Zemplén, 1908. július-december (38. évfolyam, 53-104. szám)

1908-07-04 / 54. szám

Sátoralj aujhely, 1908. Julius 4. 54 (4758.) Harminchatodik évfolyam. Megjelen hetenkint kétszer szerdán ós szombaton este. Szerkesztősé* és kiadóhivatal : Sátoraljaújhely, Főtér 9. szám. Telefon: 42. szám. Kéziratokat nem adnnk vissza. Nyiltlórben minden garmond sor 30 üli. POLITIKAI HÍRLAP. ÉHLERT GYULA, MAJTÉNYI GÉZA, felelős szerkesztő. főmunkatárs. Előfizetési ára: Egész évre 10 korona, félévre 5 kor negyedévre 2.50 korona. — - Egyes szám ára 10 fillér. — Hirdetési dij: Hivatalos hirdetéseknél minden szó után 2 Áll. Petit betűknél nagyobb, avagy diszbetükkel, vagy kerettel ellátott hir­detések térmérték szerint egy négyszög centim, után 6 fill. — Állandó hirdeté­seknél árkedvezmény. Kapuzárás. — jul. 4. (E) Még egy néhány nap és bezárják a dunaparti parlamenti palota kapuját. A képviselők el- szélednek, ki erre, ki arra va­kációzni néhány hónapig, kihall- tak lesznek a folyosók és né­maság borul az ülésteremre. És ezzel eseményekben és eredményekben egyaránt gazdag parlamenti ülésszak végéhez ér­keztünk. A most záruló parla­menti muukaszak legjellemzőbb és legkiemelkedőbb mozzanata az uj házszabályok megalkotása. A horvátok és nemzetiségek örö­kös léha obstrukciója a parla­menti rend teljes züllésével fe­nyegetett. Már az eddigi tapasz­talatok után is megállapítható, hogy az uj rend alkalmas arra, hogy a ház munkaképességét biztosítsa. A házszabályok vég­leges revíziójára csak a válasz­tójog reformia utón sor, de legalább addig is sike­rült a nemzetrontó kissebbségek szópoesékló garázdálkodás ik tt házszabályok tették lehetővé* hogy az egyre megújuló obsiruk- oiós hajlandóságokkal szernbÄ annyi fontos, közérdekű ja la­tot sikerült törvényerőre emelni, m vau mindenekelőtt az állam háztartás szükségleteit biztositó költségvetés, azután a többi, az Ä ZEMPLÉN TÁRCÁJA. Probléma. Két leánynak van hatalma rajtam, Szivemet két lány kezére adtam. Szoros bilincs fűz hozzájuk engem: Két nagy érzés. És kiolthatatlan Az életük, bár létük fáj nekem: Egyiket gyűlölöm, másikat szeretem. Mehetnék bátran fejjel a falnak, Mert nem lát semmit, csak érez szivem ! Félti, becézi, óvja az egyik; Nevemmel kél fel, nevemmel fekszik : Rámgondol gyakran,sokszor, szüntelen Hisz élni sem tudna nélkülem. És nekem ebben nincsen örömöm, Mert e leányt végtelenül gyűlölöm 1 Másik is, igaz, tenyerén hordja. Azt hiszi róla, hogy lapda. Dobja. Üti. Játszik vele kedve szerint. Mosolyog rám, hiv, s elűz megint. Tudom, hogy játékszer szivem neki, Ha majd megunja, hát elveti. Jól tudom. És mégis én esztelen, Érzem, örökké csak őt szeretem! A mennyeknél is többet ér nékem Egy pillanat az ő közelében. egész ország érdekeit mélyen érintő törvény, a vasúti beruhá­zás, a büntető novella, az ügy­védek nyugdíjintézete, a nagy- jelentőségű közegészségügyi tör­vény, mely a községi és köror­vosokról szól, az ingyenes nép­oktatás mely korszakot alkot az ország fejlődésében, az állatte­nyésztés fejlesztéséről, azután a szeszadóról, munkáslakásokról, a a kúriai bíráskodás meghosszab­bításáról, a birtokrendezésről szóló törvények, a végrehajtási novella stb. A kapuzárással egyszerre meg­csinálható mérleg tehát alkalmas arra, hogy a törvényhozás mun­kálkodásához fűzött igényeket kielégítse. S nyomban