Zemplén, 1909. január-június (39. évfolyam, 1-52. szám)
1909-03-24 / 24. szám
Sátoraljaújhely, 1909. Március 24. 24. (4832 ) Harminchetedik évfolyam. Hegjelen hetenkint kétszer szerdán ős szombaton este. Szerkesztősér és kisdóhiTatal: Sátoraljaújhely, Főtér • szám. Telefon: 42. szám. Késiratokat nem adnnk vissza. Nyilttérben minden garmond sor 30 HU. Zemplén POLITIKAI HÍRLAP. ÉHLERT GYULA. MAJTÉNYI GÉZA, felelős szerkesztő, főmunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre 5 kor negyedévre 2.50 korona. — Egyes szám ára 10 fillér. —Hirdetési díj: Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit betűknél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy kerettel ellátott hirdetések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdetéseknél árkedvezmény. A vármegye közgyűlése. — márc. 24. Évnegyedes, tavaszi rendes közgyűlését folyó hó 23 án s 24-én tartotta meg Zemplén vármegye törvényhatósági bizottsága Sátor aljaujhelyben Meczner Gyula főispán elnöklése mellett. Törvényhatóságunknak a folyó éven ez lévén első rendes közgyűlése, melynek törvényszerint az előző évi számadások megvizsgálása feltétlen tárgyát képezi, — a bizottsági tagok meglehetős érdeklődést tanúsítottak a közgyűlés iránt, dacára, hogy a kedvezőtlen hűvös, esős időben sok vidékről nem volt kellemes utazásuk. A közgyűlésnek azonban oly sok közérdekű s fontos tárgya volt a 246 pontból álló tárgysorozatban, hogy azok nagyon is lekötötték a közérdeklődést és több vitális ügyet juttatott eme közgyűlés megoldáshoz. Az Abbáziából jó egészségben visszatért Meczner Gyula főispánt s Dókus Gyula alispánt, kik disz- magyarban jelentek meg a közgyűlésen, meleg ovációkban részesítette a törvényhatósági bizottság. A közgyűlést megelőző napon, március 22-én az állandó választmány tagjai jöttek össze csaknem teljes számmal ülésre a vármegye székházába, hol Meczner Gyula főispán elnökletével előkészítették a közgyűlés tárgyait, illetve megjelölték amaz irányelveket, amelyek szerint egyes tárgyak fölötti határozathozatalt a közgyűlésnek indítványozni fognak. A keddi közgyűlésre sokan jöttek fel a vidéki bizottsági tagok s a nagyterem megtelt d. e. 9 órára, midőn Meczner Gyula főispán megjelent s a közgyűlés kezdetét vette. Mintegy 120 bizottsági tag volt jelen. Részletes tudósításunk a közgyűlés lefolyásáról a következő: Megnyitás. Meczner Gyula főispán elnöki székét elfoglalva, pár szívélyes szóval üdvözli a megjelenteket s a közgyűlést megnyitottnak nyilvánítja. Felkéri Thuránszky László főjegyzőt a vármegye közönségéhez intézett főispáni átirat felolvasására. Borellenőrzö bizottsági tagok választása. Főispán által a vármegye közönségéhez intézett átirat, — az 1908. évi 47. t.-c. 64. §-a alapján — az egyes járásokban alakítandó borellenőrző bizottsági tagok megválasztására kéri fel a közgyűlést. Ezen bizottságok elnökeit és 2—2 tagját a földművelésügyi miniszter nevezi ki. — Megválasztattak tagokul a következők: Sátoraljaújhely rend. tan. város területére: Kincsessy Péter és dr. Hodosi Kiss Ernő. Sátoraljaújhelyi járás: Nyo* márkay Frigyes, Mogyoróssy János. Tokaj község területére: dr. Krő ezer László és Benedek Pál. Tokaji j.: Kállay Emánuel és Zombory Géza. Szerencsi j.: Dr. Kovács Gábor és Hézser Emil. Bodrogközi j.: Ölbey János, Pauliczky Ferenc. Nagymihályi j.: Dr. Eperjessy Ferenc és Thuránszky Tihamér. Gálszécsi j.: Malchsr Béla és Fábry Béla. Varannói j.: Gál Sándor és Mauks Árpád. Homonnai j.: Pápai Pál és Tho- ronszky Elek. Szinnai j.: Danes János, és dr. Marton Dénes. Mezőlaborczi jSzegedy Bazil és Gojdics Antal. Sztropkói j.: Csintalan Bertalan és Reuter Rezső. Elnöklő főispán a választások eredményét kihirdetvén, Iliésházy Endre, dr. Kovács Gábor szerencsi kir. közjegyző helyett Pálóczy József mádi ref. lelkészt ajánlotta. A közgyűlés az indítványt elvetve, dr. Kovács Gábort jelentette ki megválasztottnak. Eskütétel. Meczner Gyula főispán közli a törvényhatósági bizottsággal, hogy törvényadta jogánál fogva Mailott Nándor báró tállyai nagybirtokost Zemplén vármegye tb. főszolgabirá- jává nevezte ki. Felszólítja őt a hivatali eskü letételére. Thuránszky László főjegyző előmondása után br. Mailott a hivatali esküt a közgyűlés színe előtt letette. A Kossuth szobor ügye. Sorrenden kívül tárgyaltatott a m. kir. belügyminiszternek a törvény- hatósághoz intézett ama leirata, melyben a sátoraljaújhelyi Kossuth szobor elhelyezése ügyét újabb megfontolás s végleges határozathozatal tárgyává kívánja tenni. Matolai Etele még a mai napon kíván értekezni e tárgyban Sátoraljaújhely város közönségével, hogy a határozat a holnapi folytatólagos közgyűlésen előterjeszthető legyen. Meczner Gyula főispán, majd Fejes István ama hozzászólásai után, hogy a szobor felállításának ügye már nagyon elhúzódott, a közgyűlés végleges határozataként kimondotta, hogy a szobor-bizottság még ma tárgyaljon a várossal s a szobor helyéül a vármegyeház előtti kút közelében jelöljön helyet s intézkedjék, hogy a szobor ez év szeptember haváig okvetlenül felállítható legyen. Jegyzők ügyel. Dr. Engel Jakab indítványa folytán s arra való tekintettel, hogy a vidékről nagyobb számmal bejött jegyzőknek a déli vonatokkal való elutazása lehetővé tétessék, elnöklő főispán a tárgysorozat 49 pontját tűzi tárgyalásra. A jegyzők azt kérték, hogy szolgálati idejükbe a milleniumi óv kétszeresen számíttassák be. Dr. Szirmay István tiszti főügyész, Dókus Gyula alispán s Meczner Gyula főispán hozzászólásai alapján a közgyűlés akként határozott, hogy a számvevőséget jelentéstételre hívja fel az iránt, váljon o kérelem teljesítése mily újabb megterheltetést jelentene a községekre nézve, minthogy a jegyzők nyugellátásáról most már teljesen a törvényhatóság gondoskodik a községek aránylagos megter- heltetése utján. A legközelebbi közgyűlésre alispán jelentést fog benyújtani a számvevőség által egybe- áilitandó adatok alapján. IUésházi Endre nyug. jegyző indítványt tett az iránt, hogy mivel a vármegye kötelezte magát a jegyzői nyugdíj alapra évi 4000 koronát befizetni s ezen kötelezettségének 6 éven át nem felelt meg: a hátralékos 24,000 koronát pótlólag fizesse meg. Dókus Gyula alispán felvilágosítja a közgyűlést, hogy ez az indítvány teljesen tárgytalan, mert az a szabály- rendelet, mely az évi 4000 korona fizetését rendeli, egy ujabbi szabály- rendelettel hatályon kivül helyeztetett, és a vármegye azóta saját költségvetésébe állítja be évenkint a jegyzői nyugdijakra szükséges összegeket, úgy hogy a jegyzői kar érdekei most teljesen megvannak védve, holott a szerény jegyzői nyugdíj alap fentar- tása mellett némely jegyző az őt — szolgálati évei arányában megillető járulékoknak 30—40°/o-át is alig kaphatta volna meg. — A jelenlevő jegyzők nagy megnyugvással vették alispán eme kijelentéseit, s a tvhat. közgyűlés ennek folytán az indítványt elutasította. Még dr. Búza Barna orsz. képviselő szólt a tárgyhoz s azt kérte, hogy a jegyzői nyugdijakra és nyugdíjazásokra ügyelő bizottságok a legszorgosabb körültekintéssel járjanak el a jövőben, nehogy oly esetek forduljanak elő, miszerint teljes munkaképességük birtokában levő jegyzők idő előtt nyugdíj áztatván, nyugdíj- járandóságaikkal a vármegye pénztárát ok nélkül terheljék. (Általános helyeslés). Ezekután még Illésházi Endre a községi törvény 16. §-ának módosítását s a községi adminisztráció vezetését a biró helyett a jegyző - hatáskörébe kívánta utalni. Dr. Szirmay István okfejtései után a közgyűlés az indítványt elvetette. A Ne temere. Elnöklő főispán a tárgysorozat 20. pontját tűzte ezután tárgyalásra, Hajduvármegyének a Ne temere pápai bulla ügyében kelt átiratát. A közgyűlés egyhangú határozattal kimondotta, hogy miután a jelzett bulla érvényességét Magyarországra nézve a pápa felfüggesztette, — a kérdéssel mint tárgytalannal jelenleg nem kíván foglalkozni. Ezután következett a közgyűlés legfontosabb tárgyainak egyike, az alispáni jelentés melyet Isépy Zoltán tb. főjegyző olvasott fel. Ezen jelentés, mely 1908. dec. 1-től az 1909. márc. 1-ig terjedő idő alatt előfordult főbb eseményeket tartalmazza, — lapunknak a közig, bizottság havi rendes üléseiről hozott tudósításaiban nagyobbrészt ismertetve van. Összefoglalásul s mint főbb momentumokat kiemeljük, az imént jelzett idő alatt vármegyénk területén 1190 kihágási eset fordult elő, Amerikába 1436 egyén vándorolt ki, onnan 201 tért vissza s 2616 útlevél adatott ki. A kivándorlás tehát nagy arányokat ölt újabban, s meghaladja az előző évi hason időszakét. Ez a zugügynökök munkájának eredménye, kik ellen sem a főszolgabirák sem a csendőrség kellő védelmet nem nyújthat. A belügyminiszter detekti- veket is küldött le, kik 14 ilyen zugügynököt tették lehetetlenné. — A fősorozások folyamatban vannak, Sa- ujhely város területén május 7. és 8-ik napján lesznek megtartva. A borkereskedelem pang; közegészség- ügy elég jó. Szegilong községben a közoktatási kormány 1910. szept. 1-től kezdve állami iskolát állít. Alispáni iktatóba az utóbbi 3 hó alatt 10359 ügydarab érkezett, melyekből márc. 1-én 625 volt elintézetlen. Saujhely városnál ez idő alatt 9665 ügy érkezett az iktatóba. A saujhely—deregnyől vasút ügye. Pollacsek és Epstein mérnökök, mint a Saujhelytől Deregnyőig vezetendő keskeny nyomtávú gazdasági vasút építési engedményesei kérvényt nyújtottak be a törvényhatósághoz az iránt, hogy a szóbanlevő vasút építési költségeihez Zemplénvármegye közönsége 200.000 koronával járuljon hozzá. — E tárgy felett nagyon hosszú és részletes vita fejlődött ki. Bernáth Győző nagybirtokos az építkezés ügyét Saujhely város kezeibe kívánja adni. Fejes István ellenzi a keskeny nyomtávú vasutat, mert továbbépítés esetén az értéktelenné válnék. Molnár Béla helyi érdekeltség alakítását kívánja, mely a községekkel újból tárgyaljon. A közgyűlés határozata az, hogy a tervbe vett vasút építés ügye elől nem zárkózik el, sem az építkezés segélyezésétől. Mielőtt azonban e kérdésben határozna, tájékozást kíván szerezni arról, hogy a tervbe vett vonal mentén fekvő községek minő érdeklődéssel viseltetnek a keskeny nyomtávú vasút iránt, ezért engedményeseket felhívja a törvényhatóság, hogy e tárgyban az érdekelt községekkel behatóan tanácskozzanak s azután tegyenek újabb előterjesztést, mert csak a községek véleményének teljes ismeretében fog a törvényhatóság a segélyezés mérve és módja felett határozni. Wiczmándy Ödön nyugdíj ügye. Wiczmándy Ödön volt vármegyei főjegyzőnek nyugdíj illetmény megállapítása s folyósítása iránti kérvényét a m. kir. belügyminiszter közgyűlési tárgyalás és határozathozatal végett adta le. Ä nyugdíjalapra ügyelő választmány vonatkozó véleményének felolvasása után elnöklő főispán örömmel mondta ki a határozatot, hogy Wiczmándy Ödön nyugdíj igényjogosultságát elismeri, tekintettel nevezettnek úgy hosszú buzgó szolgálata, mint főleg közgazdasági téren kifejtett közhasznú és nagy tevékenységére, az őt szolgálati ideje arányában megillető nyugdíj folyósítását elrendeli. Minthogy Wiczmándynak a vármegyénél élvezett évi 3600 kor. fizetése után szolgálati ideje arányában eO’ö'Yo vagyis évi 2641 korona nyugdíj összeg jár, ezt részére a törvényhatóság kiutalja, kötelezvén őt a nyugdíjalap javára egyszersminden- korra 1596 kor. befizetésére. Kötelező bornyilvántartás. Olvastatott a m. kir. földművelési miniszter leirata, mely az 1908. évi 47. t.-c. alapján a bornyilvántarLapnnb mul isAwa 6 oldal.
