Zemplén, 1908. július-december (38. évfolyam, 53-104. szám)

1908-07-04 / 54. szám

1 oldal. ZEMPLÉN. Julius 4. tűz borzalmas következményeitől meg- óva. Első sorban teljes mértékben kell méltányolni illetékes faktoraink­nak ez irányú érdeklődését, mely irányban illetékes tényezők részéről érdeklődést tapasztalni eddig alkal­munk sajnos nem volt. Színházunk tűzbiztonságával, hogy őszintén be­széljünk : kutya se törődött ez ideig, legkevésbbó a színház ujjáépitői, kik menthetetlen felületességgel az ország legtüzveszólyesebb színházát építették fel a jelenlegi Ujfalussy-utcában Sá- i toraljaujhelynek Minden szakértő, de a laikus is tudja, hogy a városi színházat tűz­biztonsági tekintetek teljes figyelembe vétele nélkül építették. A színház bel­seje teljesen fa, a páholyt, karzatot tartó oszlopok fák, a levezető lépcsők fából készitvék, s hogy a színháznak csak egy szűk utcára s egy obscurus helyre nyíló ajtaja vaD. Ez szomorú és megdöbbentő tény. S abban az években, mikor a vá­rosi színház a jelenben már létesített preventív intézkedések nélkül állott: minden szakértő véleménye az volt, hogy az újjáépített színházat nyom­ban le kell rombolni. S az a véle­ményünk ma is, hogy színházunk az ország legtüzveszólyesebb szín­háza s mint ilyet „censeo... de- lendam esse.“ S ez a hiba az ujjáépitők bűne marad örökre. A jelen tényezői nem tehetnek mást, minthogy ellensúlyoz­zák az építésnek ma már pótolhatlan hiányait azon módszerrel, mely a kö­rülmények között adva van. Újabb időben sok megnyugtató intézkedés történt: a villanyvezetékek el vannak látva a rövid zárlat hatását megsem­misítő Bergman csövekkel s a szín­házba be lett vezetve a vízvezeték oly terjedten, hogy a színház vízzel vész esetén valósággal elárasztható. Azonkívül mint a szemle mutatta, tűzoltóságunk s rendőrségünk be van oktatva mindazon intézkedésekre, me­lyek vész esetén kívánatosak s ké­pesek gyors és biztos összmüködésre. Elismerés illeti érte Schmidt Lajos rendőrkapitányt úgy, mint Friss Hei- man tűzoltó parancsnokot. De itt megállani nem lehet. A város atyáinak főgondját kell, hogy képezze az, hogy színházunknak a mennél közelebb jövőben uj helyet adjon s uj tűzbiztos építményt. El onnan arról a helyről, mely elébb­észrevesznek és ők magok is hivatá­sukra ébrednek. Á tanítás mellé kap­csolni a nevelést, szemük előtt egy célnak lebegni, amit soha el nem té­vesztünk, hogy a gyermek ember, hasznos polgár, jó hazafi legyen: ez Andor Pál. A puritán jellemű férfi s minta családapa, a szeretetteljes barát és ember, — ez Andor Pál. Andor Pál sikeres működését, a tanítás, nevelés s a magyarosítás te­rén elért eredményeit mindig kellően méltányolta az ő felsőbb hatósága is, s ahol csak lehet igyekezett méltá­nyolni. Csak nem rég is 100 koronát kapott az államkormánytól a magya­rosítás terén elért sikerei méltánylá­sáért. A fáradhatlan tanítót Gálszécs és vidéke társadalma is mindenkoron hálás szeretettel vette körül. Utóvégre is mindenkinek éreznie kellett, hogy mily hasznos tényező ő. Hiszen egy jó tanító egész egyénisége, egész nemzedékekre nyom bélyeget. — Az ilyen határpontnál — a 25 éves for­dulónál — pedig kétszeres erővel kel­lett megdobbani a sziveknek. Nem csoda azért, ha az ilyen tanító is ember, bármily szerény, el nem háríthatja magáról a viszont­szeretet megnyilatkozását. Inkább az volna a csoda, ha az ilyen ember munkálkodása jel nélkül maradt volna. Hiszen ha kiki csak egy virágot sza­utóbb megbünteti a múltak bűneit a jövő nemzedék szenvedésével, el ab­ból az épületből, melyet fából raktak fel belől, mint egy újkori máglyát. Ott abban az épületben nem vulká­non, de valóságos gyehennán vigad város közönsége s igy a város jövő kiépítésének egyik elsőrendű célját, kell, hogy a színház kitelepítése ké­pezze. Addig is mig ez az idő eljöhet, megnyugtatásunkra szolgálnak a ve szélyt megelőző s elhárító intézkedé­sek, de még igy is, az uj színház felépüléséig is követelnünk kell e vá­ros közönsége érdekében, hogy az Ujfalussy utcában a színházzal szom­szédos izr. templom udvarra nyíló, csak vész esetén használandó ajtó nyittassák s megcsináltassanak a kis- sebb hibák a csapóajtók mostani gyalázatos működése (az úgynevezett lengő ajtók némelyike csak erőszak­kal nyitható ki) s azoknak ki kap­csolására, vész esetén szolgáló ké­szülék. Ezeket még a jelennek kell meg­csinálni, ellensulyozásaképen a múl­tak bűneinek, mely csak akkor lesz teljesen expiálva, ha annak a me­mento mórit hirdető épületnek, mint színháznak ajtajai végkép bezárul­nak. * A tüzrendészeti szemle a városi színházban f. hó 3-án délután öt óra­kor lett megtartva. A szemlén Kiss Ödön h. polgármester vezetésével megjelentek a szinügyi és rendészeti bizottság tagjai. Friss Heiman tűz­oltó parancsnok, Kellner Sámuel rend- őralkapitány jelentések kíséretében adták át a színházat Schmidt Lajos rendőrkapitánynak. Közben Schmidt rendőrkapitány tüzet jelzett, mire a tűzoltóság egy másodperc alatt vízzel árasztotta el a színházat. A rendőrök felnyitották az ajtókat, szóval az összmüködés biztos és pontos volt. Közben a Rákóczi utcáról jeleztek tü­zet, mire a telefonon értesített a ké­szültség 4 perc alatt termett a vész színhelyén s a tüzet két sugárral lo­kalizálta. A megjelent bizottsági ta­gok általános véleménye az volt, hogy a tűzoltóság s a rendőrség működése vész esetén gyors, pontos és megbíz­ható s általánosságban megnyugtató is, mig kissebb észrevételeiket: külö­nösen a tömlők használhatlanságát kö­zölték Kiss Ödön h. polgármest rrel, Schmidt Lajos rendőrkapitánynyal kitott is szivéből, Andor Pálnak a belőle fűzött koszorú súlya alatt le kellene roskadnia. Az ünnepségből tehát kivette részét Gálszécs egész társadalma. Az ünnepély az állami iskola egyik termében folyt le, melyet Kail Antal járásbiró gondnoksági tag nyitott meg, a betegeskedő Obláth Mór gondnoksági elnök helyett. — Azután egy küldöttség ment az ün­nepeltért, aki a gyermekek szép induló éneklése között lépett a te rembe. Most előállt Pribékné Klug Klotild és a tanítótestület nevében üdvözölte. Pribésné Klug Klotild után Novák István gondnoksági elnök- helyettes tolmácsolta a gondnokság érzelmeit csinos beszédben. Üdvözölték még volt tanítványai nevében Szirmay Béla ügyvéd, az iparostanone iskolások nevében Béda János, az iparosok képében Nyemecz János és jelenlegi tanítványai közül ifj. Novák István, amelyekre a jubi­láns meghatottan válaszolt külön-kü- lön. Egyúttal tanitótársai és a város társadalma s az iparosok egy mű­vészi kivitelű asztallal s egy ezüst tintatartóval lepték meg a jubilánst. Feledhetlen szép nap volt ez. — Adjon Isten magyar hazánknak sok ily derék tanitót. Andor Pált pedig az Isten magyar hazánk javára so­káig éltesse I s Friss Heiman tűzoltó parancsnok­kal. A szemlén ott voltak többek kö­zött Kiss Ödön h. polgármester, Miklóssy István, Schmidt Lajos rend­őrkapitány, Pekáry Gyula, Éhlert Gyula, Kincsessy Péter, Vass József, dr. Ligeti József, Reichard Salamon biz. tagok. VÁRMEGYE ÉS VAROS )( Az l°/o os kórházi pótadó s a 2% os vármegyei pótadó behajtása. Az 1% os kórházi s a 2% os vár­megyei pótadó az utóbbi időben el­enyészően csekély összegben folyik be az állampénztárba. A vármegye alispánja ez okból körrendeletét adott ki a községi és körjegyzőknek, hogy e járulékoknak esedékes részleteit felelősség terhe alatt szigorúan hajt sák be. )( Kitiltott egyének. Br. Fischer Lajos szinnai főszolgabíró Petrazsnik Jurkó gorzankói s Bajkanics Fedor sztupicsáni illetőségű munkanélküli egyéneket Magyarország területéről egyszer s mindenkorra kitiltotta. )( Közrendószeti bizottsági ülés. Sátoraljaújhely rend. tan. város rendé­szeti bizottsága, tagjainak élénk ér­deklődésével tartott folyó hó 3-án délután bizottsági ülést. Az ülésnek fontos tárgya a kötelező szemétkihor- dásra vonatkozó szabályrendelet elő­készítése volt, mely elfogadás céljából már legközelebb a képviselőtestület elé kerül. E szerint a szemétkihor­dást maga a város fogja teljesíteni, minden szoba s konyha után számí­tandó 1 kor. 50 fillér évi díjért, e célra szervezendő fogataival. Kétség­telen, hogy ezen újítás köztisztasági szempontból első sorban üdvös s ha hozzájárulna még a más városokban divó szemétégetési rendszer is: Sá­toraljaújhely város köztisztasági szem­pontból nagy lépést tenne előre. — Kétségtelen a reménytigérő előjelek­ből, hogy ez az idő is el fog követ­kezni. )( Pályázat erdőőri állásra. A szinnai m. kir. járási erdőőri állás le­mondás folytán megüresedvén ezen állásra julius hó 30-ig a sátoraljaúj­helyi m. kir. állami erdőhivatalhoz beadandó kérvénnyel pályázni lehet. A javadalmazás 660 korona. Feltétel legalább 24 éves életkor, s az erdő­őri szakvizsga sikeres letétele. — A kérvényt Zemplén vármegye közig, erdészeti bizottságához kell cimezni. Az uj fél év al­kalmából felkérjük azon t. ol­vasóinkat, kiknek előfizetése le­járt, nemkülömben azokat, kik az előfizetési dijakkal hátrálékban vannak, hogy legutóbbi szá­munkhoz csatolt utalványon az előfizetést megújítani, illetőleg a hátrálékot beküldeni szívesked­jenek, — nehogy lapunk további küldését beszüntetni s a hátrálé­kot postai megbízás utján le­gyünk kénytelenek beszedetni. A kiadóhivatal. HÍREK. — Kinevezések a bíróságnál. A m. kir. igazságügyminiszter Rosen- müller József s Sági Ármin sátor­aljaújhelyi törvényszéki segédtelek- könyvvezetőket telekkönyvvezetőkké, Schweiger Áron s Vrabely János törvényszéki Írnokokat irodatisztekké nevezte ki. A IX. fizetési osztályba telekkönyvvezetőkké léptek elő Ko- valszky Gyula gálszécsi, Ligeti Ar­nold királyhelmeczi s Matyuga Béla varannói járásbirósági telekkönyvve­zetők, mig Csontos Lajos tokaji se- gédtelekköny vezető telekköny vezetővé lépett elő mindegyik jelenlegi alkal­maztatása helyén. — Irodatisztekké lettek egyben kinevezve Bodnár Já­nos sztropkói, Sztankó László va­rannói, Szobonya Dezső és Kardos Imre tokaji járásbirósági Írnokok. — Uj papnöventíékek. Dr. Fischer- Colbrie Ágost kassai megyés püspök a legutóbb, Kassán megtartott szent­széki ülésen felvett papnövendékek közzé városunkból Füzesséry Károly, Hvaszta János s Koller Miklós érett­ségit tett ifjakat vette fel. — Áthelyezések. A m. kir. hon­védelmi miniszter Búza József m. kir. honvédszázadost, a honvédségi Ludovika Akadémia tanárát csapat­szolgálatra a helybeli honvédzászló­aljhoz helyezte át. — Am. kir. pénz­ügyminiszter Csekme Árpád sátor­aljaújhelyi pénzügyi számtisztet Sep- siszentgyörgyre járási számvevői mi­nőségben, helyére pedig Lokcsánszky Lajos számellenőrt városunkba áthe­lyezte. — Jilek Károly szerencsi ál­lomásfőnököt saját kérelmére Egerbe helyezték át. — Várhelyi Károly élesdi járásbirósági betétszerkesztő Írnokot a tokaji, Szineg Zoltán nagyigmándi betétszerkesztő Írnokot a királyhelmci járásbíróság, mint telekkönyvi ható­sághoz rendelték ki. — Uj ügyvéd. Ifjabb dr. Bettel­heim Jakab, sátoraljaújhelyi ügyvéd- jelölt az ügyvédi vizsgálatot letette. Az uj ügyvéd már legközelebb Sá­toraljaújhelyben nyitja meg irodáját. — Halálozás. Keresztury József semjéni ref. lelkész, az alsózempléni ref. egyházmegyének évtizedek óta érdemes esperese, ki ezen állásáról agg kora miatt csak pár hó előtt kö­szönt le, — folyó hó 2-án 73 éves korában Semjénben elhunyt. Az ér­demes lelkipásztor 48 éven át gon­dozta nyáját szeretettel, atyai buzga­lommal. Főleg az iskola ügy fejlesz­tése körül tett sokat s halála a nép­oktatásra pótolhatlan veszteség. Te­metése ma ment végbe Semjénben, híveinek s a környék népének igazi részvétele mellett. — Előléptetések a sátoraljaúj­helyi posta s távírdánál. Azon elő­léptetések, melyekben a m. kir. posta s távirda tisztviselőket legutóbb ré­szesítették : kihatottak a sátoraljaúj­helyi m. kir. posta s távirdahivatal tisztviselőire is. Így Kiss János posta s táv. segédellenőr ellenőrré, Molnár Dániel segédtisztjelölt segédtisztté lé­pett elő. Altisztekké lettek ezenkívül kinevezve Létrái Béla és Búza Sán­dor posta s távirda szolgák. — Tokaj-Hegyalja dicséreté. Dr. Bassermann-Jordan Frigyes, német tudós, aki tavaly nagy feltűnést kel­tett „A bortermelés története“ cimü több kötetes munkájával, néhány nap­pal ezelőtt Tolcsván tartózkodott br. Waldbott Frigyes birtokán, amely tudvalevőleg Magyarország egyik leg­híresebb szőlészete. Dr. Bassermann- Jordan maga is szerencsés tulajdo­nosa a Rajnavidék egyik legnagyobb kiterjedésű szőlészetének, deiderheimi birtokán nemcsak tudományos kuta­tásainak ól, hanem óriási teoretikus tudása mellett a praktikus szőlőmű­veléssel is foglalkozik és igy abban a helyzetben van, hogy történeti ered­MIT IGYUNK? hogy egészségünket megóvjuk, mert csakis a természetes szénsavas ásványvíz erre a legbiztosabb óvószer Igyunk mohai Igyunk mohai Igyunk mohai Igyunk mohai forrást, ha gyomor , bél-és légcsőhuruttal szabadulni akarunk, forrást, ha a vesebajt gyógyítani akarjuk, forrást, ha átvágyhiány és emésztési zavarok állanak eb forrást, ha májbajoktól és sárgaságtól szabadulni akarunk. A mohai Ágnes-forrás, mint természetes szénsavdús ásványvíz, föltétlenül tiszta, kellemes és olcsó saványuviz; dús szénsavtartalmánál fogva nemcsak biztos óvszer fertőző elemek ellen, hanem a benne foglalt gyógysóknál fogva kitűnő szere a legkülönfélébb gyomor-, légcső- és húgyszervi betegségeknek. 26 év óta bebizonyosodott, hogy még ragályos betegségektől is, mint typhus, cholera, megkiméltettek azok, a kik közönséges ivóvíz helyett a baktériummentes mohai Ágnes-vizzel éltek Legjelesebb orvosi szaktekintélyek által ajánlva. Számos elismerő nyilatkozat a forrás ismertető füzetében olvasható. Háztartások számára másfélliteresnél valamivel nagyobb üvegekben minden kétes értékű mesterségesen szénsavval telitett viznél, sőt a szódavíznél is olcsóbb; hogy az Ágnes-forrás vizét a legszegényebb ember is könnyen megszerezhese, nagyobb vidéki városokban lerakatok szervez- hnnH7 I fttek, ugyanott a forrás leírásának ismertető füzete ingyen kapkató. A forráskezelőség. — Kaphó minden füszerüzl eiben és elsőrangú vendéglőben. *»>CU.VC1L UU1 VIA. I

Next

/
Thumbnails
Contents