ezután a jövő felé fordul a figyelem, mert az ősszel megnyíló ülésszak ha lehet, még fontosabbnak és még jelentősebbnek látszik, mint a milyenek az edigiek voltak. Úgy, amint az őszi ülés szak­nak a kiegyezés, a most befe­jeződének a házszabályok módo­sítása adta meg a karakterét, a jövő őszi ülés szak a választói reform jegyében fog megindulni. De e mellett még más nem ke­vésbé fontos kérdések állanak majd a háttérben, a bank kérdés, az adóreform, a katonai kérdé­sek, amelyek megoldása érdeké­ben a kormány bizonyára már a szünet alatt tárgyalásokat kezd az osztrák kormánnyal. S minden percem olyan, mint az üröm, Mit megérek a másik körében! — Mégis, mindég csak azt kisérgetem, Melyiket gyűlölöm, melyiket szeretem í Sinistra Stella. Jubileumra. — Andor Pál 25 éves tanítói jnbileuma. — A »Zemplén« számára irta: Péter Mihály. Mindig hódolattal állok meg egy- egy kiváló tanító előtt. A jó tanitó olyan munkát végez a társadalomban, mint a folyam szabályozó mérnök a természetben. Kibugygyan egy kicsi forrás a hegyek mélyén. Patak, folyó, folyam lesz belőle. De ha a folyó kiönt a medréből, gyászos pusztulást hagy maga után. Semmivé lesz a tenyészet, falvak, városok romba dől­nek, megsemmisül az emberi munka és szorgalom gyümölcse: a kultúra. Ekkor előállanak a mérnökök, medrébe szorítják a folyót, védőgáta­kat emelnek, sziklákat robbantanak szét, begyeket szelnek át, fáradság­gal s a folyó szelíden hömpölyög tova medrében, futása mentén nem átok, de áldás fakad, a természet vi­ruló képet ölt magára, falvak, váro­sok fejlődnek, mindenütt jólét, béke, boldogság terem. Nagyon fontos sőt a nemzet jövendőjére nézve életbevágó je­lentőségű problémák ezek. — A nyári szünet alkalmas lesz arra, hogy a pártok előre átgondolják követendő álláspontjukat. Remél­hető, hogy e tekintetben teljes megegyezésre fognak jutni s mielőtt az egész Magyarországot uj alapokra fektető fontos tör­vények tárgyalását megkezdik még szorosabbá fűzik azt a vi­szonyt, mely jelenleg összeköti őket. Kiszámíthatatlan értéke volna annak, hogyha az őszi kampány előtt mindazok a pár­tok, amelyek a magyar nemzet állameszméjét reprezentálják, erősebbé és állandóbbá tudnák tenni maguk között a szerves kapcsolatot, mert hiszen az őszi politikai korszakot mozgató prob­lémák mind olyanok, hogy an­nak vitatása közben fölfognak sorakozni a magyar nemzeti ál­lam összes ellenségei oda kinn Ausztriában és ide benn Magyar- országon is. Reméljük, hogy addig a ha­zafias pártok olyan falanxba tö mörülnek, hogy elég erősek lesznek minden ellenséges roham visszaverésére. — jul. 4. Batthyány Lajosnó, Andrássy Ilona grófnő köszöneté. Megírtuk la­punk legutóbbi számában, hogy Zem­plén vármegye közönsége nevében A gyermeki lélek is hasonlít a forráshoz, mely tisztán, üdén előtör titokzatos mélyéből. De, ha magára hagynák, hogy nőjjön, fejlődjék sza­badon : épen olyan siralmas kép tá­rulna szemeink elé, mint aminőt nyújt a medreiből kicsapott folyó. A szenvedély, ez a tajtékzó ár, maga alá temetne minden kultúrát. De jön az iskola, jön a tanítói kar, vezeti, fegyelmezi a gyermeki lelket s a merre ez a nagy folyam keresztül megy, útját áldás, béke kiséri. Sokszor gondolkoztam azon, mi tartja fenn az államok rendjét, béké­jét. Min nyugszik ez az óriási ko­losszus, a társadalom, hogy össze nem dől? Hogy a legkisebb résztől a legnagyobbig minden egymásba kapcsolódva, egymást tartja? Nem a szuronyok, nem a katonaság. Az iskola. Hogy itt mindenki az elsőtől az utolsóig végzi a maga dolgát; mintha naponkint ki volna adva a parancs, mi teszi ezt ? Az iskola. Ki­nek köszönhetjük, hogy az ember, ember legyen, hogy szabályosan fussa meg életét? Az iskoláknak, a taní­tóknak. Az iskolák, a tanitók mun­kája, tehát az első alapvető munka s ha a munka derekasan van végezve, a legnehezebb, de egyúttal a legna­gyobb és a legfelsógesebb. a vármegye legutóbbi közgyülésébő Meczner Gyula főispán indítványára — Dókus Gyula alispán táviratilag üdvözölte Andrássy Ilona grófnőt abból az alkalomból, hogy őfelsége az Erzsébetrend I. oszt. keresztjével tüntette ki. Az üdvözlő táviratra vá­laszolóig Andrássy Ilona grófnő a következő köszönő táviratot küldötte Dókus Gyula alispán címére: Most vettem kezeimhez Méltó­ságodnak Zemplén vármegye kö­zönsége nevében küldött megtisz­telő sürgönyét. Szabadjon érte leg­melegebb köszönetemnek és őszinte bálámnak kifejezést adnom. Rend­kívül jól esett szükebb hazám ke­gyes megemlékezése. Batthyány Lajosné, Andrássy Ilona. Színházunk tűzbiztonsága. (Tűzrendészen szemle a városi színházban.) — A Zemplén tudósítójától— Sátoraljaújhely, 1908. julius. 3. Ha valamely várost tűzbiztonsági intézkedéseit illetőleg teszünk vizs­gálat tárgyává: első sorban az fon­tos, hogy annak színháza milyen tűzbiztonsági intézkedésekkel és mily mértékben van preventív előkészítve tüzveszedelem esetére. Abból az alkalomból, hogy folyó hó 3-án délután 5 órakor Sátoralja­újhely rend. tan. város szinügyi s rendészeti bizottsága tüzrendőri szem­lét tartott a városi színházban: ne­künk is kialakult az irányban véle­ményünk, hogy veszedelem esetén színházunk, tehát városunk közön­sége mily mérvben van egy színház Ha nagy s fenséges, és fárasztó : akkor elismerést, tiszteletet érdemel minden érző és gondolkodó ember részéről. Ilyen spontán, a szivek mélyéből fakadó munkát végzett Gálszécs vá­ros társadalma, midőn folyó hó 26-án Andor Pál állami iskolai igazgató- tanító 25 éves tanítói jubileumát meg­ünnepelte. És méltán. Mert ha az iskolában minden órának meg van a terhe és nyoma: akkor 25 óv itt igen sokat jelent, kivált ha valaki úgy tölti el azt a 25 évet, mint An­dor Pál. Andor Pált mióta ismerem, min­dig a tanitó eszményképének tartom. Alapos tudás, szakszerűség, rettent- betlen kötelességérzet, szorgalom és pontosság. A tanítás művészetének teljes birása, a gyermeki lélekhez való férkőzés, annak rejtekeinek fel­ismerése, a gyermek lelkén való be­szélni tudás, mely majd a szigor, majd a szeretet. Ez Andor Pálnak az egyik oldala. A tanítás művésze­tének teljes birása, a gyermeki lélek rejtekeinek ismerete, az a képesség, mely tudja hogyan kell tanitani, a szigor, ha kell és a szeretetteljes bá­násmód. Ez Andor Pálnak a másik oldala. A hivatás szeretete, ami az arcon elömlik, amit a gyermekek BENZINMOTOROK, GÖZLOKOMOB1LOK, UTIMOZDONYOK, GÖZCSÉPLÖGÉPEK, ARATÓOÉPEK, „LOSONCZI DRILL“ VETŐGÉPEK, RESICZAI ACZÉLEKÉK, TELJES MALOMBERENDEZESEK, STB. STB. kívánatba szívesen küldünk árjegyzéket és költségvetést. A MAGYAR KIR. ÁLLAMVASUTAK GÉPGYÁRÁNAK VEZÉRÜGYNÖKSÉGE, B«hp«t, Váci-kömt 32. Lapunk mai száma 8 oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents