Zemplén, 1908. július-december (38. évfolyam, 53-104. szám)

1908-10-31 / 88. szám

Október 31. ZEMPLÉN 5. oldal. vasni tudó, vagyonos vaskereskedő vádlottat bűnösnek mondja ki a Btk. 261. §-ában meghatározott két rend­beli nyomtatvány utján elkövetett be­csületsértés vétségében azért, mert a »Zemplént 1906. évi 38. számának »Nyilttér« rovatában közzétett nyilat­kozatban Landesman Miksáról, mint a Felsőmagyarországi Hirlap kiadójáról és Fehér Mártonról, mint annak szer­kesztőjéről a következő megalázó ki­fejezéseket irta; 1. »A Felsőmagyarországi Hirlap f. évi 36. számában »A Diana gőzszi- vattyu« cím alatt egy csak szennyla­pokba illő közlemény jelent meg* . . . 2. Revolver-journalistikára valló pi­masz eljárásnak minősítem tehát ha valaki egy helybeli régi cégről előze­tes alapos meggyőződés nélkül azt ál­lítja,hegy uj helyett használt árut szállít.« 3. »Csodálkoznom kell a Felső­magyarországi Hirlap szerkesztőségén, hogy ezt a lapot az ő nemtelen bosz- szuvágyának kielégítése végett, akarat­lanul bár, engedi odadobni eszközül.« Ezért őt a btk. 261. §-ának 2 té­tele a 92., 96 és 102. §-ai alapján a jogerős Ítélet foganatba vételétől szá­mítandó — 15 nap alatt — végrehaj­tás terhével fizetendő, az 1892: 27. t.-c.-ben irt célra fordítandó és be- hajthatlanság esetén a btk. 53. §-a alap­ján öt meg öt (5—5) napi fogházra, átváltoztatandó ötven meg ötven (50 —50) korona fő és egy meg egy (1—1) napi fogházra, átváltoztatandó tíz (10) meg tíz (10) korona mellékpénzbünte­tésre ítéli. Kötelezi vádlottat, hogy Landes­man Miksa és Fehér Márton főmagán- vádlóknak 100 kor. költséget a B. P. 489. §-a alapján 15 nap alatt külön­beni végrehajtás terhével fizessen s az esetleg felmerülendő bűnügyi költsé­geket a B. P. 480. §-a alapján az 1890 : 43. t.-c. 9. §-ában irt módon a kir. államkincstárnak térítse meg. Kötelezi a Zemplén cimü lap ki- adóhivatalát, hogy a jogerős marasz­taló ítéletet indokaival együtt az Ítélet kézbesítése után megjelenő első szám elején tegye közzé. (Btk. 277. §.) I.* Indokolás. A tényállás a követ­kező : Róth Mór vádlott a Sátoralja­újhelyben megjelenő rZemplén« cimü lapnak 1906. évi 38. számában a »Nyilttér« rovatban közölt nyilatko­zatban a következőket Írja : 1. »A »Felsőmagyarországi Hirlap* f. évi 36. számában „A Diana gőz szivattyú« cim alatt egy csak szenny­lapokba illő közlemény jelent meg« . .. 2. „Revolver-journalistikára valló pimasz eljárásnak minősítem tehát, ha valaki egy helybeli régi cégről előzetes alapos meggyőződés nélkül azt állítja, hogy uj helyett használt árut szállít* .. . 3. »Csodálkoznom kell a Felső­magyarországi Hirlap szerkesztőségén, hogy ezt a lapot az ő nemtelen bosz- szuvágyának kielégítése végett, aka­ratlanul bár, engedi odadobni esz­közül« . . . Megállapítja a kir. törvényszék, hogy a Felsőmagyarországi Hírlapnak felelős szerkesztője az 1906. évi 36. sz. megjelenésekor dr. Fehér Márton, ki­adója pedig Landesman Miksa volt. II. A kir. törvszék ezt a tényál­lást vádlottnak beismerése, valamint az 1 és 15. sz. tk. alatti lappéldányok­nak alapján állapította meg. III. Minthogy a tényállásban fog­lalt állítások a Felsőmagyarországi Hírlapra vannak vonatkoztatva s igy azok a lapnak felelős szerkesztőjét és kiadóját érintik. Minthogy továbbá a vád tárgyává lett állítások és kifejezések közül a tényállásban foglaltak a főmagánvád- lókra nézve meggyalázók. Minthogy ilyen körülmények kö­zött vádlottnak az a védekezése, nogy a cikk megírásával üzleti reputációjá­nak tartozott s hogy ő a revolver­zsurnalisztikát enyhébb jelentőségűnek magyarázza, a bűnösség megállapítása szempontjából bírói figyelmet nem ér­demel. A kir. trvszék a bűnösség kér­désében a rendelkező tész szerint ha­tározott. IV. Bár a Felsőmagyarországi Hírlapnak érintett cikke inkább a pol­gármester ellen volt irányozva, mégis érintette részben vádlottnak üzleti ér­dekeit is és ez őt felinditotta, amely körülményt a büntetlen előélettel együtt a btk. 92. §-ának alkalmazását indo­koló enyhítő körülmények gyanánt mérlegelte a törvényszék. Egyébként az Ítélet a felhívott S-okon alapul. Sátoraljaújhelyben a kir. tvszéknek 1907. évi okt. hó 25. napján tartott üléséből. Wielland, Blaskó, elnök. jegyző. 6781/1908. B. sz, Jelen ítélet jogerősségét és végre­hajthatóságát igazolom. Sátoraljaújhely, a kir. trvszéknél 1908. évi okt. 22-én. Keresztessy, elnök. II. 804/908. B. szám. Őfelsége a király nevében! A kassal kir. ítélőtábla nyomtat­vány utján elkövetett becsületsértés vétsége miatt vádolt Róth Mór ellen folyamatba tett bűnügyet, melyben a sátoraljaújhelyi kir. törvényszék 1907- évi október hó 25-én 6657. B. szám alatt ítéletet hozott, a vádlottnak és védőjének a bűnösség magállapitása miatt bejelentett és írásban is indo­kolt felebbezése folytán 1908. évi március hó 24-én tartott nyilvános felebbviteli főtárgyaláson, melyben Ar­nold Sándor t. elnök, Váry Gyula, dr. Sponer Gyula itélőbirák, Rédeki Ist­ván és Hubay Gyula itélőbirák vettek részt, a vád képviseletében Paksy Jó­zsef kir. ügyész járt el és a vádlottat dr. Róth József védő képviselte, a jegyzőkönyyet pedig dr. Gyika Emil tanácsjegyző vezette, a vád és véde­lem meghallgatása után vizsgálat alá vevén, a következően ítélt. A kir. ítélőtábla a kir. törvény­szék ítéletének a vádlott terhére meg­állapított cselekmény minősítését tár- gyazó rendelkezését a büntetés kisza­bására is kihatóan a Bp. 385. § 1. b pontjában megjelölt anyagi semmiségi ok fennmaradása folytán megsemmi­síti, Róth Mór vádlottat a btkv. 261. §-ában meghatározott nyomtatvány ál­tal elkövetett beesületsértés egy rend­beli vétségében nyilvánítja bűnösnek és ezért büntetését a btk. 261. §-ának második büntetés tétele alapján a btk. 92. S-a alkalmazásával az 1892. XXVII. t.-c. 3 §-ában jelzett célokra fordí­tandó, 15 nap alatt végrehajtás terhé­vel lefizetendő, behajthatatlanság ese­tén a btk. 53. §-a alapján 2 (kettő) illetve 1 (egy) napi fogházzal helyet­tesítendő 20 (húsz) kor. fő és 10 (tiz) korona mellékbüntetésben állapítja meg; egyébként pedig a kir. törvény­szék Ítéletét helyben hagyta. Indokok : Minthogy vádlott a vád­tárgyát képező hírlapi közleményben azokkal az egyéneket, akikre az ab­ban foglalt meggyalázó kitételek vo­natkoznak, névszerint meg nem je­lölte, ennek folytán pedig jóllehet a vád tárgyát képező hírlapi közlemény Landeszmann Miksa és Fehér Márton főmagánvádlókra mint a Felsőmagyar­országi Hírlapnak akkori kiadójára illetve felelős szerkesztőjére egyaránt vonatkozik és sértő a vádlott terhére rótt fennforgó cselekmény csak egy rendbeli becsületsértés vétségét képezi és igy a kir. törvényszék azt tévesen minősítette két rendbeli vétségnek: Ezeknél fogva a kir. Ítélőtábla a kir. törvényszék Ítéletének a vádlott terhére megállapított cselekményt mi­nősítő rendelkezését a büntetés kisza­bására is kihatóan a Bp. 385. §1-5 pontja alapján megsemmisítette, vád­lottat a btkv. 261. §-ában meghatáro­zott nyomtatvány által elkövetett be­csületsértés egy rendbeli vétségében nyilvánította bűnösnek és ezért bün­tetését a fennforgó enyhítő körülmé­nyeket figyelembe véve, a btkv. 92. §-ának helyén valónak alkalmazásával megfelelően állapította meg. Egyébként a kir. törvényszék Íté­lete a vonatkozó indokainál fogva ha­gyatott helyben. Kassa, 1908. évi március hó 24-én. Berczolly Jenő sk., Dr. Spóner Gyula sk., elnök. előadó. Jelen Ítéletek jogerősségét és vég- rehajtóságát igazolom. Sátoraljaújhely, a kir. tszéknél 1908. évi október hó 22-én. Keresztessy, elnök. III. 6446/1908. B. szám. Őfelsége a király nevében! A m. kir. Curia nyomtatvány ut­ján elkövetett becsületsértés vétsége miatt vádolt Róth Mór ellen a sátor­aljaújhelyi kir. törvényszék előtt folya­matba tett s ugyanott 1907. évi októ­ber hó 25-én 6657. szám alatt, a kas­sai kir. ítélőtábla által pedig vádlott­nak és a védőnek felebbezésére 1908- évi március hó 24 én 804. szám alatt elintézett bűnvádi pert, a védő sem­miségi panasza folytán 1908. évi szept. hó 29-ik napján tartott nyilvános tár­gyalás alapján, a koronaügyésznek meghallgatása után vizsgálat alá ve­vén, következő végzést hozott: A semmiségi panasz elutasittatik. Indokok ; A kir. Ítélőtáblái Ítélet ellen a különvédő a B. P. 385. §. 1. a) és c) pontja alapján jelentett be semmiségi panaszt az Írásban beadott indokolásból kivehetően azért, mert a vád tárgyává tett kifejezések a jogos bírálat határáit túl nem lépték, mert a vádlott megtámadtatván, a támadást megtorolatlanul nem hagyhatta és mert a sajtóközlemény a vádlott jogos magánérdekének megóvása céljából íratott. A panasz azonban egyik irányban sem alapos, a bírálat ugyanis mindig jogtalan ha a tárgyilagosság határát átlépi, már pedig a jelen esetben a mikor a vádlott többszörös meggyalázó kifejezésekkel ilette a főmagánvádlókat anélkül, hogy erre vonatkozóan oly tények fogadtattak volna el valóknak, amelyek szerint ezt vádlott joggal tehette volna — jogos bírálatról szó nem lehet, de különben a semmiségi panasz indokolása szerint is a vádlott azzal érvel, hogy a támadást ily mó­don kellett megtorolni, a megtorlás pedig a jogos bírálattal nem egyér­telmű, de nem is mentesítő körülmény. Ami pedig azt az érvelést illeti, hogy vádlott jogos magánérdekének megóvása céljából ténykedett, ez egy­magában véve büntethetőséget kizáró okot nem képez, hanem csak a való­diság bizonyításának megengedésére szolgálhat alapul. Azt pedig hogy a vádlott állításainak valódiságát bizo­nyította volna, a kir. ítélőtábla tény­ként nem fogadta el. Az alaptalan semmiségi panasz ezekhez képest elutasítandó volt. Hivatalból figyelembe veendő semmiségi panasz nem észleltetett, mert bár a kir. Ítélőtáblának azzal a ténymegállapításával szemben, hogy a meggyalázó kifejezések Landesmann Miksa és Fehér Márton főmagánvád- lóra vonatkoznak, a minősítés téves, amennyiben a vádlott cselekménye egyrendbeli becsületsértés vétségének minősíttetett, minthogy azonban ez a vádlott javára szolgált — hivatalból nem észleltethetett. Kelt Budapesten, 1908. évi szept. hó 29-ik napján. Bernáth Géza sk. Yaikó Pál sk., előadó. Telefon-számunk: 42. A SZERKESZTŐSÉG ÜZENETE. L. Sárospatak. Az ügyes verset legkö­zelebb ho " ’ sságára. S. L. R. Abatij-Halmaj. M ídkettőt kö­szönjük. Nemsokára sorát ejtjük. D. Hely ászát a b óságnál ér­vón ye ti e. ii&ptulA|doil08 ­Éblert CJyulsw HIRDETÉSEK. immmm Aki mmum önmagát vagy gyermekoit a "K !fj 1L U> rekedtség1, hurut, elnyálkáso- dás, lógesühurut, köszvény és szamárköhögóstől megmenteni akarja, vegye az orvosilag kipróbált és ajánlott KAISER-féle Mell-Caramellák a Három fenyő védjegygyei. C trjrv közjegyzőileg hitelesített bi zonyitvány tanúsítja páratlan hatását. Egy csomag ára 20 és 40 fill. Egy doboz 80 fillér. Kapható: Hrabéczy Kálmán drogé­riájában Sátoraljaújhely. 3612(1908. tk. sz. Árverési hirdetményi kivonat. A tokaji kir. járásbíróság, mint telek­könyvi hatóság közhírré teszi, hogy az árverés a m. kir. államkincstárnak mint végrehajtatnak, kisk. Scháffer Erzsébet és társai végrehajtást szenvedettek elleni 839 kor. 84 fill, tőkekövete­lés és járulékai, továbbá Dick Salamonnak 241 kor. 64 fill, s jár. iránti végrehajtási ügyében a tokaji kir. járásbíróság területén lévő, Tolcsva községben fekvő, a tolcsvai 718. számú tjkvben a végrehajtást szenvedettek nevén álló 402. hr. 340. ői. sz. ház és u lvarra és pedig emez ingat­lan felére az özv. Scháffer Bertalanná szül. From­mer Malvin javára bekebelezett özvegyi haszon- élvezeti jognak épségben tartása mellett 2128 korona kikiáltási árban elrendelte és bogy a fentebb megjelölt ingatlan az 1908. évi november hó 30-ik napján délelőtt ÍO órakor Tokaj község házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog. Az esetre, ha az árverésen 2444 korona 64 fillér vételár meg nem igértetnék, az árverés hatálytalanná válik s az a haszonélvezeti jogra való tekintet nélkül újra nyomban foganatosit- tatik. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10°|o-át készpénzben, vagy az 1881 : LX. t.-c. 42. szakaszában jelzett, árfolyammal szá­mított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. a. kelt igazságügy miniszteri rendelet 8. §-áfcan kijelölt ovadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. évi LX. t.-cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróság­nál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Az esetben, ha a kikiáltási árnál magasabb ajánlat tétetik, a bánatpénz az Ígért összeg 10 °[0 erejéig kiegészítendő, különben az ajánlat érvénytelen. Kelt Tokajban, 1908. szept. hó 22. napján. Flathjr, kir. járásbiró. 2782|1908. végr. sz. Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t. ez. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a sátoraljaújhelyi kir. járásbíróságnak 1908. évi Sp. I. 176|3. számú végzése következtében hivatalból képviselt a M. kir. kincstár jogügyi igazgatósága javára 48 kor. 98 fill, s jár. ere­jéig 1908. évi aug. hó 5 én foganatosított kielé­gítési végrehajtás utján le- és felülfoglalt és 1550 koronára becsült következő ingóságok­u. m.: házi bútor stb. nyilvános árverésen el, adatnak. Mely árverésnek a sátoraljaújhelyi kir. járásbíróság 1908. évi V. 1720|2. számú vég­zése folytán 48 kor. 98 fill, tőkekövetelés, en­nek esedékes kamatai, és eddig biróilag már meg­állapított költségek erejéig, Saujhelyben alperes Jókai-utczai lakásán leendő megtartására 1908. évi november hó 7-ik napjának d. e. 9 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szán­dékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX t -ez. 107. és 108. §-a értelmében készpénzfizetés mellett a legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságo­kat mások is le és fellilfoglaltatták s azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-cz. 120. §. értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Sátoraljaújhely, 1908. évi október hó 23, napján. Bosner Imri, kir. bir. végrehajtó. ÉRTESÍTÉS. Van szerencsém a n. é. közönség n. b tndomására hozni, hogy minden­nemű ingatlanok vételét — eladását — bérbeadását, avagy bérbevételét a leg­előnyösebb feltételek mellett s a leg­rövidebb idő alatt közvetítem. Weinberger manó, Saujhely, Korona-u,

Next

/
Thumbnails
Contents