Zemplén, 1909. január-június (39. évfolyam, 1-52. szám)

1909-01-02 / 1. szám

Sátoraljaújhely, 1909. Január 2. 1. (4809.) Harminchetedik évfolyam. Megjeleo hetenkint kétszer süerdán és szombaton este. Saerkesztöség és kiadóhivatal : látoraljanjhely, Főtér 9. ssám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adunk vissza. : ) üétérben minden garmond sor 30 fin. Zemplén . JJVk, L, . ^ __________ Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre 6 kor negyedévre 2.50 korona. — Egyes szám ára 10 fillér. — POLITIKAI HÍRLAP. ÉHLERT GYULA, felelős szerkesztő. MAJTENYI GÉZA, főmnnkatárs. Hirdetési dij : Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit betűknél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy kerettel ellátott hir­detések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdeté­seknél árkedvezmény. Uj esztendő.- jan. 2. Elhangzottak a sablonos bői­ig uj évi kivánatok milliói, — jp t. melyek semmi nyomot nem igynak a lelkekben, sőt a tisz- bb fogalmakkal bírók előtt un­tókká és legtöbbször boszuság íozóivá válnak. — Elkangzot- k a vezetők ajkairól a rend- erint nehezen várt uj évi be- édek, melyeknek politikai vo- itkozásai mintegy irányadók s •ogrammot képeznek a beállott esztendőbeli tevékenységre, egjelölvén az egyes politikai irtok működésében követendő áryzatot, s rámutatva az azok | 'tál elérni óhajtott eredmé- /ekre. Nekünk a gyakorlati élet nbereinek sem az egyik, sem másik jelenség nem ragadja eg figyelmünket. Mi a tények apján bírálunk s azok fejlemé- /eibez várhatólag bár prejudi- ilva, de igazságosan Ítélünk, ért ismerjük az életet, ismer- a múltat s ebből olyan szé- i kiszámíthatjuk a jövőt, mint ily szépen lehet egy mathemu- x\ feladványt második részé- í lefejteni, ha annak első ré- h e már kidolgoztatott. A tegnap reánk virradt 1909. — noha azt a kalendárium jzönséges“ évnek deklarálja, ’k( ami esetre sem fog a közön- ;es, szürke esztendők közzé n tozni. Olyan uj esztendőnek küszöbét léptük át tegnap, a t lynek lefolyását megjósolni :Cs ugyan tehetségünkben, de re látva azon főbb eseménye- t, melyek ez év folyamán reánk aradnak, nem hagyhatjuk szó j élkül most az uj év napjának Itével, hogy önmegnyugtatá- ík céljából át ne tekintsünk a dös jövőn, bízva abban, hogy akorlott szemünk elég éles- I,; ássál fejtheti le a befejezetlen .thematikai feladvány második üzletét. Törvényhozásunk a közelmult- a oly sok és oly üdvös tör- nyt alkotott, hogy parlamen- í ik utóbbi pár évi tevékenysége •ite párját ritkítja történel­mikben. Ezeknek az uj és mo­il élet jegyében született tör- nyeknek eredményei most fog- k már az uj esztendőben mu- kozni. Eddig csak feltevések, uények, találgatások s a hiva- szobákban való rengeteg munka íődött hozzájuk, most már az )t fogja értéküket bebizonyi- íi. A gyakorlati élet egyben t is megfogja mutatni, hogy ok a még tervben lévő, de a kormány által a nemzetnek már megígért uj törvények olyannyira szükségesek, hogy a parlament elé hozataluknak ez év folya­mán feltétlenül be kell követ­kezni. Üdvös hatásaiban most fog már mutatkozni a reánk nézve legfontosabb 1909. XLVII. t. c. eredménye, mely a Hegyalja vé­delméről s a magyar borok ér­tékének visszaállításáról intézke­dik, a zártterület elrendelése és a borházasitók s pancsolók ül­dözése és súlyos büntetése által. Ez a minket legközelebbről érintő törvény rövid pár hónapon belül megtermi üdvös gyümölcseit s akkor fog kitűnni a maga igazi értékében a szóba hozott törvény nagy fontossága. A büntető törvény s a végre­hajtási törvény novellái szintén most fogják már kedvező hatá­sukat éreztetni; előbbi az erköl­csi, utóbbi a kereskedelmi és hitelélet terén. Mert bár az át­meneti időszak nehézkessé tette is hitelviszonyainknál a megszo­kott ügyletek lebonyolítását, de ezen túl esve, kereskedelmi éle­tünk sokkal egészségesebb ala­pokra támaszkodik a jövőben s közönségünk is megszokja azt a bizonyos takarót, amely alól ki- nyujtózni nem tanácsos sőt nem is lehet. Legnagyobb fontossággal bir az uj esztendő előrelátható ese­ményei közt az uj választási tör­vény szankcionálása s ennek alapján egy uj választás megej- tése. Hogy ez mit jelent Magyar- ország politikai életében, arra röviden azzal felelünk: jelenti a magyar nemzeti állameszme dia­dalra jutását, az intelligens elem­nek a politikai életben őt joggal megillető térfoglalását s jelenti minden nemzetiségi és interna- cionális törekvés lehetetlenné té­telét. Közoktatásunknál az 1909. év szeptember 1-jével az állami tan­intézetekben életbe lép az ingye­nesség. Amivel csak a legva­gyonosabb s kulturális tekintet­ben legelőhaladottabb európai államok dicsekedhetnek: azt a sziuvonalat eléri hazánk is ez év folyamán. Nexusban áll a kultúra vív­mányaival az alsó papság kong­nia ügyének rendezése, melyet már a legközelebbi jövő szintéu meghoz. Nagy eredmény, régen várt várt jogos kívánság telje­sítése lesz ez is. Adóügyünk teljes átalakuláson mondhatni megújhodáson esik át az uj évben. A progresszivitás, az igazságos adókivetés törekszik érvényesülni minden vonalon, ellensúlyozandó az államnak eset­leg más utón, pl. a szeszadónál beállható veszteségeit, amely veszteségek morális szempontból még akkor sem tekintendők azon­ban veszteségnek, ha azok tény­leg beállanának. Kereskedelmi kormányunknak nagy tervei vannak az uj évre. Milliókra menő beruházások lesz­nek vasúti és vizi utak kiépíté­sénél; ez a kereskedelmi politika helyesen törekszik arra, hogy részben itthon tudjon munkát adni népünknek, részben pedig hazánk közlekedési vonalait a kívánt mértékben szaporítsa A hadügyeknél el kell ké­szülve lennünk újabb áldozatokra. Sajnos, mi olyan szerencsétlen helyzetben vagyunk itt Európa közepén, hogy a sok jó barát öl meg bennünket. Versenyt kell tartanunk a többi nagy hajatmak fegyverkezéseivel, mert látjuk már eddig is, hogy egy-két ronda kis féreg, mint a szerb és cser- nagorác mily molesztálási vihet végbe ellenünk, ha túlsúlyúnktól s fegyvereink hatalmas erejétől némileg nem tartana. Ha tehát némi létszám és hadügyi költség­emelésről esik szó, ez már ne is legyen előttünk újdonság. Szok- juk meg jó előre, mint egy vég­képen kikerülhetetlen rosszat. Pénzügyi helyzetünkben vál­tozás csak kedvezőleg várható. Ha háború esélyei vagy egyéb előre nem látható csapások nem zaklatnak, nemzetünk közgazda- sági helyzete nem lesz kedvezőt­len. A külön bank kérdését rá­bízzuk arra a szakavatott férfiak­ból álló bizottságra eldöntés vé­gett, akik iránt mindenkor biza­lommal voltunk. Arait Széli Kál­mán és Andrássy Gyula gróf jónak látnak majd, abban a nemzet zöme is aggály nélkül megnyu- godbatik. Politikai tekintetben ez az 1909. év perspektívája. Hogy mennyiben válnak be a jóslások s egyátalában, hogy mit hoz a jövő, azt részletesen vagy bizo­nyossággal tudni nem lehet. A feltevéseknek azonban helyük van a mai napon s az elmon­dottakat a múltak tapasztalataira építve képzeljük el a jövő fej­leményeiként. Egy minden esetre kívánatos. Az: hogy uralkodjék közöttünk béke, egyetértés és összetartás. Viseltessünk bizalommal nem­zeti kormányunk iránt, mely ed­digi tevékenységével rászolgált e bizalomra. Ha pártoskodás és szertehuzás helyett az egyetér­tés fogdiöztünk térthóditani, akkor remélhetjük, hogy hoz reánk a gondviselés boldog uj esztendőt, amelyet szívesen kívánunk e sokat szenvedett szegény magyar nemzet minden igaz fiának a mai napon ! — jan. 2. Uj évi tisztelgés a főispánnál. Az uj év alkalmából a helybeli állami és törvényhatósági tisztviselők testük letileg jelentek meg Meczner Gyula főispánnál, hogy jókívánságaikat ki­fejezzék. — Legelőször a vármegye tisztikara jelent meg Dókus Gyula cs. és kir. kamarás alispán vezetése alatt teljes számmal a főispánnál. A vármegye tisztikara ugyanis előzőleg Dókus Gyula alispánnál tisztelgett, hol Thuránszky László vármegyei főjegyző üdvözölte az alispánt, melyre az megható, szép szavakban köszönte meg az igaz szívből jött üdvözleteket. Az alispánnál tisztelgő tisztikar innen Dókus Gyulával élén a főispánhoz vonult, hol Dókus Gyula alispán a következő tartalmú szép beszéddel üdvözölte a főispánt a tisztikar és a vármegye nevében: Móltóságos főispán ur I A keleti népek szokása, miszerint nevezetes események és időpontok alkalmával összegyűlnek vezéreik s véneik körül, hogy a yezérek tanácsait meghallgas­sák és osztozkozza ak velük a kor­mányzás gondjaibau s együtt érezze- nek' vezérükkel; mi is, úgy mond, mint e keleti népek egyike, ezen szo­kásnak hódolva összegyűltünk ez ui év első napján, a mi vénünk, a mi vezérünk körül, hogy az elmúlt év­ben a vármegye tisztikara iránt a kormányzás gondjai között is tanú­sított gondoskodásáért őszinte, szere­tetteljes támogatásáért hálás köszö- netünket kifejezzük és kérjük a jövőre is szives támogatását nehéz küzdel­münkben, amelyet megkönnyit Mél­tóságod jóságává), szeretetteljes gon­doskodásával a tisztikar iránt! Mi is együtt érzünk e napon a mi vezé­rünkkel és őszinte szívvel kérjük, fo­gadja ez uj év alkalmával legjobb kivonatainkat olyan mély szeretettel, mint amilyen igaz szívből jön s kér­jük a mindenhatót, hogy Méltóságo­dat Zemplén vármegye főispáni szé­kében a vármegye és hazánk javára még igen sokáig éltesse! A zugó éljenzéssel kisért beszédre Meczner Gyula főispán meghatva mondott köszönetét, mondván, hogy az alispánnak a megye tisztikara ne­vében is kifejezett bensőségteljes, elő­zékeny szavait hálásan köszöni. Bár ha visszatekint az elmúlt évre, az rá nézve nagyon szomorú és nem talál vigasztalást, de az elhangzott beszéd­ben kifejezett szeretetet tanúsító jó­kívánságot szívesen veszi, mert ne­künk — úgymond — öregedő embe­reknek csak szeretet fűszerezi már meg az életet; a tisztikarnál mindig csak szeretetet tapasztalt irányában s kéri ezt a jövőre is, kéri ezt az egymást szerető hazafias tisztikart, hogy minden jogos kívánságukkal forduljanak hozzá, mert ő azt minden alkalommal szívesen támogatja. Több ízben adott hangot a vármegyei tiszt­viselők jogos kívánságai teljesítése iránt a kormánynál is, hol a legjobb indulattal vannak ez irányban s a kormányelnök kifejezte, csakis az or­Lnpiink mai 8*üft»sm 4

Next

/
Thumbnails
Contents