Zemplén, 1908. július-december (38. évfolyam, 53-104. szám)

1908-08-15 / 66. szám

Sátoraljaujhely, 1908. Augusztus Í4. 66. (4770.) Harminchatoäik évfolyam. Megjelen hetenkint kétszer szerdán ős szombaton este. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Sátoraljaujhely, Főtér 9. szám. Telefon: 42. szára. Kéziratokat nem adnnk vissza. Nyiltlérben minden garmond sor 30 fill. POLITIKAI HÍRLAP. ÉHLERT GYULA, MAJTÉNYI GÉZA, felelős szerkesztő. főmunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre 5 kor negyedévre 2.50 korona. Egyes szám ára 10 fillér. — Hirdetési dij: Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 fill. Petit botüknél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy kerettel ellátott hir­detések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fl.ll. — Állandó hirdeté­seknél árkedvezmény. fi magyarság szupremáciája. — aug. 14. (E.) Amint jobban és jobban közeledünk az őszi ülésszakhoz, mind nagyobb lesz az az érdek­lődés, a mellyel a közvélemény az átmeneti kormány legnagyobb müvét, az általános választói jog törvénybe iktatását és életbe léptetését várja. A két napos nyári minisztertanács és Wekerle Sándor miniszterelnök iscbli au­dienciája után ez az érdeklődés szinte feszülésig fokozódott. A napi sajtó hiven visszatükrözte ezt az idegességet, mert annyit még nem cikezett soha erről a nagy problémáról, mint éppen az utolsó két hét alatt, a mikor napról-napra láva módjára zu­hogott a választói jogról irt fejtege­tések és tudósítások tömege. A lehető és lehetetlen kombinációk végtelen sorozata mindig uj és uj változatban mutatta be a készülő törvényjavaslatot és a híreknek ezt a nagy sokaságát a nemzeti kormány ellenségei ugyancsak nagy buzgalommal igyekeznek kihasználni és csopor­tosítani a koalíció nemzeti irányú kormányzása ellen. Pedig hát ez a nagy buzgóság egészen meddő fáradozás. Mind­azok a hírek és kombinációk, a melyek a választói jog kérdésé­ben napvilágot láttak, teljességgel A ZEMPLÉN TÁRCÁJA. A vál-uton. A vál-uton merengve állok, Eltűntek már az ideálok, Emlékük egy-egy sirhalom, Hol magamat kisírhatom. Sirni-rini nem férfi dolga, így nincsen ir a fájdalomra, Nincs gyógyszer a tátongó sebre, Melyet ütött a lét keserve. Csak tűrni, tűrni megadással, Cserélni egyik but a mással, És várni, amig üt az óra, . Kinszenvedésim megváltója. A vál-uton merengve állok, Utánam sír, előttem árok. Hol van a hid, mely átvezessen, Hol van a szív, mely hűn szeressen ?! Fenyöháza, 908. aug. hóban. Ifj. Móricz Lajos. szilárd alap nélkül való találga­tások. Nem tudja bizony ma még senki — két miuiszteri tanácsoson és a kormány tagjain kivül — hogy milyen a választói reform tervezete, azokról pedig, a kik tudják nem lehet föltéte­lezni, hogy a köteles diszkréciót bármelyikük is megszegte volna. A közlések tehát nem a munka kohójából, a belügyminisztérium­ból eredő információkon alapul­nak s igy a meddő találgatások színvonalára sülyednek le azok a részletek is, a melyekkel egyes lapok a jövendő választói jogot kiszínezték. Tiszta kombináció az, hogy a választói reform a plura­litás alapján történik, vagy hogy bármely nyelven való Írni, olvasni tudás lesz a politikai jogok gya­korlásának elemi kritériuma. Egyetlen egy sem viseli magán a hitelesség próbáját. A kombi­nációknak ezt a lavináját mind­össze az indította meg, hogy egy budapesti napilap, a melyről köz­tudomású, hogy közel áll gróf Andrássy Gyula belügyminiszter­hez, cikksorozatot kezdett meg a választói reform alapelveiről. Egyszerű politikai tanulmány óhajtott ez lenni az uj választói jog kereteiről s azokról a kér­désekről, a melyek ezzel a prob­lémával összefüggésben állanak. Nem volt ebben a cikksorozatban semmi konkrét információ, de a feszült várakozás okozta ideges­Az osztrák Schwéiczból. A Zemplén számára irta; Dr. Kossuth János. Huszonkét órai utazás egyhuzom- ban amolyan rossz utazónak, mint csekélységem, egy kicsit sok. Álmat­lanul töltött éjszaka után a wörthi tónál derengett a hajnal s bizony mondom feledtette a törődést a táj­szépségnek ama pazar bősége, mely a gyorsvonat által befutott minden negyedkilométernél újabb és újabb képet tárt elénk. A reggeli párázat- ból kibontakozó dolomit bércek éles körvonalai szép idővel biztattak, ami az éjjeli szakadó eső után nem cse­kély örömére szolgált a tultömött vonat touristáinak lévén bosszantó felséges tájon robogni végig és semmit nem láthatni. No hát láttunk 1 Hanem Pörtschacbtól Franzensfesteig annyi a szép, a felséges, sőt a természeti alkotás titáni mérete, hogy bajos ve­lők hirtelenébe beszámolni. Belezabál a szépérzék és artikulálatlan han­gokban tör ki a bámulat. S amit a jó Isten kegyelme adott szépségben, azt az emberi szorgalom okosan hasz­nosítja kultúrájának gyakorlatiassá­gával. Egy nagy park egész Karintbia és Tyrol. A wörthi tó környéke a szebbnél-szebb, kényelmesebbnél-ké- nyelmesebb és — a mi viszonyaink­ség alkalmul használta föl arra, hogy toVabb kombináljon. Az uj választói jogról tehát nem szivárgott ki semmi. Csak annyit tudunk, hogy a korszakos jelentőségű reform törvényjavas­lata elkészült. Gr. Andrássy Gyula belügyminiszter a kérdés min­den legapróbb részletét áttanul­mányozva megállapította azokat az elveket, a melyek szerint az alkotmány sáncai annyira kibő- vitendők, hogy abban elhelyezést találjanak a nemzet széles réte­gei. A király, a kinek gróf Andrássy Gyula már hónapokkal ezelőtt előterjesztést tett arról miképpen óhajtja a problémát megoldani, hozzájárult a belügy­miniszter terveihez ésigy elkészült a törvényjavaslat szövege is. A kormány a két napos miniszteri tanácskozás folyamán igen beha­tóan foglalkozott ezzel a terve­zettel és gróf Andrássy Gyula előterjesztéseit egyhangúlag he­lyeselte. us ez az, a mit meg­nyugvással vehetünk tudomásul. Andrássy Gyula és Hadik János nem lehetnek megalkotói olyan választói jognak, a mely a magyar nemzeti érdeket sérthetné. Amit ez a két kiváló államférfiu, a kinek izzó hazaszeretetéről, kor­mányzói bölcsességéről és odaadó munkásságáról már annyi bizo­nyítékunk van, alkotott, az bizo­nyára az egyedül lehető meg­oldás. hoz képest — jutányosnál-jutányo- sabb villák százaival ékeskedik és kínálja a pihenőt. - No de ezekről s egyebekről majd akkor, ha kialudtam magamat s elmúlik az eszthetikai csömör, amelyben leledzik minden halandó, aki lát és meg is látja, amit lát. Ám apróságokkal szívesen szol­gálok a „Zemplén“ kedves olvasói­nak egyelőre a banális mindennapi- ságból. A golasch! Hát ez bizony kultú­ránk térhódítása lenne a germánság­ban. Csakhogy én arra a zavaros zaftra, amit a prágerbofi vendéglős előmbe tett, magamban a becses öreg apját emlegettem s kinálgattam, hogy egyék is meg együtt. Pedig udva­riasságában avval tette elém, hogy „dessék gerem olásson.“ Hogy milyen lehetett — már mint az ize — azt nem tudom, hogy mit láttam benne fekete bors helyett, azt meg elhall­gatom, de egy hegymászó dresszbe öltözött angol, szemem láttára evett meg egy jókora porciót mélységes részvétem zajtalan oda ajánlása mel­lett. Már mi csak hadd élvezzük azt úgy, ahogy a „tzikoscben, jogasszen und kanasszen“ honába eszik, piros paprikás lében, minden hozzávalójá­val együtt. Más magyar motívum nem szö­Eljön az idő, még pedig nem sokára, a mikor a választói reformot publikálni fogják, akkor helye és ideje lesz a tervezet megbirálásának. Ebben a birálat ban természetesen a nemzeti érdek lesz az irányadó és döntő szempont. Csak a nemzeti -,'v- remácia biztosítása lehet a • ­pont, hatalmi érdekből in szőni a legnagyobb hiba De ha már előre is tue vesszük, hogy azt, a m Andrássy és gróf Hadik alkottak, Kossuth, Appo’, Wekerle jónak találták, ga vj- iá találhatunk arra, hogy a tuagjr aí nemzeti érdek szempontjából senki más sem találhat kivetni valót. Senkinek sem szabad tehát azokra hallgatni, a kik konkolyt igye­keznek hinteni a tiszta búzába, a kik talán feltűnési viszketeg- ből, talán rosszakaratból, a koalíció egységét megbontani törekednek. Ezt a kérdést nem lehet sem a 48, sem a 67 szem­pontjából vizsgálni, itt csak az igazi nemzeti érdek lehet az irányadó, a mely magában foglalja az egész egységes magyar nemzet jövő boldogulásának feltételét. Kereskedelmünk. — aug. 14. A „Kereskedelmünk hanyatlása“ cimü, a „Zemplén“ 64. számában meg­jelent vezércikkre indíttatva érzem magamat válaszolni és pedig mellette és ellene. vődött bele rövidke utamba. Az ide­gen ebbe a nagy vásárba nem vesz észre bennünket, az osztrák sógor pedig honfiának tekint, még pedig nem annyira maliciából, mint bizo­nyos ledisputálhatatlan tények erősen kapacitáló erejénél fogva. Segíts rajta szent koalíció, ha képes vagy rá. Wilbacbba ért vonatunkat a sza­badban felállított, szép fehér kávés edényekkel megrakott hosszú asztal várta, mire hozzá juthattunk az asz­talhoz, Germániának tenyeres-talpas asszonyságai minden ibriket elsze- dánoltak előlünk. Rossz hire lévén a német kávénak, nem vettem zokon. Látva azonban, hogy a színe nem a blümchenre emlékeztet, egy pótszál- litmányból kerítettem keservesen egy készséget. Hát bizony a kávéja kávé .volt, a teje tejfel, a kiflije pedig kifli. És itt eszembe jutott Ujhely, a botrányos péksütemények utólérhetetlenül klasz- szikus földje. Kérem Kiss Ödön pol­gármestert kiküldeni Ausztriába — ha már nem Királyhelmecre — hasz­nos tapasztalatok szerezbetése végett. És tisztelettel jegyzem meg, hogy az osztrák kifli ára is egy garas. Hogy a praktikus megfigyelése­met egymáshoz fűzzem, tanúsítom, hogy a Kovács vendéglőjének nincs Igyunk mohai Igyunk mohai Igyunk mohai Igyunk mohai forrást, ha gyomor-, béi-és légcsőhuruttal szabadulni akarunk, forrást, ha a vesebajt gyógyítani akarjuk, forrást, ha átvágyhiány és emésztési zavarok állanak eb forrást, ha májbajoktól és sárgaságtól szabadulni akarunk. MIT IGYUNK? hogy egészségünket megóvjuk, mert csakis a természetes szénsavas ásványvíz erre a legbiztosabb óvószer _____________________________________________ _ _ A mohai Ágnes-forrás, mint természetes szénsavdús ásványvíz, föltétlenül tiszta, kellemes és olcsó saványuviz; dús szénsavtartalmánál fogva nemcsak biztos óvszer fertőző elemek ellen, hanem a benne foglalt gyógysóknál fogva kitűnő szere a legkülönfélébb gyomor-, légcső- és húgyszervi betegségeknek. 26 év óta bebizonyosodott, hogy még ragályos betegségektől is, mint typhus, cholera, megkiméltettek azok, a kik közönséges ivóvíz helyett a baktériummentes mohai Ágnes-vizzel éltek Legjelesebb orvosi szaktekintélyek által ajánlva. Számos elismerő nyilatkozat a forrás ismertető füzetében olvasható. Háztartások számára másfélliteresnél valamivel nagyobb üvegekben minden kétes értékű mesterségesen szénsavval telitett viznél, sőt a szódavíznél is olcsóbb; hogy az Ágnes-forrás vizét a legszegényebb ember is könnyen megszerezhese, nagyobb vidéki városokban lerakatok szervez- j .-..„1 *. l _ • I ettek, ugyanott a forrás leírásának ismertető füzete Ingyen kapkató. A forráskezelöség. — Kaphó minden füszerüzl etben és elsőrangú vendéglőben. TV-vJCIVClL UUrVlZ ! MR Lapunk mai száma 6 oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents