Zemplén, 1908. július-december (38. évfolyam, 53-104. szám)

1908-08-15 / 66. szám

2. oldal. ZEMPLÉN. Augusztus 14. Sokban egyetértek cikkíróval, azonban sokban eltérő nézeten va­gyok. Egyetértek abban, a mit a teher­viselési képességre nézve mond, úgy az egyénre, mint a társadalomra; azonban már nem osztom nézetét abban, hogy a teherviselési képesség fokmérőjéül az adó mikénti emelke­dését, állítja fel. Előttünk álljanak e tekintetben a következő adatok a legközelebbi múltról : III. oszt. egyenes állami adó volt 1898-ban 29846 kor., 1902-ben 44054 kor., tehát az előző évhez vi­szonyítva 85% emelkedés; 1905-ben 55042 kor., az előző évhez viszonyítva 20% emelkedés; 1908-ban 59231 kor.; ebből az következnék, hogy a jólét 1905. évig óriási mérvben fokozódott; 1908-ik évben a fokmérő visszaesést mutat. Az adókivetés emelkedése vagy az emelkedés szünetelése különböző befolyások eredménye lehet, mely a kereskedelem hanyatlása vagy virág­zásával összefüggésbe alig hozható. Az adókivetést két faktor esz­közli, az egyik hitelképesebbnek tartja az adóalanyt, ez viszont a kereske­delem hanyatlását hangoztatja, már most igen sok függ attól, hogy melyik győz ? az optimista kivető, vagy a pesszimista adózó ? Figyelemmel kisértem az 1902. és 1905. évi adókivetéseket, illetékes helyen szót emeltem az adóknak ily emelése ellen, de hát erre szükség volt, hogy a község háztartási költsége látszólag ne emelkedjék, már pedig én jobbnak látom, ha a községi pót­adót a szükségnek megfelelőleg és tényleg emelem esetről-esetre, mint­sem, hogy a látszólagos nem emelés kedvéért emeljem azt az adót, amely többé le nem száll, ha csak az adó­alany nem pusztul el. Tehát az 1908-ik évi adóemelke­dés csekélységét én nem tulajdoní­tom a kereskedelem hanyatlásának, hanem egy méltányosabb eljárásnak, mely az adókivetésnél gyakoroltatott. Ez évben tehát a pesszimisták győz­párja — csak errefelé. De itt aztán mindenik vendéglő a Kovácsé ám. Tisztaság, figyelem, kifogástalan éte­lek és italok — nem drágán számít­va — várják az utast lépésről-lépésre. A tágas perronokon amolyan laci­konyha-féle is kínálkozik. — Forró virstli reszelt tormával, frissen csa­polt pilseni poharakban. A virstli jó és egy pár becsülettel megközelíti a fél rőföt. Olyan aminőt Keresztessy Lajos bátyánk látott a liszkai vadá­szaton. A sört pedig Lengyel Manó is akceptálná, aki pedig sok jóhoz a pilsenihez is ért. A sok éhes tu­rista aztán nem tréfál, öt perc alatt minden tormás kolbász elfogy. Bi­zony mondom nagy részét megint a német asszonyságok eszik és isszák meg, váljék egyébként egészségükre. Ad vocem német asszony. Egy cin- gár professzor szállt be Francensfes- tébe élete párjával, aki Krimhilda és Brunhilda minden erejét és erélyét sugározta vissza, sajnos, a szép két niebelungi hősnő kívánatosabb tulaj­donságainak kirívó hiányával elany- nyira, hogy majd szétfeszítette le­ültében a kocsit, lévén valamiért ha­ragos. A pipaszárlábu férj gyengéd célzásokat tett a méreg hiábavalósá­gára, hanem egy „aber Fricz“ úgy leblicelte az érdemes tanárt, hogy hebegve kért pardont, miközben tér­dei összeverődtek a félelemnek miatta. Csontos dáma volt annyi bizonyos, mamája annak a pomerániai gráná­tosnak, akit Bismark emlegetett. Nem épen minden szeppeuet nélkül folytattuk utunkat és — szivarozni nem mertünk vala, haneha a folyo. són. No do mindnyájunkat érhet bal_ eset. * tek, 1902. és 1905-ben pedig az opti­misták. A kereskedelemre tehát ebből vonatkoztatni nem lehet, mindazonál­tal igazat adok abban, hogy a keres­kedelem tényleg nem virágzik váro­sunkban. De nem hanyatlik és nem is stagnál, mert hiszen cikkíró is azt állítja, hogy a kereskedések gomba módra szaporodnak. Én ezt nem te­kintem rósz jelnek a kereskedelemre, mert hiszen nagyon jól tudjuk, hogy miből lett egyik-másik kereskedés azzá, a minőnek ma látjuk. — Igen fényes kereskedések múltját keres­hetjük a szatócsok sorában s alig van bizony oly üzlet, mely alakulásakor ezreket fektetett volna üzletébe. Á kereskedések szaporodása, sem­mi esetre se jele a kereskedelem ha­nyatlásának, sőt kívánatosnak, szük­ségesnek tartom azok szaporodását, ezt hozza magával az emberiség sza­porulata, ezt hozza magával a köz­szükség kielégítése. Oly vágyak, hogy csak a fényes üzletek álljanak fenn, nem fogja a kereskedelem virágzását előidézni, adjanak helyet a nagyobb üzletek a kisebbeknek, hogy iparuk, szorgalmuk által majdan az ő szatócs boltjaik is fényes üzletekké alakulja­nak át. A népesség szaporulatát elvitatni nem lehet, ennek természetes követ­kezménye az, mert mindenkinek joga van és élni akar is, ahhoz fog, a mi­hez hajlama van, ha e hajlam a ke­reskedéshez vonzza, nyisson kereske­dést, hiszen egy kereskedő táplálja a többit is s nem jobb, ha van miből táplálnia, mintha semmit se téve, ő tápláltatná magát azért, mert a ható­ság meggátolja őt az iparigazolvány megszerzésében ? Ezen cikkíró által ajánlott orvos­szer ellen tiltakozom s annak alkal­mazását az emberiség elleni legna­gyobb bűnnek tartom. Egyetértek cikkíróval abban, hogy Sátoraljaújhelyben tulon-tul sok a korcsma, ezen egy kereskedelmi ág szaporodását ha kifogásolja cikk­író, ezt én is aláírom, mert ez az egy kereskedelmi ág az, a mi a többi ke­Insbruek csudálatosán szép al­pesi tájon fekszik. Tiszta, rendes, csinos, hideg város. Mondják, hogy kedélyes is. Nem merem tagadni, de nem hiszem. Hogy istenfélő, templom járó, azt látom. Sok szép régi tem­ploma délután is tömve volt a mind­két nemű hívekkel, akik áhítatba merülve lesték a szertartás minden mozzanatát. Karakteres, erős akaratú, meggyőződésében renditheilen nép­nek látszanak. Hofer András emlé­kének varázsa még a vallási motí­vumot sem nélkülözi. Kérdezvo egy úri embert, hol láthatnám meg a Hofer emléket, azt a választ kaptam, hogy a templomban is. Nézzem meg a „Hofkirch“-ct. És láttam is. Egy szép dombormű felett, mely azt a jelenetet ábrázolja, amikor a tiroli nép felesküszik a zászlóra, hogy a szőlőföldjükre betolakodó franciák el­len fegyvert fog, látható a Hofer András életnagyságu alakja nemzeti viseletben, vállán a zergelövők biz­tos fegyverével; kezében a lobogó­val. Ezen művészi szoborművel szem­ben egy koporsó jelképezi a honvé­delemben elesettek fölötti gyászt ez­zel a felirattal: „Hős fiainak a hálás haza.“ Mindkét mü ő felsége aján­déka. Sok szép szobor látható kü­lönben a templomban. Egyebek kö­zött húsz vas szoborban bábenbergi és habsburg hősök nemes alakjai, köztük Szent Leopoldé is. Marcona, zord alakok, kik közül némelyiket a római szent birodalom Íves koro­nája is ékesít. Legközelebb többet és talán jobbat. reskedelmi ágaktól az erőket elvonja, mert a korcsma töltelék az egészsé­ges kereskedelemre a legkevesebbet költ. Hogy miért van Sátoraljaújhely­ben ennyi korcsma, azt ezúttal fej­tegetni nem akarom, de hogy ezek kevesbedése a kereskedelem érdekét mozdítaná elő ezt, erős meggyőződés­ből mondhatom. Ha ennek a sok korcsmának a forgalma az egészséges kereskedelem be folyna, bízvást mondhatjuk, hogy a felesleges korcsmák helyett legalább is még egyszer annyi kereskedés nyílhatna és virágozhatnék s a nép teherviselési képessége is emelkednék. Városunkban elegendő kereset­forrás van, csak ki kell azt használni, a favágótól kezdve, mindenki meg­találja munkakörét, csak az érdemlettet nem fordítja arra, a miből a városra is haszon háramlik. Nézzük csak a korcsmákat, a látványossági bódékat, ezek zsúfolva vannak, csak egy ilyen látványossági bódé ezreket visz ki városunkból, itt hagyva ezért nehány hitvány iparcikket, ami ismét elvesz igen sokat a mi kereskedelmünktől. Hogy itt egészséges viszonyok fejlődjenek, a városnak áldoznia kell, a városnak módot kell nyújtania keresetforrásokra, módot kell adnia a lakosságnak, hogy keresetét itt és minél nemesebb célokra, első sorban családja tisz.ességes eltartására for­dítsa. Ha a város egy szép közkertet létesít, ahol megadja a lakosságnak, hogy nemesen szórakozhassék is — családjával, minden esetre nagyobb haszon háramlik a társadalomra, mintha a férfi a korcsmában, az asszony a szomszédban s a gyermek az utcán keresi szórakozását. Kötelessége a városnak áldozat árán is a közönség részére kereset­forrásokat nyitni épületek emelésével, közhelyek létesítésével, mert ez for­galmat hoz a városba, láttuk a múltban, hogy egy kórház, egy igaz­ságügyi palota építése mily forgal­massá tette városunkat, nem hinnén, hogy lenne csak egy kereskedő is, a ki ennek hasznát ne érezte volna. Sopánkozással, csüggodéssel for­galmat bizony nem csinálunk, alkotási vágy és önbizalom legyen iránytadó tetteinkben s ha ezt követjük, keres kede'münk is fel fog virágozni. ss. VÁRMEGYE ÉS VAROS )( Kitiltás. A szinnai járás szol- gabirája Frankiewic Miksa 34 éves, róm. katb. vallásu, galíciai illetőségű lakost Magyarország területéről örök időkre kitiltotta. )( Közszemlén. Az 1908. évi had- meutességi dij kivetési lajstrom az 1883. évi XLIV. t. czikk 16-ik § a alapján a város adóügyosztályába f. évi augusztus hó I7-ik napjától -25-ig terjedő 8 napon át közszemlére lesz kitéve, azt a jelzett időben és hiva­talos órák alatt az adókötelesek meg­tekinthetik s az elleni észrevételeiket a) azon a ózók, kik ezen adónemmel már a múlt évben is meg voltak róva, a lajstrom kitételének napját; b) azon adózók, kik ezen adónemmel most első Ízben rovattak meg, adó tartozásuknak az adókönyvecskébe történt bejegyzését követő 15 nap alatt a város polgármesterénél elő­terjeszthetik. — Ugyancsak közszem­lére lesz kitéve az 1908. évi költség- vetési előirányzat az 1888. évi XXII. t.-czikk 125. §-a értelmében folyó 1908. évi augusztus hó 25-ig 15 napon át a városháza tanácstermében. Érte- sittetnek az érdekeltek, hogy azt a hivatalos órák alatt mindenki meg­tekintheti s hogy az ellen észrevételü­ket a fenti 15 napon át a város iktató hivatalába beadhatják. IHRE K. Lapunk mai száma a holnapra eső Nagy B.-Asszony ünnep miatt egy nappal előbb, ma, f. hó 14-ón Jelent meg. — Mai Tárca-rovatunkban egy érdekes cikksorozatnak közlését kezd­jük meg „Az osztrák Svájcból“ cím­mel, melyet dr. Kossuth János ismert eleven tollával, mindenre kiterjedő megfigyelő képességével ir meg, be­számolva az osztrák Svájcban tett tanulmányútja tapasztalatairól. Dr. Kossuth János az osztrák Svájc festői vidékén van jelenleg s az ott szerzett impresszióit fogja megírni lapunk mai Tárca-rovatában megkezdett cikkso­rozata keretében, melyre felhívjuk közönségünk figyelmét és érdeklő­dését. Az utazó betörőket elfogták. Lapunk legutóbbi számában emlé­keztünk meg két betörő tolvaj vak­merő működéséről, akik Felsőmagyar- ország több városában, igy legutóbb folyó hó 4-én s 5-én Kassán fényes nappal, a déli órákban zárt üzlet- helyiségekbe hatoltak be s eloroztak minden értékes tárgyat. Ugyanakkor felhívtuk kereskedőink figyelmét arra, hogy ezen utazó betörő tolvajoktól óvakodjanak s üzleteiket a déli órák­ban ellenőrizzék. Most már közöl­hetjük, hogy ezektől a betörő tolva­joktól nincs okuk félni egyelőre ke­reskedőinknek, mert a Kassán oly sikerrel működött betörő tolvajok egyikét a kassai rendőrség körözé­sére sikerült elfogni a nyugoti pálya­udvaron Budapesten épen akkor, mi­kor az kiszállt, hogy ott zsákmányát értékesitse. A budapesti rendőrség letartóztatta a betörőt, ki megnevezte Skótul János kassai pincér szemé­lyében társát is, kivel a betöréseket Kassán elkövette. A két jó cimbora, kik közül a Budapesten letartózta­tott Bayler nevűt több országban körözik hasonló gaztettek miatt: már a börtönben ül. — Itt említjük meg, hogy Czikö Károly csendőrőrmester­nek Félegyházán sikerült elfogni Stricinec Mátyás betörőt, ki Mun­kácson követett el Weisz Adolf ká­rára betörést. Stricinecz — mint meg­írtuk — Sátoraljaújhelyben akarta értékesíteni a munkácsi zsákmány egyrószét a Reichard Ármin zálog­házában s aztán gyanús lóvén neki a zálogháztulajdonos magatartása — az ékszerek hátrahagyásával meg­szökött. Most már ez is börtönben ül. — Úgy látszik, hogy az u'.óbbi időben a felvidéken működő notórius betörőknek s tolvajoknak nincs sze­rencséjük, mert rendre hurokra ke­rülnek. — Munkásházak építése Tolcs- ván. Tolcsva községben a virágzó szőlőmivelés számos munkáskezet köt le s az amerikai kivándorlás egészen a legutóbbi időkig mégis nagymér­tékű volt. Á legfőbb kereseti vágy, amely az embereket erről a vidékről kivitte, az volt, hogy tisztességes ott • hont szerezhessenek az amerikai ke­resetből. Most, hogy a törvény a munkásházak létesítésére állami tá­mogatást biztosit, Tolcsván húsz mun­kásház építését kezdeményezték, a kiknek Zemplén vármegye pártoló előterjesztésére Darányi földmivelés- ügyi miniszter az építkezést biztositó állami kedvezményeket megadta. — A kassa—hegyaljai vasút be­járása. Bene Károly Máv. felügyelő folyó hó 13-án Kassára érkezett, hogy mint miniszteri kiküldött részt vegyen a kassa—hegyaljai vasút be­járásában. A miniszteri kiküldött ma, folyó hó 14-én Ruderschmidt osztály- mérnökkel, Fábián Lajos vállalkozó mérnökkel és Wilcheim Ignác fő­Tüdőbetegségek, hurutok, szamár- köhögés, skrofulozfs, influenza etlea számtalan tanár ás orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat fs kínálnak, kérjen mlndenkM „Boche“ oie&etl csomagolást. F. Eaffiaana-Lfl Bocho & Cie. Sacs! (Svájc)

Next

/
Thumbnails
Contents