Zemplén, 1908. július-december (38. évfolyam, 53-104. szám)
1908-08-22 / 68. szám
2. oldal. ZEMPLÉN. Augusztus 22. hogy ez a felirat nem fog a törvény- hatóságnál sem a belügyminisztériumnál visszautasításra találni, mert itt emberek életéről van szó. Folyamodott a bizottság a belügyi kormányhoz az iránt is, hogy a rendelkezésére álló járványbarakkok közül legalább egyet engedjen át ideiglenes használatra. Minthogy azonban Oroszország felől a cholera réme fenyegetett, ezt a kérelmet egyelőre nem teljesíthette a belügyi kormány. Érdekes, hogy Abauj-Torna, Borsod, Szabolcs, Ung, Bereg, stb. vármegyék nevesebb orvosai a súlyosabb orvosi beavatkozást igénylő betegeket már egész szokásszerüleg szállíttatják Ujhelybe. Mily erős jele a bizalomnak, mikor maguk a legilletékesebb tényezők itt vélik visszaadha- tónak pácienseik egészségét. Nagyon érdekes újítás lépett életbe e kórháznál az 1907. évvel. A belügyminiszter ugyanis megengedte, hogy a kevésbbé súlyos elmebetegek a várostól mintegy 5 kilométer távolra eső s Molnár János dr. osztályfőorvos tulajdonát képező borház épületben nyerjenek elhelyezést s idejük túlnyomó részét kellő felügyelet alatt a szabadban tölthessék. Ez az intézkedés kitünően bevált és nagyon sokan hagyták el gyógyultan e helyiséget az év folyamán. Dr. Molnár naponta kilátogatott betegeihez, megadta a szükséges utasításokat s az okszerű kezelés kiváló eredményeket teremtett. A kórházban kitett beteg persely jövedelme 1907. év folyamán 655 kor. 50 fillér volt, mely összegből műszerekre, útiköltségekre s egyéb hasznos dolgokra fordított kiadásokat az igazgató. Nagyobb pénzösszeggel Klobu- Biczky László, Sátoraljaújhelyi Polgári Takarékpénztár, Román Já- nosné és Klein Károly járultak a beteg persely bevételeihez. Az emberszeretet nevében hálás köszönet illeti a nemes szivü adakozókat. Úgy az orvosi szakkönyvtár gya rapitására, mint a betegek szórakoztatására több lapot és tudományos folyóiratot járattak. Az igazgató ké relmét tolmácsoljuk e helyen, midőn kérjük a nagy közönséget, hogy szivarvégek, kiolvasott hírlapok s könyvek adományozása által igyekezzék szenvedő embertársainak segítségére lenni. Á közönség ilyetén jószívűsége tette lehetővé azt is, hogy karácsony estéjén nagyon díszes, óriási karácsonyfát állítottak a kórházban, a mely alatt a szegény betegek éppen úgy megtalálták karácsonyi ajándékaikat, mint hajdan, a boldog gyermekkorban, mikor szükséget és szenvedést még nem ismertek. Több ízben tartott vetített képekkel kisért tudományos előadást is az igazgató, melyeken alkalmilag a nagy- közönség is szívesen vett részt, mint tanulságos és csak hasznára válható előadásokon. A közkórházi bizottság Miklóssy István főesperes elnöklete alatt 15 tagból áll. Az orvosi kar az igazgatófőorvoson, dr. Chudovszky Móriczon kívül áll: Nyomárkay Ödön és Molnár János osztály főorvosokból. — Előbbi a belgyógyászati, utóbbi az elmegyógyászati osztályvezetője. Van ezeken kívül 3 alorvos; dr. Kasztriner Árpád dr. Chudovszkynak a sebészeti mütétetben asszisztense, továbbá Reviczky Lajos és Székely Károly voltak itt alkalmazva, ezek azonban állásaikról időközben más helyre távoztak. A személyzet egész kis hadsereg ; a tisztviselőkön (gondnok, ellenőr, Írnok) kivül ápolók, gépész stb. 49-en vannak. Ápoltatott a kórházban 1907. év folyamán összesen 2026 beteg, 99,883 ápolási napon. Ebből belgyógyászatra esik 730, sebészetre 791, elmegyógyászatra 333. A többi különféle beteg ségekkel vétetett föl. Az ápolt betegek közül elbocsáttatott gyógyultan 904, javultan 568, meghalt 170. A halálozási számarány növekedését a tudós igazgató-főorvos a kórház túlzsúfoltságának tulajdonítja. Az intézet 1907. évi bevétele 208,561 kor. 14 fill, s kiadása 206,788 kor. 56 fill, volt, az évet tehát 1772 kor. 56 fill, fölösleggel zárták. — A jelenben megállapított ápolási dijat dr. Chudovszky elégtelennek mondja s annak felemelését elodázhatlannak, annál is inkább, mert a Chevra Kadischától átvett izr. kórház csekély forgalma miatt jelentékenyen emeli az anyaintézet kiadásait. Az osztály főorvosok adnak elő ezután az évkönyvben számos fontosabb kóresetet. Ezek érdeklik első sorban a tudóst, a szakembert, de haszonnal olvashatja a könyvet a laikus is, mert hátha rátalál a saját bajára s utasítást nyer annak legcélszerűbb gyógykezeltetése tárgyában. Műtétet 731 esetben régeztek 1901-ben. Már ez a szám magában egy sokat mondó beszámolás. A tudományos szempontból nagy becscsel biró évkönyvet azzal a jóleső érzéssel tettük le átolvasás után, hogy Zemplén vármegye büszke lehet e kiváló, humánus intézetére. — Sokat költ j á, nagy áldozataiba kerül, de vigasztaló a tudat, hogy évente ezrek nyerik vissza egészségüket e kiváló szakemberek vezetése alatt álló hatalmas intézetben. Vajha mielőbb teljesíthetné a törvényhatóság a tudós igazgató-főorvos amaz óhaját, hogy kiépítés által még tágabb mezőket nyitna az emberszeretetnek 1 Villatelep Sátoraljaújhelyben. — aug. 22. A jövő zenéje. És mégis, ha a kérdés oly jóakarattal fog felkarol- tatni, amilyet méltán érdemel: máról- holnapra valóság lehet. Minduntalan halljuk hangoztatni, hogy Sátoraljaújhelynek nincsen közkertje, árnyas sétatere, hegyi útja, s ezzel kapcsolatban villatelepe. Az ember szinte azt hihetné, hogy ez a város nem egy kies fekvésű, erdőkoszoruzott helyen fekszik, mely bőven meg van áldva természeti szépségekkel, de valahol lent, ahol aranyat ér egy árnyas fa, kincset a lapályos erdő. Itt született, itt élő emberek, kiknek gyermekkortól pátriájuk ez a város: sokan vannak, kiket még nem bűvölhetett el a Bodnárvölgy vadre- gényessége, a Sátorhegy csúcsról a hegyek végtelenjére nyíló fenséges panoráma, a kies Szárhegy, a Kopaszka oldal fenyves szegélyezte hegyi útja. Nem ismerik. Idegenből jönnek emberek, akik magasztalják a vidék rendkívüli szépségeit s azokat látva megbü voltén állanak meg. Hogy többet ne említsünk : Rippl-Rónai József festő, kit Hornyay Béla dr. Sátoraljaújhely vidéke egy közeli, kies pontjára vitt el: lelke mélyéig meg volt hatva a táj szépségeitől. Tény, hogy azt, amink van : nem tudjuk megbecsülni, kihasználni, értékesíteni. Mi talán magáért Schweic- ért se tennénk egy fél órás utat, ha történetesen a mienk volna. Most egy érdekes s e régi élhetetlenséget igazán megszégyenítő eszme lett felvetve városunk intéző köreinél, mely valósulása esetén hivatva leend a hegyi sétaút s egy villatelep kérdését akként dűlőre vinni, hogy a Felsőzsólyomka egy, sajnos, csak kevesek által ismert festőién szép részén hegyi sétaút s ezzel kapcsolatban idők folyamán kiépülő villatelep fog létesülni, ha a kérdés minden irányban jóakarattal lesz felkarolva. A terv szerint a Felsőzsólyomka ama részén, hol az ut mentén a város erdői terülnek el a Kopaszka oldalon egy nagy erdőrészlet parcelláztatni fog s eladásra kerül. Az egyes erdőparcellák vevői kötelezve lennének az általuk megvett erdőrészlet előtt a hegyi útnak olymérvü, terv szerinti restaurációjára, mely annak hegyi sétaút jelleget ad. S igy, ha csak 50—60 erdőparcella adatik el, oly hosszú hegyi sétaút fog városunk közönségének rendelkezésére állani a a város legfestőibb, regényes, pormentes, erdőkoszoruzta helyén, mely megfelel a legvérmesebb reményeknek. Értesüléseink szerint ezen parcellák eladása könnyen biztosítható azok között, akiknek érdekük, hogy ez ut mentén elterülő s villa építésre alkalmas telkeket maguk részére biztosítsák. És ez, a villatelepnek alkalmas hely itt van, a várostól 30 percnyire, festői vidéken, melynek pormentes, tiszta, éltető a levegője. Ezen a helyen, melyet másutt az utolsó négyzetcentiméterig kihasználnának: adná el a város az erdő parcellákat a leg- jutányosabb árért, mert hiszen a városnak is eminens érdeke, hogy ily villatelep kialakulását, kiépítését elősegítse. Kiss Ödön h. polgármester érte- sittetvén a tervről, személyesen vizsgálta meg az alkalmas területet folyó hó 21-én délután Búza Barna orszgy. képviselő, dr. Székely Albert 8 többek társaságában. Örömmel látjuk, hogy a mindenképen érdekes s megfontolást érdemlő eszme: jóakaratu érdeklődésére talált, mert ez által biztosítottnak látjuk, hogy az ügy nem fog minden nagyobb akció nélkül elaludni s ha a terv kivihető, úgy valósittatni is fog városunk előnyére és hasznára. A sátoraljaújhelyi villatelep köz- érdeklődésre számot tartó kérdésében — igy, azt hisszük — még lesz alkalmunk tájékoztatni a közönséget az eszme érlelődésének s fejlődésének egyes fázisairól. —1. VÁRMEGYE ÉS VAROS. )( Pályázat alorvosl állásokra. A zemplénvármegyei (sátoraljaújhelyi) „Erzsébet közkórháziban 2 alorvosi állás van üresedésben, melyre a pályázati hirdetést folyó hó 12-én irta ki a fenti közkórház igazgató-főorvosa szept. 20-iki lejárattal. )( A gyártelepi kis állomás kibővítése. Sátoraljaújhely város kereskedő s iparos közönségének tudvalevőleg vitális érdekei fűződnek a gyártelepi állomásnak olyképeni kibővítéséhez, hogy az teheráruforgalom lebonyolítására berendeztessék. A kérdés megoldását, melynek érdekében a képviselőtestület is felirt a kormányhoz — főleg az hátráltatta, hogy a kis állomásnak teheráru felvételére való átalakítása esetén az a nagy állomás rovására fejlődnék. — Ez ügyben — úgy látszik — kedvező fordulat állott be s a kibővítés ügye nincs végleg elvetve. Erre mutat, hogy a kereskedelemügyi minisztérium egy kiküldötte folyó hó 25-én szemlét tart a kis állomáson, mely szemlére a város a maga részéről Kérészy Gyula mérnököt s dr. Reichard Salamon ügyészt küldte ki. )( A dsiu-dsiczu s a rendőrkapitány. Schmidt Lajos rendőrkapitány tudvalevőleg előterjesztést tett a város képviselőtestületéhez az iránt, hogy a sátoraljaújhelyi rendőrség a japán dsiu-dsiczu birkózó módszerre kitanitassék. A képviselőtestület aggodalmaskodott az előterjesztés megszavazásánál s a kérdést egyelőre levette napirendről. — Schmidt Lajos rendőrkapitány most ez előterjesztését visszavonva, átiratban kérte a város polgármesterét, hogy a kérdést jobb időkig — a közgyűlési tárgysorról vegye le. )( Vadászati jogok bérbeadása. Czéke község határában gyakorolható vadászati jog Czéke . község birói házánál aug. 21-én d. e. 9 órakor, Im- reg községé aug. 21-én, d. u. 3 órakor fog nyilvános árverésen bérbe- adatni. Az árverési feltételek a magyarsasi körjegyzői irodában tudhatok meg. )( Népmozgalom. Sátoraljaújhely rend. tan. városban az anyakönyvi hivatal kimutatása szerint e hó 15-ig a folyó év első napjától kezdve 430 születés és 373 haláleset fordult elő. HÍREK. — Házfőnöki kinevezés. A minorita rend főnöke az imregi minorita ház főnökévé Flacsker Emil pancsovai minorita hitoktató lelkészt transpo- nálta. — Erzsébet-rend Sztáray grófnőnek. A király nagymihályi és sztárai gróf Sztáray Máriának, Ágnes Mária Terézia főhercegasszony udvar- hölgyének, az Erzsébet-rend első osztályát adományozta. — Szent István ünnepe. Minden boszuságunkat elakarta oszlatni az a ritka szép nyári idő, mely aug. 20-án derült vidékünkre. Mintha a természet is hozzáakart volna járulni a szent király emlékének ünnepléséhez meleg nyári napot hozva végre a hetekig tartott hideg és esős idők után. — A város képe ez éven nem mutatta azt a nagy forgalmat, ami általában szokott itt lenni a búcsú napján, kevesebben jöttek be vidékről, mint rendszerint s előző éveken szoktak. Egy tényt azonban örömmel konstatálhatunk. A korcsmák csaknem mind üresek voltak. Terjed tehát mégis az alkoholellenes mozgalom nyomán a nép abstinenciája a szesztől. Legtöbb bámulója az ünnepi istentisztelethez kivonult honvéd disz - századnak volt, mely a templom előtt állott fel s körmenet alatt és mise közben diszlövéseket tett. A templomban a díszbe öltözött vármegyei huszárok előlmenetelóvel megjelentek Thuránszky László főjegyző és dr. Szirmay István tiszti főügyésszel élükön a vármegyei tisztviselők is. D. e. 10 órakor Petsár Béla sárospataki káplán hazafias szellemű szép beszédet mondott, majd Gruska Lajos pápai kamarás több lelkész segédletével ünnepi nagymisét végzett. —■ Délben hatalmas zápor kényszeritette az itt maradt vidékieket fedél alá, később azonban ismét kellemes nyári idő volt egész estig. Úgy a toronyról, mint a vármegyeházáról s minden középületünkről nemzeti zászlók lengése jelezte, hogy ünnepnapja van a magyar nemzetnek. — Az alsózempléni ref. lelkészek értekezlete. Az alsózempléni ref. lelkészek Szerencsen a református templomban tartottak legutóbb értekezletet. Az értekezleten a lelkészi kör elnöke Bálint Dezső, sárospataki lelkész, alsózempléni egyházmegyei esperes elnökölt, s mintegy 17 lelkész vett részt az értekezleten. Az ülés tárgya a valláserkölcsi s adminisztratív aktuális ügyek szakszerű megvitatása volt, s a felettük megindult vita az ülés egész tartamát kitöltötte. Az értekezlet befejezése után az alsózempléni egyházmegye ref. lelkészi kara társasebédre ült össze a szerencsi nagy szálloda éttermében, melyet számos felköszöntő fűszerezett. — A MAY. gyártelepi zenekar s dalárda sikere. A MÁV. gyártelepi dal-, zene- és önképzőkör — mint lapunk legutóbbi számában közöltük — tagjainak nagy számával képviselten vett részt a debreczeni testvérMIT IGYUNK? hogy egészségünket megóvjuk, mert csakis a természetes szénsavas ásványvíz erre a legbiztosabb óvószer. Minden külföldit felülmúl n ^ fiorróo Milleniumi nagy éremmel hazánk természetes a monai i\ í T |X| H ^'^QrraS- kitüntetve, szénsavas-vizek királya ■ ^ ^ A. \ Kitűnő asztali, bor- és gyógyviz, a gyomorégést rögtön megszünteti, páratlan étvágygerjesztő, használata valódi áldás gyomorbajosoknak. Kedvelt borviz! Olcsóbb a szódavíznél 1 Mindenütt kapható !
