai földrengés áldozatai ré­szére juttatandó segélyezés ügyével. Tette ezt Kiss Ödön h. polgár- mesternek a közgyűlés első tárgyso­rozati pontjában felolvasott, szépen indokolt indítványa kapcsán. A h. polgármester indítványa a képviselőtestülettől a kalábriai szeren­csétlenek számára segély megszava­zását kéri, s ezenkívül kéri elren­delni a hivatalos gyűjtést, mig a polgármester a begyült összeg keze­lésével s a begyült összegnek az or­szágos segélybizottsághoz való jutta­tásával bízatnék meg. A képviselőtestület Kiss Ödön h. polgármester indítványát minden­ben elfogadta, magáévá tette s a maga részéről a nemes célra 200 koronát szavazott meg. Névszerinti szavazással mondotta ki, hogy a jegyzőkönyv e határozatra vonatkozó részét nyomban hitelesítik s a hatá­rozatot jogerősnek mondják ki. Látható tehát, hogy a Sátoralja­újhely város a maga részéről is lelkes buzgósággal állott be mindjárt a kezdet-kezdetén a nemes cél szolgá­latába. A polgármester felhívása. Kiss Ödön h. polgármester vá­rosunk közönségéhez a következő fel­hívást bocsátotta ki a kalábriai sze­rencsétlenek számára indítandó gyűj­tésre vonatkozólag: Kérelem a közönséghez! A város képviselőtestülete f. évi jan. hó 15-én tartott közgyűlésében az Olaszországot ért azon súlyos csa­pás hatása alatt, mely két virágzó várost és falvakat 160,000 emberrel egyetemben elpusztított, elhatározta városszerte könyöradományok gyűj­tését s ennek eszközlésével engem bízott meg. Ha volt valaha ok emberi rész­vétre, úgy ez esetben kell, hogy mindenki siessen filléreivel a nyo­mor enyhítéséhez, sok embertár­sunk, özvegyek s árvák megmen­téséről van szó, ugyanazért felké­rem Sátoraljaújhely város minden­kor nemesen érző közönségét az adakozásra. Nem kívánom a társadalmat túlságosan igénybe venni, csak arra kérem polgártársaimat, hogy filléreket áldozzon s ezzel nemes cselekedetet gyakoroljon. A gyűj­tés eszközlésével városi alkalma­zottakat bízok meg, akik általam kibocsájtott, a város pecsétjével el­látott ivén fogják a gyűjtést esz­közölni, testületek külön gyüjtő- ivvel láttatnak el. Minden legcsekélyebb adomány, ha az csak fillér is, kellő nyilvá­nossággal fog nyugtatni. Sátoraljaújhely, 1909. jan. 16. Kiss Ödön, b. polgármester. fiz adóreform és az üzletkörök. — jan. 15. A kereskedelmi és iparkamarák egy része, valamint a merkantilizmus szócsövei az utóbbi hetekben valósá­gos hajszát és izgatást intéztek az adóreform ellen, alapjaiban akarván megingatni és felforgatni tiz év buz­gó, gondos munkájának ezt a fontos alkotását. Ebbe a hibába beleesett a kassai kereskedelmi és iparkamara is, amely az ő buzgalmával valósággal politikai kellemetlenségeket igyeke­zett a kormánynak okozni. Foglalkozzunk kissé körülmé­nyesebben az üzletkörök állítólagos nagy sérelmeivel 1 Beledobták a világba, hogy az adóreform csak a földbirtokosoknak kedves, mig az üzleti tevékenységet nyomasztó terhekkel sújtja, hogy We- kerle s a kereskedelmi és ipari tes­tületeknek negyvenöt módosítást Ígért meg, de azokat keresztül nem vitte, hogy a képviselőház pénzügyi bizott­ságában nem akadt egy ember, aki az iparos és kereskedői osztály érde­keit szivén hordozta volna. Lapunk mai ntm 6 oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents