Zemplén, 1908. július-december (38. évfolyam, 53-104. szám)
1908-10-31 / 88. szám
4. oldal. ZEMPLÉN. Október 31. tagjai közt a Hegyalja minden tekintélyesebb nagybirtokosát ott találjuk. 1907. évi működésének eredményéről a f. évi okt. 26-án, Szerencsen megtartott évi rendes közgyűlése keretében számolt be az Uribor szövetkezet igazgatósága a nagy nyilvánosságnak. Jelenvoltak a közgyűlésen br. Schell Ferenc elnöklete mellett a következő, hegyaljai érdekelt szőlőbirtokosok: gr. Andrássy Gyula képviseletében Rothkugel Arnold jószág- igazgató, gr. Andrássy Sándor képviseletében Ozékus István, Deréky Gyula, gr. Esterházy Gyula, br. Harkányi János, br. Maillot Nándor, Máriássy Ödön, özv. Máriássy Fe- reucné, dr. Munkácsy Pál képviseletében Breznay Géza, Nógrády Károly, Patay József, Spóner Sándor, Vitányi Bertalan. A közgyűlés tárgyai közül mint általános érdekű részt emeljük ki Kammermayer Károly igazgató jelentését, mely tudtul adja, hogy a hegyaljai borok értékesítésének céljából alakult „Uribor“ szövetkezet a most lefolyt 5-ik üzletéve folyamán 2483 gönci hordó hegyaljai bort, összesen 300,990 kor. 81 fill, értékben adott el s ezen meny- nyiségnek mintegy 90%-át a vámkülföldre exportálta. Ez mindenesetre igen örvendetes jelenség s csak sikert kívánhatunk a helyes vezetés alatt álló szövetkezetnek továbbra is még intenzivebb munkásságához. IRODALOM. Az „Adalékok Zemplénvármegye Történetéhez“ c. havi folyóiratunknak 1908-ik évi XIV. évfolyamának jul.—szept. havi füzete a következő érdekes tartalommal jelent meg: 1. Zemplén a Váradi Regesztromban. (XVI. közi.) Irta: Dongó Gy. Géza. — 2. Zemplén a Sztáray-kódexben (IV.) Latinból: Dongó Gy. Géza. — 3. A leleszi prépost és gazdaemberek megalkuvása 1658-ban. Bevezette: Dongó Gy. Géza. — 4. Rákóczi hajdúi Zemplén vármegyéből 1705-ben. Bevezette: Dongó Gy. Géza. — 5. Statisztikai adatok Zemplén vármegye néprajzához. (III.) Irta: Balogh Pál. — 6. Zemplén vármegye történeti földrajza. (LXXXIII) A Bocskay-bi- rodalom. Bevezette: Dongó Gy. Géza. — 7. Károly császár adománylevele Trauthszon hercegnek 1720-ból. Latinból : Dongó Gy. Géza. — 8. Sátoraljaújhely 1789. évi Urbáriumából. (I.) Latinból Dongó Gy. Géza. — 9. Ujhely és Barátszer a vármegye mutatókönyveiben 1503—1799. (I.) Közli: Dongó Gy. Géza. — 10. Zemplén vármegye címeres nemesei. (1556— 1699.) II. közi. Összeállította: Dongó Gy. Géza. — 11. Zemplén vármegye déli részének műemlékei. Irta: Vi- segrády János. — 12. Tokaj-Hegy- alja borai az 1807. évi ország gyűlésén. (II.) Latinból: Dongó Gy. Géza. — 13. Zemplén vármegye újjászületése 1860-ban. (II.) Irta: Dongó Gy. Géza. — 14. Rezes orrú Bakos Mihály talpasai 1690-ben. Irta: Dongó Gy. Géza. — Levelesláda. 15. Közlemények Tállya városának levelestárából. (I.) Közli: Kula Pál. — 16. Sátoralj a-Ujhely város törvényei a XVII. évszázban. (VI.) Ösmerteti: Dongó Gy. Géza.— 17. Sátoralja-Ujhely város 1849. évi „Polgári Jegyzőkönyvéiből. (VI.) Közli: Andorko János. — 18. Az újhelyi pálosok és Barátszer dol gai vármegyénk levelestárában. (II.) Közli: Dongó Gy. Géza. — Tárca. 19. Lenkey-huszárok története az 1848—49. években. (3. folyt.) Közli: Mándy István. — Csarnok. 20. Uj- hely-vár. (2. folyt.) Irta : Cs. Ormós László. — Tréfás történetek. 21. Szemere Miklózse levelre az „ügyvész- leti szerkesztuseg“ maga boszantsá- got igy ömli ki. Közli: Halasy Szerencs. — A szerkesztő postája. — Az „Adalékok“ előfizetési ára félévre 3 kor., egész évre 6 korona. Az .Adalékok“ okt.—decemberi füzete december hó 15-én fog megjelenni. Közönség köréből. — Alak és tartalomért a beküldő felelős. — „A köpenicki kapitány unoka- öcscse Végardón.“ Ily cimü közlemény jelent meg a „Sárospataki Újság“ f. évi október hó 25-iki számában. Ezt a lapocskát dr. Kiss Sándor ügyvéd és Radii Károly könyvkereskedő szerkesztik. Mind a két úri ember dühös ellensége a végardói gör. kath. papnak. Dr. Kiss Sándor ur dühöng ellene azért, mert abban a téves felfogásban szenved, hogy szeretett pajtását Tu- rián Gábor hivatalvesztésre Ítélt volt körjegyzőt, kivel szemben anyagilag is erősen érdekelve volt, egyedül az ardói pap miatt nem tudta megmenteni. Radii Károly ur pedig mint a Sárospataki ipari és gazdasági hitel- szövetkezet vezetője haragszik reám. Ez e szövetkezet ugyanis mint vállalkozó, az elmúlt évben házat épített egyik hívem részére. A ház Molnár János felfüggesztett biró elnöklete alatt épült a tervtől és szerződéstől eltérőleg. Amidőn Radii ur a szövetkezeti ügyek vezetését átvette, a kárvallott parasztember ő hozzá fordult, kérve a hiányok helyreállítását. Radii ur azonban szóba sem állott vele; ráfogta, hogy eszelős, a kivel nem lehet tárgyalni. Ekkor a szegény ember hozzám jött, elpanaszolta előttem baját és nagyon kért, hogy segítsek rajta. Beleszóltam tehát a dologba és az eredménye az lett, hogy a szövetkezetnek a házat le kellett bontani és a pince aljától a kémény tetejéig újonnan felépíteni I Ezért az iszonyú düh és harag ellenem. A szövetkezeti urak haragusznak reám, mert nem engedtem, hogy az a szövetkezet, melyet az állam épen a szegény földmivelő nép érdekében szubvencionál, egy tudatlan parasztembert 2140 kor. erejéig megkárosítson. A törvényszék által elrendelt helyszíni szemle alkalmával ugyanis a kiküldött szakértők ily összegben állapították meg a terv és szerződés szerinti hiányok értékét a szövetkezet által épített Matisz-féle háznál. Ezért szónokoltak ellenem a szövetkezet múltkori gyűlésén Radii igazgató és Róth könyvelő urak; sehogy sem tudtak megnyugodni abban, hogy a gazdasági szaktanár újból engem kért föl, hogy Végardón a háziipari tanfolyamot vezessem, mert — úgymond — az ardói pap szövetkezetünket nehány ezer koronáig megkárosította. Hát bizony nagy baj az tisztelt szövetkezeti uraim! hogy az ardói pap még a sárospataki hitelszövetkezettel szemben is kénytelen a „nép mecénása“ szerepét átvenni I E hó 15-én egy ismeretlen szélhámos fordult meg községünkben. Bejárta a sárospataki és végardói szőlőhegyeket, a szőlőpásztoroknak azt mondotta, hogy ő a minisztérium kiküldöttje, a községi bírónál pedig mint szőlészeti szaktanár jelentkezett és kérte a bírót, hogy hivassa össze a szőlősgazdákat, mert értekezni akar velük. A tapasztalatlan biró engedelmeskedett. A nép a biró parancsára összegyűlt a bírói háznál, a tanár ur személye azonban legazonnal gyanús lett előttük, főleg amikor ő a koronákat emlegette. Utánam küldöttek tehát, a küldönc azonban engem nem talált otthon, mert én a dologról mitsamt tudva, Rózsa János méhésztanár társaságában a herceg uradalmi ispán ur méhesében méhészkedtem. Csak amikor hazakerültem, tudtam meg, hogy a biró izent és kért, hogy menjek át hozzá. Elmentem, találtam ottan egy urias kinézésű csavargót, aki ^zavarában alig tudott szóhoz jutni. Én a bírót áthivtam a hátsó szobába, ott többek jelenlétében megdorgáltam és azt mondottam neki, hogy azt a szédelgőt fogja el és adja át a sárospataki csendőrségnek. A jövevény azonban megszimatolta a dolgot s amig én a bíróval bezárt ajtó megett beszélgettem, az áltanár az első szobából kiosont és reményeiben keservesen csalatkozva, az éj sötétjében elmenekült. Az eset csakhamar köztudomásúvá lett; másnap már tudta Patakon mindenki, sőt még a takarékpénztári urak is ezen mulattak. Van Patakon egy gyenge jellemű ember, aki ezt az alkalmat arra használta fel, hogy engem a nagyközönség előtt kompromittáljon. Megírta „A köpenicki kapitány Végardón* cimü koholmányát és ebben engem mint valami félszeg bohócot szerepeltet. Hogy a gyanút magáról elhárítsa : elébb egy Budapesten megjelenő napilapnak küldötte meg, pedig ez a közlemény a „Sárospataki Újság“ számára lett megírva. A közlemény írójával a nyilvánosság előtt le nem számolhatok, mert az illető annyira gyáva egyéniség, hogy a nyilvánosság előtt nem meri magát megnevezni; a „Sárospataki Újság“ szerkesztői számára azonban van egy pár tiszteletteljes megjegyzésem : 1. Nagy szellemi szegénységre vall, ha a lapszerkesztők csak azért, hogy kicsike lapjuknak négy oldalát nyomdafestékkel megtölthessék: egy ilyen piszkos hírlapi kacsának közlésére rászorulnak. 2. Ha az újságszerkesztő uraknak az volt a céljuk, hogy engem — egy hitközségnek papját — a nagy közönség előtt kompromittáljanak : ez esetben gonosz intenciójuk a tisztesség fogalmával jő ellenkezésbe. 3. Aki tudva valótlan dolgokat terjeszt másokról: az rágalmazó. A rágalmazás igen csúnya dolog, oos- mány bűn, melyet még a világi törvény is keményen ostoroz, Müveit ember nem szokott rágalmazni, egy müveit közönség számára szerkesztett újság még kevésbé. Ha egy Budapesten megjelenő napilap vidéki valótlanságokat közöl: senkisem ütközik meg rajta, mert j-dlemtelen firkász mindig akad, maga a szerkesztő pedig a nagy távolság miatt a valóról személyesen meggyőződni nem képes. De már a sárospataki lapszerkesztőkről senki sem fogja elhinni azt, hogy őnekiek nem lett volna alkalmuk a Végardón történtekről biztos tudomást szerezni, főleg amikor a város közönsége az esetet már régóta letárgyalta. 4. Amely lap az előfizetőit és az olvasóközönséget oly kevésre becsüli, hogy megengedi magának azt, hogy a nagyközönséget félrevezethesse; — amely lap nem a közérdeket igyekszik szolgálni, hanem folyton személyeskedik : az ilyen lap méltó lehet ugyan a köpenicki kapitányhoz, de nem méltó arra, hogy intelligens ember kezébe vegye és elolvassa. 5. Ismerik-e lapszerkesztő uraim azt a latin közmondást, mely igy kezdődik: „Sutor....?“ Ajánlom, hagyjanak fel a lapszerkesztéssel, higyjék el, nem önöknek való. 6. Az ügyet részemről befejeztem. Végardó, 1908. okt. 28. Tisztelettel: Kiss Gyula, gk. lelkész. SPORT. AgárVerserjy— okt. 28. A zemplénvármegyei agarász társulat folyó hó 25-én tartotta meg szokásos évi elegy agárversenyét Gál- szécs határában. A versenyt megelőzőleg 24-én este közgyűlés volt, amelyen a gyepvezér és versenybiróság tagjainak megválasztása után a nevezések alapján az agarak sorsolása is megejtetett. Neveztek összesen 8 agarat és pedig: Orosz Miklós Ordas II. és Oktondi, báró Fecseg Alfonz Lalló, Fürge III., Swip és Purgó s Vladár Emil Csárdás és Masli agarát. A versenynek a lehető legszebb, szinte nyárias idő kedvezett s a talaj is kitűnő volt. A szép idő nagy közönséget vonzott ki a versenyre s mindvégig élénk érdeklődés nyilvánult annak minden mozzanata iránt. A megjelent díszes és előkelő közönség soraiban ott voltak: özv. Almássy Györgyné grófnő leányaival, Andrássy Ilona és Borbála grófnők, gróf Andrássy Sándor, Imre és Mihály, gróf Almássy Pál, Byandi Egon gróf, Bernáth Béla, Cseley Mátyás, Dókus Gyula, Elek Menyhért és Emil, Gencsy Ferenc, dr. Görgey László, Hadik-Barkóczy En- dréné grófnő leányával Ella grófnővel, ifj. gróf Hadik-Barkóczy Endre, gróf Hoyos Viktor, Kossuth Lajos leányával Mariannái, Kossuth Pál, Kossuth Mihály, Malcher Béla, dr, Molnár Béla nejével és Erzsiké leányával, ifj. Molnár Béla, ifj. Molnár Viktor, Nemes Sándor nejével, Nem- thy Marian, Nemthy József, Orosz Miklós, Puttyné Hoyos grófnő leányával Miczivel, Stépán Aladár nejével, Spillenberg József és Béla, Szemere Gáspár, Tahy György nejével, Tóg- lásy Pál, Tomcsányi Móricz és Pál, Vay Gábornó grófnő, Vécsey Alfonz báró nejével és Lola leányával, Vicz- mándy Gyula, Vladár Emil nejével és Erzsiké leányával. A jelenvoltak nagyrósze lóháton figyelte az agarak küzdelmét s különösen festői képet nyújtott a megjelent mágnás hölgyek lovas csoportja. A gyepvezér teendőit Vladár Emi), a társulat alelnöke látta el, mig a bírói tisztet dr. Molnár Béla, Orosz Miklós és Viczmándy Gyula töltötték be felváltva. I. összevetés: Ordas IT c~ir~ k ' Lalló , t Oktondi . sz. ,, Masli Csárdás Fürge 1 y.1 Swip f V/, Purgó . íz. Sail. Csáluuw | Oktondi ) 0 . Swip | SwiP III. Összevetés: Csárdás ) a . Swip ! Sw|p A győztes agár tulajdonosa báró Vécsey Alfonz értékes tiszteletdijat kapott s egy győzelmet szerzett a vándordíjhoz. A II. dijat Vladár Emil nyerte NYÍLT TÉR.*) I. 6657/907. B. szám. Őfelsége a király nevét A sátoraljaújhelyi kir. tö szék, mint büntető bíróság, a Forn- szek Béla kir. tvszki elnök elnöklete alatt Ferenczy Sándor kir. tvszki biró, Harsányi Gyula kir. tvszki albiró, valamint Szentimrey Tamás aljegyző, mint jegyzőkönyvvezető részvétele mellett a vádtanácsnak 1907. évi 4702. szám alatt kelt vádhatározatában Róth Mór ellen nyomtatvány utján elkövetett becsületsértés vétsége miatt foglalt vád fölött dr, Garay Ármin ügyvéd, mint fömagánvádlók képviselőjének a szabadlábon levő vádlottnak dr. Róth József ügyvéd, mint védőnek jelenlétében az 1907. évi okt. hó 25. napján megtartott nyilvános főtárgyalás alapján a vád és védelem meghallgatása után következőleg Ítélt: A kir. törvényszék Róth Mór sátoraljaújhelyi szül. és lakos, 38 éves, izr. nős, egy gyermek atyja, Írni, ol*) E rovat alatt közlőttekért nem vállal felelősséget a Szerk,
